Észak-Magyarország, 1983. április (39. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-28 / 99. szám
ESZAK-MAG'YARORSZAG 4 1983. április 28., csütörtök Filmlevél Elveszett illúziók Közreműködött Jandó Jenő fiz filiaini Haeperseayzesekart Patané vezéaycSte Máié Gábor, a film főszereplője A film címe azonos Balzac nagyszabású regényének címével. Nem véletlenül. E Balzac-regény második része — Egy vidéki nagyság Párizsban — alapján irta a forgatókönyvet Gazdag Gyula, Győrffy Miklós és Spiró György. A film rendezője Gazdag Gyula, zenéjét szerezte Mártha István, az operatőr pedig ifj. Jancsó Miklós. Ragályi Elemér neve is olvasható a főcímben, ám igen szokatlan szerepkörben: dramaturgként. E film az említett Bal- rac-művet ülteti át a hatvanas évek Budapestjére. Meglehetős hűséggel követi a film fordulatait, mindenkor hitelességet sugárzó budapesti tárgyi környezetben. A Balzac-regény szereplői természetesen magyar nevekkel próbálják ugyanazt a pályát befutni, vagy ugyanazt csinálni, amit hajdani francia ősük megjárt, illetve megtett. Sárdi Lászlónak hívják e filmben az ifjú írójelöltet, aki idősebb szeretőjével vidékről Budapestre jön, hogy meghódítsa ezt a várost. Hihetetlennek tűnik, hogy egy kiugrott teológus, írójelölt jóval túl a huszadik évén, valamelyik magyar vidéki városból ennyire idegenként jöjjön fel Budapestre, ennek a kis országnak a fővárosába, amelyet még addig sosem látott. Az idősebb szerető pesti rokona nem , találja jónak az ifjú íróje- í lölt és az asszony kapcso- I tatát, szakításra-kerül sor. A , fiú egyedül teng-leng a fővárosban, míg egy újságíróval összeismerkedik, majd bekerül az újságíróvilágba, különböző sajtófőnökökkel találkozik, írókkal, az irodalmi közélet embereivel kerül kapcsolatba és hamaro- ! San bekerül egy szerkesztőségbe. Egy színihövendékkel, Köves Flórával, majd annak barátnőjével, Csapó Kriszta- val kerül kapcsolatba, mindenféle furcsa összejöveteleken vesz részt, befutott újságíró lesz belőle, aztán egy könyvről kritikát és ellenkritikát is ír, majd ugyanazok, akik az ismeretlenségből kií Szűkszavú hrracfás tudatta í a hazai lapokban: a Liszt I Ferenc ettóéKére megrende- I aett, a zenetanárok hagyo- ! mányos szekszárdi zongoraversenyén, amelyet négy- évenként tartanak meg, első díjat nyert ár. Kígyóssyné Ko- moróczi Zsuzsanna. A miskolci zenebarátok közül még sokan emlékeznek arra, hogy az Egres&y Bériig Állami Zeneiskola zongoratanárnője legutóbb különdíjjal tért haza a szekszárdi országos versenyről. Nevéhez egyébként még egy friss hír is kapcsolódik — az ő tanítványa az a Simon Izabella, aki a zeneiskolások országos, nyíregyházi zongoraversenyén ugyancsak első helyezést ért el. s felvételizhet a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola előkészítő tagozatára. — Mit jelentenek önnek ezek a sikerek? — Ügy gondolom, sokat. Bár az első díj azt jelenti, hogy a verseny íratlan szabályai szerint legközelebb már nem mint versenyző, ba- Km mint meghívott meheemelték, hirtelen kiejtik kegyeikből, mindenütt elzárkóznak előle, s amikor a gazdag kitartótól elhagyott szeretője, a szép színésznő, éppen mikor hozzá siet, gépkocsival halálos balesetet szenved, Sárdi László véglegesen magára marad. Remekül bonyolított történet, amiben talán a legna-' gyobb érdeme Balzacnak van. Izgalmas, fordulatos, látványos. Ám. nagyon csalóka, mert a hatvanas évek végének pesti újságíró-társadalma megközelítőleg sem élt úgy, mint ahogy ezt a film ábrázolja, mások voltak a szituációk, nem újságíróklubok gazdag fogadásai- ' ból állt az újságíróélet, a szerkesztőségek munkája sem így folyt, mint ahogy a film ábrázolja, — elsősorban a Balzackai való azonosulás kedvéért. Ha figyelmen kívül tudjuk hagyni ezt a környezetrajzi S Miskolcra ma jót *4 a filmbaráti. körök mozijába Az oberwaldi Utók című olasz film, amely azt bizonyítja, hogy nagy nevek fémjelezte fiira is járhat nagy fiaskóval, okozhat nagy-nagy csalódást. E film agyarba Jean Cocteau A kétfejű sas című műve alapján készült, rendezője Michelangelo Antonioni, a főszereplője pecfig Monica Vitti. Maga a történet pedig valarpi elviselhetetlen história, olyan megvalósításban, hogy a néző nem akarja hinni, hogy Antonioni filmjét látja. Alighanem a rendező leggyengébben sikerült filmje. Igaz, Góc teán régi műve meglehetősen átvitt, xtíhtxn mű, amelynek nemcsak, hogy történetileg sincs semmi köze napjainkhoz, de a legmelek el Szekszárdra. De Igazából nem is az első hely. hanem a versenyzés, a fellépés lehetősége jelent sokat egy ..alsófokú zongoratanár'’ életében. A szereplésre készülni kell. és ennek hasznát veheti a tanításban is. — Melyik első helynek örült jobban? — Az Izáénak. őszintén. A növendékéért nagyobb felelősséggel tartozik az ember. Fontos volt. hogy Iza, aki nemcsak nagyon tehetséges, hanem szorgalmas is. sikeresen szerepeljen. Remélem, felveszik az előkészítő tagozatra, amelyet, a szakma mint a tehetségek osztályát tartja számon, mert onnan egyenesebben vezethet az útja a művészi pálya (elé. Az alapvető hibát, mint ahogy a majdani nézők nagy hányada, amelyik nem ismeri a sajtó munkatársainak, a szerkesztőségeknek az éledét, esetleg nem nehezményezi ezt, úgy egy rendkívül szellemes, fordulatos, igen feszesen, jól megrendezett és többségben igen jó szereplőkkel életre keltett figurákat felvonultató film élvezői lehetünk. Mert ez a film valóban jól szórakoztat, a romantikus történetet úgy ágyazza be a hatvanas évek végének világába, hogy a nagy nézőtömegek esetleg realitásértékűnek tekintik, izgalommal várják Sárdi László életének, szerelmeinek, szerkesztőségi munkálkodásának újabb és újabb fordulatait. A legfőbb szerepet, Sárdi Lászlót Máté Gábor alakítja, hihetően, emberien, el tudja hitetni a hihetetlent: a Budapesten teljesen ismeretlen és járatlan tehetséges írót. Szerelmét Udvaros Dorottya, idősebb szeretőjét Margittay Ági játssza egyenrangú partnerként; kitűnő két külföldi vendégszereplő, Robert East és Bohuslaw Linda, mindketten az újságíróélet egy-egy érdekes figuráját jelenítik meg, és két sajtóvezér alakjában — bár a valóságban ezek a figurák aligha hihetők —, igen jó kabinetalakítást hoz Bessenyei Ferenc és Sinkó László. Egészében az Elveszett illúziókat szívesen ajánljuk minden filmbarátnak. részebb áttételek feltétébezé- 'sévei sem lehet kiolvasni belőie valami kapcsolódást napjainkhoz. Inkább valami középkori történetre emlékeztet; a meghatározatlan ország királynője ellen merényletet elkövetni szándékozó fiatal fiú és az idősödő királynő furcsa szerelmi kapcsolatával és az ebből adódó, ma már csak opera- szöveglcönyvekben elfogadható történésekkel. Ráadásul a film valami olyan technikai kísérletezést is tükröz a színek állandó váltakozásával, a képek apró pontokra vartó szétbontásával, hogy a néző a mozivászon helyett egyre gyakrabban néz az órájára. (Viszont a hirdetett kétrészeshez képest hamar véget ér.) Benedek Miklós ő érdeke ezt kívánja, még akkor is. ha a tanárnak fáj egy kicsit megválnia egy tehetséges tanítványától; ha még büszkélkedhetne vele egy kicsit. De meggyőződésem. hogv a növendék érdekeit kel] mindig figyelemmel kísérni. — Mióta tanít? — Tizenkét éve. Miskolcon végeztem a főiskolát, utána az Egressybe kerültem. Nem tagadom, gyerekkoromtól zongorázok, és voltak művészi álmaim is. De tanítani nagyon szeretek. Szép... — Mi múlik a tanáron? — Sok mindert. Úgy gondolom, fontos a jó tanár —. bár ezt ne vegyék tőlem szerénytelenségnek. Az is fontos, begy ne esők iaetntkeió-1 Jegyzet Pedró... A hírverés sosem árt. Igaz. azon a vasárnap koradélelöt- tön nem egészen t'öv gondoltam. Ébredező állapotomat verte meg hangossággal az utcáról betóduló hangszórólárma: „Csak egyszer látható!... Megérkezett a ... cirkusz !... Mindjárt kiszáll a kocsiból a világ legkisebb törpéje!,.. Este a futballpá- lyán ...” És így tovább. És a hatás nem maradt el. Este a futball pályán felállított sátorban, ott szorongatták a szülök kezét a cirkuszt látni vágyó gyerekek. Az utóhangokból tudom: csalódással mentek haza. A hírverés elkelne néhány esetben. Ügy adódott, hogy ezen a szombaton több utam vezetett szét a faluban. Egy helyütt találkoztam egy plakáttal, ami „Pedró-show”-ra invitálta estére a közönséget. Bűvészkedést, jógabemutatót és lézerbemutatót ígérve. Ezen az estén magam is elmentem a taktaharkányi művelődési házba. Csak kíváncsiságból is, az afféléből, hogy „kit érdekel itt a jóga. meg a lézer....”? Nos. igen kevesen szóródtunk szét a nagyteremben. De néhány órával később egyöntetű volt a vélemény: „Ezért érdemes volt eljönni”. Tudom én, hogy egy „cirkusz” produkciója, meg egy egyszemélyes show nem mérhető össze. Csak egyetlen dologban: abban, hogy mit ad a közönségnek? És ez ösz- szevetésben a két taktaharkányi „műsor” közül a látványosabbnak. a nagyobb hangon beharangozottnak, a nagyobb tömeget vonzónak ítélt produkcióról kellett csalódottan távozniuk a nézőknek. Többet vártak.., Az utóbbi években fáradá- sig beszéltünk már a rosszízű hakniműsorokról, a „lekent” produfceiókróL/a lélektelen jelenlétekről. Az egyszemélyes Pedró-show több megyei településünkön volt már látható, s lesz még az. Ez az egy ember — felesége kitartó segítségével — Tak- taharkányban bizakodásra késztető példát adott „ván- dorműsor-ügyben”. Amit ígért — mindent jó színvonalon, érdekesen, szórakoztatóan, az újdonság erejével hatni tu- dóan teljesített S bár még hatalmas .Apparátust” kellett szétszednie, meg összecsomagolnia. késő éjszaka, ő kérte meg a közönséget, maradjon, a lézerről bármi kérdésre szívesen válaszol; megmutatja. mi, hogyan van ilyenkor... Ezért sem sajnálta senki a búcsúszót: Jó utat, Pedró... ti. n- J.) kát tadjon adni. hanem be is tudja jól. szépen mutatni a darabol. A tanár és a nö- vendék igazi együttműködésére van szükség ahhoz, hogv valóban érjünk el eredményt. S a növendék családjának áldozatkészségére is. — Zongoratana rnak lenni zeneiskolában — egy kicsit „névtelenség” is. Egyáltalán, milyen szereplési, lehetőségeik vannak? — Az az igazság, hogy nem sok. A tanári hangversenyek, egy-egy fellépés versenyek után. Bár mi Nagy Marikával már felléptünk Miskolcon, a Bartók-teremben, a kórusunkkal közösen. Pedig *1- taMnuutarát talán i m lek Már hónapokkal ezelőtt tudtuk, hogy jön. s már hetekkel ezelőtt elkelt valamennyi jegy: április 21-ena Miskolci Nemzeti Színházban a világhírű karmester. Giuseppe Pa tané vezényelte a Magyar Állami Hangversenyzenekart. A műsoron Kodály Galántai táncok, Csajkovszkij b-moll zongoraversenye (Jandó Jenő közreműködésével), s Dvorak Az Újvilágból alcímet viselő szimfóniája szerepelt. Mint e felsorolásból is kitűnik, neves előadóművészek szólaltattak meg népszerű kompozíciókat — az eredmény sem maradt el, a koncertet olyan felfokozott várakozás előzte meg. amit legutoljára talán két éve. Fischer Annie zenekari estje alkalmával tapasztalhattunk. Patané dirigálása magával ragadó intenzitással éli és élteti át a- kompozíciók feszültségét., szinte egyetlen lendülettel rajzolta meg a Kodály-mű — sok-sok apró karakterből álló — ívét; ugyanez a feszültségteremtő erő munkálkodott a zongoraverseny. s a szimfónia tételeinek élelrehívásakor is. A felfogás dinamizmusa ugyanakkor sohasem növekedett koholt drámaisággá. vagy szélsőséges, dagályos frázissá — pedig erre a két romantikus mű elégszer nyújt csábító alkalmat —, hanem természetes, emberi léptékű Az Állami Könyvterjesztő Vállalat antikvár csoportja immár 17. alkalommal rendez könyvárverést Budapesten. Az eseményt ezúttal új helyszínen, a Pesti Vigadó hangversenytermében tartják május 13-án 16.30 órakor. A szervezők 278- kötetet bocsátanak árverésre, a különféle magángyűjtemények és a budapesti antikváriumok anyagából. Közöttük számos régóta keresett kötet is kalapács alá kerül. A Szétszórt, nagy kiterjedésű tanyavilága van Sárospatak bodrogközi határának, ahol csaknem másfél ezren élnek. Az itteni lakosság nagy része idős ember, hiszen csupán a Kossuth Termelőszövetkezetnek 458 nyugdíjasa van akiknek többsége Dor- kón, Apróhomokon, Rózsálődésünket is szolgálná egy- egy koncert, kamaraest. De szeretném gyorsan hozzátenni, nem vagyok elégedetlen ember... Sőt. Komoróczi Zsuzsának mennie kellett — órára érkezett huszonöt növendékének egyike. Barta Péterrel, a zeneiskola igazgatójával még folytattuk a beszélgetést. Arról, hogv a heti kétszer harminc vagy kétszer negyvenöt perces órákkal igazából nem lehet nagy eredményt elérni. A sikerek mögött időben és energiában is nagyobb, több munka rejlik. S arról is. hogy talán mégis meg lehetne találni a módját annak, hogy az eredményeket is „produkáló” zenetanárok ne csak a tanári hangversenyeken jussanak fellépési lehetőséghez. A magunk részéről például elképzelhetőnek tartanánk, hogy a Városunk művészei sorozatban legalább ősszel egy estét adnának Komoróczi Zsuzsannának is.., <M. U.) szenvedélyek forrásává vált. Ebben az értelmezésben bontotta ki Patané a lassú tételek finom szövésű dallamait (különösen szépen sikerült a szimfónia Largó.ia). de eb-' ben a szellemben fogantak Kodály verbunkos-motívumai. s Dvorak allegrói is. \ karmesteri gondolatok hű tükörképe volt az Állami Hangversenyzenekar játéka, szín-1 te hibátlanul követték Pala- né intéseit mind az össz- aenekari. mind pedig a szó- lisztikus részletek megszólaltatásakor. Az est legizgalmasabb feJ jezetének a Csajkovszkij- versenymű bemutatása bizonyult. Jandó Jenő kitűnő képességeiről eddig is volt alkalmunk meggyőződni, s no-' ha a tehetséges pianista évek óta tevékeny művésze koncertéletünknek. úgy tűnik, a mostani időszak különösen exponálttá tette személyét, mintha napjainkban válna igazán meghatározó erejű előadóművésszé. Ez a hangverseny is azt bizonyította, kiemelkedő előadói egyéniséggel rendelkező zongoristával van dolgunk, aki — ezúttal — a b-ínoll zongoraverseny tolmácsolásának virtuozitásával, játékosan könnyed megformálásával szolgált rá a közönség elragadtatására. könyvgyüjtőknek igazi csemege lehet a Wesselényi- féle összeesküvés résztvevőinek peréről és kivégzésükről 167Í-ben Bécsben megjelent német nyelvű kötet, amelyet 12 nagyméretű rézmetszet illusztrál. Szépen restaurált állapotban kelhet el az 1732-ben Nagyszombaton kiadott Káldi- és az Ut- rechlben 1747-ben nyomtatott Károlyi-biblia, egy-egy példánya. son és az Alsóhatár kisebl» tanyáin lakik. , A fiatalok Sárospatakra ▼agy más városokba költözJ nek, hogy munkalehetőséghez jussanak'. Így a szülők, nagyszülők maradnak csak a tanyai házban. Korosodásuk és gyengülő egészségi állapotul? miatt mind többen szorulnak társadalmi gondozásra. A városi tanács egyesi-1 tett egészségügyi intézményének vezetősége és munkatársai eddig is minden tőlük telhetőt megtettek a mafiukra maradt idős emberek gyámolítására. Ebben az éviién pedig hozzákezdtek a tanyavilás központjában, Dorkán — a Kossuth Termelőszövetkezettel közösen — egy bentlakásos napközi otthon létrehozásához. A tsz egyik erre alkalmas épületét alakítják át és rendezik be úgynevezett ..hetes” napközinek, amelyben az öregek — különösen betegség vagy rossz időjárás esetén — tetszés szerinti ide^ ig tartózkodhatnak. Teiles ellátást. gondozást kapnak, de amikor kedvük tartja, bármikor haza is mehetnek — szétnézni a lanvai portán, rendben tartani házukat, ott-1 hónukat. Az építkezési berendezési munkákkal ió' haladnak.., s igya dorkói bentlakásos napközit hamarosan igénvbe vehetik a tanyavilág idős la-1 kosai. „ i A zongoratanárnő Nagyobb a felelősség a növendékért Az oberwaldi titok D. Szabó Ede Könyvaukció Bentlakásos napközi - öregeknek
