Észak-Magyarország, 1983. március (39. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-25 / 71. szám
ÉSZAK • MAG YARORSZAG 2 1983. március 25., péntek Tanácskezo az országgyűlés tavaszi ülésszaka fFolytatás az 1. oldalról) séért, demokratizmusának további kiteljesítéséért, köz- igazgatási rendszerünk egyszerűsítéséért. E törekvések jegyében születtek meg az államigazgatási eljárás korszerűsítésével, az egyes minisztériumok összevonásával kapcsolatos rendelkezések. Az Elnöki Tanács titkárának beszéde ezután megemlítette a különböző típusú szövetkezetekre vonatkozó jogi szabályozás átdolgozását, a kisvállalatokról, a magánkisiparról szóló törvényerejű rendeleteket. Új jogszabályok születtek a természetvédelemről, az alkoholisták kötelező munkaterápiás intézeti gyógykezeléséről, az anyakönyvekről, a muzeális értékek védelméről, az útlevelekről. Külön is szólt jogalkotási gyakorlatunk időszerű kérdéseiről. Mindenekelőtt arról, hogy az állami élet főbb területein a legfontosabb társadalmi, gazdasági művelődési viszonyokat, az állampolgárok alapvető jogait és kötelességeit a legmagasabb szintű jogszabályok és a megalkotott országgyűlési törvények ez idő szerint már rendezik. A jogalkotás demokratizmusa Az Elnöki Tanács a kormány javaslatára három év alatt összesen 97 törvényerejű rendeletet alkotott. Szólt az előadó a felesleges jogszabályokkal kapcsolatos tapasztalatokról, a lassú, az idejétmúlt jogszabályok hatálytalanításáról. A tanácsi munkában roppant nagy követelmény, hogy az ügyintézőle megfelelően alkalmazzák és az állampolgárok követni tudják a rájuk vonatkozó 7800 hatályos rendeletet és előírást. A jogalkotás demokratizmusát erősíti, hogy a törvények előkészítésében af . állampolgárok előzefesen véleményüket nyilvánítják és javaslataikkal részt vesznek a jogalkotásban. Jó példával szolgált erre az elmúlt évben a szövetkezetekre vonatkozó törvényerejű rendeletek megalkotása. Kiemelte az előadó azt a segítséget, amelyet az országgyűlési bizottságok adtak a jogalkotásokhoz. Az MSZMP XIX. kongresszusa sokoldalúan foglalkozott a szocialista demokráciával. Ebben az irányban kell elősegíteni a demokratikus fórumok hathatós közreműködését, a hozzáértők 'véleményének fel- használását, háttérbe szorítva a pusztán formális elemeket. Az állampolgárok ügyeinek intézésé A jogalkotás mellett az Elnöki Tanács feladata az egyedi döntések, kegyelme- zési, kinevezési, kitüntetési ügyek intézése. A beszámolási időszakban az Elnöki Tanács 7 ezer állampolgár- sági ügyben döntött. A magyar állampolgárság megszerzése iránti kérelmeket legtöbben magyar állampolgárral kötött házasságukkal igazoltak. Nem kevés azok száma, akik családi kapcsolatuk alapján kérték honosításukat. Kérelmek elutasítására csak ritkán került sor. Az elmúlt három évben 3408 személv kapta meg a magyar állampolgárságot. Magyar állampolgárságból való elbocsátást személyi és családi körülmények miatt kérték. Vannak olyanok is, akik engedély nélkül hagyták el az országot, illetve maradtak külföldön. A magyar állampolgárság kötelékéből elbocsátottak száma 3438. Állampolgárságtól történő megfosztásra csak olyan kivételes esetekben került tor, amikor a külföldön élő A képen Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, a Népköztár. saság Elnöki Tanácsának beszámolóját terjeszti elő. személy méltatlanná vált a magyar állampolgárságra. Az elmúlt három év alatt bűnöző életmódja miatt kilenc külföldön élő személyt fosztottak meg magyar állam- polgárságától. Az Elnöki Tanács akkor élt a kegyelem gyakorlási jogával, ha azt különleges méltánylást érdemlő ok indokolta. A közlekedési fegyelem lazulásáról szólva a beszámoló elmondotta, hogy az elmúlt három évben 37 ezer elkövetővel szemben alkalmazott a bíróság járművezetéstől való eltiltást. Ezek a büntetés kegyelem útján való elengedését kérték, de mindössze 27 esetben találtak méltányolható okot. Többen kértek kegyelmet azok közül, akiket a bíróság a külföldről történő hazatérés megtagadása miatt korábban ítélt el. Amennyiben a kérvényezők nem vétettek Nénköztársasá- gunk ellen, büntetésüket elengedték. így ezek hazalátogathattak. Az Elnöki Tanács titkára beszámolója további részében az alkotmány és a bíróságokról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szólt. Az