Észak-Magyarország, 1983. április (39. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-02 / 78. szám

1983. április 2., szombat ESZAK-MAGYARORSZAG 4 A Peer Gynt-öt próbálják A rendező — Csiszár Imre — beállít egy mozzanatot a címszereplő Blaskó Péternek A próba már régen végét­ért a Miskolci Nemzeti Szín­házban, de a Peer Gynt tár­sulata még nem oszlott széj­jel. A háziszínpadon ülnek a darab szereplői és Csiszár Imre rendezőt hallgatják, aki a napi próba tapasztala­tait összegzi, szövegrésziete­ket idéz, eljátssza az elkép­zeléseit, hangmodulációkat próbál, megmagyarázza, hogy a szereplő miért pont ezt, vagy azt a kifejezést használja, egyes mozzanatok mögött milyen történelmi eseményre való utalás rej­lik, milyen mondandó bont­ható ki belőlük. A szereplők kisebb-nagyobb javaslatok­kal segítik a rendező elkép- zelései nek továbbcsiszolását. Egy óra is eltelik így. s leg­többen észre sem veszik, hogy száll az idő. A megbeszélés után ket­ten maradunk a rendezővel, s arról beszélünk, miként illik most a Peer Gynt a színház távlati programjá­ba, s miként a rendezőébe. — A színháznak, hogy fel­adatát teljesítse, minden év­ben be kell mutatnia olyan darabokat, amelyek a má­hoz, a ma kérdéseihez szól­nak, s ezek között egy-két olyan klasszikus művet is, amely a mához szól, és ége­tően fonta* kérdésekre vá­laszol. Az elmúlt négy év­ben színházunk több olyan klasszikus művet mutatott be, amelynek. örökértékű mondandója mai tartalmat is hordozott A színház prog­ramjába így illik a Peer Gynt bemutatása. A saját rendezői programomba más­képpen. Nekem egyénileg ugyanis nincsen olyan táv­lati tervem, mint a színház­inak. Reagálnom kell sok mindenre, az élet nat>i ak­tualitásaira is. Arra törek­szem, hogy az egymást kö­Solvejg és Peer Gynt (Igó Éva és Blaské Péter} Peer Qyntnek vízióiban meg­adatik a próbálkozás, hogy sokféle ember, császár le­gyen, hogy többféle szerepet próbáljon. Drámája ettől színház és nem egy életsze­let. — A színház életének ki­emelkedően nagy vállalko­zása e darab bemutatása. Miként fogadta a társulat az emberpróbáló feladatot? — Ebben a darabban min­den szerep főszerep. A cím­szerep hallatlanul nagy erő­próba; minden szereplő, a közvetlen környezetén kívül, az ő agyában születik meg, roppant jelentőségű figurá­kat szül. mind olyan alak, aki csak így születhetett. Itt minden színpadi megjelenés­ből főszerepet kell varázsol­ni. Százhúsznál több szerep­lőt mozgatunk e darabban. többet több, szerepben is. Negyven színész mellett óriási tömeg: a két énekkar, tánckar, műszakiak, zené­szek. igen sok külső statisz­ta lesz a színen. Az a cso­dálatos ebben a darabban, hogy teljes életet visz a színpadra, a pozitív és ne­gatív szereplők mellett a sehová sem tartozókat, a sem­legeseket is bemutatja, ösz- szeszokott csapattal dolgo­zom, ami a színészeket ille­ti. félszavakból is megértjük . egymást, sokmindent közö­sen alakítunk ki, s ha úgy is tűnik, hogy a próbaidőnk „szokatlanul hosszú”, hozzá­teendő. hogy ehhez a darab­hoz képest szokatlanul rö­vid is. — Beszéljünk valamit konkrétan az előadásról. Például a darab zenéjéről,­.az eredeti mű tömörítéséről, a szereplőkről. — Nem Grieg zenéiével játsszuk. Grieg muzsikája csodálatos, ha önálló zene­ként hallgatjuk. Ám, ha a romantika és a realizmus fordulóján született, és e fordulat jegyeit igen mar­kánsan viselő darabbal együtt figyeljük, ellentmon­dások ütköznek ki, mert a zenében ez a váltás nincs benne. Felkérésünkre Már- tha István komponált új ze­nét a Peer Gynthöz, amely egyes jelenetekben, rézfúvós zenekar közreműködésével élőben szólal meg, de na­gyobbrészt gépi úton, mag­netofonról. Az eredeti öttel- vonásos mű hat órát terme ki, két este kellene bemu­tatná. Mi Molnár Gál Péter dramaturgi segítségével, a darab minden jelenetét meg­hagyó szövegritkítással, há­rom felvonásra tömörítet­tük. A címszerepet Blaskó Péter. Aase anyát Tímár Éva, Solve jgeít Igó Éva játssza, további főbb szerep­lők Molnár Zsuzsa, Polgár Géza, Csapó János, Szirtes Gábor, Gáspár Tibor, Galkó Balázs, Mihályi Győző, Sal- lós Gábor, Kulcsár Imre, Somló István, Fráter Kata és még sokan mások. A be­mutató április 15-ón lesz. (benedek) (Fotó: Jármay) vető rendezéseim ne hason­lítsanak pgymásra. Mint pél­dául az idén a Black Co­medy és a Peer Gynt, vagy egy korábbi évben a Dear király és A tribádok éjsza­kája elütött sok mindenben egymástól. Elvem, hogy a rendező ne akarjon a szerző fölébe kerekedni, márpedig hasonló jellegű daraboknál az elkerülhetetlen rendezési hasonlóságok miatt ez a ve­szély fennáll. így. ezzel a más jellegével illeszkedik Ibsen drámája az én egyéni programomba. — Persze, bizonyára nerrí ez a kizárólagos oka a Peer Gynt bemutatásának, nem­csak ezért esett erre a da­rabra a választása. — Természetesen így van. Van más oka is. A Peer Gynt nem norvég nemzeti dráma, mondandója általá­nosabban emberi. A vxlág- polgár-eszmetudatot hirdeti. Peer Gynt ezt személyesíti meg. Ezt még sosem csinál- ,tam. Vonzott a feladat, s mert a színház koncepció­jába illik a darab, hát tár­saimmal ezt szeretnénk megmutatni: az egyéniség elvesztésének, az elmagá­nyosodásnak, az egyén ön­maga-keresésének drámáját Peer Gynt a hátán viszi Aase anyát (Blaskó Péter és Tímár Éva) A párt-vb megtárgyalta ' Sárospatakon Kevés az asztalos szak­munkás a városban, a Cse­pel Művek pedig szeretné meghonosítani itt a gépla­katos szakmát. A sátoralja­újhelyi szakmunkásképzőből kevés végzett fiatalt kapnak Csak két példa arra. hogv nagyon is eleven igényeket támasztanak a helybeli üzemek a 119-es Szakmun­kásképző Intézette] szemben, amelynek munkájáról, az üzemekkel kialakított kap­csolatairól hallgatott meg tájékoztatót a közelmúltban az MSZMP Sárospatak vá­rosi Bizottságának Végre­hajtó Bizottsága. A képzési profilok módosítása persze, nehézségeket okoz az intéz­ménynek, amely elég sok gonddal küzd. Mindenek­előtt a szűkös elhelyezéssel. A jelenleg oktatott 12 szak­mában 626 tanulójuk van, 21 osztályban. Tantermeik száma viszont csak hat, amelyhez még két szükség- tantermet tudnak „hozzáál­lí _. ni”. Egyre elodázhatatla­n abb 4 tanterem megépíté­se, önerőből viszont csak kettőt tudnak elkészíteni. Ráadásul nemcsak tante­remhiánnyal kell számot vet­ni ült. (Bár ez is egyre ége­tőbb, hiszen szeptembertől várhatóan 23 osztályuk lesz.) Elsősorban a belépő, éj szakmák miatt egy négy ka­bineté* központi tanműhely megépítése is felvetődik. A szakmunkásképző inié- wetraefc nincs saját tanmű­helye. A gyakorlati oktatás jelenleg 17 vállalati tanmű­helyben történik. A kapcso­lódás így igencsak termé­szetes, mégha nem is zök­kenők nélküli. Mert például igen sokat tesz a képzés ja­vításáért a sárospataki Ru­házati Szövetkezet, a sátor­aljaújhelyi Telefongyár, a szerencsi Ruházati Szövetke­zet. a sárospataki Kossuth MgTsz és a Bodrogközi Ál­lami Gazdaság, de vannak olyan vállalati tanműhelyek ahol gond van az anyagel­látással és a folyamatos szerszámellátottsággai. Né­hol olyannyira, hogy csak nagy nehézségek árán lehet elvégezni a tantervben kö­telezően előírt anyagot. A tanműhelyek felszereltsége nem mindenütt kielégítő, amit akkor is újra meg új­ra fel kell vetni, ha a jelen­legi gazdasági körülmények között csak lassan lehet előbbre lépni. Ezt fogalmaz­ta meg a végrehajtó bizott­ság akkor, amikor úgy fog­lalt állást, hogy javítani szükséges az iskola és az üzemek kapcsolatát. Oly mó­don is, hogy minden alkal­mat megragadnak a gondok felvetésére. Minden gondjuk közül a tanműhely hiánya tűnik a legégetőbbnek. S nemcsak a már említettek miatt. A jelenlegi formában például nem tudják megoldani a másodévesek csoportos gya­korlati képzését Ami nem­csak hatékonyabb az egyéni képzésnél, de produktívabb is. Ami egyáltalán nem mel­lékes szempont c. szakma megszerettetésében, az ér­deklődés felkeltésében és éb­rentartásában. S bár eddig jószerével csak a gondokat szedtük cso­korba — mint ahogyan a vég­rehajtó bizottság ülésén, is ezekre koncentráltak —, sem az intéget oktató-nevelő munkája, sem az üzemi kap­csolatok terén nem szüksé­ges vészharangok kongatása. Érdemes csokorba szedni a pozitívumokat is. Bár a lányok számára ke­vés szakmát tudnak kínálni (ami az egész megyére jel­lemző). beiskolázási gondja­ik a villamoshálózat-szerelő és az épületvillamossági szerelő szakmák kivételével, nincsenek. Évek óta 95—97 százalékos a beiskolázásuk. Az elméleti képzés tárgyi feltételei iók. biztosítottak az egyes szakmák oktatásá­hoz szükséges dokumentu­mok. modellek, szemléltető eszközök és audió-vizuális berendezések. A közismereti tárgyak oktatásához meg­vannak a tárgyi feltételek. Kevés viszont a főhivatású szakoktató, de ..besegítenek” a vállalatok. Több szakmá­ban — főleg a második év­ben — a vállalatok által megbízott szakoktatók fog­lalkoznak a tanulók gyakor­lati képzésével. Az oktatás színvonalával is elégedettek lehetnek — a gondok elle­nére. Ezt jól bizonyítja, hogy csak minimális az eltérés az évközi osztályzatok és a szakmunkás-minősítés között. A végrehajtó bizottság jó-* nak tartotta az intézet neve- lőmunkáját is, bár úgy vé­lekedett. a lemorzsolódás csökkentésére szükség van. Mindkettőben sokat jelente­ne, ha kollégiumi elhelye­zést tudnának biztosítani ta­nulóiknak. ötszáz olyan di­ákjuk van most is, akik 50 kilométeres körzetből járnak be. Megerőltető így a tanu­lás. Főleg, mert itt is érvé­nyes, ami másutt, hogy csak elvétté van négyes, ötös a jelentkezők között. Ez is in­dokolja, hogy a szakmun­kásképző intézet feladatai között a tanulmányi fegye­lem erősítése, a pályára ne­velés és maga a nevelés ál­talában a legelsők között említtetik. Csutora* Annamária Ooktoravató az egyetemen Doktoravató, ünnepi, nyil­vános ülést tartott tegnap, április 1-én, a Nehézipari Műszaki Egyetem Tanácsa. A hagyományokhoz híven felszabadulásunk . ünnepén avatják fel az új műszaki doktorokat. A Bányamérnöki Karon nyolcán, a Kohómér-' nöki Karon hárman, a Gé­pészmérnöki Karon pedig ugyancsak hárman tettek ele­get azoknak a feltételeknek, amelyekhez az egyetemi ta­nács a műszaki doktori cím odaítélését köti. Az eskü le­tétele után dr. Czibere Tibor, a Nehézipari Műszaki Egye­tem rektora, kézfogásával fo­gadta doktorrá a tizennégy mérnököt. Köszöntőjében szólt arról, hogy a műszaki doktori cím nemcsak alkotó munkára, hanem a közössé­gért érzett felelősségre is kö­telezi őket. Az új műszaki doktorok nevében dr. Szem- melveisz Tamás, okleveles kohómérnök mondott köszö­netét mindazoknak, akik ed­digi munkájukban, tudomá-’ nyos tevékenységükben segí­tették őket. A doktoravató nyilvános egyetemi tanácsülés előtt em­lékeztek meg a Nehézipari Műszaki Egyetemen, hazánk felszabadulásának évforduló-' iáról. Az ünnepségen — ame­lyen részt vett dr. Kovács László, az MSZMP Miskolc városi Bizottságának titkára, dr. Majoros László, a megyei tanács elnökhelyettese és Csóiai .János, Miskolc város Tanácsának elnökhelyettese is — dr. H ár sin ff László egyetemi tanár mondott ün­nepi megemlékezést. KISZ- kitüntetések átadására is sor került. Encsi kórus Békéscsabán A Békéscsabán megrendel zett Pedagógus Kórusok VIII, Országos Találkozóján sir kerrel szerepelt az Encsi Já­rási Pedagógus Kórus. A Ka­rai József SZOT- és Erkel- díjas zeneszerző vezette zsüJ ri színvonalasnak ítélte az encsi vegyes kar produkció­ját. Különösen zengő, fegyel­mezett, egységes hangvétel lükért, kedvező műsorvá­lasztásukért kaptak elismerő szavakat. A Sotkó József vezényelte vegyes kar — a fesztivál so­rán fellépett tizenkét pedaJ gógus kórus között — jól megállta helyét.‘A közönség szívét Dobra.y IsAván Messze száll a bánat című spirituá- léjának előadásával hódítot­ták meg. amelyben Szinyéri Józsefné szólóénekes beérett, tiszta előadásmódja csak emelte a kórushangzás féJ nyét. Máger Ágnes kiállítása A forradalmi ifjúsági na­pok keretében április 6-'ún 14.30 órai kezdettel mutat­ják be a miskolci Pamutfo­nodának a leányszállásán a mozikban nemrégen játszott. Adj király katonát! című magyar filmet, majd utána a nézők találkoznak Erdőss Pállal, a film rendezőjével. Ugyancsak 6-án 17 órától a miskolci Táncsics mozi ka­maratermében vetítik a fii-1 met, ahol a bemutatást egy­bekötik az Ifjúságvédelem és film című vitafórummal, és azon a nézők Erdőss Pál ren­dezővel vitathatják meg a film tanulságait. A Borsod megyei Moziüzemi Vállalat várja az érdeklődő, vitázni kívánó nézőket Máger Ágnes festőművész szocialista szerződésen ala­puló kapcsolatban áll a mis­kolci Pamutfonodával. A köJ zel kétéves kapcsolat ered­ményeként nyílt meg a mi­nap a művész kiállítása az üzemben, amely részben be­mutatkozás a gyár kollektí­vája előtt, részben ,.szánv adás” arról, min dolgozik, min munkálkodik az üzem­mel szerződésben lévő festő­művész. A kiállítást megnyitó Csó- tai János, Miskolc város Ta­nácsának elnökhelyettese — többek között — arról is szólt, mennyire hasznos mindkét fél számára az üzem—mű­vész kapcsolat, milyen gyü­rnölcsözőlee hathat az alkotó­ra a munkáskollektíva és ho­gyan segíthetik a művek íz üzemi dolgozók műveltségé­nek emelését, kulturálódá- sát. A kiállítás megnyitásán megjelent vendégeket a gyá­ri kollektíva nevében Szi- gethy Tibor igazgató köszön­tötte. Kedves meglepetést oko­zott a fonodái közösségnek, hogy a kiállító művész a. fonómunka mindennapiait ábrázoló képével ajándékoz­ta meg a gyárat. Máger Ág­nesnek ez a kiállítása nvi- tány volt: a minden bizonvJ nyal értékes és hosszú kap­csolat kezdete.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents