Észak-Magyarország, 1983. március (39. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-10 / 58. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 2 T9S3. március 10., csütörtök Az 1967-ben vízre bocsátott Somogy tengerjáró. i— Carter úislfi palesztin peiíltisoky találkozóit Carter volt amerikai el­nök szerdán a megszállt, te­rületek: Ciszjordánia és a Gaza-övézet egy-egy palesz­tin politikusával találkozott. A közel-keleti körúton levő Carter kedden útjának első állomásáról, Kairóból érke­zett hatnapos magánlátoga­tásra Izraelbe. A volt elnök —, mint azt nyugati hírügynökségek je­lentették — Izraelben nem kis bosszúságot okozott ven­déglátóinak azzal, hogy el­utasította az izraeli kísére­tet a betlehemi, illetve a gazai polgármesterhez veze­tő útjához. Egy izraeli ille­tékes szemére vAette a volt amerikai elnöknek, hogy magatartásával „Izraelhez képest külföldi területnek” minősíti a szóbanforgó kör­zeteket. Carter, mint hírül adtuk, kedden este találkozott Be­gin miniszterelnökkel, aki — egyértelműen amerikai vendége és a PFSZ illetéke­sei közötti kairói találkozó­ra utalva — arra emlékez­tette őt, hogy Anvar Szá­dat, a néhai egyiptomi el­nök a PFSZ-t távol kívánta tartani a közel-keleti tár­gyalási folyamattól. ficzél Ofiryy lerilÉe Blazon Aczél György, az MSZM1? Politikai Bizottságának tag­ja'. a Központi Bizottság iit— kára a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizott­ságának meghívására szerdán Berlinbe utazott. Kíséretében van Radios Katalin, a KB osztályvezető-helyettese es Peisch Sándor, a KB munka­társa. Búcsúztatásukra a Ferihe­gyi repülőtéren megjelent Rudolf Rossmeisl. az NDK budapesti nagykövete. Tengerhajózásunk mákja A gőzhajózás kialakulá­sának az 1867. évi kiegye­zés adta meg az első lö­kést. A magyar kereske­delmi tengerészet fejlődé­sét, . fellendülését jól mu­tatja, hogy míg 1871-ben csak egyetlen gőzhajóból és 585 vitorlásból állt a hajópark, addig a gőzha­jók száma- 1881-ben hatra, 1891-ben má" 40-re emel­kedett, 13 126 tonnatarta­lommal, a vitorlások szá­ma pedig 445-re csökkent. E hajók különböző vállala­tok tulajdonában voltak. Közülük a legnagyobb az 1882-ben hét hajóval ala­kult Adria Magyar Hajó­zási RT volt. Tíz év múl­va már 25 hajóval, összesen évi 1242 járatot tartott fenn Fiume és a világ kü­lönböző pontjai között. A legtöbb járatót Nagy-Bri- tanniába, Franciaországba, a Földközi-tenger partvidé­kére indították: de évente inatszor Brazíliába is elha­józtak az 1890-től magyar királyi címet viselő Adria- -társaság hajói. Hajóállo­mánya 1913-ban 34 egy­ségből állt 75 442 tonnatar­talommal. A kiegyezés után további hajótársaságok ala­kultak, amelyek közül a Magyar—Horvát Tengeri Gőzhajózási RT-nek volt 1913-ban a legtöbb, 46 ha­jója. Nagyrészt partmenti járatokat üzemeltetett. Az 1893-ban alapított Orient Tengerhajózási Társaság viszont hat nagy hajójával a Kelettel tartott kapcso­latot. Végeredményben tíz magyar tengerhajózási vál­lalat 123 -gőzhajója 235 258 tonna hajótérrel képvisel­te a magyar színeket a vi­lágtengereken 1914-ben. Az első világháború után a győztesek azzal az indok­lással, hogy a polgári ha­jók hadiszolgálatot teljesí­tették. hadizsákmánynak nyilvánították őket. A magyar tengerhajózás vesztesége 100 százalékos volt. De maradtak tengeré­szek, exportra váró ma­gyar termények és termé­kek. S annak tudatában, hogy csak saját hajókkal végzett; s ily módon olcsóbb tengeri szállítással tanácsos áruinkat szállítani, meg­született a Duna-tengerha- józás, mint az adriai ten­gerhajózás folytatása. A volt Atlantica tenger­hajózási vállalat éledi fel először 1920-tól. , amerikai lökével, hét hajóval Ocea­na néven, öt esztendőn át működött. A következő tár­saságot a Magyar Hitel­bank finanszírozta, s egyet­len hajóval indult (Hon­véd), de a nagy gazdasági válság idején megszűnt. Alakult még néhány ki­sebb vállalat is, néhány ha­jóval, de a szakemberek látták, hogy nem ez az igazán járható út. A kény­szerű helyzet diktálta spe­ciális megoldást talált Bornemissza Félix: a Du- na-tengerh aj ózást. Olyan hajókkal végezték az áru- szállítást, amelyek a Du­nán és a tengeren egy­aránt megállják a helyü­ket. E célból megépítették a Csepeli Vámmentes Ki­kötőt, amely 1917-től a Ma­gyar Nemzeti és Szabadki­kötő nevet vette fel és tengeri hajók fogadására is alkalmas volt. Ezután pró- bautat tettek Bornemissza Félix, majd Kádár Ferenc parancsnoksága alatt 1933- ban Rotterdamból Buda­pestre és vissza az Apolli­naris III. nevű parti mo­torhajóval, s az így szerzett tapasztalatok^ alapján épí­tették !934-ben Újpesten a Budapest—Duna-tengerjá- rót, amely 1934. október 6- án futott ki Budapestről első levantei útjára. Ugyan­ekkor létrehozták az ön­álló Duna-tengerhajózási Vállalatot (Detert, vagy DTRT), amely 1941-ig még a következő hajókat építet­te: Szeged, Tisza, Kassa, Ungvár, Kolozsvár. Né­hány régebbi hajót is vá­sároltak, ami mutatja, hogy a Duna-tengerhajózás gyü­mölcsözővé vált. A második világháború e^ Duna-tengerjáró .hajókat' sem kímélte. Kettő elsüly- lyedt (Duna, Ungvár), egy súlyosan megsérült (Ko­lozsvár), a Tiszát pedig a britek elkobozták. A Nep­tun Tengerhajózási Vállalat hajói közül a Nyugatot egy holland romboló kobozta el, a Keletet pedig egy né­met tengeralattjáró torpe­dója küldte a tenger mé­lyére. Legénysége egy má­sik brit hajó legénységé­vel együtt egy hétig hány­kolódóit a viharos tenge­ren mentőcsónakokban, míg a brit Wellington kor­vett rájuk akadva, fedélze­tére nem vette őket. A felszabadulás után vi­szonylag rövid idő alatt talpra állt a magyar Du­na-tengerhajózás. Az 1948- ban nyugatról hazakerült hajókkal meginduló forga­lomban 1950-ben négy, 1970-ben már 18 egység vett részt, melyek ■ között két olyan nagy hordképes- ségű óceáni hajó is volt, amely a Dunára nem tu­dott feljárni. A magyar külkereskedelem egyre nö­vekvő igénnyel fordult a tengeri hajózás felé. s ezért a Magyar Hajózási RT. (MAHART) fokozott figyelmet szentelt a tenge­ri (óceáni vagy mélyten­geri) hajózás fejlesztésére. (A DETERT 1955-ben be­leolvadt az akkor újjáala­kuló MAHART-ba, annak üzemigazgatósága lett, s ezzel a magyar folyami és tengeri hajózás egy válla­latban összpontosult.) A magyar kereskedelmi tengerhajózás ismét virág­zik, Budapest hét tenger és három óceán kikötője. Tengerjáró hajóink száma 21, amelyek közül négy a Dunára is alkalmas. A magyar kereskedelmi ten­gerészek megbecsült tagjai a világ hajózó társadalmá­nak. Milyen kár, hogy még nincs megírva a történe­tük. Cs. K.- SS A bécsi Hofburgban szer­dán befejeződött a volt ál­lam- és kormányfők három­napos eszmecseréje. Dr. Kurt Waldheim korábbi ENSZ-fő- tilkár elnökletével a jelenleg nyugállományban levő — de gazdag tapasztalatokkal és komoly befolyással rendelke­ző — politikusok egy későb­bi. reprezentatfv konferencia, előkészítésére gyűltek össze. Céljuk kezdeményezően hoz­zájárulni a . kelet—nyugati kapcsolatok bővítéséhez, il­letve a világméretű gazdasá­gi válság és visszaesés or­voslásához. A találkozóról kiadott köz­lemény bejelentette. hogy még az idén 20—25 nemzet­közileg ismert államférfi részvételével akciócsoportot hoznak létre a kelét—nyuga­ti és az észak—déli párbeszéd előmozdítására. lOiliO Bolswaiíia szikiit Joshua *Nkomo zimbabwei ellenzéki politikus kedden néhány társával titokban el­hagyta hazáját é: a szom­szédos Botswanába érkezett. A hírt szerdán jelentették be hivatalosan . Gaberone-ban, Botswana fővárosában. Azt is közölték, hogy Nkomo nem leért politikai menedék­jogot. A rövid hivatalos közle­mény szerint Nkomo a je­lenlegi belső helyzetre való tekintettel hagyta el Zim­babwét és ideiglenesen Botswanában szándékozik maradni. A sajtónak nem nyilatkozik. Botswana! tar­tózkodása alatt tanulmá­nyozni fogja a zimbabwei helyzet megoldásának lehe­tőségeit — hangoztatja a közlemény. A zimbabwei ellenzéki po­litikus néh'ány napja tűnt el bulawayoi otthonából, rö­viddel azelőtt, hogy a kor­mány egyik különleges ka­tonai egysége lezárta és át­fésülte azt a külvárosi ne­gyedet, ahol Nkomo háza is található. A razzia során számos embert letartóztattak és szombaton átkutatták Nkomo házát is. Az amerikai kormányzat óriási erőfeszítéseket tesz an­nak érdekében, hogy elfogad­tassa a katonai költségvetés 10 százalékos növelését a kongresszussal és a küzvéle-' ménnyel. Caspar Weinberger ameri­kai hadügyminiszter szerdai sajtóértekezletén személye­sen mutatott be egy. „a szov­jet katonai erőről” szóló újabb propagandabrosúrát, amelyet a Cl A és a katonai hírszerzés állított össze ugyanazzal a céllal, mint leg­utóbb 1981 őszén: meggyőz­ni az amerikaiakat és a vi- lágküzvéleményt arról, hogy a washingtoni hadikiadások óriási emelését „a növekvő szovjet katonai erő” teszi szükségessé. A brosúra iránti érdeklődés fokozása céliából Reagan el­nök is nyilatkozatot tett, amelyben azzal vádolja a Szovjetuniót, hogy ..nem las­sította le” védelmi erőinek fejlesztését, s új fegyverek kifeliesztésén dolgozik. Weinberger a többi között arról beszélt, hosv az Egye­sült Államok semmilyen kö­rülmények között sem kíván lemondani közén-h.•■'tótávol-' sági) rakétáinak Európába «**- lepítéséről. Az ámenkai had­ügyminiszter elutasította minden olyan közbülső meg­állapodás megkötését, amely akadályozná Amerikát a te­lepítés megkezdésében. Megtartotta első ülését az új nyugatnémet kormány. A képen; Helmut Kohl kancellár (balról) és Genscher külügyminiszter a kormányülésen. ülés! tartott a KISZ megyei bizottsága A KISZ megyei bizottsága •tegnap délelőtt Miskolcon dr. Illés Pál titkár elnökletével ülést tartott. A testület meg­vitatta az ifjúsági szövetség megyei szerveinek, szerveze­teinek információs munkáját. Az ülés vitájának alapját ké­pező önkritikus jelentés egye­bek között leszögezi: az in­formációs munka színvonala szoros összefüggésben van az adott szervezet tevékenységé­nek színvonalával. Azoknál a szervezeteknél, ahol nem ér­vényesül kellően az önállóság kibontakoztatására irányuló törekvés, ott kisebb az igény (vagy csak formálisan jelent­kezik) a fiatalok véleményé­nek megismerésére, illetve ezeknek a véleményeknek a vezetői munkába való beépí­tésére. Az információk gyak­ran túl általánosak; csak - hibákra, vagy csak a pozitív t a paszta 1 a tok ra, jel en ségek re koncentrálnak. A testületi ülés vitájában is megfogal­mazták: sok múlik a szemé-' lyi feltételeken és a folyama­tosságon, az információs munkát nem (csak) reszort- feladatként és nem kampány­szerűen kell végezni. A megyebizottság megálla­pította: az információgyűj­tés, -továbbítás-, -feldolgozás rendszere kiépült, de ez a rendszer nem tartalmaz elég garanciát az információnak a vezetői döntéselőkészítő mun­kában való hasznosítására, illetve a jelzéseknek a visz- szacsafolására. Vannak jó kezdeményezések. Egyes szer­vezetek az információ' fel­dolgozására, hasznosítására munkabizottságokat alakítot­tak. Ott jártak el helyesen, ahol a munkacsoport az agi- tációs és propaganda munka­bizottság részeként funkcio­nál, megteremtve ezzel az in­formáció és a propaganda- munka közötti szerves kap­csolatot, A megyebizottság javasla­tokat fogalmazott meg az in­formációs munka továbbfej­lesztésére. Ezek között hang­súlyozták: fontos annak tu­datosítása, hogy az informá­ciós tevékenység a színvona­las politikai munka, a demok­ratikus vezetést gyakorlat nélkülözhetetlen feltétele és eszköze. Az információknak valósághűen kell tükrözni az ifjúság hangulatát, vélemé­nyét, kérdéseit, a politika, a gazdasági, kulturális, vala­mint a szervezeti élet jelen­ségeit. A különböző jelzések­re gyorsan, érdemben ■ kell reagálni és intézkedni; az is erősíti az információi adók érdekeltségét a jelzések fo­lyamatos továbbításában. \ feltárt problémák megoldá­sára az információs munkát végzők tegyenek konkrét in­tézkedési javaslatokat to­vábbítsák azokat a megfele­lő pari- állami szervekhez. Rendkívüli kedvezmény! A MISKOLCI FÉNYKÉPÉSZ SZÖVETKEZET A MEGYE EGÉSZ TERÜLETÉN A LAKOSSÁG RÉSZÉRE 1983. MÁRCIUS 1-TÖL31-IG díjmentesen hívja elő színes filmjeit, HA KÉPEKET IS RENDEL BELÖLEI

Next

/
Thumbnails
Contents