Észak-Magyarország, 1983. március (39. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-27 / 73. szám

1983. március 27., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Rita Fantasztikus erővel rugaszkodott el © a földtől, magas ívben ugrott gazdája vállára. Bírókra keltek. A férfi meg­markolta a hófehér bundát, megrázta, mint egy liszteszsákot, de Rita, a kétéves kuvasz nem hagyta magát;, támadásra lendítette kemény fejét, hatalmasra tátotta száját... az éles fogak a gazda nyaka felé kaptak. A férfi hirtelen magához húzta a kutya fe­jét, a. harapásnak tátott száj, mintha röhög­ne. összecsukódott. A busa kuvasz fej já­tékosan dőrgölödött a férfi nyakához. A kutya néhány perc múlva már az ud­varon bukfencezett. Ritkán látható, gyönyö­rű állat volt, akin érződött a nemesség, az egyszerűség, az a méltóság, amit csak a ter­mészet legtisztább részeiben, elemeiben ta­pasztalhatunk. Rita, a hófehér kutya az idő­södő és gyermektelen házaspár barátja, tár­sa, olyan természetesen élt az udvaron, mint amikor érezzük; ez nem is lehetne más­képp. Néha beugrott a tyúkólba, megrio­gatta a kottásokat, aztán, mint egy csíny­tevő gyerek, anélkül, hogy bántotta volna a szárnyasokat, átlendítette magát a kert szölölugasai közé, ahol nagy figyelemmel, okos tekintettel szemlélte, miként emel hal­mot a vakondok. Rita. ősszel, mint minden egészséges szu­ka, barátot talált magának. Megduzzadtak a. csecsek a hasa alján, és ellentétben más vemhes társától, békésebb, ragaszkodóbb, nyugodtabb lett. Beszagolt a konyhába, mé­regette a levágott, nagy tálban gőzölgő, megkopasztott csirkéi, majd mint aki tud­ja, mi az illem,, félrehúzódott a tál mellől. Ritkábban hajkurászta a tyúkokat, meg­ereszkedett Hasával nehezebben ugrotta ál az útjába kerülő vödröt, szenes kupát. Fe­je viszont megszépült. Beszélt az arca. a te­kintete. Egyre formásabbá, melegebbé alakította. vackát, aztán az egyik este alig lögybölt valamit az eléteti ételből. Aznap éjjel vagyon hideg volt. Se elölte, se utána nem szállt olyan mélyre a hő­mérő higanyszála. Hajnalban a férfi a jégvirágos ablakon keresztül pillantotta meg a kuvaszt. Rita a fából lakóit óla előtt állt. figyelt, mint aki becserkészi a terepei, mint aki felfedező út­ra készül. A kutya óvatosan elindult az egyik szőlőtőke felé. még egyszer körülte hintett. nehogy kilesse valaki, és erős kar­maival gödröt kezdett ásni. Gyorsan vég­zett. Visszasurrant a házába, és néhány pil­lanat múlva, szájában tartva egy fehér kis gombolyagot, a gödörnél termett. Háromszor fordult. Három megfagyott kölykéi temet­te el. Amikor a férfi kilépett a házból, Rita a küszöbön feküdt. „Nem baj kutyám..— simogatta meg ügyetlenül a néma állatol. A házaspár néhány napig alig szólt egy­máshoz. „Ettél?" — kérdezte az asszony ... „Ettem” — jött a válasz. „Nem vagy ál­mos?” '— nézett a férjére ..........Megnézem m ég a tévét”... hallotta, a kitérő felele­tet ... és ennyi, semmivel sem több., Festés volt, Rita berontott a konyhába, felborította a kencékkel teli bádogokat, szét- kente a padlón a festékes ecsetet, elzavarta a macskákat a tejes tányér mellől, és ha­talmas nyelvével pillanatok alatt befalta a tejet. Fehér szőre kisimult, tekintete ismét bogárként ragyogott, és úgy ült le a gazdá­ja elé, mint aki válaszolni akar egy ki nem mondoft kérdésre: „Majd tavasszal!” — ol­vasta ki a kutya tekintetéből a férfi. A tavasz már a kertek alatt, bujdokolt, meg-megcsippentette az ágakat, a szőlő- vesszőket. Reggel a férfi méregette a rügye­ket, aggódott, hátha megdermeszti még egy fagy a nyiladozó életei. Fütyörúszett, ösz- szeöntötte a vacsoramaradékot Ritának és benyitott a kutyaólba. Rita mozdulatlanul feküdt. Azonnal állat­orvost- hívott. Nem segítettek az injekciók sem. A fehér kuvaszt. Ritát megmérgezték. Miközben a gödröt ásta a szőlőtőkék kö­zött. azon gondolkozott: „Vajon mi minden­re képesek még az ilyen emberek? Megér­demlik, hogy állatok között éljenek?” Szendrei Lőrinc A nyári időszámítással egy időben március 27-én, va­sárnap lép életbe a MALÉV nyári menetrendje. Az idén zavartalanabb volt a nemzetközi légiforgalom egyeztetése, ugyanis ebben az évben Európa valamennyi or­szága áttér a nyári időszámí­tásra. Az áttérés időpontjá­ban lesz némi eltérés: a Szov­jetunióban április 2-án, Ro­mániában pedig 3-án állítják át az órákat. Emiatt átmene­tileg az e két országba in­duló járatok Ferihegyen a Új menelrend a MEEV-iáraiokoB nyári időszámítás szerint szállnak' fel, onnan’ pedig egyórás késéssel érkeznek hozzánk. Ebben az évben 1,1 millió utasra számítanak a MALÉV vezetői. A forgalom zöme a nyári hónapokban várható, ezért ebben az időszakban jelentős számú sűrítő járat indítását tervezik. A legnagyobb forgalmú já­ratnak ebben az évben is a berlini ígérkezik, ezért na­ponta hat járat köti össze az NDK fővárosát Budapesttel. Drezdába mindennap két. gép viszi az utasokat. A népszerű bolgár tenger­parti városokba június 1-től repülnek a MALÉV gépei: hetente 3—3 járatot indíta­nak Burgaszba és Várnába. Megváltozik a nyári menet­rendben a bejrúti járat in­dulásának időpontja is. Ahogy Ábaújszóntó felől E9 jövet, az útkanyar után elénk toppan ez a, kis túlzással erődnek tűnő, ruszti­kus, egyszerű vonalú, formájú kastélyépület, a látvány — a több helyen beszakadt tető, az itt-ott beomló fal, az üres ab­lakkeretek — bennünk egy mi­nap lezajlott ostrom képzetét kelti. Pedig nagyon-nagyon ré­gen volt errefelé ostrom, harc! A feljegyzések, leírások ilyen negatív értelemben tulajdon­képpen csak a törököket emlí­tik. Ugyanis ők voltak azok, akik a környék falvaival együtt e kúriát is felgyújtották. De az nagyon-nagyon régen volt, még 15ó7-ben. A szóban forgó régi Vay-kasté!y. Báró Vay Miklós építtette. Műemiékbejáráson A mostani pusztulás újabb keletű, s mijjtegy az bizo­nyítandó, hogy pusztítani nem csupán a háború tud. Lyu­kas tetőket, omló vakolatot és falakat a több évtizedes •káros szemléletből adódó gazdátlanság, ennek meg­szűntével pedig a helybéli erők pénztelenségéből adó­dó gúzsbakötöttség is te­remthet. A szemlélet hosszú éve­ken át a múlt rendszer ká­ros maradványaként bélye­gezte meg az ilyenfajta épü­leteket. Nem volt ez alól ki­vétel a golopi öreg kastély sem. Következésképp, javai­nak felélése bocsánatos bűn­nek számított. Fel is élték! Itt Golopon egy asszony — a szomszé­dos óvodának is helyet adó új kastély dolgozója — em­líti, hogy a szóban forgó épületben többek között —, mint bérlő — lakott egy asz­talos is, aki nagyon sok kárt okozott a kastélyban. Ugyan­ez az asszony említi az egy­Divatsarok Ünneplőben Alkalomra, ünnepekre, színházba, családi össze­jövetelekre szépen, elegán­san felöltözni minden nő­nek gondot jelent. A tavalyi, estélyit, kis- estélyit könnyedén újjá varázsolhatjuk, ha szegő­zéssel, arany, ezüst szalag­gal díszítjük. Csipke, tüli, hímzés-rátét ugyancsak „feldobja” a régi ruhát. Szolid, elegáns kosztüm­höz. vegyünk fel könnyű színes csipkeblúzt, arany, vagy ezüst szállal átszőtt pulóvert, ujjatlan mellényt, és máris a legdivatosabb összeállításban jelenhe­tünk meg. A ruhákat, szok­nyákat színes és fémszálas szalagokkal csíkozhatjuk, a blúzok csipkegallért, kéz­előt, lurex szegőzést kap­hatnak. Aki új alkalmi ruhát vá­sárol, vagy csináltat, ne ■ feledje, hogy az idén az eleganciát az anyagok finomsága, különleges­sége adja. Tiszta sely­mek, dióién, muszlin, ma­deira, fémszálas textíliák, keleti motívummal díszí­tett lágy esésű anyagok a divatosak. A színek igazán változatosak, egyaránt vá­laszthatjuk a világos és a mély tónusokat; legszebb arannyal, ezüsttel kiegé­szítve. Az elegáns öltözékek szí­neit, formáját egyaránt az egzotikus kelet ihlette. A kínai, az indiai, a japán, vagy a maláj nők viselete tűnik fel a divatbemuta­tók dobogóin. S aki követ­ni akarja a divatot, igazán sok ötletet, apró fogást les­het el a keleti ■ öltözékek­től. A kecses lazaságot, az anyagok tékozló bőségét, a rafinált egyszerűséget.­Az alkalmi viseletek gyakran karakteres ujjbe- varrásokkal, túlszabott vál­lalókul készülnek. Az övék lazán csípőre ejtettek, vagy éppen ellenkezői ee szoro­san a derékra fűzve jelen­nek meg. A kiegészítők természe­tesen alkalmazkodnak az öltözék jellegéhez. A kele­ti hatású összeállításokhoz finom bőrből való magas talpú saru, „Kis Mukk-ci­pő”, japán saru, csúcsos orrú balerinacipő illik, dús arany, ezüst és bronz dí­szítéssel, sűrű gyöngyözés- sel. A táskák kicsi bugy­rok, buksza-formák, fénye­sek, színesek. Képeinken a Magyar Di­vat Intézet modelljei látna­+ Air A pompás japán kimonól idéző bordó, lila, arany színösszeállítású nyomott tisztaselyem estélyi ruha arany díszítéssel készült. (Tervez­te Lendvay Ilona.) Keleties estélyi összeállitás: sötét gyöngyház- színű, kámzsás flittei-tunika és rozsdaszinü, buggyos selyemnadrág. (Sári Zsuzsa tervezése.) kori szép parkot. S a tavat, a hattyúkat! Az utóbbiaknak niás nyoma sincs. Ä park egykori szépségét viszont — igaz hiányosan — még őr­zi néhány faritkaság. Nein tudom sírjon, vagy nevessen az ember, amikor látja az elhanyagolt, üres kastély, ráccsal, lakattal le­zárt bejáratát? Hiszen né­hány méterrel odébb egy omladékon az nem megy be az épületbe, aki éppen nem akar. Magam is itt „hatolok” be, hogy saját szemmel győ­ződjem meg róla: mit rejt a belső? Ami azt illeti, nem sokat! Legalábbis gyönyörködés­re belül sincs lehetőség. An­nál több a szomorkodásra, bosszankodásra. Az üres termek soha nem keltenek jó benyomást, de ha ez még a pusztulás megannyi jelé­vel is párosul, különösen nyomasztó. A legnagyobb terem falán a néhány bor­dásfal arra utal, korábban működött itt iskolai tornatér rém is. Mint ahogy volt itt tsz-melléküzemág és még ki tudja, hogy mi. Az emeleti szobák nyomdafestéket nem­igen tűrő rajzainál úgy gon­dolom, egykoron szebb ké­pek is díszítették e falakat. A pozitívnak semmiképp sem nevezhető állapotok ér­zékeltetése után az olvasót nyilván érdekli: mennyire értékes ez a golopi öreg, vagy ócskának is nevezett Vay-kastély? Segítségül H. Takács Marianna művészet­történészt hívjuk, aki a Ma­gyarországi udvarházak és kastélyok című könyvében ezeket írta a golopi kastély­ról: „A B.-A.-Z. megyei go­lopi kastély az eddig ismert okleveles anyagban első íz­ben 1525-ben fordul elő. A kúria a környék falvaival együtt az 1567-es törökdú- lás áldozatává esett. Nem tudjuk, hogy milyen mérvű volt a rombolás. Valószínű azonban, hogy a pincék és talán a földszint falai átél­ték a pusztítást. 1592 előtt kőkerítéssel és vizes árok­kal körülvett kastély volt Golopon, mely romos álla­potban. de ma is eredeti formájában áll... A golopi kastély véleményünk szerint a toszkán erődített udvarhá­zak mintájára épült, de alap­rajzi elrendezésére hatottak a városi építkezéseknél ki­alakult polgárházak formái is.- A golopi ócska kastély­hoz hasonló egy tömbből álló, kevés ablaknyílással megszakított falfelületű, egy­emeletes, egyszerű épületet nem egyet találunk ma is Toszkanában.” Nem véletlenül kerestem fel a golopi Vay-kastélyt. Az épület egy, azon kasté­lyok sorában, amelyeknek állagmegóvására, felújításá­ra központilag biztosítanak pénzforrást. Fehér Miklós­hoz, a Monoki Közös köz­ségi Tanács vb-titkárához többek között azt tudakolni kopogtam be: mikor látha­tó majd ennek kedvező nyoma? — A golopi műemléki kör­nyezetnek .—, amelybe bele­tartozik az ó- és új kastély, a park, a templom — állag- megóvása két ütemben tör­ténik. Az első ütemben az ó-kastély állagmegóvására kerül sor, ami a tetőszerke­zet cseréjét, az oldalfalak tatarozását, a nyílászárók pótlását jelenti. A terv 1,2 millió forinttal számol. Már az elmúlt évre volt hozzá anyagi forrás, ám kivitele­ző egy sem akadt. Sajnos a terv 1980-as költségszinten készült, úgy, hogy a kivite­lezőknek nem nagyon éri meg elvállalni. Ez évre azért jó biztatást kaptunk, ugyan­is az ÉVIZIG tokaji egysé­ge vállalta a kivitelezést. A szerződés most vari megkö­tés alatt, úgyhogy bízunk benne, még ez évben elkez­dődik az állagmegóvás. — Ez csupán az első lé­pés. A végcél minden bi­zonnyal a megfelelő haszno­sítás lenne... — Itt van a legtöbb prob­lémánk. Jó lenne végre tud­ni, kik és mire használják végül is ezt az épületet. Ko­rábban levéltárként is szó­ba került, a BÁÉV is ér­deklődött, de végül is ér­deklődésnél tovább nem ju­tottunk. Most legutóbb Ják- ról kaptunk levelet. Magán- személyek az iránt érdeklőd­nek: panziónak használható lenne-e az épület..., Sürgő­sen kellene hasznosító, s az épülettel anyagilag is törőd­ni tudó gazda! Bizony kellene! Mert ma még a golopi Vay-kastély műemlék mivolt ide, műem­lék mivolt oda, a pusztulás, a gazdátlanság szimbóluma. Pedig kevés ilyen régi kas­télyépülettel rendelkezik az ország! Hajdú Imre Fotó: Laczó József Korszerűsítés a polnoli üfíyian Korszerűsítik a külszíni szállítórendszert a Putnoki Bányaüzemnél. A szénpálya­udvar tervei már készülnek, amihez három kilométer hosszúságban ú' vasutat épí­tenek. A Sajó ártere fölött gumiszalaghídon érkezik majd a szén, az állomáson kialakított tárolóbunkerbe. A biztonságosabbá váló szállítás lehetővé teszi a program- szerű termelést. £ plepi Vay-kssts’y

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents