Észak-Magyarország, 1983. március (39. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-01 / 50. szám
T983. március 1., ícecM ESZAX-MAGYARORSZAG 5 Tanácsi ügyintézés Á megyei és hét járási— »árosi népi ellenőrzési bizottság a közelmúltban széles körű vizsgálatot folytatott az állampolgárok ügyeinek munkaidőn kívüli intézése tapasztalatairól. A vizsgálat célja az volt, hogy feltárja: mit tettek, s mit tehetnek a szak- igazgatási, valamint a szolgáltató szervek az ügyfelek munkaidejét kímélő ügyintézés bővítésére. A vizsgálat igazolta, hogy a megye tanácsi szakigazgatási szerveinél ■ kialakított ügyfélfogadási rend az állampolgárok számára kedvező. Különös gondot vet föl a közös tanácsú községekben lakó állampolgárok ügyeinek intézése. A nem székhely társközségekből a testülettel egyidejűleg a szakigazgatás is „kivonult”, s így — a megemelt közlekedési díjak mellett — az itt lakókat még külön terheli a székhelyközségbe való beutazás költsége. Az ellenőrzés megállapításai szerint ez a tanácsokat áthidaló megoldások keresésére ösztönzi. Helyenként különböző intézkedésekkel igyekeznek az állampolgárok utazási kiadásait enyhíteni, így például a teljes vagy részmunkaidejű kirendeltségek fenntartásával, az úgynevezett igazgatási napokkal, amikor az ügvintézők a társközségekben tartanak ügyfélfogadást. E formák fe- lülvizsgálata és a lakosság számára legmegfelelőbb megoldások elterjesztése a megyei tanács vb-titkárának intézkedésére jelenleg is folyik. Az ügyfélfogadás korszerűsítésére hozott intézkedések eredményeként megyénk felvilágosítást adnak, hanem hatósági jellegű ügyeket is intéznek, például hatósági bizonyítványok kiadása, lak- címváltozások intézése, munkahelyi és egyéb bejegyzések a személyi ■ igazolványba stb. A Sárospatakon és Sátoraljaújhelyen végrehajtott szervezeti korszerűsítés egyik fő rendező elve az volt, hogy az állampolgár a tanácsi szervezeten belül csak egy hatósággal kerüljön kapcsolatba, ahol lehetővé válik ügye teljes körű intézése. Ezzel az ügyfél időt takarít meg, hiszen nem kell többé ugyanabban az ügyben osztályról osztályra járnia. Ismeretes, hogy a tanácsok is ötnapos munkahétben dolgoznak, de szombati ügyeleti szolgálatot rendszeresítenek. A népi ellenőrök megállapították, hogy ezeken a napokon az ügyfélforgalom minimális, ezért javasolják a szombati ügyeleti szolgálat szükségességének felülvizsgálatát, illetőleg ahol az igény elenyészően csekély, ott megszüntetését.' Ugyancsak a munkaidőn kívüli ügyintézést szolgálja az ügyfélfogadásnak az egyes üzemekhez történő kihelyezése. Az eddigi tapasztalatok szerint ez a megoldás sem vált népszerűvé, emiatt néhány helyen megszüntették. A dolgozók ugyanis egyrészt nem tanúsították a kívánt érdeklődést, másrészt gyakran vállalati problémákkal keresték meg a tanácsi ügyintézőket. Sikeresnek bizonyultak viszont az esetenkénti kihelyezett ügyfélfogadások. A miskolci vb-hivatal például a rabban bírált pontja az ügyintézési határidők be nem tartása, illetve a fölöslegesen hosszú határidők megállapítása. Az államigazgatási eljárás általános szabályait módosító és egységes szerkezetbe foglaló 1981. évi I. törvény már kifejezetten rendelkezik arról, hogy 30 napnál rövidebb határidőt bármely jogszabály megállapíthat. A helyi tanácsok többségénél meghatározták azokat az ügyeket, amelyekben az általános 30 napos ügyintézési határidőtől eltérően rövidebb idő alatt indokolt az érdemi intézkedést megtenni, illetőleg az államigazgatási szolgáltatást teljesíteni. A szakszerű, gyors és széles körű információkon alapuló hatósági döntéseket hivatott elősegíteni az ügyviteli munka gépesítése, a korszerű számítástechnikai eszközök államigazgatási alkalmazása. A megye e tekintetben még a kezdeteknél tart, különösen a számítástechnikai berendezések alkalmazása terén. A vizsgálat megállapításait a megyei tanács végrehajtó bizottsága megvitatta és határozatban intézkedett a megyei NEB javaslatainak hasznosításáról. A határozat többek között rámutat, hogy az állampolgárok tájékozottsága a tanácsi ügyfélfogadás és ügyintézés rendjéről még mindig hiányos. A tájékoztatás javítása érdekében javasolja az érintett szerveknek, hogy az erről szóló tájékoztatót a nagyobb üzemekben és bevásárlóközpontokban is függesszék ki és a Árváltozások után a Merkúrnál . Mit várhat a meireaieia? Január 25-től emelkedett a személygépkocsik ára, típusoktól függően különböző mértékben. Medveczky Balázstól, a Merkur kereskedelmi főosztályának vezetőjétől arról érdeklődtünk, hogy az új árak mennyire befolyásolták a keresletet. — A korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy az országban egy nap alatt hozzávetőlegesen háromszáz autóra vettek fel megrendelést, illetve ennyire fizettek be előleget. Most az árváltozást követő hetekben ez a szám kétszázötvenre csökkent, de szeretném hozzátenni, hogy az ismert várakozási idők ellenére is. minden évben érezhető az évszakokhoz kapcsolódó szezonjelleg. A tél vége pedig ilyen szokott lenni más évekbén is. — Erezliető-e változás a típusok iránti kereslet alakulásában ? — Igen. A jelenlegi árakat tekintve most a Skoda a legolcsóbb a hozzá hasonló nagv- ságú autók közt. így az érdeklődés megnőtt a szomszédos országból érkező kocsi Iránt. — Ha kisebb mértékben is, de elkévzelhető, hopp része lehet a Skodák iránti fokozottabb keresletben az apróbb műszaki változásoknak is? — A gyár tervezői láthatóan arra törekszenek, hogy a kocsin kívül és belül valamennyi sarkos. kiálló felületet „lekerekítsék” a biztonság fokozása érdekében. Lényegesnek nem nevezhető kisebb módosítások más típusoknál is lehetnék majd. — Több, vagy kevesebb új autó behozatala várható, mint ■ tavaly? — Az elmúlt évben 97 ezer személyautót hoztunk be. ebben az évben 93 ezerre lehet számítani. A kis és a nagy Polski Fiatok, valamint a Wartburgok csak a második negyedévtől várhatók, a többi kocsik folyamatosan érkeznek. A Zastava 1100-astaz idei megrendelések alapján még ebben az évben' kiadjuk, a Skodára és a Dáciára másfél. a Moszkvicsra . egy évet kell várni. A Ladákat 1987- re, 1988-ra, a Wartburgot 1986-ra ígérjük azoknak, akik most adják fel megrendelésüket. öt évet kell várni a Trabantra, kivéve a Combi változatot, arra ugyanis csak két évet. — Tervezi-e a Merkur ke* vés fogyasztású, jó teljesítményű japán kisautók behozatalát? — Ez az elkövetkező években nem várható. Többnyire ismert, hogy a KGST-n belül a szakosodás következtében jelentős kooperációban veszünk részt. A Bakony Művek, a Videoton gyár, az El- zett, a Mechanikai Művek, a Csepel Autógyár, a Tungsram és még jó néhány nagyvállalat jelentős szerepet vállal a közös járműprogram feladataiból. így teljes mértékben felszerelésekért, alkatrészekért hozhatjuk be a kis Polski Fiatokat és így fizetünk a behozott Ladák feléért is, — mondta a Merkur kereskedel-’ mi főosztályvezetője. N. J. csaknem valamennyi városában és egyes nagyközségeiben ügyfélszolgálati irodákat alakítottak ki. A legelterjedtebbek azok az irodák, ahol az ügyfél számára nem csupán tanév elején a Nehézipari Műszála Egyetemen helyben intézi a hallgatók bejelentkezését. A hatóság—ügyfél kapcsolat kritikus és talán leggyakhelyben szokásos módon hozzák a lakosság tudomására. Dr. Zádor Jenő, a megyei tanács vb osztályvezetője Hasznosanyaggyűjtő-verseny a tsz-ekben Az első helyen a prügyiek Ma 35 esztendeje, 1948. február 29-én megalakult a Magyar Szabadságharcos Szövetség. Alig három évvel hazánk felszabadulása után a Magyar Partizánszövetség és a Magvar Partizánbarátok Szövetsége egyesülésével jött létre, az 1848—%49-es polgári forradalom és szabadságharc centenáriumának „előestéjén”. A többi demokratikus erőhöz, szervezethez csatlakozva •sorakozott fel a kommunista párt mögé. s felhívással fordult egész népünkhöz: „Kossuth, Petőfi. Táncsics szellemében hívunk mindenkit, aki nem akarja, hogy. nemzetünk még'egyszer idegen hatalmak igája alatt nyögjön, az imperialista népelnyomók martalékává váljon ..." A szövetség nevében és programjában kifejezte népünk több évszázados sza- bad.ságküzdelmének dicső, hagyományait és az eszméinek megva 1 ósítására, megvédelmezésére irányuló harcos elszántságot. Szőkébb hazánkban, Borsod megyében sem maradt vjsszhangtalan a felhívás. Miként az országban mindenütt, nálunk is egymás után alakultak meg a szövetség helyi szervezetei és ezek szakosztályai. Az azóta eltelt emberöltő- nyi idő alatt a szövetség bár háromszor nevet változtatott, ám a társadalmunk fejlődése által támasztott újabb és újabb követelményeknek megfelelően mindig híven, eredményesen szolgálta pártunk honvédelmi politikáját: A szövetség fejlődésének útján igen jelentős állomás a Politikai Bizottság 1967 júniusáén hozott határozata, amelyben új megvilágításban fogalmazódott meg a szövetség jellege, új típusú szervezeti felépítése. Ezóta Magyar Honvédelmi Szövetség a tömegszervezet neve. Az ezt követő időszakban épült ki,a szövetség klubrendszere. Az MHSZ-klubokban folyó hazafias, honvédelmi nevelés, képzés és sportmunka elválaszthatatlan egységet képez. E sokrétű tevékenység célja az. hogy a szövetség megfelelően vegyen részt a hazáját. néoét szerető, érte becsülettel dolgozó, azt védelmezni is képes és kész, a .szocialista embertípus kialakításában. Megyénkben a lakosság több mint 4 százaléka tagja az MHSZ-nek, ami azt is jelenti, hogy Borsodban a honvédelmi nevelőmunka társadalmi üggvé vált. Köszönti ük a jubiláló szövetséget, s kívánjuk társadalmi aktivistáinak, függetlenített dolgozóinak, hogy szervezetük „Magasabbra a mércét !” jelszavának megfelelően mindig több és több sikert érjenek el a társadalmunk erősítését, gazdagítását szolgáló munkájukban. Folyóiratokról A folyóirat idei második száma részleteket közöl Aczél Györgynek a januárban rendezett országos agitációs, propaganda- és művelődéspolitikai tanácskozáson elhangzott referátumából. Számvetés félidőben címmel Borsod megyei pártvezelők nyilatkoznak a kongresszus óta végzett munkáról: területükön mit végeztek el és mi van még hátra a kongresz- szuson megjelölt tennivalókból? A kérdésekre Mérten János, a Borsodi Vegyi Kombinát pártbizottságának titkára. Básti János, az Ózd városi-járási Pártbizottság első titkára és Grósz Károly, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára válaszol. Pirityi Ottó a jövedelemkülönbségekről és a közhangulatról ír. Andorka Rudolf és Harcsa István pedig a magyar községek társadalmának az elmúlt tíz évben bekövetkezett változásait vizsgálja. Az Eszmecsere rovatban nyolc politikus, szakember fejti ki véleményét a 15 éves gazdaságirányítási reform továbbfejlesztésének kérdéseiről. Közük H. Varró Rózsa Egy tudományos életút és Kronstein Gábor Iskolarendszerünk és a család című írását. A politikus-pályák sorozatban Nagy Ferenc és Veres Péter életútját ismertetik. Ä Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa, az ÁGOK és a MÉH ebben az évben, is meghirdette az úgynevezett hasznosanyag-gyűjtő akciót. Ezen akció keretében a MÉH a termelőszövetkezetek tagságának, KISZ-fiataljainak segítségével a falvakban, községekben. gépjavító telepeken található vas- és fémhulladékot gyűjti össze. Az Észak-magyarországi MÉH Vállalat működési területén — Borsod, Heves és Nőgrád megyékben r— a január I-től március 31-ig terjedő időszakban mintegy 3 tonna vas- és fémhulladék begyűjtését tervezte. Bár az akció befejezéséig még egy jó hónap van hátra, már most bizonyos, hogy a tervezettnél nagyobb mennyiségű hulladékot sikerül begyűjteni. A MÉH-tele- pekre ugyanis már eddig 2200 tonna vas- és fémhulladékot szállítottak be a termelőszövetkezetekből. Borsod megyében ez a szám már meghaladta az 1000 tonnát. A legszorgalmasabb gyűjtők a prügyi Tiszamente Termelőszövetkezet tagjai közül kerültek ki, a második, harmadik helyezést — eddig — a ricseiek. illetve ä bogácsiak érték el. (u) Jegyzet Két jó Mr Az idén megközelítően 80 helyen építenek új raktárakat mezőgazdasági üzemek, az év végéig a tavalyinál mintegy 300—350 ezer tonnával több kukorica és búza elhelyezésére teremtik meg a korszerű feltételeket. Az építések egy része az úgynevezett célcsoportos beÚj gabonatárolók épülnek ruhúzási keretből valósul meg. Ezekhez a beruházásokhoz az állam támogatást ad, amit pályázattal nyerhetnek el az üzemek. Az ösztönzés- i re azért van szükség, mert a \ tárolótér-bővítés hovatovább [ halaszthatatlan feladat. .4 fiatal hentes a mérleg billegő nyelvére néz, és a szakmához illő fejszámoló művészként vágja is az előző tételhez a mostanit, hogyaszongya, 137 forint 10 fillér. A vásárló hölgy besorakozik a pénztárhoz, magában mondogatja a hentestől kapott számot, de vagy nem tisztán hallotta, vagy elfeledte, mart a pénztárhoz érvén 137 forintról kér blokkot, ennyiért fizet, megy vissza a pulthoz, ismét egy kis sorakozás, de megkapja, azaz .majdnem megkapja az árut, mert a hentes észrevételezi, sérelmezi: a hölgy tíz fillérrel adós maradt. Hiszen ő, mármint a hentes, 137 forint és 10 fillért mondott előzetesen, (Vajon miképpen jön ki az a 10 fillér? Ne firtassuk. Kijön.) A hölgy kissé elpirul, ami teljesen érthető, hiszen rajtakapták a jogtalan haszonszerzési kísérleten, bocsánatot kér, és még sorba áll a pénztárnál. Ott 10 fillérről kér blokkot, a pénztárosnő nem jól hallja, ismételten rákérdez, kissé csodálkozva ugyan, de megadja, blokkolja a 10 fillérről szóló tételt, ismét kevéske sorakozás a pultnál, és most már tényleg adsza-nesze! Miskolci húsboltban játszódott le pár napja ez a jelenet, előtte pedig a mellette lévő csemegében hasonló. A csemegében 43 forint és 50 filléres tételről volt szó. Apróban 43 forint és 30 fillér került elő a bukszából, a vásárló pediglen — mindennapos itt vásárló — a mögötte sorjá- zókra tekintve kérdi: vajh holnap hozzon-e 20 fillért, vagy inkább most adja oda az ötszázast, hogy ebből fogná ki a pénztáros a 20 fillért. A fiatal pénztáros ez utóbbi megoldást találta helyesnek. Biztos, ami biztos ... Az első jó hir tehát mindezekből kézenfekvő. Kereskedelemben dolgozó fiataljaink precízek, pontosak, megbecsülik a krajcárt. Rendkívül örvendetes, hogy ennyire pontosan számolnak, nem engedik a közvagyonból elveszni a 10 fülért, pláne a 20-at. Különösen a hentesboltban megesett 137 forint és 10 filléres számolás jelzi a nagyfokú pontosságot, és főként a következetességet, hogy a hiányzó 10 fillér nélkül nem is kapta meg a Tisztelt Vevő az ő áruját. Pedig egyesek azt terjesztik: vem is pénz már a 10 fillér, hát ennek eh lenkezőjére igenis szép, pozitív példát mutattak a fiatalok mindkét helyen. A második jó hír a Megyei Kereskedelmi Felügyelőség jelentéséből való. Ez a jelentés hírül adja. hogy megyénkben az élelmiszer-vásárlások során minden ötödik vevőt megkárosítanak. Pontosabban: minden ötödik vevőt károsítanak meg. Miért jő ez a hír? Azért, mert korábban ugyancsak a felügyelőség vizsgálataiból kitűnően, minden negyedik vásárlót károsítottak meg! No ugye! A Borsod megyei Népi Ellenőrzési Bizottság pár napja megtartott ülésén szintén foglalkozott az áruellátással, a fogyasztói érdekvédelemmel, és itt sajnálatos módon a továbbra is tapasztalható árdrágításokról is szó esett. Mármint a továbbra is tapasztalható árdrágítás ténye a sajnálatos, meg az, hogy nemigen bízhatunk ennek megszűnésében, mivel az utóbbi időben erőteljesen növekedett a kereskedelmi felügyelőséghez beérkezett panaszok, közérdekű bejelentések száma. Persze, másüvé is érkeztek ilyen panaszok. A népi ellenőrök jelentéséből egy kurta mondat: „Leggyakoribb a szabálytalanság a húsboltokban ...’ Hát... azért a két Jó hirt ne tessenek elfeledni! PrisKá Tibor
