Észak-Magyarország, 1983. április (39. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-23 / 95. szám
1983. április 23., sioir.b<rt ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Ülést tartott a megyei pártbizottság Cselekvésre ösztönző program A megyei pártbizottság & csolivaományi tsz ben A csokvaományi Hegyháti Tsi melléküzemága, a targoncajavító üzem egy országrész szolgáltatási gondjait segíti megoldani. Az üzemeken belüli anyagmozgatás gépeinek javítása, felújítása a mostoha adottságú tsz számára ugyanakkoi a gazdálkodás nyereségessé tételének egyik reményforrása. A képen; munkában a targonca javítók. (Fotó; M, I.) Kitüntetések, elismerések a kiváló munkáért (Folytatás az l. oldalrőtj A múlt évi termelési értéktervet, amely 40 millió forint vo(t, 49,1 millió forintra teljesítette. Nagymértékben nőtt a társulatnál a munka termelékenysége is. Közel egymillió forint értékű energiaköltséget sikerült megtakarítaniuk, az üzemanyagárak emelkedése ellenére is. Így a múlt évi nyereségük megközelíti a 10 millió forintot. A munkakörülmények javítására fi millió 800 ezer, a szociálpolitikai célok megvalósítására pedig 800 ezer forintot fordítottak. A szocialista munkaverseny-mozga- lom — 11 szocialista brigád Mezőkövesdi Asztalos Szövetkezet A KISZÖV elnökségének vándorzászlaját kapta meg a Mezőkövesdi Asztalos Szövetkezet, amely az elmúlt esztendőben is kiemelkedő teljesítményt nyújtott. Éves termelési tervét 7,7 százalékkal szárnyalta túl, így a szövetkezet 59 millió forint teljesítéssel zárta az esztendőt. Külön is említésre méltó az exporteredmény, a szövetkezet össztermelésének 59 százaléka külföldön végzett munkából származott. Döntően a Szovjetunióból érkezett megrendeléseket elégítették ki. Nyitrai Józset elnök a pénteken sorra került ünnepi közgyűlésen Exporlnövelő beruházás 115 fővel —, nagybaértékben hozzájárult a kiemelkedő eredmények eléréséhez. Tegnap délelőtt Sárospatakon, a művelődés háza színháztermében megtartott ünnepségen megjelent Lipcsei Attila, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese. Orosz László, a városi párt- bizottság első titkára is. A kitüntető oklevelet Váráéi József, az Országos Vízügyi Hivatal főosztályvezetője és Vezse Sándor, az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság igazgatója adta ót Molnár András ügyvezető igazgatónak. A múlt évi munkában élen járó dolgozók jutalomban részesültek. részletesen szólt az idei feladatokról is. Erre az évrt 62 millió forint termelési értek elérését irányozták elő, s ebből exportra 47 milliót terveztek. Tehát, a szövetkezet tovább fokozza az exportmunka arányát, amely 1983-ban meghaladja az össztermelés 70 százalékát. A KISZÖV vándorzászlaját Kovács István, a megyei szövetkezeti bizottság elnöke adta át Nyitrai Józsefnek. Az ünnepségen számos brigád részesült kitüntetésben a szocialista munkaversenyben tanúsított helytállásért. A szocializmus építésének történelmi tapasztalatai azt mutatják, hogy a társadalmi méretű célok és' programok eléréséhez időnként váltakozó „terepviszonyokkal”, nem várt nehézségekkel, akadályokai kell számolni. Ebből adódik, hogy a megnehezült helyzetben különösen • nagy szükség vgn az erők megsokszorozására, az együttes cselekvésre, a feladatok és célkitűzések újra gondolására, mérlegelésére és a módszerek meghatározására. Ehhez adott segítséget, egyben ösztönző programot a párt Központi Bizottságának áprilisi határozata a XII. kongresszus óta végzett munkáról és a párt feladatairól. Megyénkben is Széleskörű érdeklődéssel kísérte a közvélemény, nemcsak a párttagság, de az egész megyénk lakossága a Központi Bizottság „félidős” értékelést végző munkáját. Az erről közreadott határozat mai, holnapi munkánk nélkülözhetetlen iránytűje lett. A Magyar Szocialista Munkáspárt Borsod megyei Bizottságának a héten megtartott ülésén arról folyt felelősségteljes, konstruktív és elemző gondolatcsere, hogy a határozatban megjelölt feladatok maradéktalan megvalósításáért itt a megyében mit kell tennünk. Az előadói beszédhez csatlakozó felszólalók nemcsak megyei politikai, gazdasági, vagy kulturális kitekintésben, hanem szűkebb munkahelyi működési területükre értve és vonatkoztatva fogalmazták meg a cselek- \ vés irányát, a gondokat is feltárva, bizakodóan, kifejezésre juttatva, hogy értik a határozatban foglaltakat és mindent megtesznek azok végrehajtásáért. — A magunk „félidős” értékelését — mondotta előadói beszédében Grósz Károly, a megyei pártbizottság első titkára — a múlt év november 26-i pártbizottsági ülés végezte el. Ez is része volt az országos tapasztalatok és feladatok összegzésének. A határozat ismeretében kitűnik, hogy a megyei tapasztalatok és novemberi pártbizottsági ülésünk állásfoglalása összhangban vannak a Központi Bizottság helyzetértékelésével. Borsodban az a dolgunk, hogy az elkövetkezendő időszakban a közvélemény is mind szélesebb körben megismerje a határozatot és annak szellemében dolgozzon, munkálkodjon. A pártszervekre az a feladat vár, hogy a saját maguk által hozott határozatokat maradéktalanul végrehajtsák. Ehhez nemcsak ösztönzést adott az országos helyzetértékelés, hanem egyértelmű, világos programot is. A Központi Bizottság áprilisi határozata leszögezte, hogy a XII. kongresszuson elfogadott célokat az élet igazolta. Három esztendő munkáját, eredményeit mérlegre téve megállapította: a kongresz- szuson megjelölt fő irányban haladtunk előre. Programmódosításra nincs szükség és arra nem kerül sor. Megvan a reális lehetősége annak, hogy a hátralevő időben meg tudjuk valósítani a kongresz- szus határozatait, és teljesíteni tudjuk a VI. ötéves terv főbb előirányzatait. Ehhez azonban az eddiginél jobb munkára, nagyobb erőfeszítésekre, korszerűbb irányításra, egységes gondolkodásra és cselekvésre van szükség. ülése elsősorban arra helyezte a hangsúlyt, hogy a pártmunka eszközeivel hogyan tehetjük célratörőbbé, eredményesebbé a Borsodban folyó politikai, gazdasági munkát. Vizsgálta, mely területeken jelentkeznek a legfeszítőbb gondok, s a Központi Bizottság határozatából adódóan milyen új elemekkel kell gazdagítani mindennapos tevékenységünket. Grósz Károly előadói beszédében kifejtette: a novemberi megyei párlbizottsági ülés jól fogalmazta meg a megye helyzetét, állásfoglalásában helyesen jelölte meg a feladatokat. Az azóta eltelt időszak tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy elhatározott céljaink megvalósításához minden tekintetben nagyobb erőfeszítésekre van szükség. Az a tehertétel, amely az ismert okok miatt a gazdaság, a társadalom egészére hárul, megyénket is nyomja, kivédéséhez, enyhítéséhez nemcsak hatékonyabb, jobb munkára, de sok tekintetben szemléletbeli változásokra is szükség van,: mindenekelőtt a régi beidegződések, a munkában, gondolkodásban jelentkező konzervativizmus fölszámolására. Nemcsak a gazdálkodásban, de az azt segítő politikai munkában is az egyik probléma, hogy a követelményekhez viszonyítva nem elég erős a megújulási készség, a saját, a felelősséget is vállaló döntés és cselekedet helyett még mindig gyakori a „felülről várás”. A Központi Bizottság dokumentuma leszögezi: ma mindenekelőtt arra van szükség, hogy növeljük népgazdaságunk teljesítőképességét, hatékonyabbá tegyük szocialista rendszerünk intézményeinek működését. Nem a „reform reformjára” van szükség, hanem éppenséggel arra, hogy következetesen folytassuk és megvalósítsuk az 1968-ban megkezdett folyamatot a mai viszonyoknak megfelelően. Ez azt is jelenti, hogy az állam a szükséges mértékben fokozza jelenlétét a gazdaságban és annak irányításában, de ennek párosulnia kell az állampolgári, munkahelyi fegyelem erősödésével, a szocialista demokrácia további szélesedésével. Ami a szemléletbeli-gondolkodásbeli változás lassúságát illeti — hangzott el az előadói beszédben és a testületi ülés vitájában —, az megszokásben, kényelmi okokra vezethető vissza megyénk gazdaságában is. Erős a kötődés a régihez, a megszokotthoz az emberekben és az üzemi, vállalati, szervezeti keretekben egyaránt. Nem sikerült még frontot törni az egyéni érdekeltségi rendszer kiterjesztésében, alkalmazásában. Ebben óriási tartalékok rejlenek. Hogy azonban ezek felszínre kerüljenek, és alkotó elemként hassanak, erélyesen fel kell lépni az egyenlősdi szemlélet ellen. Örömmel tapasztaljuk, hogy a megye mezőgazdaságában erre már vannak kezdeti, mindenképpen követendő példák. Lényeges eleme a hatékonyság, a gazdasági munka javításának a műszaki fejlesztés, amely megyénk általános gazdaságában még sok kívánnivalót hagy maga után. Sok helyen tapasztalható, hogy az e célokra rendelkezésre álló összegeket sem használják fel. A műszaki fejlesztésnek együtt kell járnia a felhalmazódott szellemi töke jobb kihasználásával, a piaci tevékenység javításával, fokozásával, nem utolsó sorban a vállalatok közötti korszerű együttműködéssel. Ugyancsak az okok közé sorolható, hogy a vezetők egy része hajlamos a gaz- gasági nehézségeket a saját munkájuk hatékonyságának vizsgálata, elemzése, a fogyatékosságok feltárása helyett — a nemzetközi körülményekkel magyarázni. Gyakori a piaci nehézségekre való hivatkozás, az azokba való belenyugvás a szívós, újat kereső, nem egyszer kockázattal is járó gazdasági tevékenység helyett. Az újtól való félelemnek is egyik eleme a kényelem. A kényelem pedig veszélyes. A kockázatvállalás hiánya nem más, mint az esetleges tévedések következményeinek nem vállalása. holott: a tévedést ki lehet javítani, de az elszalasztott lehetőséget soha nem lehet visszahozni! A számba vett problémák az elvégzendő feladatok és tennivalók csoportosítását is jelentik. Mindezek a tennivalók és feladatok szerepeltek már a megye novemberi „félidős” mérlegében és föllelhfetők, kiolvashatók a hosszabb távra ipányt mutató központi bizottsági határozatban is, amely hangsúlyozza, hogy a XII. kongresz- szuson megjelölt íó irány változatlan, az a gyakorlat próbáját kiállta és továbbra is ezt az irányt kell követnünk. Éppen ez, tehát a fő irány értelmezése ad kulcsot ahhoz, hogy a határozatban megfogalmazott feladatokat a magunk területére, ha úgy tetszik: Borsod megyére, azon belül is üzemi, vállalati, gazdasági egységekre, minden munkahelyre adaptáljuk. Hiszen megyénk dolgozóira is nagy felelősség hárul abban, hogy országunk hozzájáruljon az enyhülés vívmányainak megszilárdításához, a béke védelméhez. A magunk részéről ezt hagyományos testvérmegyei, testvérvárosi kapcsolataink erősítésével, a testvérmegyéink dolgozói közötti barátság elmélyítésével is elősegíthetjük — hangsúlyozta a megyei pártbizottság. Ugyanakkor a külpolitikai célok belpolitikai feltétele a szocialista társadalmi viszonyok, a nemzeti egység erősítése, a szocialista demokrácia fejlesztése. Ez együtt szolgálja a Központi Bizottság áprilisi határozatának ama pontját, hogy a ránk nehezedő te- herpróba közepette is javítsuk a gazdaság egyensúlyát és megőrizzük az életszínvonalat. Mi tehát a mostani teendőnk? Az előrehaladásunk szempontjából döntő kérdésekre a párt megadta a választ. Most van itt az ideje a széleskörű politikai, ideológiai offenzí- vának, amelyet a közös célok megvalósítása érdekében a megye dolgozóinak mozgósítására a közös platformról kell indítanunk — szögezte le a megyei párttestület. Amiből értelemszerűen következik, hogy az elkövetkezendő időszakban nagy feladatok hárulnak az agitációs és propagandamunkára minden szinten, beleértve a sajtót, a tömegtájékoztatási eszközöket is. Megfelelő „muníciót” adott ehhez a központi bizottsági határozat mellett a megyei pártbizottság novemberi és mostani ülése, a közelmúltban rendezett országos, majd megyei agitációs és propagandatanácskozás. Ugyanakkor — hangsúlyozta a párttestület: nem egyszerűen agitá- cióra, attól többre: párbeszédre van szükség a megye lakosságával, dolgozóival ! Megértetni, ha kell, vitázva elfogadtatni, hogy a reform alapelveit megtartva célratörőbben, hatékonyabban kell megvalósítanunk a további célkitűzéseket. Ezt a párbeszédet a megye párttagságának, kommunistáinak kell vállalniok. Az agitációs és propagandamunka eszközeivel is alkalmassá kell tenni a közvéleményt az új befogadására. Ha pedig a legfontosabb kérdésekben kialakítottuk a fő vonalat, akkor minden erőt és figyelmet a végrehajtásra kell összpontosítani. Ebben, vagyis a helyi feladatok megoldásában, amelyekben a gazdasági tennivalók között azonos súly- lyal van jelen a tudatformáló, ideológiai nevelő munka, a pártszervezetek járjanak az élen, folyamatosan javítva, fejlesztve a párt egész munkastílusát, a párton belüli nevelő munkát is. Mind a központi bizottsági határozat, mind a megyei pártbizottság állásfoglalása hangsúlyozza a következetes kádermunka fontosságát. Előrehaladásunk egyik feltétele, hogy mindenki tegyen eleget vállalt kötelezettségének; növelni kell az állampolgári fegyelmet és kötelességtudatot, külön figyelmet fordítva a vezetők személyes felelősségének erősítésére. A pártszervezetek álljanak ott az újat akaró vezetők, munkások mögött, segítsék, támogassák a kibontakozó jó kezdeményezések érvényesülését. Jobban kell tisztelni az értéket, az alkotást, a megfontolt, körültekintő kockázatvállalást. Az elkövetkező hetekben a megyei párttestület döntése értelmében számos helyen sor kerül majd az áprilisi határozatból adódó helyi feladatok megtárgyalására, kimunkálására. A legfontosabb, hogy mindenütt jjZöld utat” kapjon az új keresés, a cselekvőkészség és a tenniakarás szándéka. A központi bizottsági határozat zárszavai is a nép Összefogására, rendszerünk megújuló képességére utalnak. A pártonkívüli tömegek is nagy érdeklődéssel kísérték megyeszerte a Központi Bizottság ülését. B megyei pártbizottság ülésének vitája és állásfoglalása kifejezésre juttatta: a Borsod megyei kommunisták egyetértenek azzal a nyíltsággal, őszinteséggel, amellyel a Központi Bizottság népünk elé tárta a XII. kongresszus óta megtett utat, a megoldásra váró gondokat, problémákat. A párttagság jelentős része helytáll a termelőmunkában, él jogaival és az egységet erősítve kiáll a párt politikája mellett — hangsúlyozták a felszólalók. Mind többen vannak, akik egyre tudatosabban vállalják az újhoz való alkalmazkodást. A pártszervezetekben nagy a tenniakarás, a cselekvőkészség. Borsod dolgozói megértették a Központi Bizottság határozatát és megvan az elhatározásuk ahhoz, hogy végrehajtsák a cselekvésre ösztönző programot. Az export növelését szolgáló beruházás fejeződött be a Tatabányai Szénbányáknál; állami hitelből bővítették, korszerűsítették a vállalat külföldi piacokon is jól értékesíthető berendezéseket, bányagépeket készítő központi műhelyét. A 270 millió forint hosszú lejáratú hitel felhasználásával két új üzemcsarnokot építettek, de az összeg nagyobbik részéből korszerű munkaeszközöket, termelékeny és nagy pontosságú gépeket vásároltak. Ilyen módon 200 millió forint értékkel növelték a központi műhely éves kapacitását. Ezzel megteremtették a feltételét annak, hogy a csaknem 2000 dolgozót foglalkoztató üzem az eddiginél nagyobb részt vállaljon a vállalat exportjából. Már gyártják többek között az Ausztriában júliusban átadásra kerülő Haldex-rendszerű meddőfeldolgozó üzem vasszerkezeti elemeit. Hasonló feladat vár a központi műhely kollektívájára a csehszlovák Ostra- vai Szénbányák meddőhányóinak értékesítésére készülő meddőfeldolgozó kialakításánál is. Dán céggel együttműködve tej- és sajtgyárak részére készítenek különleges minőségű acélból készülékeket. Ezeken kívül speciális zagy szivattyúkat, bányabeli biztosító pajzsokat és szállító berendezéseket is gyártanak külföldi cégek megrendelésére. Az önálló export-import joggal rendelkező Tatabányai Szénbányák a következő években az eddiginél háromszor többet, évi 8—10 millió dollár értékű berendezés exportálását tervezi nyugati országokba. E növekedés feltételeit teremtették meg a központi műhely bővítésével: