Észak-Magyarország, 1983. április (39. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-06 / 80. szám

1983. április 6., szerda ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Nagy gond. de nagy öröm Tiszalúcon is Románjai útijegyzet Milyen a mai Nagykánya? „Már kétmilliárd” — ötven­éves sincs még talán József Attila verssora, s ha történe­tesen napjainkban írná köl­tőnk a verset, a címbeli szá­mot megduplázhatná. Több, mint négymilliárdan vagyunk — s olybá tűnik, a bibliai felszólításnak, „. .. gyü­mölcsözzetek és sokasodjatok, és töltsétek be a földet...” még ma sem sikerült eleget tennünk, annak ellenére, hogy a Föld lakossága évről évre milliókkal nő. Itthon széjjelnézve, a hely­zet már némileg másképp fest. Tiszalúc. Miskolctól alig 25 kilométerre levő, 5400 lé­lekszámú község. Tavaly 07 újszülött látta meg itt a nap­világot, s ez a szám évente legfeljebb csak néhámiyal módosul. Óvodában minden oda való kon! gyermek szá­mára van hely, az iskolában évről évre bárom első osz­tályt indítanak, mégis, mikor a tanácson többgyermekes család után tudakozódunk, bizony keveset tudnak emlí­teni. Csobádi Andrásék ezek kö­zé a kevesek közé tartoznak. Portájukon, ha nem egy jókora kutyával futkározó gyerek fogadna, ha édesany­ja nem egy másik gyermek­kel a karján tessékelne bel­jebb, aligha hinném, hogy jó helyen járok. A huszonnyolc évei fiatalasszony immár négygyermekes családanya. Jelenleg a legkisebbel, Csa­bával gyesen van, de mint mondja, mihelyt letelt a há­rom év, visszamegy dolgozni a fonodába. Amíg nap mint nap bejárt Miskolcra, állandó éjszakai műszakba kérte magát, hogy nappal otthon elvégezhesse a családdal járó feladatokat. Férje gépkocsivezető, s az ő fizetése mellé a családi pót­lék bizony nem sok, még úgy sém. ha mellette a jókora kertet is megművelik, ahon­nan gyümölcs, zöldségféle a csalód számára csak kikerül. A nagy család, ha úgy tet­szik, Csobádiéknál családi hagyomány. A férjnek két, a fiatalasszonynak hat testvé­re van. Tizenhárom gazdasági szempont értékelése után döntöttek a Kiváló Gyár­egység oklevél odaítéléséről a Miskolci Mezőgép Válla­latnál. Az idén a vállalat mezőcsáti gyáregysége bizo­nyult méltónak elmúlt évi tevékenysége alapján a ki­tüntető cím viselésére. Ünnepélyes keretek között április 2-án, szombaton nyújtotta át az oklevelet Baríus Ágoston, a vállalat igazgatója Kovács Lajosnak, a gyáregység igazgatójának. A mezőcsáti gyáregység 197 tagú kollektívája az el­múlt évben 92,6 millió forint Április elején megkezdőd­nek a Méta úti kenyérgyár tecnnológiai szerelési mun­kálatai. Ha a hatalmas pék­ség elkészül, 88 tonnás . napi termelésével* az ország leg­nagyobb ilyen üzeme lesz. A? 530 miilió forintos be­ruházás kivitelezői, a du­naújvárosi 26. számú Állami Építőipari Vállalat szakem­berei az átadást a jövő év első negyedére tervezik. Az üzem három gyártóso­rán 48 tonna kenyeret, úgy­nevezett áruvonalán 256 ezer — Van baj a négy gyerek­kel is elég, neki — mutat a legkisebbre —, aligha lesz ötödik testvére. Sok minden­ről le kell mondani a gyere­kek miatt. Biztosan sikerült volna már házat építeni, vagy ennél egy nagyobbat vásá­rolni, mint amibe most la­kunk, de hát egyszerre nem megy minden. — Mozdulni sem igen tud az ember semerre, illetve ne­künk még csak jó is, mert az anyósomra odabízhatom őket, szívesen elvállalja, ha Mis­kolcon akad valami elintézni­való, ami halaszthatatlan. — A férjem gépkocsiveze­tő, nagyon szeretne egy teher­kocsit venni, hogy azzal fu­varozhatna, a gyerekek miatt az is később lesz meg, ha egyáltalán sikerül összegyűj­teni rá a pénzt. Hogy a napirendje felől kérdem, csak legyint. — Mikcw dolgoztam, nap közben elvégeztem a háztar­tási munkát úgy. hogy köz­ben még alvásra is maradt idő. Most. mikor gyesen va­gyok. bizony még kevés is az egész nap a családra. Reggel ötkor, fél hatkor kelek, a fér­jem hatra jár dolgozni. Mi­kor ő elment, a gyéreiteket kell iskolába elindílani. Délelőtt főzök, mosni is szinte mindennap muszáj, a kertben is, így tavasszal egy­re több a dolog. Délután, es­te megint a' gyerekeké. Társaság? Négy gyerekkel nehéz kimozdulni akárhovó is. "Legfeljebb, ha nap köz­ben jut annyi idő, hogy egyik-másik szomszéddal két szót válthat az ember. Sokkal több az újságíróra sem jut. Főzéshez készülő­dik. már dél felé jár az idő, késni fog az ebéd. Három kívánságáról kérdem, s cso­dák csodája — bár végig a beszélgetés alatt a gyerekne­velés nehézségeit emlegette —, mégis a gyerekeket veszi legelőre. „Egészségesek le­gyenek, ne legyen semmi baj velük. Ez jelenti nálunk az termelési értéket állított elő. Nyereségesen dolgoztak, 19,4 millió forint eredménnyel zárták az esztendőt. A vál­lalaton belüli munkameg­osztás következtében a Csá­tiak profilja a különböző al­katrészek és részegységek, valamint a mezőgazdasági pótalkatrészek gyártása. Ta­valy á hidraulikus autóeme- lők gyártására is megbíza­tást kaptak, és sikerrel ol­dották meg újabb feladatu­kat is. Sikerült megtakarítaniuk 1,3 millió forint értékű anya­got, s 0.12 százalékra csök­kentették a selejtet. darab félkilós terméket, „kiflivonalán” 144 ezer, „zsemlevonalán.” 131 ezer da­rab péksüteményt gyártanak majd naponta, azaz 16 óra alatt. Az üzembe helyezés után jelentősen csökken a gyártási idő, s ezért javul­hat a pékáruk minősége. A kenyér előállítási ideje 16— 18 óráról 14—16 órára csök­ken. A zsemle és a kifli 18 —19 óra helyett 12—13 óra alatt kerül majd a fogyasz­tólehoz. Ma reggel kezdődött meg Miskolc-Perecesen. a 104. szá­mú, Debreczeni Márton Ipa­ri Szakmunkásképző Intézet­ben a Szakma Kiváló Ta­nulója országos verseny a vájárszakmában. Ide már csak a legjobb háromfős csapat került el; a helybe­lieken kívül Tatabányáról, Komlóról, Oroszlányból és Esztergomból. A program szerint ma délelőtt az ün­nepélyes megnyitó után az írásbeli feladatokat oldják meg a résztvevők, délután Lyukóbányára látogatnak el, ahol megismerkednek a Borsodi Tanbányával. Itt ke­rül sor ugyanis holnap a gyakorlati vizsgára. Az ün­nepélyes eredményhirdetés színhelye ismét a pereces: szakmunkásképző intézet lesz, ahol Bartha László, a versenybizottság elnöke ér­tékeli a szakmai vetélkedő színvonalát, majd dr. Balogh Béla, a Borsodi Szénbányák vezérigazgató-helyettese ad­ja át a vándordíjakat. A Kenderfonó- és Szövő­ipari Vállalat nagylaki gyá­rában a kenderáztatást gyor­sító, egyben a körnvezetvé- delmet szolgáló víztisztító berendezést helyeztek üzem­be. A készülék a szegedi József Attila Tudomány­egyelem alkalmazott kémia tanszéke kutatóinak egyik találmánya, az úgynevezett kefereaktor. Működésének lényege, hogy nagy sebes­séggel forgó acélhuzalos kör­íveié ködfihomságúra por­lasztja a folyadékot, ezáltal hatékonyabbá teszi a kémiai reakciót. A kendergyári kí­sérlet esetében az elhasz­nált, levegőtlen áztatóvíz fe­lületét növelik a porlasztás­sal milliószorosára, így a viz ismét oxigéndússá válik, javulnak az áztatásnál „köz­reműködő” baktériumok lét­feltételei, s így meggyorsul a kévéken levő szerves szennyeződések elbomlása. Az eljárás eredményeként az áztatóvíz tiszta marad, nem kell a következő áztatáshoz kicserélni —, ami a vízta­karékosságot szolgálja — benne maradnak a hasznos baktériumok is, azokat sem kell tehát újból elszaporí­tani. Mindezzel meggyorsul az áztatás, s megszűnik a kendergyár szennyvízkibo­csátása. Mint hírül adtuk, Sárospa­takon a közelmúltban Hotel Bodrog névvel új szállót ad­tak át. Azóta az első ven­dégek már meg is érkeztek, sőt a 150 személyes szálló A város egyik impozáns épülete, a megyei pártbizottság és c néptanács székháza. E sorok írója — a Román Üjságíró Tanács meghívá­sára — a Magyar Újságírók Országos Szövetsége képvi­seletében a közelmúltban ta­nulmányúton vett részt a Román Szocialista Köztár­saságban. Egyebek között el­látogattunk Máramaros megyébe is, melyet román kollégáink a rendkívül ro­hamosan fejlődő megyék so­rában emlegetnek. Főként az utóbbi két-három évtized­ben gyarapodott Máramaros és mindenekelőtt a megye- székhely: Nagybánya. A nagybányai repülőtértől jö­vet, a városba vezető út két oldalán az új lakónegyedek, középületek, egészségügyi, kulturális és sportlétesítmé­nyek egész sorát hagy'tűk magunk mögött. Vendéglá­tónk és kísérőnk Vasile Galloné, a Pentru Socializm nevű román nyelvű megyei lap főszerkesztője alig győz­te a felsorolást, hiszen az újságírók köztudottan kíván­csiak. * Milyen is tulajdonképpen Nagybánya, ez a viszonylag csendes megyeszékhely, amely a mi léptékeinkkel mérve nagy vidéki város­nak tekinthető. Négy nap állt rendelkezésünkre, hogy bepillantsunk Setébe. Ma­gát a várost 127 ezer ember lakja, vagyis a megye lakos­ságának csaknem egynegye­de él, a mintegy tizenhét négyzetkilométeren elterülő Nagybányán. S mennyi kö­zöttük a fiatal! Csak díá­szobáira már több előjegy­zés is van. A nagy idegenforgalmú Patakon az étkezési lehető­ség biztosítása legalább any- nyira, ha nem jobban sür­kokból negyvenezret szám­lálnak. Milyen a mai Nagybánya? — olvasható az útijegyzet címében. Szép, hangulatos, olyan, mint egy jól megren­dezett színdarab, amelyben mindennek, s mindenkinek megvan a maga -szerepe, funkciója. Nagyfokú tuda­tosságot, előretekintést fe­jez ki a város mai szerke­zete, arculata. Meglepően harmonikus például a funk­cionális épületek elhelyezé­se, amely egyben a célsze­rűséggel is párosul. Suta Ambrózie építész- mérnöktől. a Máramarosi megyei Néptanács elnökhe­lyettesétől hallottuk a kö­vetkezőket. — Kezdettől fogva arra törekedtünk, hogy ne zsú­foljuk össze az épületeket egy helyen, tágas elhelyezést igyekeztünk biztosítani épít­ményeinknek. A célszerűsé­get szem előtt tartva egy helyen, illetve egy tömbben kaptak helyet a párt-, álla­mi és tömegszervezetek székhazai. A különböző sportlétesítmények (fedett uszoda, sportcsarnok, atléti­kai, futball- és rögbipályák) ugyancsak egy nagy komp­lexumot alkotnak, s megint más részen épültek fel az egészségügyi intézmények, valamint a kulturális és mű­vészeti objektumok. A régi városrész megóvására is nagy gondot fordítunk, már megkezdődött az a jelentős munka, amely az ősi Nagy­bánya építészeti értékeinek megőrzését célozza. gető, mint a szálláshelyek megteremtése. Ezért külön is öröm, hogy az épület 600 adagos konyhával rendelke­zik, éttermében pedig egy­szerre 152 ember étkezhet. Nyilvánvalóan nem csupán a szálló lakói, hanem mások is. Jellemző az étkezési le­hetőségek szűkösségére: az új szállót avató ünnepségén többedmagunkkal három­szor kíséreltünk meg ebé­delni a szomszédos Megyer étteremben, de nem fértünk be. Az új lakótelep éttermé­nek ajtaján tábla fogadott: rendezvény miatt zárva. A Borostyánba a korábbi ta­pasztalatok ' alapján már meg sem kíséreltük a beju­tást. Talán segít majd va­lamicskét az új étterem és előfordulhat, hogy Patakról nem kell máshová menni ebédelni, miként eddig kel­lett. Az új szálló tervét a Borsodterv dolgozói készí­tették el, á kivitelezést pe­dig a Borsod megyei Taná­csi Építőipari Váiialat vé­gezte. (priska—fojtán) Nagybánya fejlődését AleJ xandru Crisan, a városi nép­tanács elnökhelyettese lé­nyekkel, számokkal bizonyí­totta. — A tengerszint felett 228 méter magasságban elhe­lyezkedő megyeszékhelynek 1948-ban még csupán 22 ezer lakosa volt — magya­rázta. Az iparosodás .és az urbanizáció eredményeként ma arról beszelhetünk, hogy Nagybánya lélekszáma a múlt év végén megközelí­tette a 130 ezret. Ha pedig a közvetlen szomszédsá­gunkban levő három község lakosait is ideszámítjuk, ugyanis a három települést lényegében Nagybánya elő­városának tekinthetjük, a vá­ros lakóinak száma 143 ezer­re rúg. A száznegyvenhárom­ezer lakosból mintegy' hetven­ezer a munkás, akik az itt működő iparvállalatoknál, üzemekben találnak megél­hetést. Igen jelentős Nagy­bánya vasérc-, illetve ás­ványbányászata, bányagép­gyártása, textil- és konfek­cióipara, szerszámgépgyártá­sa, kerámia- és üvegipara. A város üzemeiben, válla­latainál összesen 20 ezer in­gázót, naponta bejáró dol­gozót tartanak nyilván. Az ipar szerepe meghatározó, amire példa, hogy egy év alatt több, mint 15 milli­árd lei értékű terméket ad -az országnak. * Sok-sok információból áll össze a kép. Az ipartelepí­téssel együtt fejlődött ma­ga a város, növekedett a la­kásállomány, bővült az egészségügyi, oktatási, keres­kedelmi és kuturális ellátás. Az utóbbi három évtized­ben, vagyis 1950-től har­mincezer lakás épült Nagy­bányán. A jelenlegi ötéves tervben (1981-től 1985-ig) állami erőből 9 ezer lakás elkészültével számolnak. A városban 70 középület ta­lálható, közte számos isko­la, múzeum, színház, szállo­da, kultúrház. Nemrég ké-i szült egy 1400 férőhelyes kórház, ezenkívül 300 szemé­lyes tüdőgondozó, fogászati poliklinika, tizenöt üzemi és 17 városi körzeti orvosi ren­delőben folyik gyógyító mun­ka. A magas színvonalon történő ellátásra vall nem utolsósorban az is, hogy Nagybánya egészségügyi in­tézményeiben több, mint 450 orvos és kétezer asszisztens fáradozik a betegek érdeké­ben. * Hogy szépszámú magyar ajkú él ebben a városban, az kiderült, amikor egy es­te vendéglátónk meghívásá­nak eleget téve elmentünk a nagybányai színházba, ahol ez alkalommal a jó képessé­gű művészekből álló szat-i mári társulat vitte színpad­ra Gárdonyi Géza Ida regé­nye — című darabot. Zsúfo­lásig megtelt a nézőtér, le­hettünk nyolcszázan, s a fergeteges taps hallatán szinte hazai környezetben éreztük magunkat. „A közönségsiker termé­szetesen fergeteges...” — írta az Utunk (a Román író­szövetség lapja — szerk.) március 18-i számában a színmű bemutatójáról meg­jelent kritika. Csak egyet­len kivetnivalót talált a da­rabban, nevezetesen: „ .. í nagy kár volt dalocskákat, s mikrofont vinni a színpad­ra ..Mert, mint azt ösz- szegzésként megállapította: .. .A fordulatos cselekmé- nyű darab, a jó érzékkel összeválogatott szereplőgár­da, a sikeres rendezés amúgy is a pénztárhoz vonzotta volna a közönséget...” Talán a közönség erről a kis szépséghibáról ezen az estén meg is feledkezett. Lovas Lajos Az étterem. Bizonyára érezhetően segít majd az ellátásban, úgyannyira, hogy ezután majd Patakon is lehet ebédelni. Dol­gozói tájjellegű ételeket is ígérnek. örömet a családban.” Csendes Csaba Kiváló a mezőcsáti Mezőgép hazánkban a legnagyobb Uj kenyérgyár Szálló Patakon

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents