Észak-Magyarország, 1983. április (39. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-27 / 98. szám

1983. április 27., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Előre a XII. kengresszus határozásainak végrehajtásáért! Energia és kormányprogram a z energiaellátás terheinek mérséklése gazdasági politikánk egyik alapvető feladatává vált. Éhből következik, hogy energiagazdálkodásunknak folyama­tosan alkalmazkodnia kell a megváltozott külső és belső feltételekhez. Nem is olyan régen — a hatvanas évek második felében és a hetvenes évek elején — egy-egy terv­időszakban még körülbelül 20 százalékkal növekedett az ország energiaszükséglete. Energi’aszerkezetünk is kívánnivalót ha­gyott maga után, túlságosan magas volt a • felhasznált kőolaj és kőolajtermékek ará­nya, csaknem elérte a 40 százalékot. Akko­riban talán ez nem is tűnt túl soknak, hi­szen volt bőven energiahordozó. Ezenfelül a világpiaci árak is elviselhetőek voltak szá­munkra. Csakhogy 1973 és 1980 között pél­dául a szén világpiaci ára mintegy négysze­resére, míg a kőolaj ára tízszeresére növe­kedett. Ez a nagyarányú árnövekedés fo­kozottabb takarékosságra késztetett ben. niinket. Ám kiderült, hogy az energiataka­rékosság kibontakozásában jó néhány éves elmaradásban vagyunk! hozzánk hasonló, importra szoruló országokhoz képest. A takarékosság persze magától nem va­lósul meg. A vállalatokat, de a lakosságot is ösztönözni kell erre. Jellemző, hogy kez­deti eredmények akkor jelentkeztek az energiafelhasználásban, amikor 1979-ben és 1980-ban az energiahordozók termelői és fogyasztói árát jelentősen megemelték. Ösz- szehangolt, tervszerű energiagazdálkodás­ról pedig azóta beszélhetünk, amióta léte­zik egy kormányhatározat, amely több évre megszabja tennivalóinkat. A Minisztertanácsnak az 1981—1985-ös évekre szóló energiagazdálkodási program­jában kiemelt helyen szerepel az energia- takarékos termelési szerkezet kialakításá­nak meggyorsítása, a fajlagos energiafo­gyasztás csökkentése és az import tüzelő­anyagok helyettesítése. A program előirá­nyozza továbbá, hogy hőértékben a felhasz­nálás 2—3 százalékának megfelelő import energiahordozókat (kőolajtermékeket és kokszot) olcsóbb tüzelőanyagokkal (föld­gázzal, nagy inerttartalmú földgázzal, szén­nel, hulladékokkal stb.) kell helyettesíteni. A kormányprogram megjelenése óta ha­tározott javulás tapasztalható az energia­felhasználásban. Rendkívül nagy eredmény, hogy 1978-hoz képest kétmillió tonnával csökkentettük országosan a kőolaj-felhasz­nálást. Legalább ilyen sikernek számít az is. hogy az elmúlt esztendőben tőkés relá­cióból nem vásároltunk energiahordozókat. Ez utóbbi eredményezte, hogy a hazai ener. getikai iparág tavaly 200 millió dollárral járult hozzá a külkereskedelmi egyensúly javításához. Az utóbbi esztendők kiemelt beruházási célkitűzései között találjuk az energiaracio­nalizálást elősegítő vállalati elképzeléseket. Megyénk köztudottan a nagy energiafo­gyasztók közé tartozik, így joggal elvárha­tó, hogy ki vegyüli részünket az energia­racionalizálásból. Tavaly a borsodi gazdál­kodó szervezetek 28 pályázatot nyújtottak be, valamivel többet, mint egy évvel ko­rábban, ám a fejlesztések sokkal kisebb vo­lumenűek és lényegesen kevesebb energia- megtakarítást tesznek lehetővé. A bőség időszakában ugrásszerűen meg­nőtt a lakosság és a különböző intézmé­nyek, vállalatok tulajdonában levő olajtü­zelésű kályhák száma. Az utóbbi időben vi_ szont azt mondjuk, fűtési célokra ajánlato­sabb igénybe venni az olcsóbb energiahor­dozókat (földgázt, villamos energiát, szi­lárd tüzelőanyagot), hiszen olajból szűké­ben vagyunk, ráadásul drága is. Ezt a gon. dolatot a kormányprogram is megfogal­mazza, miszerint .... hosszú távon jelentő­sen növelni kell a hazai eredetű energia- hordozók, elsősorban a szén. és az atom­energia-felhasználást, és fokozottabb mér­tékben törekedni kell a kőolajtermékek tü­zelési célú felhasználásának csökkenté­sére ...” Mit tettünk a fenti célok eléréséért? Mindenekelőtt intézkedések történtek a széntermelés fokozására, a kisebb fűlőérté. lcű földgázok (nagy inerttartalmú gázok — szerk.) erőműben való hasznosítására. (Ez utóbbi célkitűzés Leninvárosban, az új Ti. szai Erőműben valósul meg.) Energiastruk­túránk átalakítását célozza az a törekvés is, mely szerint — ahol erre a ,feltételek meg­vannak — a hőszolgáltatás a villamosener- gia-termelést is végző erőművekből (úgy­nevezett kapcsolt energiatermeléssel) tör­ténjék, ugyanis ezzel a módszerrel jelentős fűtőolaj-megtakarítás érhető el. Az olajtüzelés mérséklésére a háztartá­sokban, a lakosság körében is szükség van. Csakhogy, mostanában igen sokan szóvá te­szik, miért korlátozzák például a hőtárolós kályhák vásárlását, illetve üzembe helyezé­sét. Kétségtelen, bizonyos helyeken, terüle­teken akadályba ütközik elterjedésük. (Je­lenleg az országban mintegy 80 ezer hőtá­rolós kályha van a fogyasztók birtokában.) A legfőbb gond nem annyira az ellátásban keresendő, sokkal inkább a célcsoportos há­lózatfejlesztésre rendelkezésre álló szűkös pénzösszeg szab határt a mainál nagyobb számú kályhák üzembe helyezésének. T alán érdemes lenne ez esetben a beru­házás-fejlesztés oldaláról a földgáztü­zelésre való átállás új gyakorlatát fi­gyelembe venni, és a teherviselést az érin­tettelv, valamint az állam között megoszta­ni. Mert azt látni kell, hogy az energiahor­dozók továbbításához, felhasználásához szükséges vezetékek, berendezések építése, rendkívül nagy összegekbe kerül. S a mai gazdasági helyzetben nem minden esetben nyílik lehetőségünk még a jogosnak látszó igények kielégítésére sem. L. L. Cipészek - fehér köpenyben Ha a cipészéből esik szó. az emberek képzeletében még ma is az ..öreg suszter” kéne jelenik meg. aki sötét műhelyében, piszkos bőrkö­tényben, háromlábú széken ülve. cipőket kalapálgat. Bencsik Mihály, a Minőségi Cipőgyár Tiszakeszi Üzém- egységének műszaki vezetője ebben, a manapság már ala­posan idejétmúlt szemlélet­ben látja a bajok gyökerét, úgy véli: sokszor éppen a szülök beszélik le gyerme­keiket a cipészszakmáról. Valóban, szólássá vált a családokban: ..Fiam. ha nem tanulsz, suszternak adlak!” Pedig, ha tudnák: fehér kö­penyes szakma lett a cipé­szet, egy női szandál felső részén negyvenen dolgoznak. A munka sok apró művelet­ből tevődik össze, a meg­munkálást korszerű gépeken végzik. Tiszakesziben a cipőgyár­tás tizenhárom éves múltra tekint vissza. Az előzmény: az akkori tsz-elnök munkát keresett télire néhány falu­beli asszony számára. A Mi­nőségi Cipőgyár bérmunká­ban cipősarok-bevonással bízta meg a jelentkezőket A tsz-melléküzemág lassacs­kán üzemegységgé nőtte ki magát, ahol sok éven át fel­sőrészeket készítettek. A munkát mindig hibátlanul végezték el, a budapestiek úgy vélték: eljött az ideje, hogy ne csak részművelete­ket. hanem komplett cipőket is gyártsanak Tiszakesziben. A létszámot évről évié nö­velték: jelenleg 700-an dol­goznak a gyárban. Közvetve már régóta dol­gozunk exportra — jegyzi meg Bencsik Mihály. — Az itt készült cipőfelsőrészekhez a vállalat másik üzemegysé­gében • készítették az „aljat”. Legnagyobb megrendelőnk, a Classica Aurora számára ex­portálja központunk — az USA-ba — az ..Innocence” fantázianevet viselő női di­vatcipőket. s ebben nekünk is részünk van. Az idén új feladatra kantunk megbíza­tást. A Minőségi Cipőgyár munkaerőgondokkal küszkö­dik. vidéken viszont még van szabad munkaerő. Erre ala­pozták távlati koncepcióju­kat. miszerint Tiszakesziben komplett cipőgyártást való­sítanak meg. Tavaly kétszáz úi dolgozót vettünk fel. s se­gítségükkel megkezdtük az ..aljagyártást”. Az idén. igaz. hazai szükségletre, sok di­vatéi pót teljes egészében már mi készítünk. Csaknem tíz esztendőbe telt. amíg az ilt dolgozók olyan begyakorlottságra tet­tek szert, amely után a köz­pont rábízhatta az exportra szánt cipők felsőrészének ké­szítését vidéki üzemegységé­re. Mennyi időbe telik, arnio az új leiadatot is kifogásta­lanul megoldják? — Üzemegységünk sok-sok gyakorlat után vállalkozhat önálló exportra. Igen drága, tőkés importból származó alapanyagokkal dolgozunk. A nyugati vásárlók a hazai bőripar termékeiből nem fo­gadják el a legdivatosabb modelleket sem. Nemcsak di­vatos. hanem kényelmes ci­pőkre is vágynak a külföldi hölgyek. Sajnos, a hazai bőr­feldolgozás még nem állja meg a helyét a világpiacon, s ezért számos, jogos szem­rehányást kapunk a hazai vásárlóktól. Jóllehet, forma- tervezőink remekelnek', ám nehezen bírja a láb a durva, kemény bőrből készült cipő­ket ... — Milyen kapacitással dol­gozik a Tiszakeszi Cipőgyár? — Tavaly 671 463 pár ci­pőfelsőrészt gyártottunk, en­nek harminc százalékát köz­vetve exportáltuk. Szabásza­ta üzemünk termelése 813 577 pár lábbeli volt. Alja-előké­szítőink elvégezték 587 127 pár cipő sarokbevonását, s elkészítették 155 337 pár láb­beli talpbélését. A múlt év­ben kezdtük a készáru tér­ni elést : összesen 199 863 pár cipőt készítettünk önállóan Tiszakesziben. Modelljeink hetente változnak ... — A cipők számozásán többnyire nehezen igazodunk el. Milyen rendszer alapján méretezik a cipőket? — A francia szárhozás sze­rint i 37-es cipő megtelel az angol 4-es méretűnek. Ugyan-1 ez metrikus, belkereskedelmi számozás szerint 235-ös mé­retű. Az USA-ban pedig 7-' es cipőként ismerik. Ezen be­lül meghatározzuk a bütyök­rész bőségét is. A szűkebb kivitelű az „N” ielzést. a tá- gabb fazonú pedig az „M” megkülönböztető jelet viseli.’ — A tavalyi létszámbőví­tés első lépcsője volt annak a fejlesztési koncepciónak, amelvet a Minőségi Cipőgyár Tiszakesziben indított. Me­lyek a végleges elképzelések? — Megkezdtük egy 74 mil­lió forintos beruházás kivi­telezését. 1985-ben már ter­melnünk kell az új. 1800 négyzetméteres alapterületű üzemcsarnokban. Ehhez kap­csolódóan építünk egy két­szintes szociális létesítményt, illetve irodaházat is. Jelenle­gi épületeinket pedig raktár-' rá alakítjuk át Helyben sze­retnénk megoldani a techni­kai modellezést létszámun­kat 1000 főre tervezzük. Na­pi készárutermelésünk 4000 pár cipő lesz, azaz, évente 900 000 pár lábbelit kell elő-’ állítanunk. A fejlesztéssel egyidejűleg gondoskodnunk: kell a szakmunkás-utánpót­lásról is. Munkalehetőséget biztosítunk főiskolát illetve cipőipari technikumot vég­zett dolgozók számára. Je­lenleg 3800 forintot keresnek munkásaink havonta átlago-1 san. A minőségi munkát kü­lön honoráljuk: a szabászat! dolgozók például ha takaré­kosan gazdálkodnak a rájuk bízott import alapanyagok­kal. havonta 600—800 forint prémiumot kapnak. Déváid Hedvig Minőség és mennyiség A miskolci gyár szélesedő termékskálája Műanyagok a mezőgazdaságnak A statisztikák szerint Ma­gyarországon egy főre éven­te 34—35 kilogramm mű­anyag felhasználása jut, és ezzel a mennyiséggei a kö­zepesen fejlett országok közé tartozunk. A különféle plasz­tikus anyagok alkalmazása azért jelentős, mert bár a késztermék bonyolult kémiai eljárások és feldolgozás út­ján jön létre, ezek az anya­gok mégis számottevő érté­kű. lényegesen drágább, más nemes anyagokat, például fé­met és fát pótolnak és tesz­nek feleslegessé. A műanya­gok számos iparágban tért hódítottak, és egyebek kö­zött a mezőgazdaságban is egyre nő a szerepük. A gyár­tás és felhasználás úi útjai­ról beszélgettünk a Borsodi Vegyi Kombinát miskolci, ínűanvag-feldolgozó üzemé­ben Varsás József főmérnök­kel. — Számos műanyagféleség feldolgozásában ielenleg Ma­gyarországon az extenzív szakaszban vagyunk — kezd­te a főmérnök. — Az elmúlt években több termelőszövet­kezet létesített feldolgozó üzemet, és ezek között egye­lőre általában nincs koope­rációs kapcsolat. Pedig ez kívánatos lenne, hiszen ak­kor lehetővé válna, hogv va­lamennyi feldolgozó üzem a meglehetősen szerónv feilesz- tési összegéből azokra az ágazatokra tudna koncent­rálni. ahol megfelelő a ke­reslet és gazdaságos is egy- egv műanyagféleség gyártása. Tulaidonképpen ma kon­kurensek vagyunk egymás­sal, hiszen néha akarva-aka­ratlanul olyan termékeket gyártunk és gyártanak, ame­lyet egy másik feldolgozó üzem is előállít. Ha a koope­rációra való törekvés erő­södne. akkor meg lehetne szüntetni ezeket a látszóla­gos ellentéteket, hiszen bi­zonyos értelemben kiegészít­hetnénk egymás munkáját. A miskolci műanyag-fel­dolgozó az egyik legnagyobb hazai háztartási műanyag cikkeket gyártó üzem. Emel­lett nagy mennyiségben ké­szítenek az ipar és a mező- gazdaság számára is mester­séges anyagból készterméke­ket. vagy az anyavállalatnál gyártott termékekhez rész­egységeket. — Közismert, hogy a Bor­sodi Vegyi Kombinát szá­mos a mezőgazdaság számá­ra közvetlen felhasználható plasztikféleséget, közte fó­liatartókat, fóliákat és egyéb eszközöket is gvárt. Ezt a vá­lasztékot, egészítjük ki azzal, hogy több késztermékhez részegységet illetve a válasz­ték bővítése érdekében kész­termékeket is gvártunk — mondja a főmérnök. — tgv egyebek között a kordonos művelésű szőlőkhöz horgonv- zó csigák, illetve bonamid- ból támasztókarók is készüli nek Horgonvzó csigából évente körülbelül 200 ezer darabot gyártunk, és ezt a hazai mezőgazdaságban hasz­nálják fel. A bonamidból ké­szült karókat az anyaválla­lat gyártja, mi pedig a hen­geres. üreges csövekbe a du­gókat állítjuk elő. Több éve készítünk műanyagfóliák fel- használásával az erdőgazda­ság részére úgynevezett cse- metehajtató konténereket. A mezőgazdasági nagyüzemek, elsősorban Bábolna részére, a komplett állattartó tele­pekhez csirkeetetőket és -Ha­tókat is gyártunk. Ezeket a részegységeket a megrende­lő a komplett rendszerekbe építi be. Felhasználták ma már a mesterséges anyago­kat a különféle mezőgazda- sági gépek gyártásához is. A miskolci üzem is több alkat­részt. például la Mezőgép Vállalat számára n kombáj­nokhoz láncvezetöket és táv­tartókat formáz műanyag­ból. Ugyancsak nagyjelentőségű a műanyagipar részvétele a mezőgazdaság meliorációs te­vékenységében. Az alagcsö- veket most már a kerámia helvett plasztikból készítik. A különféle átmérőjű drén­csövek gyártásához az anya­vállalat. a Borsodi Vegyi Kombinát az NSZK-ból li­cence* vásárolt. Ebbe a gyártási program­ba mi is bekapcsolódtunk — mondia a főmérnök —, és Miskolcon állítjuk elő a cső­rendszerhez a csatlakozó, a ,.T”. a szűkítő elemeket, ösz- szesen tizennégy féleséget. Ezeknek a gyártásához szük­séges szerszámok már rész­ben itt vannak, a hiányzók pedig az év végéig érkeznek meg. Jelenleg háromféle ter­mékre van rendelésünk, és ezekből összesen 10—10 ezer darabot állítunk elő. Később nyilván, ahogy- meghonoso­dik valamennyi típus, és a teljes rendszert is készítik, akkor mi is nagyobb menv- nyiségeket gyártunk majd belőle. Szólni kell még egv termékről, a szennyvíztisztí­tókhoz készülő műanyag la­mellákról. amelyeket ovc-böl formázunk. Ennek a nagyobb mérvű elterjedését egyelőre az gátolja, hogv a lamellá­kat meglehetősen drágán tudjuk előállítani. Természe­tesen törekszünk arra. hogv a jövőben is szélesítsük a kapcsolatainkat a mezőgaz­dasági üzemekkel, termelő- szövetkezetekkel. Mindez az’ célozza, hogv a müanyagipn’ is segítse a hazai mezőgaz daság továbbfejlődését. H. G. A bőr tűzéséhez, a cipőfelsőrész elkészítéséhez a megszokottnál jóval nagyobb erejű, teljesítményű varrógép szükséges. Nyikes Ka­talin, a. mezőkövesdi Cipőipari Szövetkezel dolgozója ilyen, Miner­va típusú géppel dolgozik Munkája során különösen a minöséare kell ügyelnie, hiszen a kezéből kikerülő sportcioök egy része kül­földön talál vevőre. Természetesen nem mellékes az sem, hogy egy-egy műszak alatt hány cipőfelsőrészt készít el .. Fotó: Kovács Mátyás I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents