Észak-Magyarország, 1983. április (39. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-28 / 99. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 2 1933. április 28., csütörtök Készülődés i sMikoii í ^Folytatás az 1. ctdalrót) medencékben a vizet kétnaponként cserélik le. A kedvező szezonkezdéshez minden együtt van, már csak szép, tavaszias időt várnak a tapolcai strand régi és új vendégei. Jólléhet az Augusztus 20. strancL egész evben nyitva áll a fürdőzők előtt, az igazi szezon ott is május elsején kezdődik. Amíg télen, a tavasz első felében csak néhány szolgáltatással állnak a vendégek rendelkezésére, az idény kezdetére valamennyi pavilonban megkezdik az árusítást. A Miskolci Vendéglátó Vállalat büféje az idei szezon kezdettől már szerződéses líioltként rendezkedik be, a tervek szerint bővítik az áruskálát. A villanytelepi strandon megszüntették a régi lábte- nisz-pályát, hogy nagyobb legyen a zöldterület. Ugyanakkor a fürdő a Baross utca irányában terjeszkedett, és ott kaptak helyet a kis helyigényű sportpályák. Kimeszelték a két nagy medencét, rendbehozták, felújították a gyerekmedencét. Tegnap a parkosítási munkák befejezésén dolgoztak, a padokat, napozóágyakat festették, újították fel, a füvet nyírták. . Polonkai István üzemvezető elmondta, hogy a diósgyőri Várfürdő előreláthatólag csak május 28-án nyit, ugyanis a hidegvizes fürdőt a változékony tavaszias időben csak nagyon kevesen keresnék fel. Ha korábban érkezik a meleg, lehetőség kínálkozik rá, hogy már május 21-én strandolhassanak a Várfürdő vendégei. A diósgyőri strandon tavalyhoz képest minden változatlan, a szükséges apróbb felújításokat már tavaly elvégezték, készen állnak a nyitásra. A Szent György-forrás vize — amivel a medencét töltik — azonban állandóan 22 fokos, és ez egyelőre keveseket vonzana Diósgyőrbe. A megyében levő, a megyeszékhelyen kívüli strandok felkészüléséről, a május elsejei nyitásról Kádár Sándor, a Borsod megyei Vízművek üzemeltetési osztály vezetője a következőket mondta el: , Göncön befejeződött a medence felújítása, ám a nyitást az időjárás alakulásától teszik függővé. Ismert, hogy a gönci medencét nagyobbrészt iskolás korú gyerekek keresik fel. Mihelyt az idő kedvez, máris nyit a strand Göncön. Mezőkövesden festik a hullámmedence külső gyűrűjét, hogy még szebb, észtét! kusabb legyen a strandszezon kezdetére. A korábban szétszórtan elhelyezkedő pavilonok most mind egy sorba kerültek, május elsejétől árusítanak a lángos-, a pecsenye- és a kolbászsütők, lesz fagylalt, üdítő. Végardón még egy hónapig „állva marad” a sátor, de ezzel párhuzamosan feltöltik a régi 260 köbméteres medencét is május elsejétől. Nem sikerült megvalósítani a bővítési terveket Bogácson. Az új medence megépítéséhez .ugyanis elengedhetetlenül szükség lenne egy vízforgató berendezésre is. A bogácsi strand a szomszédos mezőkövesdi után a megye egyik leglátogatottabb fürdője. A mostani szezonnyitástól így változatlanul négy medence várja a für- dőzőket. Az áfész vendéglőjében meleg ételek is kaphatók, az ellátást segítő pavilonok május elsején nyitnak. A régi ózdi köztisztasági fürdőt a megyei vízművek a helyi kórháznak adta át, ugyanakkor gazdája lett a tavaly elkészült új strandfürdőnek, arait egy szezonban tavaly bérben az Érv üzemeltetett A két medence feszített víztükrű, a vízforgatás korszerű gépekkel történik. A melegített vizű strand minden valószínűség szerint ezreket vonz majd. Néhány nappal a strandok nyitása előtt még meglehetősen hűvös, szeles az Idő. A fürdők gazdái, üzemben tartói azonban arra számítanak, hogy legfeljebb csak egy-két hét, és itt lesz a kellemes napozóidő. 7800 liter tej Az 1982-es országos tejiermelési versenyben az Agárdi Mezőgazdasági Kombinát tehenészete a második helyezést érte el. Ezerháromszázöt tehenük átlagosan 7800 liter tejet adott. A felső-ciko- lai tehenészetben például a Holsiein-Friz állomány átlaga a korábbinál csaknem 1000 kilogrammal volt több, a tej zsírtartalma is emelkedett. Az eredményi napi háromszori fejéssel, a tehenek komfortérzetének növelésével és gondosabb takarmányozással érték el anyagi beruházás nélkül. A képen: a borjúnevelő. Marx Káraiy-siiiiéMI» az íbísiéíi (Folytatás az 1. oldalról) Nemcsak az utókor rója le tehát most tiszteletét a múlt egyik kiemelkedő személyiségének emléke előtt, hanem egy ma is élő, fejlődő eszme jegyében kutatjuk, keressük az érvényes válaszokat a jelen kérdéseire. A száz éve halott Marx eszméi azért lehetnek ma is élők, azért hatolhattak be a tömegek tudatába és válhattak anyagi erővé, mert nem elvont spekuláció eredményeként jöttek létre, hanem a társadalom gyakorlatából sarjadtak. — Magukat szocialistának nevező elméletek és mozgalmak végigkísérik a XIX. és a XX. század, történelmét. Marx Károlynak és eszmetársának, Engels Frigyesnek elméleti munkásságát az különbözteti meg minden más, szocialistának nevezett elmélettől, hogy ők nem kitalálni próbáltak egy szocialista elméletet, nem a saját elképzeléseiket próbálták rákényszeríteni a társadalomra, hanem a valóságos mozgalmat vizsgálták tudományos módszerekkel, feltárták a valóságban végbemenő társadalmi folyamatok törvényszerűségeit Nem a gyakorlatot ostorozták, ha az nem felelt meg elvont elveknek, hanem a gyakorlati tapasztalatok elemzése révén jutottak el az elméleti általánosításhoz. — Ez a marxi felfogás tette lehetővé — mutatott rá Övári Miklós —, hogy a szocializmus eszméje az utópia világából a tudomány világába, tehát az álmok világából a valóság világába emelkedjék, s ezáltal ne csak a világ megmagyarázását, hanem megváltoztatását is szolgálja. E marxi felfogás követése teszi lehetővé azt is, hogy ne váljunk illúziók rabjaivá, elkerüljük a doktrinerség ég a voluntari zmus veszélyeit. Ezek a veszélyek — különösen a kezdeti szakaszban — elkísérik a forradalmi mozgalmakat. A forradalmároknak — »oltsaor keserve» tapasztalatok árán — meg keil tanulniuk, bogy a valóságot aohaeem szabad összetéveszteni vágyaikkal. Nemcsak a múlt eszmei maradványait kell leküzdeniük, hanem meg kell szabadulniuk saját korábbi illúzióiktól i*. Ez utóbbi nélkül nem valósítható meg az előbbi sem. — A magyar forradalmi munkásmozgalom története is bizonyítja, hogy milyen hatalmas károkat okozhat a társadalmi fejlődés törvényeinek figyelmen kívül hagyása, a doktrinerség és a vo- luntarizmus, a valóságos viszonyokkal nem számoló és a marxi—lenini elvektől eltávolodó politika, akár álbaloldali szektarianizmus, akár jobboldali revizioniz- mus formájában jelentkezik. Ezeken a veszélyeken éppen azáltal tudtunk úrrá lenni, hogy politikánkban, a marxi felfogásnak megfelelően, szem előtt tartottuk az elmélet és a gyakorlat kölcsönhatását. A valóságos társadalmi viszonyodból kiindulva, a mindenkori konkrét helyzetnek megfelelően igyekeztünk alkalmazni a marxizmus—le- ninizmus általános érvényű törvényeit. — Az elmélet és a gyakorlat kölcsönhatásának marxi felfogása nemcsak a múlt megítéléséhez nyújt segítséget, hanem nélkülözhetetlen napjaink elméleti vitáinak megítélésénél is. Napjainkban — minden bizonnyal az új kérdések sokasága és bonyolultsága miatt — fontos társadalmi kérdésekben ' élénk viták folynak, nem egy esetben egymásnak ellentmondó nézetek jelentkeznek, közöttük olyanok is, amelyek nem a társadalmi valóságban gyökereznek, hanem elvont spekuláció termékei. . Szolt a Központi Bizottság ■titkára arról, hogy a forradalmi munkáspártok saját nézeteiket is alávetik a gyakorlat próbájának: — Az elmélet és a gyakorlat közötti összhang megteremtése és fenntartása, a valóságból fakadó, azt tükröző új felismerések kritikai feldolgozása, a gyakorlati tapasztalatok elméleti általánosítása, az idejétmúlt, vagy a gyakorlatban nem igazolódott nézetek elvetése nemcsak a forradalom időszakában, hanem a szocializmus építésének egész történelmi korszakában megkülönböztetett jelentőségű feladat a kommunista és munkáspártok' tevékenységében — mutatott rá, s hangsúlyozta : — A Magyar Szocialista Munkáspárt állandó feladatának tartja, hogy politikáját szembesítse a gyakorlattal. Ez történt a Központi Bizottság áprilisi ülésén is, amelynek határozata hangsúlyozta annak fontosságát, hogy „mindenkor kritikusan és önkritikusan elemezzük munkánkat, folyamatosan feltárjuk az irányítás és a végrehajtás gyenge pontjait, és pártszerveink, ha szükséges, a követelményeknek megfelelően módosítsák ■ korábbi elhatározásaikat”. A két világrendszer, a szocializmus és a kapitalizmus közötti éleződő ideológiai és politikai harc kapcsán Óvári Miklós egyebek között kifejtette: — Az imperializmus szélsőséges köreinek szolgálatában álló ideológusok és propagandisták napjainkban különösen heves támadásokat intéznek a marxista—leninista eszmék ellen. Egy tudományos tanácskozáson — mint amilyen ez a mostani —, talán kár erre figyelmet fordítani, hiszen a marxizmus elleni propaganda-hadjáratban nem tudományos érvek állnak szemben tudományos érvekkel, nem a valóságos társadalmi folyamatok elmélyült elemzéséről van szó, hanem a marxizmus meghamisításáról, a munkás- mozgalom, a szocializmus rágalmazásáról, a tömegek megtévesztéséről. Mégis — a történelmi tapasztalatok miatt — érdemes emlékezni arra, hogy a Kommunista Kiáltvány megjelenése óta minden korszaknak megvoltak a maga metterniehjei és guizotri, akik azt hitték, hogy a középkori boszorkányüldözés, a máglyák módszereivel, az erkölcsi és a fizikai terror modernebb eszközeivel vagy egyszerűén csak a tömegkommunikációs eszközök manipulativ felhasználásával meg tudják akadályozni a kommunista eszmék terjedését. E törekvések kudarca törvényszerű, mert e módszerek alkalmazói figyelmen ■kívül hagyják azt az alapvető tényt, hogy a marxizmus nem az eszmék világában született, hanem a munkás- mozgalom valóságában gyökerezik, és ezért mindaddig, amíg munkásmozgalom lesz. lesz marxizmus is. — Bonyolítja a helyzetet, hogy a marxizmus, a szocializmus ellenségei és ellenfelei kihasználják mozgalmunk gyengeségeit, a fejlődéssel járó nehézségeket éppen úgy. mint tévedéseinket, hibáinkat, sőt önkritikáinkat is. Sajátos mércével mérnek. Könnyen felejtik saját rendszerük akár legközelebbi múltjának véres árnyait, rendszeresen napirenden tartják viszont a szocialista rendszer vajúdásának kínjait. Minduntalan emlegetik a munkásmozgalom, a szocialista rendszer korábbi gyermekbetegségeit, hogy eltereljék a figyelmet a kapitalista rendszer mai, gyógyíthatatlan betegségéről. A szocialista rendszer válságáról beszélnek, hogy feledtessék a mai kapitalizmus feloldhatatlan belső ellentmondásait. Mozgalmunk egyes vezetőinek évtizedekkel ezelőtti súlyos hibáit rendszeresen felidézik, hogy eltereljék a figyelmet a tőkés rendszer mai bűneiről. Mindez azonban nem akadályozhat minket abban, hogy tovább haladjunk választott utunkon, A világűr békés felhasználását rögzítő szerződéssel kapcsolatban elérkezett a döntő pillanat: vagy azonnal megkezdik az érdemi tárgyalást a szerződés előkészítésére,, vagy a fegyverkezési hajsza kiterjed a világűrre is — hangsúlyozza Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára abban a levelében, amelyet neves amerikai tudósok felhívására válaszolva irt, s amelyet szerdán hoztak nyilvánosságra Moszkvában. A tudósok felhívásukban rámutatta^: az űrkutatás hatalmas eredményeket hozott, s számos tekintetben talán kulcsot jelent a világ előtt álló égető problémák megoldásához. Mindeddig a kozmoszt e békés célok érdekében használták fel, s e szempontból döntő jelentőségű az az 1967-es szerződés, amely megtiltja a tömeg- pusztító s ezen belül a nukleáris fegyverek űrbéli elhelyezését. Ugyanakkor jelentősen fokozza a háború kitörésének lehetőségét, ha bármilyen fegyvereket helyeznek el, vagy kísérleteznek ki a világűrben. Mint a felhívás is emlékeztet rá, a Szovjetunió 1981-ben szerződéstervezetet terjesztett elő, amely tiltaná bármiféle fegyver űrbéli elhelyezését és felhasz-. nálását. A felhívás — amelyet az Egyesült Államokhoz és a Szovjetunióhoz intéztek — hangsúlyozza: itt az utolsó lehetőség, amikor még megszülethet a szerződés, amely megtiltja bármiféle fegyver űrbéli elhelyezését, valamint azt, hogy bárki bármi módon kárt tegyen más államok mesterséges holdjaiban, vagy megsemmisítse azokat. Ilyen szerződés szolgálná mindtudva azt is: mai gondjain* megoldásának, a hibák kijavításának útja rendszerünk szocialista vonásainak további erősítése. Befejezésül a Köznonti Bizottság titkára rámutatott, hogy Marx szocializmus-elméletének legegyszerűbb megfogalmazásától korunk legégetőbb, legbonyolultabb kérdéseiig vezet az út — s hangsúlyozta, hogy ennek az út-> nak a bejárása, a részletek tudományos feltárása minden társadalomtudományi és ideológiai kérdésekkel foglalkozó ember fontos feladata.1 E gondolatok jegyében köszöntötte Övári Miklós, az MSZMP Központi Bizottsága nevében az emlékülés résztvevőit, s eredményes munkát kívánt a tanácskozásnak. Több más előadás elhangzása után fejeződött be ax emlékülés első napja. A tanácskozás csütörtökön folytatja munkáját. aaon államok érdekeit, akflfe rendelkeznek az űrbe való kijutás lehetőségével, s egyben szolgálnák az egész emberiség érdekeit — hangsúlyozták a felhívás aláírói. Jurij Andropov válaszában emlékeztetett arra, hogy éppen a Szovjetunió az az ország, amely 25 esztendővel ezelőtt megnyitotta a világr űrbe vezető utat, kezdeményezője és aláírója volt mindazoknak az érvényben levő nemzetközi egyezményeknek, amelyeknek célja a világűr kizárólag békés célokat szolgáló felhasználásának biztosítása. A felhívásban is említett, mindenfajta fegyver űrbéli elhelyezését tiltó szerződés- tervezetet a Szovjetunió hivatalosan 1981-ben terjesztette elő az Egyesült Nemzetek Szervezetében, s a javaslat mellett szavazott az ENSZ tagállamainak túlnyomó többsége. Jurij Andropov rámutatott: sajnos, a tervezetet az ENSZ leszerelési bizottsága lényegében mind a mai napig nem kezdte el tárgyalni, 'tekintettel az Egyesült Államok és a NATO-tagországok ezzel kapcsolatos álláspontjára. Mi több, a legutóbbi idők fejleményei azt mulatják, hogy az Egyesült Államok stratégiai számításaiban — amint azt a legmagasabb szintű amerikai nyilatkozatok is alátámasztják — egyre nagyobb szerep jut a hadi jellegű űrtechnikának. A Szovjetunió továbbra is mindent megtesz azért, hogy megakadályozza a fegyverkezésnek a kozmoszra való ki- terjesztését — biztosította le. veiében Jurij Andropov a Szovjetunióhoz és az Egyesült Államokhoz intézett felhívás tekintélyes aláíróit. Kádár János fogadta az amerikai nagyköveiét Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára szerdán, kérésére fogadta Harry E. Bergoldot, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetét. A találkozón eszmecserét folytattak a magyar—amerikai kapcsolatok kérdéseiről. fintirepnv levele »erikái tnisÉInz Alacska községben, a 26-os úttól 3500 m-re, 300 négyszögöl nagyságú építési teíkek vehetők tartós használatba, négyszögölenként S0 forintos áron Villany, víz van! Érdeklődni lehet: Alacska községi Tanácson, telefon: Sajószentpéter 112.
