Észak-Magyarország, 1983. április (39. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-13 / 86. szám
6SZAK-MAQYARQRSZAQ 4 19S3, üpríTíj 13., 5ísrdo A kicsit is becsülni kell! Vadna — „városkörnyéken” — Közművelődési intézményeinkben tiszteletdíjas népművelőket tudunk csak foglalkoztatni, s nagyon oda- »dónak kell lennie annak, aki vállalja a feladatot. Vadnán fél éve megindult valami mozgás ... Sajógalgócon a könyvtár „megy”, csinálják, de a kultúr házi tevékenységről nem beszélhetünk __Saj óivánkán is megoldott a könyvtári munka, hanem a knlturhazzal ott is baj van.. ■ — csaknem napra pontosan, két esztendővel ezelőtt jelentek meg a fenti sorok lapunkban. Akkor arról tájékozódtunk, hogy Kazincbarcika 1981. január 1-től város környéki községgé nyilvánított településein hogyan készülnek a kulturális együttműködésre; mit várnak a közművelődésben attól a rangtól, hogy „város környéki község”? A bevezetőben idézett mondatok is jól mutatják, hogy a „készülődés” szakaszában inkább a múlt és az akkor- jelen helyzet megragadása foglalkoztatta magukat az érintetteket is. Klómer János, a Vadnai községi Közös Tanács elnöke, akitől az idézet való, akkor azt is hozzátette: — Nem mondanék olyat, hogy most Kazincbarcikától a megváltást akarjuk... Vázánk és kérünk viszont kisegítő támogatást, hogy helyre tudjuk „billenteni” a kulturális lehetőségeket.». ■—* ezt a társközségekre (Sajő- galgóc és Sajóivánka) vonatkoztatva is mondotta. Két esztendő után ismét bekopogtattunk Klómer János tanácselnökhöz Vadmin, a krm újság’"-kérdéssel: —■ Röviden azt mondhatom, hogy a közművelődésben már eddig is adott, s várhatóan még adni fog nekünk ez a „városkömyékiség”. Hadd kezdjem a legfontosabbal: nekünk korábban mindig nagy gondjaink voltak a három településen azzal, hogy vállalja-e valaki a kul- túrrnunkát. Nézze, mi is tudtuk, hogy azért a két-három- száz forintért nem követelhetünk komolyan. Egymást váltották az emberek__Egy f ontos dolog már történt az utóbbi két évben: ez év január elsőjétől van egy népművelési ügyintézőnk, 6 a felelős Vadnán, Sajógalgócon és Sajóivánkán a közművelődén munkáért. Még ugyan csak három hónapról beszélhetünk, de már azt mondhatom, hogy ez a fiatalember jól bekapcsolódott községeinkben a közművelődési életbe; elfogadható eredményekről szólhatunk. A „fiatalember” Ka,zinc- barcikáró) jár a három településre, másodállásban, hiszen a városgazdálkodási vállalatnál dolgozik, mint ács. — Komoly ígéretünk van arra — folytatja a tanácselnök —, hogy 1984-től főfoglalkozású népművelőt foglalkoztathatunk, az Egressy Béni Művelődési Központ és Könyvtár módszertani segítségével. Egy kicsit tehát megnyugodtunk, hogy van rnár stabil emberünk, nem kell folyton-folyvást változásokkal, keresgélésekkel foglalkoznunk. Könyvtár mind a három településen van, a heti kétszeri, kétórás nyitvatartási időt összevontuk, s Richter Gábor, a közművelődési ügyintéző hetente egy adott napon négy órát, dolgozik egy-egy könyvtárunkban. Művelődési otthonunk nincs, csak kultúrtermekről beszélhetünk. Az utóbbi időben e helyeken is voltak már rendezvények, műsorok felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt. A barcikai művelődési központtal jó a kapcsolatunk, több ízben kaptunk tőlük is műsorokat. A tapasztalható mozgás hatására a KlSZ-esek is kezdenek aktivizálódni, a kultúrmunká- sunknak is köszönhetően. Ebben az évben mi kaptuk meg a „város környéki napok” megrendezésének jogát és feladatát. Az augusztusi ünnepen a 700 éves Sajógalgócon fogjuk a rendezvénysorozatot lebonyolítani, a kulturális programok megszervezésében és megrendezésében együttműködünk a kazincbarcikai művelődési központtal Hangsúlyozom: nem látványos eredmények születtek ebből a kétéves, szorosabb együttműködésből — hanem olyan apró dolgokban tudtunk előbbre lépni, amelyek eddig csak gondként rakódtak ránk. Vadnán és két társközségében összesen másfélezren élnek. Kicsi települések ezek. De e kicsi települések lakóit is meg kell becsülni azzal, hogy többet akarunk tenni művelődési lehetőségeik biztosításáért. Ekképpen meg kell becsülnünk az apró lépéseket is — O- n. » Rádió melleit Miskolcon, a Sötétkapunál. „. ■Kabaré a pénz körül Milliók egy miatt, de csak egy év milliók miatt! alcímmel jelentkezett hétfőn a Rádió Kabarészinháza, ez alkalommal a Pénzjegynyomdából. A felvétel helyszíne szolgált a poenkodás alapjául a bevezetőt tartó Szegő Tamásnak.. Jön az ezerforintos, ez volt a fő téma, élőre megjósolva, hogy ezt az ezer forintot nem kell egészen ezer forintnak számítani. (Ha csak a kabaréban gondolkoznának így, még elviselhető lenne!) A szóvivő Szegő Tamás Csak tiszta forrásból című bevezetője a témához illő, szellemes volt, a beleerö- szakolt kis sikamlósságok oktalannak hatottak, hatás-vadász érzetük volt, megfelelően visított is a gyönyörtől a hangból ítélve nagyobbrészt nőkből álló hallgatóság. Ügy tűnt, hogy az áprfflsí Rádiókabaré következetesen a pénz körül járkál majd, ám ez a szerkesztői koncepció • meg-megbicsaklott és ahogy haladtunk előre az időben, úgy vált szokványos havi kabaréműsorrá, szokványosán visszatérő számok szokványos fogásaival, meg- szokottságaivaL Például a Bárdi György előadásában hallott, Boncz Géza írta elmélkedés a naptárreformról, meg a húsvéti locsolásról? nem öregbíti különösebben sem a szerző, sem az előadó jó hírnevét a spetreflexre epitett verbális humorral, annak az1 előadásban való nevetésváró hangsúlyozásával. Hasonlóan szokványos volt a Mitisir a hogyishívják sorozat újabb darabja. Hangvételénél fogva, elütött a műsor többi számától Tabi László álma a becsületes munkával szerzett pénz és az államilag biztosított vakszerencse — totó. lottó, stb. — egymásmellettiségéről; mondandójával ez a szám emelkedik ki leginkább az estből, ennek filozófiája marad meg leginkább emlékezetemben. Közel áll ehhez, nagyrészt < hasonló okok miatt, a huszonkilenc autóeladással szél- hámoskodó bűnöző gondolat- menete arról, hogy hiszékeny emberek nélkül nincs szélhámosság, vagy ahogy ő fogalmazta: ha nincs ló, nincs veréb. Hangulatos volt a Kacsapénz című dalparódia, érdekes A Kabarészínház Kék fénye, illetve néhány esete, példája; az Egy mindenkiért című, börtönlátogatási jelenei: poénje, mintha visszaköszönő lett volna. A Pénzjegynyomdából indult a kabaréműsor és — érdekes, milyen közelinek tűnt! — jóformán csak a pénzzel kapcsolatos bűnözésről esett szó. Pénzhez csak bűnözéssel, meg szerencsejátékkal lehet jutni? Aligha. Ezért kell e műsorból leginkább Tabi László álmára emlékeznünk, (benedek) Milyen szórakozási igények és lehetőségek vannak Lenin városban? Milyen programokkal töltik el szabad idejüket a leninvárosi fiatalok? Ezekre a kérdésekre keresték a választ a leninvárosi KISZ- bizottság tagjai nagyszabású felmérésük során, amelynek tapasztalatait a közelmúltban összegezték. A felmérést a korosztályok igényeinek vizsgálatával kezdték, hiszen máshogy tölti el szabad idejét a tanuló, a dolgozó fiatal, és ezen belül is váltakoznak az igények., a lehetőségek családi állapottól és képzettségtől függően. Több száz fiatal véleménye alapján megállapítható, hogy idejük nagy részét a televízió köti le. Életkortól és foglalkozástól függetlenül naponta több órát töltenek el a televízió műsorának megtekintésével. A baj az, hogy sokan nem tudnak szelektálni a műsorok közül. Ezáltal rövidül a máj/ nasznos elfoglaltságra szánt idő. Népes tábort alkotnak a rádióhallgatók, és kedveltek a napilapok hétvégi «számai az ifjúság körében. Nagy sikere van a filmmúze- amnak és a filmklubnak. A (színházi előadásokat repd- pssestelen «tóközönként t»rt~ Fiatalok Leninvárosban Mim igényei és leheléségek játe, emiatt a látogatás alkalomszerű, törzsközönség nem alakult ki. A dolgozó fiatalok általában csoportos színházlátogatáson vesznek részt, amelyet az üzemi kuttúr- munkabizottságok. a szak-, szervezeti bizottságok szerveznek részükre. A korszerű felszereltség ellenére visszaesett az ifjúsági klubok működése, amelynek oka feltehetően a rossz irányítás és a szakemberhiány; Ezzel ellentétben, a vállalati klubokat rendszeresen és sokan látogatják. A tartalmas időtöltésre kitűnő lehetőséget biztosítanak az amatőr művészeti mozgalmak, A kis közösségek összetartó erejét bizonyítják a csoportok sikerei; a népitánccsoport, a Szederinda, a Szivárvány Színpad eredményei. A kultúrált szórakozás hagyományos formája az olvasás. Ehhez a városi könyvtár ~ amelyet tóbte mint 1200 fiatal látogat, rendszeresen —, megfelelő irodalmat kínál. Sokan az iskolai könyvtárakat és a munkahelyi letéti könyvtárakat látogatják. A felmérés azt igazolja, hogy a fiatalok döntő többsége a rendszeresen, olvasók közé tartózik. Népszerű Leninvárosban a sportolás és a turisztika. Az Olefin Sport Klub tömegsporttevékenységét három éve a legjobbnak értékelik megyénkben. A műjégpálya látogatottsága jelzi, igényli az ifjúság a mozgást, a sportolást. A szabad idő eltöltésének egyik formája a munka- jellegű szórakozás, amely a fizikai munka ellenére pihenést, kikapcsolódást jelent. Leninváros fiataljainak jelentős része barkácsolással, kiskert-műveléssel, munkával tölti idejét. Van viszont' egy ferttítowl pontja a tömegszórakoztató»riak. Nincs a városban egy tipikusan ifjúsági szórakozóhely. A vendéglátóipar nem gondolt arra, hogy a fiatalok igényének megfelelő diszkót, színvonalas kabarét, esetleg divatbemutatót szervezzen; vagy lehetőséget adjon az öntevékeny csoportoknak a bemutatkozásra. A sporton kívül másfajta szórakozási igény kielégítésére alkalmatlan az ifjúsági park is. Mindez magyarázat arra, hogy egyre jobban tért hódít az úgynevezett családi, baráti összejövetel. A főként üzletre koncentráló szórakoztató intézmények körülményei miatt azok a fiatalok, akik kultúráltan, igényesen szeretnek szórakozni, eljárhák egymáshoz. Ennek persze megvan a hátránya is, mivel egy viszonylag zárt "világú életmód kialakulásához vezet. Száznyolcvan évente A diósgyőri várbeli nyári koncerteket és.a nyári orgo- nahangversenyeket is beszámítva — Borsodban és Miskolcon — évente 130 bérletes hangversenyt, rendez az Országos Filharmónia — mondta Gondc Ferenc, a miskolci kirendeltség vezetője, akii már az 1983—84-és han gversenyévad te r vei rö I kérdeztük. A közelmúltban tartották meg ugyanis a hagyományos évadelőkészátó tanácskozást. Mielőtt, azonban a jövő terveiről beszéltünk volna, a megye hang- versenyéletéről kérdeztük. — Elég-e ennyi koncert? — Véleményünk szerint, igen. Ennél többet rendezni sem tudunk, de nem is igen lenne rá igény. Az utóbbi években egyébként bővítettük a nyári hangversenyek helyszíneinek körét. Talán legsikeresebb ilyen vállalkozásunknak a göncruszkai nyári hangversenyt tarthatjuk. Igaz, egyetlen hangversenyt tartunk, de zsúfolt ház előtt, nagy-nagy sikerrel. Szinte az egész környék megmozdul erre a hangversenyre, valósággal társadalmi eseménynek számit. • — Egyelőre maradjunk csak a vidéki hangversenyéletnél. — A rendszeres koncerteknek azt hiszem, Ózdon van a legnagyobb vonzása. De kiegyensúlyozott a hangversenyélet Kazincbarcikán is. Koneerthelyeínk közül keni nváros küzd gondokkal, sa jnos az utóbbi időben nagyon kevés bérletes volt. így a következő évadban ott nem tartunk bérletes koncertet. Helyette Sárospatak jelentkezett. A szép, új művelődési házban egyébként ebben a hónapban rendezünk egy hangversenyt, s a helybeliekkel ezután alakítjuk majd ki a jövő évad műsorát. — Az idei programból melyek voltak a legsikeresebb műsorok? — Az ifjúsági hangverseny- sorozatban Jrétségtelenü) a Ritmus és tánc a XX. században című összeállítás, amely miskolci művészek vállalkozása. Remekül megszerkesztett műsor. tJgyhog" ezt az összeállítást az idén a szakmunkástanulók bérletsorozatába is beállítjuk, s szeretnénk, ha az országos programba is bekerülne. Nagy sikere volt a Reneszánsz te* ronyzené és tánc című műsornak is. Általános tapasztalai, hogy a fiatalok szívesen fogadják ezeket a szerkes®- tett műsorokat, ahol nemcsak a zene, hanem a mozgásművészei, az irodalom, sőt, a képzőművészet is helyet ten. ilyen összeállításban köny- r "ebben tudják elhelyezni magát a muzsikát, a zenét is, — Hány ifjúsági sorostsí lesz? — Az ifjúsági sorozatok) száma változatlan. A megyében 15 általános iskolai soroM zatet, tíz.szakmunkás bérlet- sorozatot indítunk. Nyolc középiskolás sorozatunk lesz. A miskolci giijináziuro,közül változatlanul önálló hangversenysorozatot kért a Hennán, a Földes eá a Zrínyi Gimnázium. •— Most talán a felnőtt hang- versenyekről szóljunk. Milyen „csemegét” kínálnak s zenerajongóknak ?-*— Vannak zenekarok és kórusok, amelyek mindig igazi nagy sikert jelentenek, Például mindig nagy élmény a Miskolci Szimfonikus Zenekar és a Miskolci Bartóki Kórus közös fellépésé. Vállalkozásuk különösen ritka alkalom lesz most; Händeäfl .Tudás Makkabeus című mtej vét adják elő, amely Miskolcon még nem hangzott <=U A Wagner-évforduló a.lkal-t mából ugyancsak a Miskolci Szimfonikusok tartanak egy Wagner-estet Fellép a M agyar Állami Hangversenyzenekar és a Liszt Ferenc Kamarazenekar is. Ezeknek az együtteseknek a játéka ugyancsak mindig nagy vonzerőt, igazi művészi élmény* jelent. A kamarasorozatunkból a Mozart-estet emelném ki, amelyen miskolci művészek lépnek fel. Felhangzik majd a Divertimento 12 fúvósra című mű. amely ugyancsak, „ritka vendég” a hangversenyeken. Es újra színre kerül Verdi Requiem- je — pesti művészekkel. — A jövő évadról beszél- gettünk. De a hangversenyévad tulajdonképpen még tart. — Május végén ér végei) az évad, azután a nyári hangversenyek következnek. Remélem, még néhány szép koncertet, tudunk adni a zenebarátoknak. (csutorás) Séta a parkban . ^ Fotó: L S,
