Észak-Magyarország, 1983. április (39. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-09 / 83. szám

1983. április 9., szombat ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Sárospatak Fejlesztési terv - iéíitiien A VT. ötéves terv tanácsi fejlesztési és felújítási fel­adatai végrehajtásának hely­zetét vizsgálta az elmúlt na­pokban a Sárospataki városi Tanács V. B. Az 1981-től 1985-ig terjedő középtávú tervben Patakon a tanács négy fő fejlesztési csoportot határozott meg. Az egyik a lakásépítésekkel, illetve a te- lekkialakításokkal kapcsola­tos, a másik a gyermekjóléti intézmények hálózatának to­vábbfejlesztésével foglalko­zik, a harmadik a közlekedés feltételein igyekszik javítani, míg a negyedik a városgaz­dálkodási tevékenység erősí­tését hivatott biztosítani. A tervek szerint, Sárospa­takon a tervidőszakban 650 “lakásnak kell épülnie, me­lyei! közül több mint 350 ál­lami, a többi pedig magán­erőből valósult volna meg. A tervidőszak harmadik eszten­dejében már bizonyossá vált, hogy a lakásépítési terv vég­rehajtását módosítani szük­séges. Kevesebb lesz az álla­mi «pénzeszközökből felépülő lakás, ám ezzel párhuzamo­san a tanács intézkedett, *hogy az OTP segítségével a tervezettnél több, telepszerű társas lakás épüljön fel a tervidőszakban a városban. Ennek eredményeképpen 202 helyett 252 társas lakás épül majd fel, s emellett még ter­vezik néhány ifjúsági, szövet­kezeti lakás felépítését is. Az előkészítési munkát di­cséri, hogy már a tervidő­szak kezdetén az építők ren­delkezésére jállt a megépülő lakások terveinek több, mint negyven, az építési területe­ket feldolgozó tervek több, mint ötven százaléka, így az ötéves lakásépítési terv Pa­takon 1981-ben zavartalanul indulhátott meg. Ám, a kivitelezési munka nem követte az előkészítés színvonalát, nemcsak a ha­táridők módosultak, de sok helyen a munka minősége sem érte el a követelménye­ket. A magánerős építkezések­kel a tervezett 304 lakással szemben 338 lakás megépí­tésére nyílik a tervidőszak­ban lehetőség, s az eddig megépült lakások számát nézve úgy tűnik, a terv tel­jesítése sikerülni fog. A VI. ötéves tervben Sá­rospatakon két gyermekjóléti intézmény építése szerepel. A bölcsőde megépítése a terv­időszak második felében tör­ténik, az óvodaépítés, mint kiderült, szükségtelenné vált Időközben ugyanis belső át­alakításokkal a meglevő óvo­dákban sikerült annyi új he. lyet létrehozni, amellyel a felvételi igényeket maradék­talanul ki tudják elégíteni a városban. A közúti közlekedés súlya a közlekedés egészét nézve jelentősen megnövekedett Patakon, mióta a keskeny nyomközű vasutat felszámol­ták. Ez indokolja, hogy az új MÁV-állomás mellett új Volán-pályaudvar is épüljön, többek között a tanács pénz­ügyi támogatásával. Javult a hírközlés is, nagy segítséget jelentett az automata telefon- központ telepítése, illetve a városi távbeszélő hálózat bő­vítése. A köztisztasági tevékeny­ség fejlesztésére 2 millió fo­rintot biztosított a tanács az ötéves terv eddig eltelt idő­szakában, s ezt a pénzt kor­szerű köztisztasági gépek fej­lesztésére leltet fordítani. Emellett folyamatosan bőví­tik a' városban a parkok, zöldterületek felületét. A VI. ötéves terv-’ harma­dik esztendejében elkészült., s átadták rendeltetésének az új művelődési házat. Az épü­let környezetének rendezése az év végére várható. Ter­vezik új kereskedelmi és szolgáltató egységek telepíté­sét is Sárospatakon. Az ere­deti tervekben szereplő be­ruházásokon túl, új gyógy­szertárat, papír- és írószer­boltot, virágüzletet, valamint gyermekcinőboltot is kap a tervidőszak hátralevő részé­ben Sárospatak. Jegyzet Bő „felvilágosífás" Napirendi téma az új lak­bérek közlésével kapcsolatos tudnivalók. A megyei ta­nács építési osztálya felhí-, i Vasában ismertette a lakos­sággal, hogy nyugdíjasok­nak, s egyéb esetekben szo­ciális támogatást is lehet igényelni. Az igénylő lapot kérni kell. Eddig rendben. Kezembe került az bizo­nyos „Igénylő lap a nyug­díjszerű ellátásban részesü­lök szociális támogatásához”. I-Iárom kérdésre kell vála­szolni. Nem mondom, nem egészen egyértelműek ezek a kérdések sem. Az a) a la­kás egyedüli bérlője vagyok — törzsszámom ... nyugdíj- szerű ellátásom havi össze­ge. A b) a velem együttla­kó bérlőtársam is nyugdíj­szerű ellátásban részesül, c) a velem egyiittlakó bérlő­társam nyugdíjszerű ellátás­ban nem részesül. Ezt kö­veti az összevont: a—c) pon­tokban meghatározott szemé­lyekre az egy főre jutó havi ellátás és kereset, jövede­lem összege. Ez minden, erre kell vá- , leszólni. Ha valaki kicsit töri a fejét, túlteszi magát azon- a „látszólagos” ellent­mondáson, miszerint, ha a lakás egyedüli bérlője vala­ki, akkor hogyan és miért vannak bérlőtársai — csa­ládtagok megnevezés he­lyett. Aki úgy véli, nem érti világosan a három és az ösz- szevont negyedik kérdést, az megfordítja a lapot, s a hátoldalon olvashatja a „Tudnivalók az igénylő lap kitöltéséhez” című zseniális magyarázatot. Az útbaigazí­tást 36 sorban fogalmazták' meg, megtöltve ezzel az egész oldalt. Nem tudom ki írta és mi­ért így írta ezt a szöveget. Ha a nyugdíjasoknak kí­vánják bebizonyítani vele, hogy ^ők már öregek, kép­telenek felfogni a logikai tekervényekel, akkor he­lyénvaló. Legszívesebben le­másolnám az egészet, de ná­lunk drága a papír. Szegény szociális támoga­tásra szorult nyugdíjasok! Állítom, a fele rosszul fog­ja kitölteni az ívet, ha el­olvassa az útmutatást. Ez viszont kész megtakarítás az államnak, mert egy mondat teljesen világos és érthető: „Az Igénylő lap benyújtása esetén a folyósító szerv csak akkor folyósítja aszo­ciális támogatást, ha annak kitöltése formailag megfele­lő.” Mennyivel jobb lenne, ha akkor folyósítanának, ha az illetők jogosultak. Mégis mit képzelnek az ilyen szövegek megfogalma­zói? Mire kaptak megbíza­tást, arra. hogy idős embe­reket segítsenek, vagy arra, hogy összekuszálva a vi­szonylag világos dolgot is, többen essenek ki a méltá­nyosság élvezéséből „for­mai” okok miatt? A. T. í Cselényi Imre művezető Vezetők munkásközelien E gymástól eltérő munkatevékenységet irányító közép­szintű vezetőket hívtunk beszélgetésre; Simon Lajost, az üvegipari Művek Miskolci Gyárának főművezető­jét, Cselényi Imrét, a Papíripari Vállálat Diósgyőri Gyárá- ' nak művezetőjét, Betöri Erzsébetet, a Megyei Kórház I. bel­gyógyászati osztályán működő Inteniív részleg főnővérét és Házi József mérnököt, a Borsod megyei Tanácsi Tervező Vállalat irodavezetőjét. A munkahelyi közérzetet nagymér­tékben befolyásolja a dolgozókhoz legközelebb álló közép­vezető személye, módszere. Kérdéseinket ennek a gondolat, nak jegyében fogalmaztuk meg: — Érzékelik-e Önök, hogy, egyéniségük, beosz­tottjaikhoz való viszonyuk hat a munkahelyi közér­zetre? HÁZI JÓZSEF: Vala­mennyi beosztottamat, — negyvenöt embert — mun­katársamnak tekintek. A na­pi első találkozástól kezd­ve, az együttdolgozás so­rán feltétlen szerepe van az egyéniségnek. Az én kedvem változó, s ezt tu­dom érzik munkatársaim is. Lehet, hogy rossz dip­lomata vagyok, de engem segít az őszinte nyílt lég­kör megteremtésében, mert én is észreveszein, ha va­lakinek mondjuk családi' gondja van. Ugyanakkor én is ember vagyok, csa­ládapa, s nekem is adódik problémám, de lehet vál­lalati probléma is, ami dolgozik bennem, míg ke­resem a megoldást. Két éve dolgozunk együtt. Saj­nos úgy érzem, hogy az őszinte nyílt eszmecseré­hez viszont még. nem nőtt fel mindenki. SIMON LAJOS: Jókedé- lyű ember vagyok, de fon­tosnak tartom a reggeli el­ső találkozásomat 14 tagú csoportommal. Fontosnak tartom, hogy a vezető — szakértelme mellett — ki­egyensúlyozott ember le­gyen. Negyven éve dolgo­zom a gyárban, ezzel a csoporttal hét éve. Kér­tem őket bátran, bizalom­mal forduljanak hozzám mindenben, őszintén. Ha komoly családi gond van meg kell érteni, hiszen két, gyermekeit egyedül nevelő férfi is dolgozik velünk. Érzem, hogy személyisé­gem hat a csoportra, jó értelemben. BETÖRI ERZSÉBET: A becsületességnek és a hu­manitásnak kell jellemez­nie a vezetőt. Szerencsés helyzetben vagyok ebből a szempontból, mert mind a tizenegy nővér betartja ezt az elvet velem szem­ben is. Négy éve dolgo­zunk együtt, tapasztaltam, hogy az én személyiségem­nek hatása van a nővérek­re, s ezt így is tartom rendjén. CSELÉNYI IMRE: Ne­hezíti a munkámat, hogy 78 beosztottam van, akik több munkahelyén dolgoz­nak, így a velük való fog­lalkozás nagy koncentrált­ságot igényel. Mégis fi­gyelembe kell vennem kit lehet jobban terhelni, ki­nél kell adott esetben el­nézőbbnek' lenni, hiszen 18 évestől nyugdíj - előtt álló­kig, nők, férfiak, köztük már nem egészen egészsé­Simon Lajos főművezető gesek is együtt dolgoznak. Huszonhét éve vagyok a gyárban, ez nekem nagy előny. Beosztottaim közt akad néhány volt meste­rem is. Az én személyem­nek a jelentőségét abban látom, hogyan továbbítom az elvégzendő feladatokat, mikent ösztönzők. Fontos, hogy lássák én hogyan ál­lok a megkövetelt munká­hoz. Az nem lehet, hogy úgy érezzék én nem tar­tom helyesnek, vagy szük­ségesnek azt amit tőlük követel, vagy elvár az üzem. Beosztottjaim en­gem is vizsgáztatnak oly­kor, szakmailag is és em­berségből is. Erre nagyon oda kell figyelni és komo­lyan kell venni. Ügy ér­zem a bizalom kölcsönös. Egyébként én is a vidá­mabb, hangulatosabb veze­tők közé tartozom, termé­szetesen nem veszítve szem elől a munka komolysá­gát. — Véleményük szerint mi hat negatívabban a munkahelyi légkörre, az adott objektív nehézség, vagy a személyi konflik­tus? HÁZI JÓZSEF: Egyér­telműen a személyi konf­liktus hat negatívabban, mert az objektív nehézség megoldásánál mindenki megközelítően vállvetve segít, míg személyi konf­liktusoknál hatfelé húzhat a társaság. Ezek rendezése, a motiváló ok megkeresé­se nehezebb. Az objektív nehézségnek nincs a kol- • lektívára olyan kihatása, mint a személyi problé­máknak. CSELÉNYI IMRE: A személyi konfliktust én nem helyezném az objek­tív nehézségek elé. Az ob­jektív bajoknak a brigádba tömörült dolgozók már elő­re látják az anyagi követ­kezményeit is. Ha a bri- gádvállalás teljesítésének veszélye is fennáll. ez meghatározza hangulatú­kat. A személyi vitáknak nagy ellensége vagyok, s igyekszem hamar rendez­ni. Vannak olyan munka- ellátási gondjaink az utób­bi időben, ami rontja a hangulatot. Például, ha egy megrendelés^ lemon­danak, s az anyagot nem tudjuk feldolgozni. Baj amikor az emberek érzik, hogy most kényszerűségből nem a leghasznosabb mun­kát végzik. HÁZI JÓZSEF: Válto­zatlanul tartom vélemé­nyem, mert lehet, hogy lát­szólag elrendezettnek te­kinti a vezető a személyi problémát. Az objektív ne­Betóri Erzsébet főnővér hézséget én mint vezető valóban cd tudom intézni, ez a feladatom, de a sze­mélyi dolgok szunnyadnak és nehezen megfoghatók. Sok az ilyen esetek utó- zöngéje. A látszólagos bé­ke nem tökéletes. Ebben a kérdésben nem teszek kü­lönbséget értelmiségiek és fizikai dolgozók között. Ezek általános emberi dol­gok. SIMON LAJOS: Szerin­tem sem lehet személyi el­lentéteket utasítással meg­oldani. Rend van míg ott vagyok, de aztán .. Az objektív problémát meg kell oldanom, mert' külön­ben joggal kérdik meg tő­lem, * miért vagyok. Oda kell figyelni a személyi el­lentétekre, de szerintem az egyszerű fizikai dolgozó, nem olyan haragtartó, mint esetleg az értelmisé­gi. Ha a munkahelyen vi­ta van, utána egy pohár sör mellett hamar rende­ződik. Ha egy mérnök em­bert megsértenek, az an­nak el nem félejti míg a gyárban van. BETÖRI ERZSÉBET: A konfliktusok kérdésében nálunk egyetlen fő szem­pont van: nem mehet a betegellátás rovására., Sze­mélyi problémákat gyor­san rendezni kell, ha más­ként nem úgy, hogy áthe­lyezik a nővért. Ha van­nak gondjaink, azok ese­tenként objektív jellegű­ek, s ezek ■ megoldása nem elsősorban az én felada­tom. — Ütközőpontnak erzik-e önmagukat a dolgozók és a felsőbb vezetés közt? Ha igen, hogyan oldják meg ilyenkor a problémát? SIMON LAJOS: Igen, ritka nap, hogy ne fordul­na elő valami. Például új feladatot kapunk délelőtt 10 órakor, s a teljesítmény­ben dolgozónak ez nem mindegy. Más megoldás nincs, mint közölni, hogy ezt a feladatot kaptuk — nem kaptam, hanem kap­tuk! A másik ütköző pont a bérkérdés. Most lesznek a nagy ütközések, mert bérfejlesztés előtt ál­lunk. Ezek a dolgok elke­rülhetetlenek. CSELÉNYI IMRE: Sze­rintem csak rendkívüli esetekben van ütköző pont. Egyeztetni kell, a megol­dás lehetőségeit továbbí­tani a felsőbb vezetéshez. Ez a munkánk. Baj akkor van, ha nem körültekintő intézkedést hoznak. Ilyen­kor arra kell figyelni és koncentrálni; hogy a dol­gozókat, vagy a vezetést érinti-e jobban a problé­ma. Mert a dolgozók igen jól érzékelik egy utasítás megszületésének az okát, miértjét is. Mellébeszélni nem lehet. Az Utasításban Hs felező vonalat kell húz­ni, mert lehet, hogy én is hibás vagyok abban, ha egy utasítás nem megfe­lelően ment ki. Van rá szerencsére módom, hogy időben egyeztessek, s ak­kor nincs ütközés. Házi József mérnök BETÖRI ERZSÉBET: Né- J ha én is ütköző pontnak ( érzem magam. A nővérek • szeretnek dolgozni, a mun- [ kával soha nincs baj, csak i néha a szervezetlenséggel. Mi, akik benne vagyunk a i munkában, olykor nem J értjük mit miért kell ten- i ni, de természetesen esi- J nálni kell. Ezek nem a i szakmai gyógyító munka- [ ra, hanem szervezési kér- t désekre vonatkoznak, HÁZI JÓZSEF: Közép- \ vezetői funkciónkból fa- i kad, hogy problémamegol- [ dó, hajtómű szerepet töl- i tünk be a felsőbb vezetés J és a dolgozók között. ■ Ugyanakkor problémacsil- [ lapító funkciónk is van. J Ennek megoldását lefelé és ■ felfelé az őszinte véle- } ménycserében látom. Ez i mindig eredményre reze- J tett. — A jó munkahelyi lég­kör érdekében mire kell ( több energiát fordítani, a i felsőbb vezetőkkel, vagy a dolgozókkal való szótár- i tésre? HÁZI JÓZSEF: A dől- i gozókkal ke’.’, többet fog­lalkoznunk, mert a felsőbb t vezetők középvezetőiket j maguknak munkatársként ( kiválasztják, de a közép- « vezetőnek aligha van le- , hetösége munkatársait i megválasztania. Mindenkit meg kell nyerni, s ehhez i kell a több energia. CSELÉNYI IMRE: Csat- i lakozom. A munkát a dől- * gozókkal kell elvégeztetni, ez határozza meg tévé- 1 kenységünlcet. Határidőt, J minőségi műnké- tőlük kell i megkövetelnünk, a terme- | lés érdekében. « SIMON LAJOS: Szerin- [ tem is a csoport körében i van több tennivalónk. A felsőbb vezetés a terv ré- i szeként kiadja általában a negyedéri feladatot. Ez- i alól nincs kibúvó, ez az J. élet rendje. — Van-e bevált vezeti- • si módszerük? HÁZI JÓZSEF: Stabil { módszer nincs, de a mód- i szernek vannak állandó | elemei; ilyen a nyíltság, őszinteség, a rugalmasság. 1 Rugalmasság, amíg az a [ munkahelyi rendet és de- i gyeimet nem zavarja. } CSELÉNYT IMRE: A J módszert adott esetber i kell felismerni. Időben keli 1 a feladatot egyeztetni, ez is | a módszerhez tartozik. ‘ BETÖRI ERZSÉBET: ! őszinteség, rugalmasság és kiegészítem azzal, hogy , nagy diplomáciai érzékre • van szükség. SIMON LAJOS: Eddigi J munkás életem egyik felét > beosztottként, a másik húsz 1 évet vezetőként töltöttem, j Módszer? Talán elv: be- 1 csületesség, őszinteség és ^ határozottság. Az utasítást i határozottan kell kiadni, j de a végrehajtásban a dől- | gozónak is legyen önálló- ságg. Megfelelően kell tá- j jékozta tni a munkásokat, I mert igénylik. Egyértelmű- j en követeljen a vezető, de » amellett legyen ember... J Ezt hangsúlyoznám, legyen { mindig ember! Adamovics Ilona t Kerekasztaf-beszélgetés a munkahelyi légkörről

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents