Észak-Magyarország, 1983. április (39. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-08 / 82. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1983. április 8., péntek Előrehaladásunk biztosítéka a folytonosság és a megújulás r (Folytatás az 1. oldalról) kell törekednünk. De változtatásokra volt és van szükség a tervezésben, a gazdasági szabályozásban, és különösen a szervezeti és döntési mechanizmus terén. Végül e kérdéscsoport lezárásaként hangsúlyozta az előadó: — az ideológiai munkában továbbra is nagy figyelmet kell fordítanunk az életszínvonalat és az életkörülményeket meghatározó tényezők elemzésére, a többi gazdaságpolitikai céllal való ösz- szefüggésére, az életszínvonal összetevőire, i A vitaindító előadás to- f vábbi részében a közgondolkodás néhány egyéb kérdé- i Bével foglalkozott Nagy Zoltán. Megállapította, hogy megyénkben a közgondolkodás több ellentmondással terhes, mint a korábbá fejlődési szakaszban. Ezek az ellentmondások elsősorban a nemzetközi helyzet alakulásával, gazdaságunk állapotával és életszínvonalunk helyzetével függnek össze. Közgondolkodásunk ellentmondásai között a leglényegesebb az az aggodalom, amely az emberiség, a szocialista társadalom és a magyar nemzet jövőjével kapcsolatosan jelentkezik. Az emberiség jövőjét illetően az első számú sorshogy ez az erőegyensúly minél alacsonyabb, a jelenleginél feltétlen alacsonyabb szinten valósuljon meg. Valljuk a lenini békés egymás mellett élés politikáját, miszerint ez nem csupán pasz- szív egymás mellett létezést jelent, hanem aktív gazdasági, műszaki, kulturális együttműködést, ami természetszerűen vezet el a különböző társadalmi berendezkedésű országok szorosabb kapcsolatához. Az agitációs és propagandamunkában továbbra is fontos annak hangsúlyozása, hogy két, egymással ellentétes célú társadalmi formációról van szó, amelyek között egyetlen percre sem szünetel a gazdasági, ideológiai, politikai harc. Tapasztalhatók problémák a szocialista építés általános törvényszerűségei és nemzeti sajátosságai dialektikus kapcsolatának megítélésében is. Az ideológiai munkában — mondotta — fontos helye van a szocialista értékek őrzésének, gyarapításának, népszerűsítésének. A szocializmus értékei az átmeneti nehézségek idején is maga- sabbrendűek minden eddigi társadalom értékrendjénél. Ha önmagunkban felébresztjük a felelősségtudatot a szocialista értékek iránt, amelyeket társadalmunk már létkérdés a háború és a béke [ügye. Az enyhülés megtorpanása, az újabb, minden eddigit felülmúló fegyverkezési verseny aggodalommal tölt el mimdannyiunkat A szocialista országok platformja egyértelmű: nem mondunk le a kialakult erőegyesv- \ súlyzói, az a célunk viszont, rehoaott, ha sikerül ezeknek az értékeknek a megvédésében az alkotó cselekvési kedvet az emberek személyes törekvéseivel összhangba hozni, akkor eredményesen tudunk munkálkodni egy értékekben egyre gazdagabb, szocialista jövőért — mondotta. it C Á tanácskozás vitája r ’ 'Az előadást követő vitában heten szólaltak fel. A felszólalók megoszlása — három közgazdász, két pártmunkás, egy ifjúsági vezető, egy lapszerkesztő — is tükrözi, milyen gondolatkörök érintették jneg elsősorban a résztvevőket; milyen gondolatok foglalkoztatták a megye művelődési munkásainak jelenlevő képviselőit és nagyrészt az általuk képviselteket. Felszólalt a vitában dr. Barta Imre közgazdász, az Állami Fejlesztési Bank Borsod megyei Igazgatóságának osztályvezetője, dr. Lakatos Imre, az MSZMP Oktatási Igazgatóság igazgatóhelyettese, dr. Bogár László közgazdász, a megyei tanács osztályvezető-helyettese, dr. Nagy Aladár közgazdász, a Nehézipari Műszaki Egyetem tanára, dr. Vékony Ernő, a Kazincbarcikai városi Pártbizottság első titkára, Tóth Lajos, a KISZ Borsod megyei Bizottságának titkára, valamint Papp Lajos, a Napjaink fő- szerkesztője. A felszólalások sok tekintetben eltérő témákat érintettek, tekintettel a felszólalók foglalkozására, érdeklődési körére, de a megújulás, az innováció, az ideológia napjaink követelményéhez történő igazításának szükségessége csaknem minden hozzászólásban visszatért. Már az első felszólaló, dr. Barta Imre címet is adott önmaga felszólalásának: kockázatos-e a megújulás? A kérdésre részletesen válaszolt is. Elemezte gazdasági életünk jelenlegi problémáinak legfőbb hibaforrásait, a világgazdasági kihívásokra adandó válasz megfelelő minőségének szükségességét, levonta azt a következtetést, hogy átütő sikert csak a folyamatos megújulástól remélhetünk. Részletesen elemezte a teendőket is. Dr. Lakatos Imre többek között arról beszélt, hogy a marxizmus nem egyszerűen elméleti megfogalmazása a szocializmus gyakorlatának. Hogy mi az új, amivel a marxizmust ma tovább kell fejlesztenünk, azt nekünk kell felismerni. Ugyanis nagy tanítóink, Marx és Lenin sem fogalmazhatták meg hajdan, hogy mik lesznek azok a mai követelmények, amelyek az ideológia továbbfejlesztését szük- ségelik, s ma az eszmerendszer fejlődésének szükségességét kell felismerni. Dr. Bogár László két kérdéskört érintett. Az egyik, mi gátolta hajdan az ideológiát a valóság pontosabb felismerésében és elemzésében, a másik pedig, hogy mi történt e tekintetben az elmúlt három évtizedben? Beszélt róla, hogy Marx volt az első, aki rendszerbe tudta foglalni a társadalom fejlődésének három alapját, a gazdaságot, a politikát és az ideológiát, megállapítva, hogy a társadalom alapvető változása a gazdasági alapokból indul ki. Az idők során azonban nem a legfejlettebb gazdaságú országokban győzött a szocialista forradalom. Tekintettel az újabb feltételekre, szükségessé válik a marxizmus ideológiájának napjaink követelményeihez történő fejlesztése. Elemezte az elmúlt évtizedek gazdasági nekilendüléseinek történetét, a gazdasági reformok hatásait a politikában és az ideológiában. Dr. Nagy Aladár számos gyakorlati példával világította meg a napjainkban jelentkező ellentmondásokat, amelyek megoldásra várnak. Számos borsodi példát említve, az ifjúság erejének jobb kiaknázását is sürgette. Az ifjúság témája volt az alapja Tóth Lajos felszólalásának, aki arról beszélt, hogy a fiatalok éheznek az őszinte szóra, feladatokat várnak, s ha ezt nem kapják, az kétkedést szülhet közöttük. Elemezte a fiatalokat leginkább foglalkoztató ideológiai kérdéseket, a béke, a vallásosság, a nemzeti és nemzetiségi kérdések körét, valamint a szocializmus jövőjével kapcsolatos elképzeléseket, s az ebből adódó feladatokat, a párt, a társadalom, a felnőttek és a család felelősségét. Dr. Vékony Ernő többek között arról beszélt, ami a kazincbarcikaiakat foglalkoztatja. Például atz, hogy a marxizmus befolyásának növekedésével együtt jelen vannak idegen eszmék, felfogások, nézetek is. Jelen van a türelmetlenség, az anyagiasság, az egoizmus, s helyenként a nacionalizmus is. Beszélt a felbukkanó érdekellentétekGrósz Károly A tanácskozáson Grósz Ká_ roly mondott zárszót, aki többek között elmondotta: a megyében járva a sokféle elégedetlenség, kérdőjel és megoldásra váró probléma mögött legalább annyi ten- niakarást és energiát tapasztal, amelynek célja a feladatok mielőbbi megoldása. A hibákról nemcsak és nem el- sősqrban beszélni, kell —, hanem kijavítani. Gondjaink megoldásához megvan a megfelelő politikai háttér, hiszen az elmúlt időszakban sokféle módon tapasztaltuk, hogy az előrehaladásunkat célzó kezdeményezések a pártból, s nemcsak a párt vezetéséből, hanem a kommunisták széles köréből indultak ki. Nem a „másképpen gondolkodók” hatására, hanem saját munkánk önkritikus felülvizsgálata alapján igyekszünk továbblépni. A felvetődő új kérdésekre adott válaszok alapján tudjuk, hogy mit akarunk, és merre akarunk menni. Céljaink eléréséhez megfelelő társadalmi hátterünk van, amelyre tudunk támaszkodni. Igaz, hogy ugyáriakkor sok emberben van kétely és bizalmatlanság is. Az elmúlt huszonhét évben érzékelt folyamatos fejlődés, a növekvő életszínvonal, politikánk egyik tartópillére, biztosítéka volt. Tudjuk, hogy az elkövetkezendő időszakban nem számíthatunk ehhez hasonló dinamikus fejlődésre. A politika és a közmegegyezés új fundamentumainak kialakításához a jövőben nagyobb demokratizmusra, nyilvánosságra, szélesebb és tartalmasabb társadalmi ellenőrzésre van szükség. Egyik legfontosabb eszközünk a munka szerinti elosztás elvének és gyakorlatának erősítése. A továbbiakban arról szólt, hogy a nehezebb körülmények között, az elmúlt években előrehaladásunk érdekében legtöbb alkotó kezdeményezés a gazdaságban volt. Emellett az is igaz, hogy a gazdasági fejlődésünket szorgalmazó törekvések a politikából, a pártból indultak ki. Az is tény, hogy az ideológiai életben nőtt a bizonytalanság, és a gazdasági megújuről, és egyes új intézkedésekkel szembeni ellenérzésekről, valamint az agitáció és propaganda ezekből adódóan megnövekedett szerepéről: a- kommunistáknak a közéletben, az agitációban való részvállalási kötelezettségéről és az egyes párttagoknál ezzel kapcsolatban tapasztalható negatívumokról. A differenciáltabb propagandamunkát, a politika változó elemeivel való fokozottabb törődést szorgalmazta. Utolsó felszólalóként Papp Lajos, a Napjaink fő- szerkesztője jólesően nyugtázta a megye művészeti és művészetkritikai életét a beszámolóban ért elismerést, majd arról szólt, hogy az innovációs készségnek nemcsak a vezetőknél kell jelentkezni; hanem megfelelő szakmunkásgárdának is készen kell állni, a nehéz időszakok a jövőre való fokozottabb felkészülésre kell, hogy serkentsenek. Beszélt a helyi művészeti élet elbizonytalanodásának egy-két okáról, majd az országos művészeti életben tapasztalható túlzott tolerancia károsságát tette szóvá. Az elhangzott hozzászólásokra Nagy Zoltán válaszolt. összefoglalója lást segítő szándékok nem kaptak elegendő támogatást az ideológiától. Megújulási törekvéseink kiteljesedéséhez sok minden szükséges: többek között a politikai intézményrendszer megújulása is, de ez csak az alapelvekre támaszkodva és a meglevő kereteken belül képzelhető ei. Ennek érdekében egyebek között a különböző társadalmi szervezetek és tömegszervezetek között jobb, eihatároltabb munkamegosztásra van szükség. Valamint arra, hogy az intézményrendszer minél korszerűbben, eredményesebben működjön. Befejezésül a tanácskozás néhány hozzászólására reagálva hangsúlyozta: pártunk támogat minden olyan megalapozott törekvést, amely gazdasági életünk megújítását, jobb eredményességét célozza. Bátrabban kell előrelépnünk — mondotta —, hiszen a Szovjetunióban és több szocialista országban hasonló törekvéseket tapasztalunk. Viszont nem szabad elfeledkeznünk arról sem; a jelenlegi nehézségeinkben nagymértékben közrejátszott az is, hogy a szocialista országok születésük pillanatától fogva egy ellenséges világtól körülvéve küzdöttek a fennmaradásukért. Az elmúlt években biztató eredményeket értünk el, hiszen az 1974 —79-es évek óta jelentős sikereink vannak az energiatakarékosságban, a belső tartalékok feltárásában. Megyénk gazdálkodó egységeinek nehézségeit nem lehet a népgazdaság egészétől elválasztva vizsgálni, de az illetékes párt- és állami szervek szándéka az, hogy a meglevő szerény fejlesztési forrásokat azok kapják, akik a legcélszerűbben, leghaszno_ sabban tudják felhasználni. Végezetül hangsúlyozta: — a politika, pártunk politikájának következetes képviselete minden kommunistának kötelessége. Csak egységben, együttgondolkodva és cselekedve tudunk eredményesen dolgozni céljaink eléréséért. Szeder inda-est Az együttes tagjai láthatók képünkön. Az elmúlt vasárnap Budapesten, az új sportcsarnokban játszott az Ernődről „született”, s Leninvárosban otthont talált Szederinda népzenei együttes. Most, szombaton délután „hazai pályán” szerepelnek: a tisza- szederkényi városrész művelődési házában (Leninvá- ros) 4 órakor kezdődő, nagyszabású programban vendégként fellép Budai Ilona népdalénekes; Birinyi József népi hangszeres szólista; a mezőcsáti Gereben együttes; a nyíregyházi Galibanda együttes; a hollókői asszonykórus; az egri Kaloda együttes és a hajdúnánási ifjúsági népdalkor és ci- teraegyüttes. Talán a felsorolásból is kitűnik: jeles népzenei esemény lesz ez a szombati, s ennek jó oka van: öt évvel ezelőtt, lelkes emberele „magánkezdeményezéséből” jött létre a mai Szederinda népzenei együttes, amely elnyerte már a Népművészet Ifjú Mestre címei és a Röpülj páva! vetélkedő közönségdíját is. Országos ianuimányi versenyek A tavaszi szünetben tartót, ták meg a szakma kiváló tanulója verseny országos döntőit. Megyénkben három szakma döntőjét rendezték, s ezenkívül a miskolci egészségügyi szakközépiskola kapott megbízást a X. országos szakmai tanulmányi verseny megrendezésére. Az egészség- ügyi szakközépiskolások országos döntőjén — amelyen egyébként 30-an vehettek részt, a korábbi, iskolai versenyek győzteseiként — fényes helyi siker született. Első helyezést ért el Gyulaházi Judit, a miskolci egészségügyi szakközépiskola tanulója. Második helyen Árvái Türíde, a szekszárdi, harmadik helyen pedig Tóth Edit, a budapesti Kállai Éva Egészségügyi Szakközépiskola negyedik osztályos tanulója végzett. A verseny első tíz helyezettjének — a középiskolai tanulmányi versenyek szabályai szerint — a szakmai tárgyakból nem kell érettségi vizsgát tenniük, a jeles eredményt írják be. Szakirányú továbbtanulás esetén pedig csak fizikából kell felvételi vizsgát tenniük. A vízvezeték- és készülék- szerelő szakma kiváló tanulója verseny országos döntőjét a miskolci 114. sz. Ipari Szakközépiskolában rendezték meg. A megyei és a budapesti versenyek győztesei — 21 szakmunkástanuló — jutottak a döntőbe. Amint azt Orbán Gyula, a zsűri elnöke elmondta, a gyakorlati felkészültség ükkel voltak elégedettebbek. Ebben a szakmába« a nyíregyházi Éles András végzett az első helyen. A verseny első hat helyezettje — köztük sajnos, nincs borsodi versenyző —, korábban kapja meg szakmunkás-bizonyítványát. A sárospataki 119. sz. Ipari Szakmunkásképző intézetben rendezték meg a kerámia- fermázó szakma kiváló tanulója verseny döntőjét, amelyen tízen vettek részt, hat szakmunkásképző iskolából. Az első helyezést egyébként a nagyon jó színvonalú versenyen Kovács Emese, a sárospataki 119-es Szakmunkás- képző Intézet tanulója nyer-' te el, s ugyanennek az iskolának a tanulója Illés Edit) az országos döntő másodiis helyezettje is. öt csapat — tizenöt tanulóval — versenyzett a 104-es Szakmunkásképző Intézetben a Szakma Kiváló Tanulója címért, a vájárszakmában. A csapatversenyben a Barra János, Tamás István és Rontó Aladár összeállítású, a pe- recesi 104-es Szakmunkásképp ző Intézet csapata végzett a3 első helyen. Mindhárom vájártanuló megkapta szakmunkás-bizonyítványát. Ugyancsak szakmunkás-bizonyít- vánvt szerzett a második hej lyezett esztergomi csapatból Nagy István, a harmadik helyezett oroszlányi csapatból pedig Pintér József és Molt nár Jenő. A versenyzők különösen a gyakorlati feladat tok megoldásában jeleskedtek. Ifjabb római kori erődíimények A Komárom megyei Mo- csa község közelében készült légi felvételek szakavatott vizsgálatával felfedeztek egy római katonai tábort, amelynek nemcsak, mérete, kapuinak pontos helye állapítható meg, hanem a képek elemzése alapján az is biztos, hogy a falakat kőbő! építették. Egy másik tábor Ko- roncó közelében rajzolódott ki több felvételen is — egyebek között erről számolt be a közelmúltban Visy Zsolt régész az Ókortudományi Társaságban. A régész több tízezer légi fényképet és filmnegatívot vizsgált meg. közülük mintegy száz felvételt választott ki, amelyek nagyrészt a Duna jobb parti sávjárói készültek, ahol az egykori Pannónia provincia és egyben a római birodalom egyik legfontosabb határszakasza húzódott. A képeken olyan római objektumok is szerepelnek, amelyeket szakemberek már ismertek, de nem, kevés, eddig számon nem tartott római kori emléket is lehet rajtuk felfedezni. A római kor útjaimé gy részét a középkorban is használták, néhol a nyomvonalukban mée ma is utak haladnak. A megszűnt, betemetett útszakaszok a légi felvételeken felismerhetők. Az átvizsgált fényképeken Dunaföldvár és Dunaköm- ‘ löd, Acs és Gönvű között rajzolódtak ki egy jellegzetes. éles törésekkel kanva- rodó római út sávja a szántásokban. Néhol az út mentén épült őrtornyok is azonosíthatók, például Báta község közelében. __ i
