Észak-Magyarország, 1983. március (39. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-30 / 75. szám

1983. március 30,, szerda ÉSZAK MAGYARORSZAG 5 Beider Mel hív. A modern technika gyors fejlődése alapot kínált ahhoz, hogy nagyobb léptekkel ha­ladjon a biológia, kémia és orvostudomány. A technika tette lehetővé például a vér al­kotó elemeire való felbontását, a különféle diagnosztizáló bonyolult műszerek megszer­kesztését, a sebészetnél alkalmazott modern eszközök létrehozását. Szinte lehetetlen fel- ' sorolni az „okos”, rafinált ' készülékeket, amelyek lehetővé tették a gyógyító munká­ban a specializálódás — ma már mondhat­juk úgy is — elburjánzását. Az egészségügy arra törekszik, hogy mi­előbb beszerezze a drága, korszerű eszközö­ket. A jó értelemben vett „gépesítés” ter­mészetesen azzal jár, hogy mind többen le­gyenek, akik ezeket alkalmazzák, s ezáltal korábban elképzelhetetlen, szinte bravúros sikereket érjenek el a gyógyításban. Az orvosok bizonyos köre — akiknek ehhez külön tehetségük van — ma már szinte együttműködik a mérnökökkel, műszerészek­kel, s maguk is jártasak a gépi berendezé­sek mechanizmusában. Ez így is van rend­jén, ez a fejlődés útja. Bizonyára ez az orvosi műszerek terén bekövetkezett robbanás hozta magával, hogy a gyógyításban a specializálódás ma már a kelleténél nagyobb teret kapott, l^o, nem a tényleges munkában, hanem a szemléletben. Nem kívánom a televízió Delta műsorát elmarasztalni, mert az ott látott zseniális, gyógyító munkát bemutató képsorok izgal­masak és érdekesek. Nagy részük azonban a jövőt vetíti elénk, s igen nagy hiba lenne úgy felfogni a látottakat, hogy az orvostu­dományt szolgáló műszerek a napjainkban gyakorolt átlagos gyógyító' munkát tükrözik. A sikeres kísérletből igen sok év múlva lesz — ha lesz — általános gyakorlat. Ennyit a technikáról, s ehhez kapcsolódik az emberi tényező. Mi is gyakran büszkél­kedünk a megyében gyarapodó korszerű műszerezettséggel. Joggal dicsekszünk neves specialistáinkkal, akik országosan is ismer­tek, munkájuk és publikációjuk révén. Ez oda vezetett, hogy a betegek — és az irá­nyító, rangsoroló szervek — szemléletében is már némi torzulás észlelhető. A televí­zióban látottak és a jó nevű specialisták mellett kialakultak az orvosi közösségben az úgynevezett „szürke eminenciások”. Ma már a beteg — ha teheti, de lehetőleg meg­keresi a módiát —, kisebb bajával a specia­listát kutatja 'fei. A hivatalos szervek is aszerint rangsorolnak, ki ■publikál többet, kinek a neve válik ismertté megye, vagy országos szinten. Mindezek mögött van egy megkeseredett, igen sokat dolgozó, labdába ritkán, vagy soha sem rúgó orvosgárda. Az ő rendelőjük van tele, ők helyettesítenek, figyelnek a te­rületen, ők azok, akiknek alig jut idejük olykor arra is, hogy a szaklapokat kinyis­sák, nemhogy még írjanak is bele. így az­tán lemaradnak, elfásulnak, s mindez az alapellátást rontja. Mert' beszélni aztán ugyancsak sokat be­szélünk arról, hogy emelni kell az alapellá­tás' színvonalát. De éppen a specializálódás révén, már az alapellátásnak is specializá­lódnia kell. Jól képzett, megbízható, hiva­tásszerető belgyógyászokra van szükség. Egyre többre. A régi orvosi táblákon látott „Med. univ.” ma már azt kell, hogy jelent­se, belgyógyász szakorvos, körzeti szakorvos. Innen kell kiindulni. Van még a megyében néhány olyan idősebb körzeti orvos, aki sok évtizedes praxisa során, figyelemmel kísér­ve a szakirodalmat, felveheti a versenyt egy frissen képzett belgyógyásszal is, sőt, nála talán jóval többet is tud „az emberről”. A specializálódás belgyógyászaton belül is folyik, talán a kelleténél nagyobb mérték­ben, mert rákényszeríti őket a divat. Szí­vesebben foglalkoznak az ember egyes szer­veivel, hogy annak elváltozásairól, gyógyí­tásáról tanulmányt készítsenek, miközben nem figyelnek a test teljes és összefüggő funkcióira. Nem mindenki kutató orvosaikat, és nem is jó, ha mindenki, ily módon akar produ­kálni. Tisztelet és elismerés az ilyen, adott­ságúnknak, de meg kell adni a kellő meg­becsülést azoknak is, akik az alapellátást belgyógyász színvonalon végzik. Végül is, ha nekik jó a közérzetük, ha elismerik és értékelik munkájukat, ha élvezik a beteg bizalmát, a specialistákat segítik ezzel. Egy jó belgyógyász, egy sor betegséget el tud látni önmaga, s el tudja dönteni azt is, mi­kor van szükség rá, hogy a beteget specia­listához irányítsa. Sole pénzt költöttünk már drága műszerekre, ezekből egyre több jut az alapellátást végző rendelőkbe, belgyógyá­szati osztályokra. A betegek bizalma azon­ban még nem érte utol az anyagi befekte­téseket. Hogy miért? Mert vannak helyek, ahol nem is használják ezeket a műszere­ket. Nem azért, mert az orvos nem ért hoz­zá, nem érdekli, hanem azért, mert talán ő is Delta-szinten gondolkodik, pedig an­nak még nincs itt az ideje. Vigyázni kell rá, hogy a gépek ne tegyék mechanikussá a gyógyítás folyamatát, s főleg ne az orvo­sok szemléletét. Nem ritka, hogy a betegek­kel való foglalkozás leszűkül a leletgyár­tásra, azok értékelésére. A klasszikus medi­cinával párosul a pszichológia is. A Iegjob- baknál — legyen az belgyógyász vagy más szakág specialistája —, ez a párhuzam léte­zik. De csak a legjobbaknál. Nem keresek számadatokat arról, hogy a körzetekben dolgozó orvosok közül hánynak van a megyében belgyógyász vagy körzeti orvosi szakosítása, még kevésbé mernék ku­tatni az üzemorvosi hálózatban. Túl jól nem állunk, pedig a betegek tömege rájuk van bízva az első lépcsőben. A betegellátásnak és az orvosok közérze­tének, egymáshoz való viszonyának - is jót tenne,' ha az egészségügyi szervek — mi­közben korszerű műszerekkel látják el a gyógyító munkát — nagyobb megbecsülést, több figyelmet fordítanának a belgyógyá­szokra, — akik „csak gyógyítják” a bete­gek tömegeit —, politikai és társadalmi ran­got biztosítanának a jó, megbízható diag­nosztáknak. Ezáltal javulna ennek a réteg­nek a közérzete, a saját munkájával szem­ben támasztott szakmai igényessége, s végső soron nőne tekintélyük betegeik előtt Ne érezze magát: kiszorítottnak a körzeti szak­orvos, az üzemorvos, ne higgye, hogy az orvosi hierarchia alsó fokán áll, hanem le­gyen tudatában annak, hogy a nagy töme­gekkel szorosan kapcsolatban levő, legfon­tosabb, az alapellátásban kiemelt hely az övé. Ha a kép így állna össze, akkor annak a gyógyító munka egységesen látná hasz­nát Adamovics Ilona Kitünteteti Tizenegyedik alkalommal kapta meg a KISZ Közpon­ti Bizottságának vörös ván­dorzászlaját a Magyar Nép­hadsereg 6978-as alakulatá­nak KlSZ-bizottsága. A ma­gas elismerést a közelmúlt­ban vehették át Miskolcon, a forradalmi ifjúsági napok rendezvénysorozat' alkalmá­ból. Miként sikerült az egyébként KlSZ-érdemérem- mel is rendelkező bizottság­nak elérni a vándorzászlót? Erről beszélgettünk Hamar György hadnaggyal, a KISZ- bizottság titkárával:, — Nálunk minden mozga­lom a katonai feladatok ma­gas színvonalú megvalósítá­sát szolgálja. Erre töreke­dünk eszmei-politikai, hon­védelmi nevelőmunkánk so­rán, és minden szervezés al­kalmával. Ennek szellemé­ben vesznek részt a fiatalok az általános és a szakmai műveltséget gyarapító szak­körökben, klubokban is. — Milyen szakkörökben tevékenykedhetnek a fiata­lok? — Számos választási le­hetőségük van. Mégis, talán a legtöbben a barkácsszak- kört. fj fotószakkört, az ama­tőr művészeti csoportokat választják. Akik * pedig szak­mai ismereteiket akar ják bő­víteni, azok többnyire a rá­diótechnika vagy a gépjár­művezetők körébe jelentkez­nek. Ezeken a rendszeres összejöveteleken kívül több alkalommal szervezünk ve­télkedőket, versenyeket, ame­lyeken igazán aktívan sze­repelnek katonáink. Nem , vonják ki magukat a tár­sadalmi munkaakciókból sem. — Milyen eredményeket értek el e téren az elmúlt évben? — A népgazdaság külön­böző ágazataiban közel nyolcezer óra társadalmi munkát végeztünk, amelynek értéke több mint .hatszázöt- venezer forint. Környezetvé­delmi feladatokból is részt vállaltunk. Majdnem hétezer óra társadalmi munkát vé­geztünk környezetünk csino­sítása, ápolása, gondozása során. — A munka mellett bi­zonyára nagy figyelmet for­dítanak a szabadidős prog­ramokra is ... — Természetesen. Nem az a célunk, hogy ezernyi prog­ramot szervezzünk. Inkább kevesebb program legyen, de azok valóban a célt szolgál­ják; a katonák kikapcsoló­dását, pihenését egy-egy szolgálat letelte után. Kul­turális és sportrendezvénye­ink kedveltek. Végső soron nemcsak egyszerűen pihe­nést, hanem aktív pihenést is biztosítanak egyúttal. — Itt a hadseregben bi­zonyára nehéz lehet a KISZ- szervezeti élet terén kima­gasló eredményeket elérni, hiszen a tagság nagy része az ország különböző alaku­latánál teljesít szolgálatot. — Nem könnyű, mégis el­ért eredményeink igazolják, lehet tartalmas KISZ-mun- kát végezni. Ezért kaptuk meg immáron tizenegyedik alkalommal a vándorzászlót. Egy zászló egyébként már birtokunkban van, amelyet 1962-ben kaptunk meg. Ezek igazolják, sikerült magas színvonalú katonai kiképzés­ben részesíteni a fiatalokat, és azt, hogy kiemelkedő eredményeket értünk el a po­litikai képzésben is. Tudjuk, az elismerés kötelez is ben­nünket, a még jobb. még fe­gyelmezettebb munkára. En­nek a kötelezettségünknek igyekszünk megfelelni a jö­vőben is. Monos Márta Légből kapott segítség Az elmúlt évtizedek © során rohamosan nőtt a mezőgazdaságban a felhasznált vegyszer és műtrágya mennyisége. Ké­zenfekvőnek látszott a gon­dolat, hogy ezek egy részét a magasból leszórva jut­tassák ki a földekre. Kide­rült, hogy a kiszórást vég­ző légi járművek viszony­lag magas üzemköltsége ellenére is kifizetődő a le­vegőből végzett trágyázás és növényvédelem. Minde­nekelőtt a nagy gyorsaság és teljesítőképesség szól e módszer mellett: De az is lényeges szempont, hogy a légi járművek akkor is el­végzik a szükséges teen­dőket, ha földi gépekkel a talajviszonyok miatt nem lehet munkába állni. Azt •is számításba kell venni, hogy elmarad az úgyne­vezett taposúsi kár, ami földi munkagépek alkal­mazásánál a 10 százalékot is elérheti. A gyorsaságra különösen szükség van fagyveszély idején, és bi­zonyos kórokozók, kártevők elleni fellépésnél, amikor a teljes siker érdekében órákon, de legkésőbb na­pokon belül kell a veszé­lyeztetett területet véde­lemben részesíteni. Erre egyedül a légi járművek képesek. Kezdetben a hadseregtől „leszerelt” kisebb repülő­gépekkel végezték a békés munkát a földek felett. Ké­sőbb elkészítették ezeknek a továbbfejlesztett változa­tait, eleve úgy tervezve, hogy alkalmasak legyenek különböző mezőgazdasági feladatok elvégzésére. Nap­jainkban egyre elterjed­tebb a helikopterek alkal­mazása is. Elsősorban olyan területeken nélkülözhetetle­nek, ahol a domborzat haj­lásszöge meghaladja a .20 százalékot, s merev szár­nyú gépeket ezért itt nem alkalmazhatnak. A heli­kopter előnye az is, hogy nincs szüksége külön ki­épített repülőtérre, ha kell, például közvetlenül a vegy­szerek tárolóhelyétől száll­hat fel. A repülőgépeket és heli­koptereket a vegyszerek, műtrágyák kiszórásán kí­vül halastavak, víztárolók fertőtlenítésére, halivadé­kok kihelyezésére, erdők feletti ellenőrző repülések­re, a levegőből végzett ter­mésbecslésre, erdőtüzek ol­tására stb. is felhasználják. Képünkön egy speciális mezőgazdasági helikoptert láthatunk két „bevetés” között. A gépen jól megfi­gyelhető a pilótaülés mö­gött elhelyezett kúpos aljú vegyszertartály. Hétszáz percet_______ a kétszáz éves Pitinkén! Az elmúlt esztendő elején „Dolgozz hétszáz percet Put- nokért” elnevezéssel, felhí­vással fordult Putnok nagy­község ifjúságához a helyi mezőgazdasági szakközépis­kola ICISZ-bizottsága. A fel­híváshoz valamennyi, egé­szen pontosan huszonkét alapszervezet ifjúkommunis­tái csatlakoztak. Milyen fel­adatokat végeztek ez alka­lomból a fiatalok? Erről be­szélgettünk a Putnok nagy­községi KISZ-bizottság tit­kárával, Szernáné Nagy Ágotával: ^ — Közel nyolcszáz fiatal csatlakozott a felhíváshoz — mondja a KISZ-titkár. — Hét, Dubicsány, Serényfalva, Kelemér, Gömörszőlős és Ki- ráld társközségeinkkel együtt ugyanis hétszáznyolcvan IvISZ-tagunk van. A válla­lásokban a munkahelyelv, a lakóterületek környékének csinosítása, nagytakarítása szerepelt. Árkokat ástak, pa­takmedreket rendeztek a fiatalok. A Kispesti Textil­gyár Putnoki Cérnázógyárá- nak mintegy hetventagú KlSZ-álapszervezete például új üzemcsarnokot épített. Példamutató munkát végez­tek fiataljaink. — Milyen értékű társadal­mi munkáról adhat számo a IvISZ-tagság? — Közel ötezer óra társa dalmi munkát vállaltak é? végeztek, amelynek értéke meghaladja a kétszázhúsz­ezer forintot. Az idén ter­mészetesen folytatódik a munka. Szeretnénk rendbe­hozni Putnok környékének kirándulóhelyeit, hogy tisz­ta, kulturált körülmények között tölthessék el szabad idejüket a természetbe vá­gyók. Az itteni pedagógus KISZ-alapszer vezet kezde­ményezésére újabb felhívást tettünk közzé „Játszóteret a putnoki gyermekeknek” — néven. Ez a felhívás azon­ban társközségeinkre is vo­natkozik. ’ Ügy tervezzük: Putnokon öt játszóteret, a társközségekben pedig egy- egy játszóteret építünk a gyerekek részére, merthogy a kicsinyek nagyon hiányolják a hintákat, homokozókat, li­bikókákat. A játszótereket egy pedagógus házaspár ter­vei alapján készítjük majd el. — A társadalmi munkák mellett bizonyára számos ta­lálkozóval, rendezvénnyel is megünneplik a hétszáz éves évfordulót Putnokon a fia­talok. — Valóban, bár ezeknek á rendezvényeknek nagy többsége nemcsak a fiata­lokat, hanem valamennyi putnoki lakost érint. Közü­lük talán a legérdekesebb­nek ígérkezik az a non-stop vetélkedő, amelyet április­ban tartunk meg Putnok tör­ténetéről. Ez egész, napos orogram lesz. úttörők. KISZ- tagok, szocialista brigádok, vállalati dolgozók bevonásá­val. Több száz résztvevőre számítunk, hiszen a húszta­gú csapatok munkájába a drukkerek is besegíthetnek. A vetélkedőben Putnok múltjával, történelmi neve­zetességeivel kapcsolatos fel­adatok szerepelnek. Ennek mintegy folytatása lenne az a fórumtalálkozó, amelyet a nagyközség vezetői és a fia­talok részére szervezünk. Ezen a nagyközség jelenével és jövőjével kapcsolatos kér­déseket tehetik fel a fiata­lok községünk vezetőinek. Mindössze néhány ese­ményt ragadtunk ki abból a gazdag programból, amelyet valójában egy egész eszten­dőre készítettek el a putno­ki fiatalok. És ebben nem­zeti. nemzetközi ünnepeink méltó megünneplése mellett gondoskodtak a kulturális, sportrendezvényekről is. Hi­szen szerveznek aszfgltrajz- versenyt a gyerekek részére, vetélkedőt a szocialista bri­gádok részére, szavalóver­senyt a középiskolások, a KISZ-tagok részére. Sport- rendezvényeik között pedig lesz majd atlétikai nap. fel- szabadulási staféta, asztali­tenisz, teke, sakkverseny, ko­cogónap, és nem utolsósor­ban, az úttörők, a KISZ-ta- gok és a felnőttek részére úgynevezett három nemze­dék napja, amelyet május­ban tartanak meg a Halas­tó környékén. At. AS, J

Next

/
Thumbnails
Contents