Észak-Magyarország, 1983. április (39. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-24 / 96. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BORSOD-ABACJ-ZEMPLCN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIX. évfolyam, 96. szám Ara: 1,40 Ft Vasárnap, 1983. április 24.-----------------—=■ ■ ....................................... i a z MSZMI cikke 1 iiéséril A Pravda szombati számá­ban közli budapesti tudósító­ja, Vlagyimir Geraszimov részletes beszámolóját az MSZMP Központi Bizottsá­gának múlt heti üléséről, a tanácskozáson hozott határo­zatról. Az MSZMP erőfeszítései ma közvetlenül arra irányul­nak — mutat rá a Pravda tu­dósítója —, hogy megmarad­jon a külgazdasági egyensúly és a lakosság életszínvonalá­nak stabilitása. Ezért kulcs- fontosságú feladatnak számít a népgazdaság fejlődésének meggyorsítása, a munka ter­melékenységének növelése, a termékek minőségének javí­tása. A Központi Bizottság ülése feladatként jelölte meg a párt ideológiai munkájának erő­teljesebbé tételét, az e téren tapasztalható negatív jelen­ségek következetesebb felszá­molását, a harcot a naciona­lizmus, az ellenzéki nézetek, az ellenséges ideológia ellen. A művészetek területén erő­síteni kell a párt eszmei irá­nyító szerepét, támogatni a realista szemléletű műalkotá­sok létrejöttét. Növelni kell az alkotóművészek felelőssé­gét, a marxista kritika szere, pét. A Pravda végezetül hang­súlyozza: a szocialista építést irányító MSZMP sorainak egysége szilárd, a párt kap­csolatai a néppel erősek. Páiltiildötfség utazott SÉzambikba A FRELIMO-párt Közpon­ti Bizottságának meghívására Maróthy Lászlónak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Budapesti Párt­bizottság első titkárának ve­zetésével szombaton pártkül­döttség utazott Mozambikba, ahol részt vesz a FRELIMO- párt IV. kongresszusán. A delegáció tagja Györke Jó­zsef, az MSZMP KB külügyi osztályának munkatársa. Tői sziz halott az iraki-iráni fronton Gyöngyösig elkészüli az M3 as autópálya Bagdadi jelentések szerint iraki csapatok iráni álláso­kat és csapatösszevonásokat rohamoztak meg pénteken Miszan tartományban és 198 iráni katonát, valamint lő­szerraktárakat és katonai megfigyelőpontokat semmisí­tettek még. .Teherán a támadás vissza­veréséről és kétszáz iraki ka­tona elestéről adott hírt. Irá­ni részről azt is közölték, hogy az iráni légvédelem az elmúlt 24 óra folyamán több­ször mégakadályozta iraki repülőgépek behatolását. A négy legjelentősebb párt szombati lisszaboni nagygyű­lésével Portugáliában befeje­ződött a hivatalos kampány a választás, előtt. Hétfőn — történetesen az 1974-es bal­oldali fordulat évfordulóján — több mint hétmillió állam­polgár szavazhat a 250 fős parlament összetételéről, il­letve arról, hogy a jövőben melyik politikai erő alakítson kormányt Nyugat-Európa egyik legszegényebb országá­ban. A portugálok nagy többsé­ge azt már eldöntötte, hogy milyen kormányt nem akar. Az eddig kormányzott jobb­oldali koalíció gazdasági ka­tasztrófába sodorta az orszá­got. s a mély válság terheit elsősorban a kisemberekre hárította. Korábban egyértelműen a szocialista párt nagyarányú győzelmét várták a választá­son. Az utóbbi időszakban ■annyiban módosult az általá­nos vélemény, hogy a szocia­listák előretörése nem lesz olyan elsöprő, mint azt a párt propagandájában saját maga állítja. Minden bizony­nyal túlszárnyalják ugyan az 1980-as választáson elért 27,7 százalékos eredményüket, de nincs esélyűit az abszolút többségre. Mivel Mario Soa­res pártfőtitkár többször hangsúlyozta, hogy nem ala­kítanak kisebbségi kormányt, így nincs más választásuk, mint hogy a megbukott iobb- oldali koalíció legerősebb pártjával, a szociáldemokra­tákkal alakítsanak kormányt. A szombati portugál lapok­nak a választási esélyeket «leroző cikkeiből is kicsen­Az ÍRNA iráni hírügynök­ség jelentése szerint e héten másodszor is rakétatámadás érte Dizful városát. Pénteken délután három rakéta csapó­dott be egy sűrűn lakott ne­gyedbe, és romba döntött mintegy 200 házat. A romok alatt szombat reggelig 37 holttestet találtak a mentő­alakulatok. A korábbi, szer­dai támadás következtében 20 ember halt meg a határhoz közel fekvő, 125 ezer lakosú városban. dűl: a portugálok belefárad­tak az ismétlődő politikai, kormányzati válságokba, nő a lakosság stabilitás iránti igénye. Ugyanakkor arra is rámutatnak, hogy a „termé­szetes baloldal” — a kom­munisták és szocialisták — (Folytatás a 2. oldalon) í A jól előkészített, megszer­vezett és összehangolt munka eredményeként az eredeti ha­táridőt jó néhány hónappal megelőzve, április 29-én át­adják az M3-as autópálya Hatvan—Gyöngyös közötti szakaszát. Az építkezés generálkivite­lezője, a Betonútépítő Válla­lat. 1973-ban fogott hozzá az M3-as autópálya Budapest.— Gödöllő közötti első szaka­szának építéséhez: a 23,5 ki­lométer hosszú útszakaszt. 1978-ban adták át a forga­lomnak. A második, 21,4 kilo­méter hosszú szakasz Gödöllő és Hatvan között 1980-ban készült el. Az autópálya most befejezett része a 70-es kilo­méterkőig húzódik. Innen Gyöngyösig a régi utat 8 kilo­méteren keresztül kétszer két forgalmi sávra szélesítették. F<z gyakorlatilag azt jelenti, hogy a fővárostól egészen Gyöngyösig négy sávon ha­ladhatnak az autók, ami nem­csak időben, hanem üzem­anyagban is számottevő meg­takarítást jelent. Az autópályát a legkorsze­rűbb módszerekkel építették. Minősége megfelel a legjobb európai sztrádákénak. Az út­felületet teljes hosszában ér­desített homokaszfalttal bur­kolták, amelynek igen jó a teherbíró képessége, hosszú az élettartama, és rendkívül jól ellenáll az időjárás viszontag­ságainak. Kedvező tulajdon­ságai közé tartozik, hogy eső­ben, fagyban is megfelelő az érdessége, tehát nem csúszik. Az új útszakasz! 14 híd, alul­járó, felüljáró keresztezi, mel­lé leállósávokat, pihenőhelye­ket építettek, a három száza­léknál nagyobb lejtésű része­ken pedig kapaszkodó sávo­kat képeztek, ki a lassúbb járműveknek. Az eddig meg­épített 60 kilométer összesen 4,5 milliárd forintba került, ebből a legújabb, most elké­szült szakasz 670 millió fo­rintba. Az egy kilométerre jutó építési költségben azért mutatkoznak eltérések, mert a dombos vidékeken az összeg elérheti a 80 millió forintot is, míg a sík területeken alig haladja meg ennek a felét. Az M3-as autópálya építése mellett még számos jelentős munkája van a vállalatnak, így például a Ferihegyi re­pülőtér első ütemének építé­se, melynek során hamarosan elkészítik az új íelszállópá- | lyát. Kazincbarcikán ebben az esztendőben tovább folytatódik a lakásépítési program végrehajtása. Erről szól tudósításunk a 3. oldalon. Portálaiig - választások előtt Erdőtisztítás Felépül Miskolcon a Technik? Háza A Borsod megyei műszaki értelmiség régi vágya telje­sül, felépül végre Miskolcon is a Technika Háza, amely­nek hiányát nem csupán az a 11 ezer ember érezte, aki a Műszaki és Természettudo­mányi Egyesületek Szövetsé­ge Borsodi Szervezetének tag­ja, hanem még sok ezer ér­deklődő műszaki és a Ne­hézipari Műszaki Egyetem hallgatói is. Az MTESZ fő­titkára néhány nappal ezelőtt kapta meg az Országáé Terv­hivatal levelét, mely szerint az illetékes tárcaközi bizott­ság legutóbbi ülésén úgy döntöttek, hogy Miskolcon, a magyar ipar egyik legjelen­tősebb városában fel kell épülnie annak a centrumnak, amely otthont, ad a műszaki és természettudományi ren­dezvényeknek. Az MTESZ Borsod megyei Szervezete jelenlegi szűkös helyén is számos országos horderejű, sőt, nemzetközileg is jelentős rendezvénynek volt a gazdája. A javuló fel­tételek minden bizonnyal to­vább javítják a szervezet munkáját és a város vegr« méltó helyet tud adni a szel­lemi eszmecseréknek, a fóru­moknak és a kiállításoknak. A Technika Háza társbér­lőkre is talált, ebbe az épü­letbe költözik ugyanis az Észak-magyarországi Árarn- szolgáliató Vállalat egyik ki- rendeltsége. A társbérletet ezúttal nem mérgezi senki, hiszen az ÉMÁSZ mellett niég 340 vállalat, intézmény, mezőgazdasági termelőszövet­kezet tetté le pénzbeli voksát a Technika Házához. As áramszolgáltató vállalat ez­úttal sajátos módon segíti e közintézménynek a felépü­lést: részt vállal az építési költségekből úgy, hogy a két­ezer négyzetméter alapterü­letű épületből ötszáz négy­zetmétert a saját céljaira, használja majd föl, de az egész ház építésénél ■ jelen lesz a rendelkezésére álló esz­közökkel. Harmincnyolcmillió forint­ba kerül a Technika Házá­nak a felépítése.' A helye a miskolci „lottóház” mögött lesz. A munkálatokat hama­rosan megkezdik. Óvni, fejleszteni a vadállományt Vadászok mi A Magyar Vadászok Or­szágos Szövetségének Borsod- Abaúj-Zemplén megyei kül­döttközgyűlését tartották áp­rilis 23-án, szombaton. Mis­kolcon. A 9 órakor kezdődő esemény résztvevői meghall­gatták a küldöttközgyűlés írásbeli beszámolójának szó­beli kiegészítéseit. A MA VOSZ megyei szer­vei, valamint a vadásztársa­ságok szerveinek működésé­vel kapcsolatban a beszámoló megállapítja, hogy a vadászat eredményessége egyre .Inkább' megkívánja mindazoknak a feladatoknak az elvégzéséi amelyek alapvetően betolya- ' solják egy-egy terület vadel­tartó képességét. Éppen ezért mind nagyobb súllyal szere­pel a vadásztársaságok tevé­kenységében a .szervezeti vad- gazdálkodás. az élőhelyéi karbantartása vagy a vadál­lomány rendszeres '’értel- frissítése. A vadászat, mint a szabad idő hasznos, tartalmas eltöl­tése. csak akkor tud megfe­lelni a vadásztársaságok tag­jai elvárásainak, ha a társa­ságokon belül megvalósul a demokratikus együttműködés a tagság és a vezetőség kö­zött. A társaságok állásfogla­lásaiban a tagsági akaratnak kell megfogalmazódnia, s a döntések meghozatalánál is hasznosítani kell a társasági tagok véleményét és javas­ltait. A vadgazdálkodással kap­csolatban elhangzott, hogy mind nagyobb anyagi á oza- tok árán, mind több munká­val lehet biztosítani a vadál­lomány megtartását, illetve a lehetőségekhez kénest szapo­rítását. tejlesztését. A küldöttközgyűlésen töb­ben kitejtetlék azt a vélemé­nyükéi. hogy hasznos dolog volt a megyében megterem­teni a vadgazdálkodási ala­pot. Ezt a vadásztál saságök helyi természeti adottságait figyelembe véve lehet és kell felhasználni az apróvad- es a nagvvndállománv mennyi­ségi szaporítására és minősé­gi feiles/lésére, valamint ecv- egy területen, a korábban ott nem honos vadak megtelepí­tésére. , (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents