Észak-Magyarország, 1983. április (39. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-08 / 82. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BORSOD-ABAÜJ-ZEMPLEN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIX. évfolyam. 82. szám Ara: 1.40 Ft Péntek, 1983. április 8. Tanácskozás az agitációs és propagandamunka időszerű kérdéseiről Tegnap, április 7-én az MSZMP Borsod megyei Bizottsága megyei agitációs, propaganda- és művelődéspolitikai tanácskozást tartott Miskolcon, a megyei pártszékházban. Ezen a megye párt-, állami, társadalmi és tömegszervezeti vezetői, a kultúra, a tudomány és az oktatás területén dolgozók folytattak gondolatcserét a januári országos aqitá- ciós, propaganda- és művelődéspolitikai tanácskozás iránymutatásai alapján a megyében folyó agitációs, propanandc- és művelődéspolitikai munka néhány kérdéséről. A megjelenteket Grósz Károly, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára köszöntötte, majd Nagy Zoltán, a megyei pártbizottság titkára tartott vitaindító előadást. Igazodva az új követelményekhez A megyei pártbizottság titkára előadása első részében a gazdasággal összefüggő néhány ideológiai, tömegpolitikai kérdést érintett, hangsúlyozva, hogy tartósan és lényegesen megváltoztak megyénkben is a gazdaság működési feltételei, az értékrend és a mérce: további anyagi és szellemi gyarapodásunk tehát a gazdasági feladatok megoldásától függ. E teendők megvalósítása ugyanakkor nemcsak gazdasági kérdés: a gazdasági alap fejlődése megköveteli társadalmunk felépítményének — a tudati, jogi, politikai viszonyoknak, az intézményrendszernek — folyamatos hozzáigazítását az új követelményekhez. Hogyan segítheti ezt a marxista—leninista ideológia? Milyen feladatok adódnak ebből a tömegpolitikai munkában? Először is azzal — mondotta —, hogy életszerűen, meggyőző erővel képviseljük eszméink igazát. Mint eddig, a mai körülmények között is képeseknek kell lennünk arra, hogy a marxizmus—leniniz- mus alapértékeit, elméletünk igazságát a kor színvonalán tudjuk kifejteni. Ugyanakkor az alapértékek megőrzése, erősítése is csak akkor lehetséges, ha az ideológia alkotó választ; ad a kor valóságos kihívásaira. Ebben a vonatkozásban elméleti munkánk fáziskésésben van. Ez hátrányosan érezteti hatását a gyakorlati agitációs és propagandamunkában, a gazdaságpolitika elfogadtatásában. Erre is érvényes tehát pártunk politikájának az az alapelve, hogy a folytonosság és a megújulás dialektikája biztosítja a haladást. A szocialista folytonosságért és megújulásért olyan ideológiai harcot kell folytatni, amely erősíti belpolitikai stabilitásunkat, a szocialista nemzeti egységet. Az előadó ezután arról szólt, hogy bár az elmúlt években számottevő eredményeket értünk el a gazdasággal összefüggő agitációs és propagandamunkában, továbbra is gondot okoz, hogy a pártszerveit, a propagandisták bátortalanok a korábban örökérvényűnek vélt, de az élet által most más megvilágításba került néhány elméleti tételünk kezelésében, gazdaságpolitikánk rugalmas lépéseinek magyarázatában. Ugyanakkor a megye gazdaságában meglevő feszültségek feloldása, a gazdasági feladatok teljesítése nagymértékben attól függ. hogyan sikerül az új gazdasági kérdéseket a dolgozók széles tömegeivel elfogadtatni, megértetni. Az agitációs és propagandamunkában ezért tovább kell óvni és erősíteni a szocializmusképben mindazokat az értékeket, amelyek a mai feltételek között is igazak, érvényesek. Fontos elméleti, egyben gyakorlati kérdés annak felismerése, hogy a magyar gazdaság milyen helyet foglal el a világgazdaságban; mit jelent gazdaságunk nyitottsága. Mindez számos feladatot ró az ideológiai munkára is. Fel kell készülnünk a KGST előtt álló feladatok bemutatására, ugyanakkor alaposabban kell foglalkoznunk a modern tőkés gazdaság törvényszerűségeinek tanulmányozásával is — taglalta a továbbiakban. Nagy Zoltán ezután beszélt a vállalkozások szerepéről a szocializmusban; a szocialista tulajdonviszonyok hatékonyabb funkcionáltatásáról; kitért a szocialista életmóddal összefüggő ideológiai kérdésekre; elemezte ármechanizmusunk mai gyakorlatát. Az országos tanácrV -As'-'p is nagy hangsúlyt kapott, de megyénkben is találunk rá példát, hogy jelentős károkat okozhat a kényelmesség, a demagógia, a konzervativizmus, a tehetetlenség. Ezzel kapcsolatosan az előadó egy további szemléletbeli problémára is felhívta a figyelmet. Ez pedig, hogy: a vállalatok egy része bármiféle változtatást csak többletpénz biztosításával tart elképzelhetőnek és a szükségesnél kevesebb figyelem irányul a meglevő vállalati struktúráit, az irányítás, a belső érdekeltségi rendszerek megváltoztatásában meglevő tartalékokra. A megyében is sok teendőnk van az új teremtésére biztató közszellem kialakításában. Az élet tanulsága szerint 1968-ban helyes irányban indultunk el a gazdaságirányítás továbbfejlesztésében. Továbbra is a központi irányítás és a vállalati önállóság optimális kombinációjára (Folytatás a 4. oldalon) J Tanácsi vb-ülés Miskolcon Lakásügyek, az ellenőrzés szén A szokásosnál hosszabb ideig ülésezett tegnap Miskolc város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága. A testület tagjai több napirendi pont között tárgyalták meg az 1983. évi lakás- és telekjuttatási névjegyzék végleges tervezetét. A tételesen átvizsgált névsoron több helyen változtattak, illetve a kritikusabb esetekben olyan határozatot hoztak', hogy újra meg kell vizsgálni az igénylők körülményeit, feltételeit. E munkáról a végrehajtó bizottság májusi ülésén fog beszámolni a lakás- és helyi- séggazdálkodási osztály vezetője. A lakáskiutalási névsor hosszú hónapok kitartó munkájával, számítógépes segédlettel készült el. A társadalmi bizottság tagjai minden igénylő körülményeit tüzetesen átvizsgálták, s gyakran órákig terjedő vita után tettek javaslatot a névjegyzékre való felvételre, vagy a törlésre. Szükséges és indokolt volt ez a munka, — állapították meg a vb ülésén —, mert ma csak az kaphat állami lakást, aki valóban rászorul, és a jogszabályokban meghatározott feltételek maradéktalanul teljesülnek. Törölték például a, névsorból egy igénylő nevét, mert miskolci bejelentkezésé, tői kezdve még nem telt el a szükséges évek száma, bár az egyéb feltételek jogosulttá tették volna a lakásra. Erre a sorsra jutott egy másik igénylő is, aki ugyan régi miskolci lakos, de életkora még csak 31 év és egyedülálló. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy egyedülállók nem juthatnak állami lakáshoz. De a rangsorban mindenképpen hátrányban vannak azokkal szemben, akik például egy albérleti szute- rénben nevelik gyermekeiket. A végleges névsort annak elkészülte után, a miskolciak által már megszokott helyeken — így a tanács Petőfi utcai épületének előterében — kifüggesztik. A lakáshoz jutók pedig írásban is értesítést kapnak majd. (Folytatás a X oldalon) Mii az te-Är (3. oldal) Ki miéi vet, íf arat (X oldal) Biszágos iiulányi (4. oldal) (7. oldal) Karbantartáson A MÁV Körzeti Uzemfőnökséa miskolci személykocsijavitó fiákmüheiyében az ide tartozó, mintegy 500 darab vasúti személyszállító kocsi tervszerű mechanikus és elektromos karbantartását, javítását végzik. A képen Csreíkó. Lajos la. katos szakmunkás féktuskócserét végez egy lengyel gyártmányú vasúti személyszállító kocsin. Folytatódott az országos pedagógiai tanácskozás Kormos Sándornak, a Művelődési Minisztérium főosztály- vezetőjének előadásával folytatódott tegnap, április 7-én délelőtt Kazincbarcikán, az Egressy Béni Művelődési Központban, az országos pedagógiai tanácskozás. Három nagy témakört emelt ki előadásában a közoktatás és a közművelődés összefüggéséből. Egyrészt vizsgálta a jelenlegi kapcsolatok eredményeit és gondjait, másrészt elemezte az együttműködés főbb irányait. Részletesen foglalkozott előadásának harmadik részében azokkal a jelenségekkel, amelyek az ötnapos tanítás bevezetése óta, az átrendeződött szabad idő felhasználásában jelentkeznek. Nemcsak történelmi távlatokban igaz, hogy az iskola mindig egy kicsit a község, a lakóhely kulturális centruma is volt. Ezek a hagyományok ma is kitapinthatok a faluban. Az iskola oktatáson, nevelésen túli feladatai részint ebből is adódnak. Másrészt viszont az intézményhálózat elkülönült egymástól. Így igen sokszor tapasztalható, hogy az oktatásban, illetve a népművelésben tevékenykedők nem ismerik eléggé egymás munkáját. Ma még csak igen kivételes esetekben sikerül biztosítani azt, hogy a művelődésnek ez a két oldala egységes folyamatot alkosson. Ott jó ez az együttműködés, ahol nem sémákban gondolkodnak, hanem ahol a konkrét intézménytípusokban, az életkori sajátosságokhoz és a meglevő lehetőségekhez — személyi és tárgyi lehetőségekhez — igazítva dolgozzák ki az együttműködés tartalmi és módszertani formáit. Napjainkban — mondotta az előadó — túlságosan is aktuális kérdésnek tűnik az ötnapos tanítási hét. bevezetésével átrendeződött szabad idő kihasználása. Pedig világosan kell látni, hogy kampányszerűen nem lehet megváltoztatni a lakosság szabadidő-tudatát. Mindenekelőtt nem megnővekedelt, hanem átrendeződött szabad időről van szó, hiszen a gyerekeknél és a felnőtteknél egyaránt nőtt a hétközbeni elfoglaltság. A jelenlegi tapasztalatok azt mutatják, hogy nőtt a munkaidőn kívül, munkával eltöltött idő — az úgynevezett második és a harmadik gazdaságban —, s a gyerekeket igyekeznek bevonni ebbe a családok. A felnőttek szívesen áldoznak a hétvégi szabad időből — nemcsak pénzt, hanem időt is — arra, hogy úgynevezett praktikus ismeretekhez jussanak. Kevesebbet fordítanak viszont az úgynevezett humán műveltség megszerzésére. A könyvtárak a hétvégi — főként a szombati — hosszabbított nyitvatartással próbálkoznak, sok iskolai rendezvény is jut a hétvégekre. A szabad idő kitöltéséhez nyilvánvalóan azonban elsősorban a családok közös programja — akár munkával, akár szórakozással kitöltött együttléte — szolgáltathat igazán eredményes formát. Erre is igaz azonban, ami az oktatás és a közművelődés együttműködésére, hogy csak akkor léphetünk előre, ha igen konkrét, az Igényekhez is igazodó választási lehetőséget tudunk kínálni. A tanácskozás második napjának délutánján a vendégek összesen 22 bemutató foglalkozáson tanulmányozhatták a közművelődés—közoktatás kapcsolatának kazincbarcikai formáit. A bemutatókat — né"y szekcióban — tanácskozás követte., A városi tanács tanácstermében Mihály Ottó kandidátus, az OPI tudományos osztályvezetője vezetésével Közoktatás—közművelődés— komplex művelődési intézmények címmel zajlott vita. többek között arról: hogyan járulhatnak hozzá a komplex művelődési intézmények a hátrányos helyzetű félnőttek és gyerekek művelődéséhez. A kertvárosi 1. sz. Általános Iskolában, a közművelődés és iskolai szaktantermek című beszélgetést dr. Szcbe- nyi, Péter kandidátus, .az OPI főosztály vezető-helyet lese vezette. Balázs Mihály, az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum főigazgatója vezette az iskola—óvoda és könyvtár szekciót az Egészségüevi Szakközépiskolában. Nobel Iván, az OPI csoportvezetője vezette az ének-zene tagozatos általáno" iskolákban a közművelődés—közoktatás— ízlésformálás című tanácskozást. A bogácsi tsz-ben Verhóczki Tibor és Erdős Sándor üremanvagcsövel hegeszt a bogácsi Hórvölgye Mgtsz gépműhelyében.