Észak-Magyarország, 1983. április (39. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-23 / 95. szám
cgmn ift.'gi.yyCTW 1983. április 23., szombat E5ZAK-WÄGVAKORSZÄG 7 KALÁSZ LÁSZLÓ: Nyeltem mások harapását nyögdelve: de nehogy lássák! nem fordultam el kiköpni nyeltem s elkezdtem köhögni panaszuk sose ért véget vágtam hozzá érző képet nem fordultam el köhögni nem is akartam kiköpni igen belebonyolódtam Okevés bajukat’ megoldtám) sok a gond az én szívemnek akárhogyan ts szívelnek most mór bárhol járok-kelek velem járnak az emberek akár .Iszom akár eszem gondjaikra emlékezem f; KOVÁCS KAlMAKk Don Quijote-ra (avagy Ars' poetica 1938-ban) Ilyen vagyok, tudom, vállalom, penna dárdámat vadul forgatom. A Szép, a Jó, az Igaz mezején Q balga lovag harcát harcolom. Régi miskobUiázak A klasszicista stílusú műemlék épület a megyei tanács székhaza (bal oldali kép). A ház középső részén, az erkély fölött, ha! io» oszlop díszíti a homlokzatot. (Jobb oldali kép.) A Szemere-kert ® szomszédságában levő műemlék épülal. 1727-ben barokk stílusban épült fel, a mostaninál kisebb alapterületen. Az épületet később, ha nem is teljesen, de nagy részben lebontották, s 1809-ben Lo- sonczy József tervei alapján a megyeházát klasszicista stílfisban átépítették. A kétemeletes épület az 1836-os esztendőre készült el A hatvanegy méter hosz- ezú, Tanácsház tér 1. szám alatt levő ház középső részén. a szép ívelésű kocsibehajtó hossza 25 és fét sneter. A ház első emeleté« A megyei tanács tőt egészen a főpárkányig hal ion oszlop teszi építészét i leg szebbé és változatosabbá a homlokzatot. A 16 méter hosszú és kilenc méter széles tanácsteremben az 1899-ben alakult Borsod—M iskola i K ózni ű velödési Egyesület számos irodalmi . rendezvényt és hangversenyt tartott. A megyeházában élt és dolgozott Palóczy László alispán, aki 1783-ban született Miskolcon és itt is hun.'ti el 1861-ben. Ö rótt az 1849. évi debreceni trónfosztó országgyűlés elnöke. Ugyancsak ennek a régi miskolci háznak a lakójaként tartja számon a történelem Szemere Bertalan belügyminisztert, Felsö-Ma- gyarország kormánybiztosát, és Lévay József kőitől, aki főjegyzője, később pedig alispánja volt a megyének. Nem véletlen, hogy e három jeles személyiség- tói elnevezett mfekoka utca (Palóczy) és tér (a oae- vnere-szoborra), valamint » Lévay-szobor e ház közelében található. A klasszicista stílusú megyeházát az 1940-es évben kibővítették, a déli ■részéhez irodaépületet emeltek, A még újnak mondható modern hivatalházal az elmúlt években építették. Ablakai a ozemece-kertre néznek. Rajté« Lé?-** Meghirdették az idei országos Kuli eh Gyula fenyképtárlatpt. Ess hagyományosan azoknak áss alkotásoknak bemutatója, amelyek nyilvánosság élöti, még nem szerepelték. A kiállítás november 7-én nyílik a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban, A tárlatra bárki jelentkezhet olyan müvekkel, amelyek még nem voltak Icxai- liíva, Igen,' egy ilye«, csibéktől, kismacskáktól zajos tavaszon ötlött föl benne a. gondolat, az elnök nem is mondott bolondot. Ahhoz nincs gusztusa, hogy csak ügy... beugrani a városba és ... Nem, ehhez gyomor kell. Hogy számolna el a gyereknek az apjáról? A gyerekek annyit tudnak kérdezni __ De egy elhag yott gyerek... Mekkora legyen, egész kicsi vagy már nagyobbacska? Tálán a kisebb jobban hozzászokna, Korán reggel felkelne mellőle, kílopakodna, elvégezné a dolgát, s mire felébredne, otthon volna. Az egész napot vele tölthetné. A kotlós is folyton jár-kél a kertben, kutat-keres, s a csibék csak arra várnak, hogy örvendezve felkotyogjon: nicsak, mit találtam nektek! Végezné munkáját a ház körül, a kicsi a sarka ban, és be nem állna a szája: ,,Maraa... mama! Ez, mi?”. Fiú legyen van lány? Ez fogas kérdés. A lány bevásárolhat egy mihaszná- val, a legény egy kiállha- tatlan menyecskét hozhat a házhoz. Erre aludni kell egyet. Lány mellett döntött. Ez egyszer hadd vegyék észre, hogy este takarított, a korai vonattal kell indulnia. Senkinek sem kötötte az orrára, miben sán- tikál. Nagyon egyszerű megoldást eszelt ki, jiogyan juthát egy gyermekotthonba. Fogad egy tasSt, a sofőrök tudják, mi, hol. És fél kilenckor már egy gyönyörű, nagy épület, előtt álldogált. Elbizonytalanodott. „Csak nem gondoltad meg magad, Zsuzsi?! Szalmaláng volt? Akkor menten fordulj Visz- sza, nem való vagy te anyának.. Használt az önkritika. Reszkető lába visszanyerte járóképességét, határozott léptékké! indult a bejárat felé. A portásnő útját állta. „Ezért tartják”, gondolta Zsuzsi, és megmondta, kit keres. — Én nem leszek magának elég? Egyenest, az igazgató úrhoz? — Igén, egyenesen hozzá. Maga nekem kevés A portás telefonált, és csakhamar kijött a fülkéjéből a válasszal, az igazgató úr fogadja — Pártában maradtam, ahogy mifelénk mondják — kezdte önéletrajzát. — Nem örökbe akarom a. gyereket. csak nevelni. Ha felnevelem, és visszapártol törvényes szüleihez, megér- demlem. De nagyon fogok igyekezni. Mi öten vagyunk, én a negyedik. Értek a gyerekhez. Pénz se keil nekem az államtól, legfeljebb családi pótlék. Nem tudta szegény Zsuzsi, mennyi hercehurcával jár egy gyermekkihelyezés nevelőszülőhöz. Környezettanulmányozás, ;igazolás a tanácstól, a járástól, atyaistentől. De nem en* ra. Ha ez az útja, végigjárja, Zsuzsi kikötötte, egyévesnél ne legyen idő- ■ sebb, a haja szőke, a szeme kék. Mutassanak többel, is, hadd választhasson. Amikor a kiszemelt csöppség elé kuporodott, különös fény ragyogta, be csúnyácska arcát. A gyermek még éppencsak állni. tanult. Most kitárta karját az állókában es tétova léptékké! nekilendült: as irdatlan távolságnak, élete sorsdöntő egy méterének, Már-már elérte az innenső partot, amikor lába felmondta a szolgálatot., de nem huppanhatott le, két erős kéz nyúlt a hóna alá, vitte-repítette Zsuzsi keblére. A dadus az újdonsült nevelőanya füléhes hajolt: „Jo firma ennek az anyja, az apja meg leesett az uborkáiéiról”. — Magát en malacokhoz se állítanám, ha ilyen úi- ravalót merésze! adni! —- vágott vissza Zsuzsi. — A gyerek nem tehet semmiről Az igazgató egesz a taxiig kísérte őket, és őszinte tisztelettel búcsúzott: — Sok örömet kívánok önnek, kedves Zsuzsi mama ! Már a város forgatagában haladt a kocsi, de Zsuzsi füléből nem tudta kiverni a zaj: „KedVes Zsuzsi mama. . Zsuzsi mama .. Gulyas Mihály A post ütíha 'Is nem tóit csendes a folyók völgye, különösen nem a Heroade, Az utak csakis erre kanyaroghattak, hiszen mégiscsak a víz kivajta völgyben, Vagy éppenséggel hordalékaival feltől! ölt részeken mehettek, kiknek menniük kellett. Itt, a Hernéd völgyében zörögtek annak idején a lengyel kereskedők szekerei, megrakva a rájuk jól illeszkedő, talán éppen méretezeti, gönci hordókkal, azokban meg Hegy alja. nedűjével, köztük is leginkább a szamorodnival, az önmagától születettel, amelynek keresztapjául is talán éppen a lengyel kereskedők tisztelhetek. Feltehetően ezen az országúton porosz- kálhatott a. nagyságos fejedelem kunijaival egyetemben, amikor a mérai táborozásra indult, meg ezen az úton járt a postakocsi Kassa felé, itt utazhatott at sokakkal egyetemben Petőfi Sándor is. Utaztak erre sokféle népek, ilyenek ie, olyanok is. A forrói fogadóban állítólag cári vendég is megszállt, I. Sándor személyében, ki a Szent Szövetség megalakítására utazott éppen ezen az útvonalon. Nincs híjával a forgalomnak az országút, a S-as fő közlekedés! ut mostanság sem, azóta sem, hiszen lengyelek, csehszlovákiaiak érkeznek hozzánk, akár nálunk „való tanyázásra, akár további utazókként, mert mehetnek a hármason egészen Jugoszláviáig, bár a Hernád völgye mór persze előbb elfogyatkozik. Nekünk viszont nagyon is jelenlevő, nekünk és sokadmas- trak is, ki átutazza, vagy eppen célul tűzte nézelődésre, ismerkedésre ezt az erdekes, sajátos hangulatú tájékot. Várakat láthat csupán az útról is, a Zemplén nyugati ormain, kékbe vesző, szépséges csúcsokat, közvetlen kőzetébe szaladhat a íolyonak, me-fv kíséri egy darabon, fürdésre, mártózásra csábítja, varjába nyákhoz érhet, mint Her« nédszurdoknál a part magas fái mentén, meg nap. órához igazíthatja óráját, mint Garadnán, persze ezt: a napórát nem állították át a nyári időszámításhoz. A mérai csárdában természetesen babgulyást fogyaszt, Forrón tankolhat, miként az áwtf világban a postakocsik lovai is abrakoltak, Pihentek itt, úgy most a főbb- lóerők is. Meg persze a Kakas csárdát is megnézheti, megkóstolhatja. Szikszón pedig a megye legjobb fagylaltját, ámbár ebből már családi alapon Forrón is kóstolhat. Az utak sem olyanok már, miként annak idején útikönyvében írta volt Petőfi, hogy az élőt holtra, a holtat életre rázzák, lehetséges, ma már a hármasop jo nagy svungga! szaladni annak, akinek sietős, és aki nem er rá nézelődni, de inkább jobb, ha mégis ráér. Az elmúlt években nem lehetett panasz: áradott a nép külország! kocsik sokadalmán, alig lehetett győzni a tisztességes etetést, itatást, ellátást minden szükségessel. Később valamicskét csappant a forgalom, de mostanság ismételten érkeznek a vendégek, lehetséges a jó idővel arányosan egyre többen. Kik itt Abaújban illetékesek rá, úgy vélik: szükséges lenne jobban felkészülni ellátásukra, fogadásukra. Mert például ama forrói benzinkút sem olyan régóta létezik, annak előtte pedig a határtól Miskolcig sehol nem lehetett tankolni, mert Encsre nem ment érte be senki, nem is igen tudván, hogy ott létezik egy kutacska. Pihenni is szeretnek az utasok. Könnyű észrevenni hoí, ha as ember a *«ysa*! napok valamelyike« néze- löcSk ezen az úton. Meri nemcsak itt Miskolc saé. K. , a kas békásvízecskék- «él jelölődtek ki a pihenőhelyek, hanem másutt, sőt megfelelőbb helyeken is. Igazi pihenésképpen. Például Novajidrány közelében, ahol közvetlenül az út mentén egy öWösödés- ben jókorára nőtt, árnyékot adó fáknál tiszta viza, friss forrás található. Nemcsak külországbeliek, de hazai pilóták, kik lemondanak a minden faluban levő korcsmák seritaláról, jeges fröecséró! (bizony, léteznek ilyen különleges pilóták !) is szívesen megállnak egy-egy italra a forrás vizéből és pihengetnek, nyújtóznak egyet, hogy frissen induljanak tovább. Itt tervezik az egyik pihenő kialakításai. Tisztességes erdei padokkal, asztalokkal, esőbeállókkal, szóval a mar ismert erdei bútorokkal, melyek közül feltehetően nem hiányzik majd a szalonnasütö sem. Hernádszurdok közelében, a deltánál ugyancsak szó van ilyen pihenő kiépítéséről. í Az egykori forrói fogadó, a < jelenlegi részben hivatali helyiség és részben vendéglő persze nem hagyható figyelmen kívül. Végleges terv nincs ugyan még, de sokan úgy vélik, helyesebb lenne, ha az egykori fogadó most is fogadó lenne. Más elképzelések a devecseri dombra, annak környékére, a közeli kastély parkjára vonatkoznak, hol esetleg kemping épülhetne. A Hernád völgye mindenesetre most is sok embert lát. Kifele tartókat, befelé érkezőket, messziről jöttékét, közelről kirándulókat. Jó lenne minél több elképzelést valóra . váltani, mi hívja, marasztalja az erre járókat. Priska Tibor i
