Észak-Magyarország, 1983. április (39. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-01 / 77. szám

/ Lobogózzuk le! ép'tteiuketi Miskolc megyei városi Tanács Végrehajtó Bizottsága felkéri c vállalatok, üzemek, szövetkezetek, intézmények vezetőit, a város lakosságát, hogy hazánk felszabadulásának 38. évfordulója tiszte­letére lobogózzák fel épületeiket, lakóházaikat. A zászlódisz április 2~5-ig köszöntse az ünnepet. MeslesDő maink az ünnepekre A MÁV tájékoztatja az, utazóközönséget, hogy ápri­lis 1—2-án és 4-én mente­sítő vonatokat indít Buda­pest Keleti pályaudvarról Nyíregyháza, Miskolc és Debrecen irányába, vala­mint a Nyugati pályaudvar­ról Nyíregyháza és Szeged irányába. A dunántúli terü­letre a Kelenföldi pályaud­var átépítése miatt a vona­tok megerősített szereivé­Gibártnál Levonni az'árkain a folyikia Tegnap délután Sárospataknál tetőzött a Bodrogon levonaté ár­hullám Laczó József fehr. Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság terüle­tén lévő kisebb folyókon, a Hemádon, a Taktán, a Bold- ván és-a Heves megyei Tár­nán, miután levonult az ár­hullám, már korábban meg­szüntették az árvízvédelmi készültséget. A Sajón, ahol korábban árvízvédelmi ké­szültség volt, viszonylag hosszabb időn keresztül, teg­nap este 6 órakor megszün­tették. A Bodrog a felső sza­kászán már apad, tegnap te­tőzött Sárospatak térségében 580 centiméteres vízmagas­sággal. Így továbbra is a másodfokú árvízvédelmi ké­szültség van érvényben. Hullámverés ellen folyama­tosan védekeznek a folyó bal partján. A Tisza tegnap Tiszapalkonya térségében te­tőzött 524 centiméteres víz­állással. A tiszalöki" vízlép­csőnél már korábban meg­szüntették a duzzasztást, így az árhullám zavartalanul vonul le a folyón. Elsőfokú készültség van érvényben Sajóörös és Tiszakeszi kö­zött, mivel a Sajóból még viszonylag nagy tömegű vi­zet. kell befogadni a folyó- nak. Tiszaszederkény térsé- • gében az új, gyep nélküli töltést több mint 2000 mé­ter hosszúságban fóliával védik az „elhabolás” ellen. Az árvízvédelmi munkála­tokban közel 800 vízügyi dolgozó és 70 különféle gép­jármű, munkagép vesz részt. A belvíz jelenleg nem okoz nagy gondot, munkát. Az elöntött területeken 10 szivattyútelep és 7 szivaty- tyúállás dolgozik szakaszo­san ; az elmúlt 24 órában több mint egymillió-kétszáz­ezer köbméter vizet emeltek át a befogadó csatornákba, folyókba. A belvizes terület nagysága csökken. A belvíz elleni védekezésben 120-an vesznek részt. A hidrome- teorológiai előrejelzések sze­rint az elkövetkezendő na­pokban nagyobb csapadék- mennyiség nem várható. Ez mindenképpen meggyorsítja az árhullám levonulását az észak-magyarországi folyó­kon. O. J. Uj mederben nyekkel közlekednek. Egyben a MÁV felhívja a figyelmet, hogy az április 2- án Miskolcra a Keleti pá­lyaudvarról 20 órakor in­duló, a 3-án a Keleti pálya­udvarról Miskolcra 6 óra­kor induló, a 4-én a Déli pályaudvarról Keszthelyre 6.25 órakor és 4-én a Déli pályaudvarról Tapolcára 6.35 órakor induló gyorsvo­natok nem közlekednek. Visszaútban: a 3-án Mis­kolcról a Keleti pályaudvar­ra a 8283 órakor és a 12.03 órakor érkező, valamint a Keszthelyről a Déli pálya­udvarra 19.15 órakor, vala­mint a Tapolcáról 19.30-kor szintén a Déli pályaudvarra érkező gyorsvonatok nem közlekednek. Ezenkívül egyes helyi vonatok sem közlekednek, ezekről a vas­úti pályaudvarokon adnák tájékoztatást. A Hernód hidja Gibártnál. A vekszik, mivel sokan választják szép látvány. közelgő, idegenforgalmi főszezonban ennek forgalma is megnő- ezt az utat Boldogkővárára, Vizsolyba, Göncre. Maga a hid is (priska) Valóságos mesevilág szü­letett a Villányi-hegy alján, megálmodója és megalkotója a 75 esztendős Bodó Sándor naiv képzőművész. A villány- kövesdi' falu végen álló háza, udvara és kertje miniatűr galériával ér fel. Festmé­nyek díszítik a lakóház falát és kapuját, a kerítésnél szél­malom és kelepelő gólya hív­ja fel magára az arra járók figyelmét, kis műhelye előtt mese- és állatfigurák, törté­nelmi személyiségek szob­rocskái sorakoznak. Az újpesti munkáscsalád­ban született, majd a Tiszán­túlon — Hajdúnánáson — nevelkedett ember a felsza­badulás után települt át a Dunántúlra. Nyugdíjba vonu­lásáig a pécsi hőerőműben dolgozott. Mindössze hat elemi iskolai osztályt végzett és soha rjem tanult festeni, faragni, formázni. • Kezeiül a tavaszi színét Április 5-től 8-ig tart a tavaszi szünet az alsó- és középfokú oktatási intézmé­nyekben. A szünet előtti utolsó tanítási nap április 1-e, péntek, a szünet utáni első pedig április 11, hétfő lesz. A vakáció ideje alatt, áp­rilis 4—10. között zajlanak majd országszerte az úttö­rőszemlék döntői, az úttörő­olimpiák és -bajnokságok. A tudományos-technikai úttörő­szemle zárásaként a diák- techrükusok április 5—!>-e között Pécsett, az orosz nyelv barátai Budapesten mérik össze tudásúikat Pé­csett a fővárosi és megyei döntőkön első helyezést elért technikuscsapatok nemcsak elméletben, hanem a gyakor­latban isr bemutathatják tu­dásukat. A tavaszi szünetben egy­mást követik a sportesemé­nyek: április 4-én, 5-én Du-, naújvárosban rendezik meg az „Aranyüst” úszóversenyt és a Csík Ferenc-emlékver- senyt. Itt adják át április 5- én „Az év úttörő-sportolói” kitüntetést is. Lakástóürők a híreséi előtt Nyers Péter, többszörös visszaeső bűnözővel az élen fél évig működött a fővá­rosban az a lakásbetörésekre szerveződött bűnszövetség, amelynek 16 tagja mintegy 700 ezer forint értékű zsák­mányon osztozkodott, most pedig együttesen több mint 40 évi szabadságvesztés bün­tetést „osztott ki” közöttük csütörtökön kihirdetett ítéle­tével a Pesti Központi Ke­rületi Bíróság. A bűncselekménysorozat 1981 őszétől a következő ta­vaszig tartott, s a büntető tanács — dr. Bállá Péter bí­ró elnökletével — 12 tárgya­lási nap után zárta le első fokon a szövevényes bűn­ügyet. A bűnbandára, a be­törések elkövetésére jellemző — s miként a bíróság, előtt elhangzott: a bűnözés egyik újkeletű, lappangó formájá­ra is utal —, hogy a kisze­melt lakások címét olyan valaki „szállította”, aki ma­ga semmi más cselekmény­ben nem vett részt. A cso­portosan, szervezett formá­ban elkövetés, a zsákmány értékesítésére kiépített lán­colat mindig fokozza a bűn- cselekmények veszélyességét a társadalomra, így — mi­ként a bíróság rámutatott —, e bűnözők ellen a törvény szigorával kell fellépni. Az elsőrendű vádlott Nyer« Pétert — jelentős értékre, bűnszövetségben, üzletszerű­en, dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás, valamint a devizagazdálkodás megsérté­sének bűntette, és más ha­sonló bűncselekmények miatti — halmazati büntetésülj fegyházban végrehajtandó hatévi szabadságvesztésre és a közügyektől hatévi eltil­tásra ítélte a bíróság. A to­vábbi vádlottak közül Tisch­ler Béla hatévi fegyházbün-i tetést kapott; Jakubinyi Ró­bertét ötévi és hathónapi szabadságvesztéssel és va­gyonelkobzással, Vozár Jó­zsefet — halmazati bünteté­sül — ötévi szabadságvesz­téssel büntették; a „címközi®” Mészáros Péter büntetés® négy év, hathónapi szabad­ságvesztés és vagyonelkobzás —, továbbá mindegyikültet (szabadságvesztésükkel ará­nyosan) eltiltották a köz- ügyektől. A többi elítéltre az említetteknél rövidebb tar­tamú — végrehajtásában részben felfüggesztett — sza­badságvesztést, pénz fő- és mellékbüntetést rótt ld a bí­róság. lfá|d II a Miiéiyedet... AZ ÁPRILIS! TRÉFÁLKOZÁSOK TÖRTÉNETÉBŐL Gönc csinosítására, szépítésére is gondot fordítanak. A községen áthaladó patak ma már nagyobbrészt ilyen szépen rendbehozott mederben halad. Az április elsejei ugra­tások szokása évszázadok­ra, sőt egyes kutatók sze­rint évezredekxe nyúlik vissza. Vannak, akjk bib­liai eredetet vélnek felfe­dezni abban, hogy a meg- tréfált személyt ide-oda, „Pontiustól Pilátusig” kül­dözgetik. (Maga a mondás onnan származik, hogy a legenda szerint Pontius Pi­látus római helytartó a vád alá helyezett Jézust Heródeshez küldi elítélte- tésre, a fejedelem azonban nem tartván magát illeté­kesnek, visszaküldte Pilá­tushoz.) Több valóságmagva / le­het a szokás római szár­maztatásának: Plutarchos ugyanis a quirináliáknak nevezett tavaszünnepet a bolondbk ünfiepének írja le. Hasonlóképpen azt is kifejtik egyes források, hogy az áprilisjáratás az ősi kelta tavaszünnep vi­dám szokásainak maradvá­nya. A, legáltalánosabb ma­gyarázat mégis az, amely IX. Károly francia király naptárreformjához kap­csolja a szokás eredetét. A reform előtt április elseje volt a francia naptári év első napja. A király 1564- ben elrendelte, hogy azon­túl az újév napja január elseje legyen. A franciák eleinte a szokásos újévi ajándékot évente kétszer,' januárban és áprilisban is elküldték ismerőseiknek, rokonaiknak, később a dupla költséget elkerülen- ' dő, a komoly ajándékot csak újévkor adták, ápri­lis elsején pedig csak tré­fával, ugratással szereztek meglepetést egymásnak. Végül: feltehetően az is belejátszhatott a szokás- meggyökeresedésébe és el­terjedésébe, hogy az ápri­lisi időjárás is jól illett a bolondozáshoz. Máig emlegetnek néhány kitűnően sikerült áprilisi tréfát. Indiában a Huli- ünnepek utolsó napján — március 31-én — meghí­vókat küldtek másnapra olyan családokhoz, ame­lyekről tudták, hogy nem fognak otthon tartózkodni. Az ebédre, vacsorára váró meghívottak persze senkit nem találtak otthon és tör­hették a fejüket, ki is ■ szedte rá őket ilyen csú­ful. Skóciában a kiszemelt áldozatot Valami ürüggyel felkérték egy levél továb­bítására, s arra, hogy vár­ja meg a választ. A cím­zett a boríték kibontása­kor egy versikét talált: ami magyarul így hang- zanék: Április elseje, / Küldd a maflát másfele. A leghíresebb franciaor­szági csínytevés Toulouse grófjának nevéhez fűződik. Gramont márkit tréfálta meg. Éjszaka kilopatta a ruháját, amelynek minden darabját felíejtelték és szűkebbre varrták. A már­ki reggel értetlenül ta­pasztalta, hogy sem nad­rágja, sem mellénye, sem kabátja nem megy rá. Az egyik beavatott ekkor be­lépett a hálószobába és ré­mülten kérdezte: ..Az is­tenért Gramont; mi tör­tént önnel? Egészen mag van dagadva!” Lóhalálában orvosért küldtek, s az szintén tud­ván a tréfáról., gondter­helt arccal receptet írt. A receptre azonban a pati­kus nem adott gyógyszert, azt állítva, hogy nem ér­ti ... A szövegben ugyan­is ez állt: Accipe cisalta et dissue nurpuncíum. Ma­gyarul: Végy ollót és vágd fel mellényedet. Nálunk a szokás elter­jedésének első ;rásos ’ele Széchenyi Gyiji'gv- XVI1T. század elején kell' 'eveié­nek egy. kitétele: „Ha én kegyelmed első levelére megindultam volna, ápri­list jártam volna”. Vagyis az áprilisjáratást. Széche­nyi a „hiábavaló utat tesz meg” értelemben használ­ta. S ez a legtöbb hazai tréfa alapja is. i ÉSZAK-MAGYAltORSZAG. — Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Miskolc. Bajcsy-Zs. út 15. — 3527, Postacím: Miskolc. Pf. 351. Telefonok: központ: 38-941. titkárság: 16-886, ipari rovat: 16-035. belpolitikái rovat: 16-450. kultúrrovat: 16-067 sportrovat: 16-049. levelezési rovat pa­naszügyek: 16-046. Kiadja: a Borsod megyei Lapkiadó Vállalat, Miskolc, Bajcsy-Zsilinszkv út 15. — 3527. Postacím: Miskolc. Pf. 178 Felelős kiadó: VERES MIHÁLY. Telefon« 36-131. Hirdetésfelvétel: Miskolc. Széchenyi út 15—17. — 3525. Telefon: 16-213. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető: a postahivataloknál és a hírlapkézbesítőknél. Az előfizet its díja egy hónapra: 34 Ft. negyedévre: 102 Ft, egy évre: 400 Ft Index: 25 655. ISSN 0133-0357. Készült a Borsod megyei Nyomdaipari VállalatnáL Felelős vezető: KILIÁN BÉLA.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents