Észak-Magyarország, 1983. március (39. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-31 / 76. szám
1983. március 31., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Előny mindenki számára Népművészeti és háziipari szövetkezetek vezetőinek panaszait hallhattuk a napokban a televízió híradójában. A vezetők gondjai nem voltak eltérőek sok más szövetkezet, illetve vállalat gondjaitól: kevés, illetve nincs a termékeikre megrendelés. Mondhatnánk — a műsorvezető szavával élve — hogy mivel a népművészeti és háziipari szövetkezetek a korábbi .években dollármilliókat hoztak az országnak, ma is támogatni kell őket!? (Bár éppúgy dollármilliókat hozott a kohászat, és más vállalat, más ágazat is — megítélésük mégis változott.) , Mondhatnánk, ha nem kell sem a hazai, sem a külföldi vevőnek a több száz ío- rintba kerülő népművészeti blúz, vagy a néhány ezer forintos asztalterítő, akkor alkalmazkodniuk Ítéli az új piaci igényekhez. Azaz, „gyártsanak olcsóbbat1’, vagy, termeljenek mást... Igen, • de kivel, kikkel? Hiszen ezpk a szövetkezetek megfelelő, illetve konvertálható szakképzettségű dolgozókkal nemigen rendelkeznek. Ha az 1982. év végén megszűnt egyes nagyvállalatokból — Alit,. Gelka — alakult kisvállalatokat vesszük sorra, láthatjuk a hasonló, de árnyaltabb gondjaikat. Ezek egyebek között: az alkatrészellátás nehézségein, a raktározás növekvő terhein és a hagyományos szervezeti felépítés által meghatározott irányítási, ügyviteli folyamatok összességében magasabb alkalrriázoUi létszámigényén kívül — a dolgozók képzésének, illőivé továbbképzésének igényéből adódnak. A Magyar Kereskedelmi • Kamara észak-magyarországi összekötő bizottsága legutóbbi ülésének megállapításai közül idézve: Számos vállalaton belül relatív munkaerőhiány van: a munkaerőhelyzetben máris strukturális kiegyensúlyozatlanság mutatkozik; a vállalatok igényesebbek lettek a munkaerővel szemben; a szakemberképzés jelenlegi helyzete és szerkezete a vállalatok számára kedvezőtlen __ E zek a megállapítások ugyan elsősorban a Magyar Kereskedelmi Kamara Észak-Magyarországon működő mintegy 150 tagvállalatára érvényesek, ám ha- , tásuk révén jobban sújtják a „kisebbeket”, hiszen az okok következményeit, a hatásokat ezek kevésbé képesek kompenzálni. A kisvállalatoknak ugyanis nem biztos, hogy lesz elég pénzük a dolgozok lovább- kepzesére és nagy a hiány a szakmailag jól felkészült fizikai állományba tartozó dolgozókon kívül — ezeknél a ’ vállalatoknál — a gazdálkodáshoz, jogi ismeretekhez értő szakemberekben is. Mindezek a góndok nem most vetődnek fe), csak újólag előtérbe helyezik a vállalati munkaerő-szerkezet változásának, illetve igény szerinti változtatásának fontosságát. Az ipari termelés „őskorában” ugyanis még csak a munkás fizikai ereje játszott főszerepet, és csak egy viszonylag szűk réteg rendelkezett magasabb' szakképzettséggel. Az ezt követő futószalagos, gépsoros termelés elterjedésé, a betanított munkások iránti „keresletet” növelte. Az utóbbi másfél, két évtizedben világszerte a magasabb általános műveltség került előtérbe. Ma már ugyanis egyértelmű, hogy a munkaerő szakmai szerkezete, illetve a váltózás képessége a gazdasági fejlődés meghatározó tényezője. A népgazdasági és vállalati szintű — a .de-- mográfiai cseréből, a munkaerő irányított mozgásából, a szükséges át-, illetve továbbképzésből adódó — helyes munkaerő-gazdálkodási politika összességében kedvező hatású. Növeli a termelékenységet,' lehetővé teszi az igényekhez való alkalmazkodást, és javítja a munkahelyi légkört. .Előnyös a továbbképzésben résztvevő számára is, hiszen egyfelől lehetőség nyílik az előrehaladására, másfelől pedig a magasabb szintű ismeretek kamatoztatására. . Az átgondolt — makró- és mikrószin- tű, népgazdasági és vállalati —„ munkaerő-tervezés fontosabb, mint eddig hittük, pontosabban, mint ahogy azt a gyakorlatban megvalósítottuk! A mindenkori gazdasági színvonalat ugyanis nem Kis részben a lakosság — általános szakmai és műszaki — képzettsége, tudásszintje határozza meg... — buchcrt — Zárak - csomagban Csomagoljál: a különhözö tipusú és méretű zárokat oz Elzelt Müvek Sátoraljaújhelyi Gyárában. Fotó: Laczó Józsei (Folytatás az 7. oldalról) Igazgatósága, a December 4. Drótművek, s a Borsodi Sörgyár is. Borsodban az- újítómozgalom legfontosabb tömegbázisának a szocialista brigádok bizonyulnak. A versenyben részt vett vállalatoknál már a korábbi években megvalósult az Egy brigád — egy benyújtott újítás jelszó. Tavaly már olyan célt tűztek maguk elé. hogy minden brigád legalább egy hasznosított újítással rendelkezik. Ez a törekvés már minőségi előrelépést sejtetett, ami huszonkét vállalatnál sikeres volt. A- Szakszervezetek megyei Tanácsa évek óta figyelemmel kíséri, s segíti a nők fokozottabb bevonását a mozgalomba. ’ Az eredmény, tavaly áz újító nődolgozók aránya mintegy tiz százalékkal növekedett. De további bátorítással, segítségnyújtással számuk növelhető. Hasonlóképpen meghatározó szerepet töltenek be megyénk újítómozgalmában a fiatalok, akik az összes hasznosított újításból az elmúlt esztendőben 31 százalékban részesedtek. A konferencián felszólalt dr. Zsiga János, az Országos’ Találmányi Hivatal főosztályvezetője.' Többek között elmondta: rövidesen új jogszabályokat, renyleleleket hagy jóvá a kormány. A szabályozás célja, hogy elhárítsák azokat az akadályokat, amelyek fékezték a mozgalom mind erőteljesebb kibontakozását.- Természetesen a jogszabályok nem oldanak, meg minden gondot, a további előrehaladás nagymértékben függ attól, milyen mértékben változik szemléletünk az irányításban és a végrehajtásban. A tanácskozás további részében ismertették a múlt évi újítási verseny eredményét. A vállalatokat öt kategóriába sorolták, s az- első helyezetteket vándorserleggel és oklevéllel jutalmazták. Az öt kategória győztesei: ,Ózdi Kohászati Üzemek, Északmagyarországi Vegyiművek, BVM Miskolci Gyára, KPM Miskolci Közúti Igazgatósága, Település- tisztasági és Szolgáltató Vállalat. ' A közelmúltban Edelény- ben megtartott évzáró és évnyitó részközgyűlésén javuló eredményekről, fejlődésről adhatott számot a Gabona és Ipari-növények Termelési Rendszere (a GITR), amely tavaly megyünk 3G termelőszövetkezetével állt partneri kapcsolatban. Több, mint 49 ezer hektárt meghaladó növényi kultúrát termesztettek a rendszer technológiájával a zömmel kedvezőtlen termőhelyi adottságú tsfe-ekben. Nem véletlenül emlegetik a GITR-t a mostoha adottságú gazdaságok, a dombvidékek rendszerének megyénkben. A rendszer edelényi alközpontja már hatodik éve végzi termelésszervező, szak- tanácsadó, koordináló és egyre bővülő szolgáltató tevékenységét, s ezen idő alatt az elmúlt év volt a taggazdaságok növénytermesztésében a legeredményesebb. A GITR által integrált területen tavaly — 1981-hez viszonyítva — búzából például közel 10 mázsával javult a hektáronkénti termésátlag. Tavaszi árpából és napraforgóból is 2—4 mázsával javultak a termésátlagok, silókukoricából pedig 20 mázsával takarítottak be többet, mint az előző évFejiödtek a GITR taggazdaságai ben. A legszámottevőbb hozamnövekedési a kukoricánál sikerült elérni. Míg az előző két évben csak- 3*7, illetve 42 mázsás átlagtermést takarítottak be a GITR borsodi taggazdaságaiban, 1982-ben közel 55 mázsás volt az átlag. Sajnos, mind a kukoricánál, mind a többi, a rendszer technológiájával termesztett növénynél még mindig nagy az egyes tsz-ek közötti szóródás. Búzából például a kedvezőtlen termőhelyi adottságokkal rendelkező Múcsonyban, Homrogdon és Nagybarcán is sikerült 45—50 mázsát betakarítani hektáronként, ugyanakkor 11 taggazdaságban, köztük nem is egy jobb adottságokkal rendelkező tsz-ben, a 30 mázsát sem érte el az átlagtermés. Kukoricából is 16 (!) és 73 mázsa közötti a szóródás. A részközgyűlésen több termelőszövetkezet vezetői is elismeréssel szóltak a rendszerről, a GITR edelényi alközpontjától kapott egyre nagyobb segítségről. így többek között arról, hogy a tudomány és a gyakorlat legújabb eredményeit jól építették be a rendszertechnológiákba, bővült a szerviz- szolgálat, segítségét nyújtottak a gépek, alkatrészek, növényvédő szerek és a tájnak legmegfelelőbb, minőségi vetőmagvak beszerzésében. Az utóbbit, a rendszer egész területén például közel 36 millió forint értékben biztosítottak a taggazdaságoknak. Része van a javuló eredményekben annak is, hogy megszervezték a partnergazdaságok vezetőinek, szakvezetőinek, különböző szakembereinek tanfolyamszerű képzését, továbbképzését. Országos szervekkel, * kutatóintézetekkel együttműködve végeztek fajtakísérleteket, és a rendszer teljes növényi sorára kiterjedő fajtabemutatóik is hasznosak voltak. A GITR idei fő célkitűzései közé tartozik a szolgáltatások további bővítése, a szervezettség javítása. Különösen az intenzív gabonaprogram megvalósításához kívánnak messzemenő segítséget nyújtani. Lejtős területeinken sokat várnak a GITR új, energia- és víztakarékos technológiai eljárásainak elterjedésétől is. A szervizhálózat bővítése érdekében az idén tíz új szervizkocsit vásárolnak. Sor került a tevékenységi kör bővítésére, igy az integrált növények közé felvették a szálastakarmány-termelést, valamint a rét- és legelő- gazdálkodást. Bizonyára jól szolgálja majd a 36 borsodi GITR partnergazdaságot az edelényi alközpont mellett megalakuló kutatás-fejlesztési bizottság. Továbbá azt is tervezik, hogy társulás formájában lehetőséget teremtenek a folyékony műtrágyázás bevezetésére. 13 milliós „vendég” a kőbányában Utak, vasutak váriák a tátival andezitet Gondolnánk-e, amikor vonatra ülünk, hogy a sínek, talpfák alatt a legtöbb helyen a hegyaljai borvidék egyik neves községének, Tallyának határában lévő kőbánya andezitje tartja a vasútvonalakat? A zúzalékot időről időre cserélni kell, mivel a közé keveredő szenny, hulladék, olaj, por kitölti a hézagokat, elveszi az ágyús rugalmasságát és ezáltal veszélyezteti a biztonságos forgalmat, a sínek állandó nyomtávolságát. Naponta hatezer tonna tiszta követ hoznak íe a hegyekről és a legnagyobb átvevő a vasút. Kőbányában dolgozni sohasem volt köny- nyü munka, és a tállyai kőbányászoknak naponta meg keli birkózniuk a hegyekkel a kenyérre valóért. Fogunk között ropogott, szemünket csípte a nagy erejű szel hordta por, apró kőmorzsa, mellettünk két fúrógép dübörgőit, a holdbéli tájhoz hasonló terepen dömperek, bulldózerek jártak es mint egy köldökzsinór a faluig kígyózott a több, mint két kilométer hosszú szállítószalag. Ez a kép tárult elénk a tállyai hegytetőn, amikor Hollókői Sándor üzemenergetikussal és Meczenzof István telepvezetővel kiléptünk a dzsipből. Valamikor sorbaúlltak az emberek, hogy bejussanak a kőbányába dolgozni, de ma már a környező falvakból is szállítjuk a munkatársakat — mondta Me- czenzoí István. — Tulajdonképpen nincs létszámhiány, de az összetétele nem kedvező. Szükségünk lenne gépkezelőkre, dömpervezetőkre és más könnyűgépekhez munkásokra. Nagyon sok nehézség árán, de ügy néz ki, hogy az első negyedévi tervünket teljesítjük. Dolgozóink a tavalyi sok gond ellenére naponta bizonyítják, hogy érzik munkájuk fontosságát. Az Észak-magyar- országi Kőbánya Vállalatnak 14 termelőhelye van és .mi adjuk a vállalati teljesítmény 35—40 százalékát. Ez a bánya a legnagyobb az országban a hasonlóak között. — Az elmúlt években igyekeztünk olyan fejlesztéseket megoldani, melyek segítették a munkát, javítottak az eredményeken — fűzte tovább a szót Hollókői Sándor. — Mint ismeretes; elkészült a szállítószalag, ami ugyan a beüzemelés során nem mindig az előírásoknak megfelelően működött, mivel ’81 decemberétől ’82 áprilisáig nem tudtuk használni. A felelősség kivizsgálása és a körülbelül tízmillió forintnyi kár megtérítésének sor-, sa még nem dőlt el, ez a' bíróság dolga, de most már végre ezen a szalagon kerül a kő a hegyről a telephelyre. Másik fejlesztésünk, hogy a csehszlovák Tátra dömpereket folyamatosan nagyobb, erősebb szovjet Belaz kocsikra cseréljük, de a legnagyobb reménységünk és vágyunk, hogy az alapműveleten, a jóvesztés gyorsaságán, körülményein javíthassunk ... Es itt következett az az ügy, ami ma leginkább foglalkoztatja'Tállyán és a vállalat tarcali központjában az embereket. A tállyai Kopaszhegy egyik kanyarulatában áll egy hatalmas, szép sárga gép. Oldaláról olvasható: Böhler Bor und Drucklufttechnik. Ez egy önjáró automata kőzetfúrógép, melynek a teljesítménye duplája a jelenleg Tállyán dolgozó és elhasználódott hat csehszlovák fúrógép együttes teljesítményének. A modern gépet műanyag fólia alatt óvják, védik az időjárás hatásaitól és várja a kőbánya minden dolgozója, hogy mi lesz a sorsa a közel egy éve ott vendégeskedő, 13 millió forint értékű masinának? Az osztrák cég még a tavalyi BNV-re hozta be a gépet, majd a kiállítás-után — a Külkereskedelmi, valamint az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium jóváhagyásával — Tállyára szállítottáik azt... mintegy százezer forintért. Az ÉSZAKKŐ gazdasági igazgatóhelyettese, Tolnai Béla tarcali irodájában a következőket mondta el a vásárlás esélyeiről: — 13 millió forintot átutaltunk a NIKEX Külkereskedelmi Vállalatnak, amely a hivatalos bonyolítója az üzletnek. Ehhez mi 12 millió forint bankhitelt vettünk fel évi 14 százalékos kamatra. Az ÉVM illetékesei teljes mértékben egyetértettek a gép megvásárlásával, ám a Külkereskedelmi Minisztérium — bár szóban többször kaptunk biztató iníormációkai —, a mai napig nem adta meg a behozatali engedélyt, ami egyben azt is jelentené, hogy a szükséges 4,5 millió osztrák schillinget kifizetik az osztrákoknak. Az időközben nagyon szigorúvá vált importkorlátozások, a devizaki- fizetésék megszorítása szinte reménytelenné teszik a Böhler-gép megvásárlását. Sajnos, elképzelhető, hogy az 1983. június 11-én lejáró vámhatósági engedély érvényességéig sem sikerül 9 nyugati gépet kifizetni... bár mindennap reménykedünk ... A tállyai kőre országszerte nagy szükség van, de a fejlesztési lehetőségeink hiánya miatt megvan a veszélye, hogy a termelés szinten tartására sem leszünk képesek hosszú távon. Arról is szólni kell, hogy sok dolgozóban rossz hangulatot szült a gép megjelenése. hiszen naponta mennek el mellette, tudják, mi mindenre használható, mennyire megkönnyítené a munkát, ám nem használhatják, hiszen az osztrákok lezárták és addig nem is nyitják fel, amíg az ára nincs kiegyenlítve. Szendrei Lőrinc llj Özem Peremarlonban Szuperfoszfát granulálóüzem létrehozására kötött hitelszerződést a Peremarto- ni Vegyipari Vállalat és a Magyar Nemzeti Bank. Ennek értelmében a korszerűbb termék előállításához 259 millió * forintos hitelhen részesül a dunántúli gyár; a fejlesztés összköltsége 280 millió forint lesz. A hazat műtrágyagyártó üzemek közül már egyedül csak a Feremartoni Vegyipari Vállalat állít elő por alakú szuperfoszfátot. A mezőgazdaság ezt a terméket korszerűtlennek minősítette, mivel, a granuláltnúl —1 szemcsézett. készítménynél — kisebb hatékonysággal és jelentős veszteséggel tudja csak hasznosítani. Éppen ezért a vegyi gyár évi 270 ezer tonna szuperiőszfát- gyártó teljesítményével szemben csak 40—50 tonnányit használ fel a mezőgazdaság. A hiányzó foszfortartalmú műtrágyát importból szerzik he. A technológiai sor granulálóüzemmel történő kiegészítésével korszerű. a mezőgazdaság mai igényének megfelelő termé* két állítanak majd elő. j
