Észak-Magyarország, 1983. április (39. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-07 / 81. szám
T9S3. április 1-, csütörtök ESZAK-MAGYARORSZÁG 3 Csak szigorral Nemzeti park - nemzeti kincs Kevés város lakóinak adatott meg, hogy a közelben, szinte a város részeként olyan gyönyörű természeti környezet szolgálja a pihenést, a «zabad idő kellemes eltöltését, mint a Bükiki Nemzeti Park. Az ország sok táján és városában irigylik ezért a miskolciakat, nemegyszer úgy fogalmazva: ha maga a város nem is bővelkedik; parkokban, terekben, azonkívül poros, szemetes is, kárpótolja ezért lakóit Lillafüred, Tapolca és a vadregényes, helyenként még a természet ősi állapotát őrző Bükk... Ez így igazi Am, mint a Borsod megyei Természetvédelmi Egyesület * vezetőinek, tagjainak és aktíváinak figyelmet keltő feljegyzéseiből kiderül: a Bükköt, annak kirándulóhelyeit is elérte már a városra jellemző urbanizációs, motorizációm ártalom. Elsősorban a szemétre gondolunk. Nemcsak a turistaházak, nagyforgalmú kirándulóhelyek környékén, mert itt többnyire elszállítják a hét közben, vagy hétvégeken felgyülemlett szemetet. De találták már az erdők legeldugottabb rejtekein fólia- zsákba csomagolt háztartási hulladékot, elhasznált autógumikat, fára akasztott, nagyméretű képkeretet részben a festmény foszladozó vászonmaradványaival, és mosógép vázat... Ezeket nyilvánvalóan gépkocsin szállították oda tíz, húsz kilométerre a várostól! __ Es t ómon, a természetet, környezetet veszélyeztető forrás maga a motorizált turizmus. Araikor a nyugtató, pihentető séta helyett sokan ^tisztelet a kivételnek) csak az autó ablakából gyönyörködnek ax erdők, mezők szépségében, hogy alkalmas helyen, nagy titokban — sokszor nem is titokban — lemoshassák a patakban a kocsit, elvégezzék — a patak vizébe eresztve az olajat — a kisebb szervizmunkákat, összekötve így a kellemest a hasznossal... — Ez azért már túlzás! — Szinte halljuk a jóérzésű, a természetet, rendet, tisztaságot szerető olvasók megjegyzését Sajnos, nem túlzás. Ettől szomorúbb, fel- háborítóbb példáink is vannak. A légpuskával lelőtt, vagy megsebesített madarakról, a ritka, ezért szigorúan védett növények, virágok megcsonkításáról, a felelőtlen és nagy károkat okozó tűzrakásokról, az erdei pihenőhelyek, esőbeállók létesítményeinek nemegyszer vandál módon történő pusztításáról. Érthető hát hogy a megyed Teirnészetvé- delmi Egyesület legutóbbi megbeszélésén, melyen a Bükki Nemezti Park, a rendőrség, az erdőgazdaság képviselői is jelen voltaic, a Bükk értékeinek védelmére komoly elhatározások és döntések születtek, és a jövőben mindent megtesznek azok betarttatása érdekében. (Egy figyelemre méltó idézet a megbeszélés jegyzőkönyvéből: „Az elmúlt hetekben a miskolci piacok tele voltak védett növényeket, virágokat árusítókkal. Az egyesület társadalmi aktívái megpróbáltak ez ellen fellépni, de az árusok megvetéssel fenyegették őket.’’) A Bükki Nemzeti Park fennállásának hetedik - évébe lépett. A megye környezet- és természetvédelmi feladataival foglalkozva a közelmúltban a megyei párt- Végrehajtóbizottság is határozott intézkedéseket sürgetett valamennyi arra hivatott állami és társadalmi szerv részéről. E hét év alatt ugyanis a Bükkben bem sikerült rendet teremteni. mint ahogy rendet te- hemtetlek a Tátrai Nemzeti Parkban és más nemzeti parkokban. A szabálytalankodókkal és a szabálysértőkkel szembeni türelmi idő a Bükki Nemzeti Park területén is lejárt, és a jövőben, de hivatalosan már április 1-étől minden tekintetben szigorúbban ellenőrzik az előírások betartását. Vo- . natkozik ez a tűzrakási tilalomra, a kijelölt helyektől eltérő autóparkolásra, sátorozásra, vadkempingezésre, a patakok vizének szennyezésére, a védett madarait, virágok, növények stb. pusztítására. (Idézet a jegyzőkönyvből: nagyon sok védett madár esik áldozatául a légpuskás lövöldözésnek. Az ellenőrzés nehéz, mert sokan a gépkocsiban viszik fel a légpuskát.) A rendőrség képviselőjének bejelentése: „légpuskát kizárólag csak kijelölt és ellenőrzött lőtéren lehet használni. A jövőben rendszeresebbek lesznek az ellenőrzések, és minden, a Bükkben, vagy bárhol használt légpuslcát elkoboznak, használója ellen pedig feljelentést tesznek." A Bükk egész területén ma még általános tűzrakási tilalom van érvényben, de ennek feloldása után is szigorúan ellenőrizni fogják, hogy a kirándulók csak az arra kijelölt helyeken rakjanak tüzet. A szabálytalankodókat eddig ötven forintra büntették, ezentúl a bírság 300 forintnál kezdődik” majd. Az is nyilvánvaló, és nem a mostani ülés döntése, hogy a Bükk egy- egy védett növényének, madarának eszmei értéke esetenként tízezrekre rúg. Eddig azonban kevés példa akadt a tilalomsxégők példás megbüntetésére. A Jövőben e téren is következetesebben lépnek fel a vadőrök és a Társadalmi Erdei Szolgálat aktívéi. Ugyanők gyakrabban ellenőrzik a védett területre vonatkozó szabályok betartását. (Idézet a jegyzőkönyvből: „ ... a Nagymező szigorúan védett terület. Ezt az autósoknak megállni tilos-tábla is jelzi■ Ennek ellenére sokan nemcsak leparkíroznak ott, de olajat is cserélnek ...’’) Aligha kell sorolnunk, mekkora veszélyt jelent ez, hiszen a gépkocsikból leeresztett olaj a Bükk forrásvizeibe jutva végül is ivóvíz-csapjainkon jelenik meg ... Itt a tavasz, szinte napról napra új arcát mutatja a Bükk. A hétvégeken, a megnövekedett szabad időt kihasználva, mind többen keresik fel szép hegységünk vadregényes tájait. A nemzeti park igazgatósága számos szép tervet dolgozott ki, hogy kellemessé, emlékezetessé tegyék a bükki kirándulásokat. Üjabb pihenőket, esőbeállókat építenek, az utak mentén bővítik a leálló sávokat, a Bükk nevezetességeit bemutató ^panoráma programokat” szerveznek. A hegység erdeinek, rétjeinek, barlangjainak növény- és állatvilága, a csend, a jó levegő, minden, amit a hetedik évébe lépett Bükki Nemzeti Park nyújt, felmérhetetlen kincset jelent Ez a kincs azonban csak addig szolgálja — gyönyörködteti maradéktalanul a közösséget, amíg felelőtlen emberek a természetet durván meg nem sértik. A természet védekezik a maga módján, de a mértéktelen szemetelést, a ritka növények, virágok pusztítását a természet önvédekező képessége sem tudja ellensúlyozni. Ne csodálkozzanak hát a magukról megfeledkezett emberek, akik egy- egy kirándulás után öiszám- tra viszik haza a védett virágokat növényeket, ha ezért az „emlékért” borsos árat kell fizetniük!.„ Szükség van erre a szigorra. A világ bármely más nemzeti parkjában még ettől is szigorúbb előírások vannak, és a rend ellen vétők büntetése is keményebb. A Társadalmi Erdei Stafigá- W munkatársai tognak háborgatni, geaen miixh Mé és turista sért, de hivatásuknak felelően vigyáznak, őrködnek a Bükk rendjén, mert a nemzeti kincsünket csakis így tudjuk a jelennek és a jövőnek megőrizni. Önöd vári Miklós Átkelési szünetben Jár a komp, vagy éppen a nyolcsremélyes ladik most is a tisza- keszi átkelőnél, miként nem pihent egész télen sem, hiszen a Tisza régóta nem fagy már be ezen a részen. Az átkelések azonban még most sem nagyon sürüek, pedig a nappalok mind hosszabbak. A napkeltétől napnyugtáig tartó műszakban azonban most is akad szünet, két átkelés között pedig kerekedik, formálódik a kosár Papp Lajos keze nyomán. KisvállaTkozás hulladék hasznosítására A maradék alumíniur»- profil-darabok fölhasználására alakultak kisvállalkozások a Fémmunkás Székesfehérvári Gyárában. Az öt vállalati gazdasági munkaközösség összesen százfőnyi gárdája a magánépítők megrendelésére tervez, gyárt és szerel fel szabványtól eltérő alumínium ablakokat, homlokzati elemeket, üzletportálokat a gyári termelői árnál 30—40 százalékkal olcsóbban. A kisvállalkozó csoportok összegyűjtik és kiválogatják a maradékprofilt, az alumínium hulladékot, és a különmunkához hét végén, munkaidő után a vállalattól bérlik a* egyedi gyártóműhely berendezéseit; az idén várhatóan egymillió forint értékű hulladékprofilt dolgoznak föl. Berendezések Bábolnáról - exportra Tizenhárommillió forintértékű sertéstelepi berendezés gyártását fejezte be asz albán Ma ki na import-vállalat megrendelésére a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát. Az albán partner gondoskodik a korszerű fölszerelések elszállításáról; az elmúlt év végén gördültek ki ax első albán kamionok Bábolnáról, s rövidesen már az utolás egységeket viszik el. A kombinát a vállait határidőre és kiváló minő-, ségben készítette el a tíz sertés istálló berendezését, olyan komplett technológiát adott el az albán partnernek, amely évente 15 400 hízó sertés kibocsátására teszi alkalmassá a fölépülő telepet Irakból különféle barom- «istállók technológiai be- WKtoufcartnsfc, SSletv* ■ i A* - ---------J »r * _. tH---1 t g flwcBcaen náxbatuan htállóhocr készítenek hűtőberendezéseket ventfllátorkür- tőket a Protinas nevű NSZK-beli közős vállalatuk ütemezése szerint. Édes élet” - mézzel A méhészkedés az @ egyik legősibb foglalkozás. A méhészkedő embert már az ősi barlangrajzok is megörökítik, de több ezer éves kínai, egyiptomi és római írások és Hip_ pokratész is ajánlják a mézet, mint az életet meghosz- szabbító, legegészségesebb táplálékot. István király idejében hazánkban az egyházi dézsmát mézben is lehetett fizetni. Méz volt az őslakosság egyetlen édesítőszere: erdőirtás idején az odvas fákban talált méheket hazavitték, és már saját „háztáji” gazdaságukban termelték a mézet és a gyertyák készítésére használt viaszt. Értékes volt a méz a török hódoltság korszakában is, amikor a megszállók a keleti édességek készítéséhez mézben kérték a hadisarc egy részét, sőt arra is van adat, hogy egy-egy hadifoglyot egy icce — 4,5 ki- logrammnyi — mézért szabadon is engedtek. A magyar méhészetnek nemzetközi rangja van: eredményeit, korszerű technológiáit a világon mindenütt értékelik. A Kárpát-medence éghajlata, flórája, és termékeny talaja kedvez a méhészkedésnek. Hosszú ideig csak kasokban, és kis keretes kap_ tárakban — ún. álló méhészetekben — folyt a termelés. A műit században telepített hatalmas akácerdők azonban fényes lehetőségeket kínáltak, és új korszakot nyi tottak a méhészetben: az 1900-as évek elejétől a méhészek már nagy keretes ván- dorkaptárakkal termelik ki az akácosok kimeríthetetlen nektárkincsét. A vérbeli hivatásos méhész egy évben legalább háromszor vándorol kaptáraival. Gyors helyzetváltoztatással a méztermelés kifizetődőbb és hatékonyabb. Az eltérő idejű virágzások kihasználása alapfeltétel. Képünkön a tavasz első meleg napjai során méhcsa ládjaival foglalatoskodó méhészt láthatunk a korszerű kasok félkörében. Eredményes első negyedév Teljesíti terveit a Csepel Mivek sárospataki gyáregysége Bizonyos termékszerkezet- váltásra került sor a múlt évben a Csepel Művek Jármű- és Konfekcióipari Gépgyárában, amely kihatott a sárospataki gyáregység tevékenységére is. A kerékpárok szerelésének feladatköre visz- szakerült a törzsgyárba, ahol zárt rendszerben végzik el ezeket a műveleteket Ugyanakkor megtakaríthatók az alkatrészek szállítási költségei is. A gyáregységben — mint erről Enpt Andor gyáregység, vezető tájékoztatott — bevezették, folytatják a vasalógépek, a ruhagyári vasalóberendezések, a szabász-, illetve varrógépek gyártását A terv nerint az idén 520 millió forint értékben készülnek üst konfekcióipari gépek, abba 4M millió torint értékű bcrendeaée a saoetalista országokba, túlnyomórészt — 410 millió forint értékben — a Szovjetunió megrendelésére. Kialakították a szóban forgó gépek, berendezések itt újszerű, úgynevezett zárt rendszerű szerelési technológiáját; a csomagolás után közvetlenül Patakról indulnak el a szállítmányok. A 900 fős gyáregységi kollektíva nagy része — 650 munkás — szakmával rendelkezik. Az utánpótlásról maguk gondoskodnak; évente 100 ipari tanuló ismerkedik a különböző vasasszakmák — lakatos, forgácsoló, műszerész — alapjaival. Minden évben 30—40 fiatal fejezi be itt a tanulmányait. Így lehetséges, hogy a gyáregység szakmunkásainak döntő többsége saját nevelésű. A környékbeli mezőgazdasági üzemek is a gyáregységben végzett fiatal szakmunkásokra támaszkodnak nagyrészt, ami gondot okoz ugyan a gyárnak, de a vezetők est n környék iparosításához vak* hozzájárulásként fogják fel. A kerékpárszerelés helyett rátértek a kerékpárszerelvények gyártására. Az idén félmillió pár pedált, 400 eseef kerékpámyerget és 300 ezes* csomagtartót készítenek. Ea főleg a betanított dolgozók, a női munkavállalók: feladata. A bejáró női dolgozók helyzetén úgy is segítenek, hogy lakóhelyükre telepítenek kisebb üzemeket, így került sor arra, hogy a kenézlói termelőszövetkezettel összefogva, bérelt helyiségben rendeztek be kisüzemet a helybeli, valamint a közeli Zalkád és Véss női munkavállalói részére. Itt félszáz asszony és lány dolgozik majd. A termékszwkexet-rliTHat megelőzve gondoskodtak a gyáregység vezetői a szerszámgépek generáljavításának helyben való megvalósításáról. A gyárfenntartó részleg 100 fős szakmunkás kollektívája megbízhatóbban oldja meg bonyolult feladatait, mint a külső vállalatok; megtakaríthatók a szállítási költségek, határidőben és jó minőségben adják vissza a gépeket, a berendezéseket a termelésnek. Bár, az első negyedév során anyagellátási gondok nehezítették meg a program- szerű termelést, a terveket mégis sikerült teljesíteni. A terme!őberendezések helyben való javítása, a termékszerkezet-váltással járó előnyök jobb munkaszervezési lehetőségeket nyújtanak, amelyeket a gyáregységben a szocialista brigádmozgalom segítségével igyekeznek maradéktalanul felhasználni. O. 3. tljabb vevik a zealitra Üjabb piacokra küldi a zeolitot a Hegyaljai Ásványbánya és örlőmű. Ezt az adalékanyagokkal dúsított, sokoldalúan hasznosítható ásványt eddig jelentősebb tételben csak Ausztria vásárolta, a második negyedévtől azonban már Svédországban, valamint az NSZK- ban is van rá vevő. A skandináv országba az állati tápokhoz adagolva használják fel, az NSZK-ban pedig a talajerő utánpótlására, többnyire a szőlőkben. A zeolit kitermelésére To- kaj-Hegyalján újabb bányát nyitottak; a külfe.itésű üzemből elsősorbar az állati tápokhoz szükséges minőségű zeolitot termelik ki. Az ásványt Mádon, a megközelítőleg hétmillió forintos költséggel épült őrlőben dolgozzák fel. Ugyancsak Mádon épül most az automatizált csomagolóüzem, működésbe állításával az idén már mintegy tizenötezer tonna zeolitkészítményt szállíthatnak a külföldi és a hazai vásárlóknak.
