Észak-Magyarország, 1983. április (39. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-13 / 86. szám

6SZAK-MAQYARQRSZAQ 4 19S3, üpríTíj 13., 5ísrdo A kicsit is becsülni kell! Vadna — „városkörnyéken” — Közművelődési intéz­ményeinkben tiszteletdíjas népművelőket tudunk csak foglalkoztatni, s nagyon oda- »dónak kell lennie annak, aki vállalja a feladatot. Vadnán fél éve megindult valami mozgás ... Sajógalgócon a könyvtár „megy”, csinálják, de a kultúr házi tevékenység­ről nem beszélhetünk __Sa­j óivánkán is megoldott a könyvtári munka, hanem a knlturhazzal ott is baj van.. ■ — csaknem napra pontosan, két esztendővel ezelőtt je­lentek meg a fenti sorok la­punkban. Akkor arról tájé­kozódtunk, hogy Kazincbar­cika 1981. január 1-től vá­ros környéki községgé nyil­vánított településein hogyan készülnek a kulturális együtt­működésre; mit várnak a köz­művelődésben attól a rang­tól, hogy „város környéki község”? A bevezetőben idézett mon­datok is jól mutatják, hogy a „készülődés” szakaszában in­kább a múlt és az akkor- jelen helyzet megragadása foglalkoztatta magukat az érintetteket is. Klómer Já­nos, a Vadnai községi Közös Tanács elnöke, akitől az idé­zet való, akkor azt is hozzátet­te: — Nem mondanék olyat, hogy most Kazincbarcikától a megváltást akarjuk... Vá­zánk és kérünk viszont ki­segítő támogatást, hogy hely­re tudjuk „billenteni” a kul­turális lehetőségeket.». ■—* ezt a társközségekre (Sajő- galgóc és Sajóivánka) vonat­koztatva is mondotta. Két esztendő után ismét be­kopogtattunk Klómer János tanácselnökhöz Vadmin, a krm újság’"-kérdéssel: —■ Röviden azt mondha­tom, hogy a közművelődés­ben már eddig is adott, s vár­hatóan még adni fog nekünk ez a „városkömyékiség”. Hadd kezdjem a legfontosab­bal: nekünk korábban min­dig nagy gondjaink voltak a három településen azzal, hogy vállalja-e valaki a kul- túrrnunkát. Nézze, mi is tud­tuk, hogy azért a két-három- száz forintért nem követel­hetünk komolyan. Egymást váltották az emberek__Egy f ontos dolog már történt az utóbbi két évben: ez év ja­nuár elsőjétől van egy nép­művelési ügyintézőnk, 6 a fe­lelős Vadnán, Sajógalgócon és Sajóivánkán a közművelő­dén munkáért. Még ugyan csak három hónapról beszél­hetünk, de már azt mondha­tom, hogy ez a fiatalember jól bekapcsolódott községe­inkben a közművelődési élet­be; elfogadható eredmények­ről szólhatunk. A „fiatalember” Ka,zinc- barcikáró) jár a három tele­pülésre, másodállásban, hi­szen a városgazdálkodási vál­lalatnál dolgozik, mint ács. — Komoly ígéretünk van arra — folytatja a tanácsel­nök —, hogy 1984-től főfog­lalkozású népművelőt foglal­koztathatunk, az Egressy Bé­ni Művelődési Központ és Könyvtár módszertani segít­ségével. Egy kicsit tehát megnyugodtunk, hogy van rnár stabil emberünk, nem kell folyton-folyvást változá­sokkal, keresgélésekkel fog­lalkoznunk. Könyvtár mind a három településen van, a he­ti kétszeri, kétórás nyitva­tartási időt összevontuk, s Richter Gábor, a közműve­lődési ügyintéző hetente egy adott napon négy órát, dol­gozik egy-egy könyvtárunk­ban. Művelődési otthonunk nincs, csak kultúrtermekről beszélhetünk. Az utóbbi idő­ben e helyeken is voltak már rendezvények, műsorok fel­nőtteknek és gyerekeknek egyaránt. A barcikai műve­lődési központtal jó a kap­csolatunk, több ízben kaptunk tőlük is műsorokat. A tapasz­talható mozgás hatására a KlSZ-esek is kezdenek akti­vizálódni, a kultúrmunká- sunknak is köszönhetően. Eb­ben az évben mi kaptuk meg a „város környéki napok” megrendezésének jogát és fel­adatát. Az augusztusi ünne­pen a 700 éves Sajógalgócon fogjuk a rendezvénysorozatot lebonyolítani, a kulturális programok megszervezésé­ben és megrendezésében együttműködünk a kazinc­barcikai művelődési központ­tal Hangsúlyozom: nem lát­ványos eredmények szület­tek ebből a kétéves, szorosabb együttműködésből — hanem olyan apró dolgokban tud­tunk előbbre lépni, amelyek eddig csak gondként rakód­tak ránk. Vadnán és két társközségé­ben összesen másfélezren él­nek. Kicsi települések ezek. De e kicsi települések lakóit is meg kell becsülni azzal, hogy többet akarunk tenni művelődési lehetőségeik biz­tosításáért. Ekképpen meg kell becsülnünk az apró lé­péseket is — O- n. » Rádió melleit Miskolcon, a Sötétkapunál. „. ■Kabaré a pénz körül Milliók egy miatt, de csak egy év milliók miatt! alcím­mel jelentkezett hétfőn a Rá­dió Kabarészinháza, ez al­kalommal a Pénzjegynyom­dából. A felvétel helyszíne szolgált a poenkodás alapjá­ul a bevezetőt tartó Szegő Tamásnak.. Jön az ezerforin­tos, ez volt a fő téma, élőre megjósolva, hogy ezt az ezer forintot nem kell egészen ezer forintnak számítani. (Ha csak a kabaréban gondolkoz­nának így, még elviselhető lenne!) A szóvivő Szegő Ta­más Csak tiszta forrásból cí­mű bevezetője a témához il­lő, szellemes volt, a beleerö- szakolt kis sikamlósságok ok­talannak hatottak, hatás-va­dász érzetük volt, megfelelő­en visított is a gyönyörtől a hangból ítélve nagyobbrészt nőkből álló hallgatóság. Ügy tűnt, hogy az áprfflsí Rádiókabaré következetesen a pénz körül járkál majd, ám ez a szerkesztői koncep­ció • meg-megbicsaklott és ahogy haladtunk előre az időben, úgy vált szokványos havi kabaréműsorrá, szok­ványosán visszatérő számok szokványos fogásaival, meg- szokottságaivaL Például a Bárdi György előadásában hallott, Boncz Géza írta el­mélkedés a naptárreformról, meg a húsvéti locsolásról? nem öregbíti különösebben sem a szerző, sem az előadó jó hírnevét a spetreflexre epitett verbális humorral, annak az1 előadásban való nevetésváró hangsúlyozásá­val. Hasonlóan szokványos volt a Mitisir a hogyishívják sorozat újabb darabja. Hang­vételénél fogva, elütött a műsor többi számától Tabi László álma a becsületes munkával szerzett pénz és az államilag biztosított vaksze­rencse — totó. lottó, stb. — egymásmellettiségéről; mon­dandójával ez a szám emel­kedik ki leginkább az estből, ennek filozófiája marad meg leginkább emlékezetemben. Közel áll ehhez, nagyrészt < hasonló okok miatt, a hu­szonkilenc autóeladással szél- hámoskodó bűnöző gondolat- menete arról, hogy hiszékeny emberek nélkül nincs szélhá­mosság, vagy ahogy ő fogal­mazta: ha nincs ló, nincs ve­réb. Hangulatos volt a Ka­csapénz című dalparódia, ér­dekes A Kabarészínház Kék fénye, illetve néhány esete, példája; az Egy mindenkiért című, börtönlátogatási jele­nei: poénje, mintha visszakö­szönő lett volna. A Pénzjegynyomdából in­dult a kabaréműsor és — ér­dekes, milyen közelinek tűnt! — jóformán csak a pénzzel kapcsolatos bűnözésről esett szó. Pénzhez csak bűnözés­sel, meg szerencsejátékkal le­het jutni? Aligha. Ezért kell e műsorból leginkább Tabi László álmára emlékeznünk, (benedek) Milyen szórakozási igények és lehetőségek vannak Le­nin városban? Milyen progra­mokkal töltik el szabad ide­jüket a leninvárosi fiatalok? Ezekre a kérdésekre keresték a választ a leninvárosi KISZ- bizottság tagjai nagyszabású felmérésük során, amelynek tapasztalatait a közelmúlt­ban összegezték. A felmérést a korosztályok igényeinek vizsgálatával kezd­ték, hiszen máshogy tölti el szabad idejét a tanuló, a dol­gozó fiatal, és ezen belül is váltakoznak az igények., a le­hetőségek családi állapottól és képzettségtől függően. Több száz fiatal véleménye alapján megállapítható, hogy idejük nagy részét a televízió köti le. Életkortól és foglal­kozástól függetlenül naponta több órát töltenek el a tele­vízió műsorának megtekin­tésével. A baj az, hogy sokan nem tudnak szelektálni a mű­sorok közül. Ezáltal rövidül a máj/ nasznos elfoglaltságra szánt idő. Népes tábort alkot­nak a rádióhallgatók, és ked­veltek a napilapok hétvégi «számai az ifjúság körében. Nagy sikere van a filmmúze- amnak és a filmklubnak. A (színházi előadásokat repd- pssestelen «tóközönként t»rt~ Fiatalok Leninvárosban Mim igényei és leheléségek játe, emiatt a látogatás alka­lomszerű, törzsközönség nem alakult ki. A dolgozó fiata­lok általában csoportos szín­házlátogatáson vesznek részt, amelyet az üzemi kuttúr- munkabizottságok. a szak-, szervezeti bizottságok szer­veznek részükre. A korszerű felszereltség el­lenére visszaesett az ifjúsági klubok működése, amelynek oka feltehetően a rossz irá­nyítás és a szakemberhiány; Ezzel ellentétben, a vállalati klubokat rendszeresen és so­kan látogatják. A tartalmas időtöltésre kitűnő lehetőséget biztosítanak az amatőr mű­vészeti mozgalmak, A kis kö­zösségek összetartó erejét bi­zonyítják a csoportok sikerei; a népitánccsoport, a Szeder­inda, a Szivárvány Színpad eredményei. A kultúrált szó­rakozás hagyományos formá­ja az olvasás. Ehhez a váro­si könyvtár ~ amelyet tóbte mint 1200 fiatal látogat, rend­szeresen —, megfelelő iro­dalmat kínál. Sokan az isko­lai könyvtárakat és a mun­kahelyi letéti könyvtárakat látogatják. A felmérés azt igazolja, hogy a fiatalok dön­tő többsége a rendszeresen, ol­vasók közé tartózik. Népszerű Leninvárosban a sportolás és a turisztika. Az Olefin Sport Klub tömeg­sporttevékenységét három éve a legjobbnak értékelik megyénkben. A műjégpálya látogatottsága jelzi, igényli az ifjúság a mozgást, a sporto­lást. A szabad idő eltöltésé­nek egyik formája a munka- jellegű szórakozás, amely a fizikai munka ellenére pihe­nést, kikapcsolódást jelent. Leninváros fiataljainak je­lentős része barkácsolással, kiskert-műveléssel, munká­val tölti idejét. Van viszont' egy ferttítowl pontja a tömegszórakoztató»­riak. Nincs a városban egy tipikusan ifjúsági szórakozó­hely. A vendéglátóipar nem gondolt arra, hogy a fiatalok igényének megfelelő diszkót, színvonalas kabarét, esetleg divatbemutatót szervezzen; vagy lehetőséget adjon az öntevékeny csoportoknak a bemutatkozásra. A sporton kívül másfajta szórakozási igény kielégítésére alkalmat­lan az ifjúsági park is. Mind­ez magyarázat arra, hogy egyre jobban tért hódít az úgynevezett családi, baráti összejövetel. A főként üzlet­re koncentráló szórakoztató intézmények körülményei mi­att azok a fiatalok, akik kul­túráltan, igényesen szeret­nek szórakozni, eljárhák egy­máshoz. Ennek persze meg­van a hátránya is, mivel egy viszonylag zárt "világú élet­mód kialakulásához vezet. Száznyolcvan évente A diósgyőri várbeli nyári koncerteket és.a nyári orgo- nahangversenyeket is beszá­mítva — Borsodban és Mis­kolcon — évente 130 bérle­tes hangversenyt, rendez az Országos Filharmónia — mondta Gondc Ferenc, a mis­kolci kirendeltség vezetője, akii már az 1983—84-és han gversenyévad te r vei rö I kérdeztük. A közelmúltban tartották meg ugyanis a ha­gyományos évadelőkészátó tanácskozást. Mielőtt, azon­ban a jövő terveiről beszél­tünk volna, a megye hang- versenyéletéről kérdeztük. — Elég-e ennyi koncert? — Véleményünk szerint, igen. Ennél többet rendezni sem tudunk, de nem is igen lenne rá igény. Az utóbbi években egyébként bőví­tettük a nyári hangversenyek helyszíneinek körét. Talán legsikeresebb ilyen vállalko­zásunknak a göncruszkai nyári hangversenyt tarthat­juk. Igaz, egyetlen hangver­senyt tartunk, de zsú­folt ház előtt, nagy-nagy si­kerrel. Szinte az egész kör­nyék megmozdul erre a hang­versenyre, valósággal társa­dalmi eseménynek számit. • — Egyelőre maradjunk csak a vidéki hangverseny­életnél. — A rendszeres koncertek­nek azt hiszem, Ózdon van a legnagyobb vonzása. De ki­egyensúlyozott a hangver­senyélet Kazincbarcikán is. Koneerthelyeínk közül ke­ni nváros küzd gondokkal, sa j­nos az utóbbi időben nagyon kevés bérletes volt. így a kö­vetkező évadban ott nem tar­tunk bérletes koncertet. He­lyette Sárospatak jelentke­zett. A szép, új művelődési házban egyébként ebben a hónapban rendezünk egy hangversenyt, s a helybeli­ekkel ezután alakítjuk majd ki a jövő évad műsorát. — Az idei programból me­lyek voltak a legsikeresebb műsorok? — Az ifjúsági hangverseny- sorozatban Jrétségtelenü) a Ritmus és tánc a XX. század­ban című összeállítás, amely miskolci művészek vállalko­zása. Remekül megszerkesz­tett műsor. tJgyhog" ezt az összeállítást az idén a szak­munkástanulók bérletsoro­zatába is beállítjuk, s szeret­nénk, ha az országos prog­ramba is bekerülne. Nagy si­kere volt a Reneszánsz te* ronyzené és tánc című mű­sornak is. Általános tapaszta­lai, hogy a fiatalok szívesen fogadják ezeket a szerkes®- tett műsorokat, ahol nemcsak a zene, hanem a mozgásmű­vészei, az irodalom, sőt, a képzőművészet is helyet ten. ilyen összeállításban köny- r "ebben tudják elhelyezni magát a muzsikát, a zenét is, — Hány ifjúsági sorostsí lesz? — Az ifjúsági sorozatok) száma változatlan. A megyé­ben 15 általános iskolai soroM zatet, tíz.szakmunkás bérlet- sorozatot indítunk. Nyolc kö­zépiskolás sorozatunk lesz. A miskolci giijináziuro,közül változatlanul önálló hangver­senysorozatot kért a Hennán, a Földes eá a Zrínyi Gimná­zium. •— Most talán a felnőtt hang- versenyekről szóljunk. Mi­lyen „csemegét” kínálnak s zenerajongóknak ?-*— Vannak zenekarok és kórusok, amelyek mindig iga­zi nagy sikert jelentenek, Például mindig nagy élmény a Miskolci Szimfonikus Ze­nekar és a Miskolci Bartóki Kórus közös fellépésé. Vál­lalkozásuk különösen ritka alkalom lesz most; Händeäfl .Tudás Makkabeus című mtej vét adják elő, amely Miskol­con még nem hangzott <=U A Wagner-évforduló a.lkal-t mából ugyancsak a Miskolci Szimfonikusok tartanak egy Wagner-estet Fellép a M a­gyar Állami Hangversenyze­nekar és a Liszt Ferenc Ka­marazenekar is. Ezeknek az együtteseknek a játéka ugyancsak mindig nagy vonz­erőt, igazi művészi élmény* jelent. A kamarasorozatunk­ból a Mozart-estet emelném ki, amelyen miskolci művé­szek lépnek fel. Felhangzik majd a Divertimento 12 fú­vósra című mű. amely ugyancsak, „ritka vendég” a hangversenyeken. Es újra színre kerül Verdi Requiem- je — pesti művészekkel. — A jövő évadról beszél- gettünk. De a hangverseny­évad tulajdonképpen még tart. — Május végén ér végei) az évad, azután a nyári hangversenyek következnek. Remélem, még néhány szép koncertet, tudunk adni a ze­nebarátoknak. (csutorás) Séta a parkban . ^ Fotó: L S,

Next

/
Thumbnails
Contents