alkotmányos előírások szerint A kitüntetések odaítélésekor az Elnöki Tanács arra törekszik, hogy abban a ténylegesen elvégzett munka értéke, példamutató jellege, társadalmi hasznossága tükröződjön. A beszámolási időszakban közel 18 ezer személy és 29 kollektíva kapott kitüntetést. Az utóbbi időben a nemzetközi élet eseményei közismerten felgyorsultak és bonyolultabbá váltak. Az élénk diplomáciai tevékenység, amely napjainkat jellemzi, megnövelte az Elnöki Tanács ebből fakadó -tennivalóit is. Hazánk képviseletéit megkönnyíti az a tény,' hogy a Magyar Népköztársaság szocialista társadalmi rendje szilárd. Eddig elért eredményeink is tekintélyt kölcsönöznek országunknak. Külpolitikájában a Magyar Nép- , köztársaság népe a békés egymás mellett élés elvei alapján, egymás érdekeinek tiszteletben tartásával minden állammal jó viszonyra törekszik. Országunkat a világban szocialista országként ismerik és elismerik. Népünk békés alkotómunkájának nélkülözhetetlen feltétele a Szovjetunióval, a testvéri szocialista országokkal meglevő barátságunk. A jelenlegi nemzetközi helyzetben nagy jelentősége van azoknak a magas szintű tárgyalásoknak, amelyeket az Elnöki Tanács tisztségviselői folytatnak külföldön és idehaza. Az Elnöki Tanács az országgyűléstől kapott megbízatás alapján az alkotmányos előírásoknak megfelelően végezte feladatát — jelentette ki Katona Imre, és befejezésül kérte a beszámoló elfogadását. A beszámolóhoz senki sem kívánt szólni, határozathozatal következett. A képviselők az Elnöki Tanács beszámolóját egyhangúlag, jóváhagyó- an tudomásul vették. Ezután dr. Szilbereky Jenő a Legfelsőbb Bíróság elnöke emelkedett szólásra. A Legfelsőbb Bí róság beszámolója Dr. Szilberek y Jenő, a Legfelsőbb Bíróság elnöke beszédében, elöljáróban felidézte, hogy az országgyűlés legutóbb 1980-ban tárgyalt a Legfelsőbb Bíróság munkájáról. Most arról ad áttekintést a beszámoló, hogy a Legfelsőbb Bíróság miként látta el az alkotmányban és a bíróságokról szóló törvényben meghatározott ítélkező elvi és irányító feladatait az 1981. és 1982. évben. Az évi, kereken 90 ezer bűnügy, 150 ezer vagyoni és családjogi, 20 ezer munkaügyi, 15 ezer gazdasági per ellenére országunkban milliók élnek. békességben, tisztelik a törvényeket, becsülettel végzik munkájukat. Országunkra általánosan jellemző a rend- és a jogbiztonság, a szocialista törvényesség érvényesülése. Kitért a beszámoló, hogy az állampolgárok biztonságának egyik alapvető követelménye az emberi élet védelme. Gyakori az olyan emberölés, amelyet családi veszekedés előz meg. Gyakrabban rendelik el az alkoholista bűncselekmény-elkövetők kötelező kényszergyógyítását. Az utóbbi időben növekedett az anyagi haszonszerzésből elkövetett emberölések száma. A közvéleményt is érthetően nyugtalanították az elmúlt években azok a brutálisan vég- rejhatott gyilkosságok, amelyeket védekezni képtelen gyermekkel, vágj' idős személlyel szemben követtek el. Ezekre a jelenségekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság irányelvben adott útmutatást az ítélkezésekhez. A Legfelsőbb Bíróság elnöke szólt a halálbüntetésről. Ezt a büntetést kizárólag a legsúlyosabb emberölési bűn- cselekmények elkövetőivel szemben alkalmazták. A jogfejlődés a halálbüntetés fokozatos háttérbe szorításának, végső soron pedig e büntetés kiiktatásának irányában halad. A bűnözés elleni küzdelem azonban ez idő szerint nem teszi mellőzhetővé ennek a kivételes büntetésnek az alkalmazását. 1981-ben három, 1982-ben pedig öt esetben került sor halálbüntetésre. A beszámoló ezután az utóbbi két évben elkövetett vagyon elleni bűncselekmények helyzetével foglalkozott. Joggal kiváltja az ilyen bűn- cselekmény és a korrupció a helyi és az országos köz- véieménv felháborodását. Az ilyen bűncselekmények fő elősegítője, hogy a gazdálkodó szervezeteknél nem mindenütt megfelelő a belső rend. Igen veszélyesek az úgynevezett mozgó bűnözésre berendezkedettek. Ezek saját, vagy lopott gépkocsival fosztogatják az állampolgárok javait. Az ilyen elkövetőkkel szemben a bírásáé szigorú büntetést alkalmaz. A közlekedési bűncselekménj'ek az összbűnözés 13 százalékát jelentik. Az állam elleni bűncselekmények száma cse- kély. Ebben a körben a Legfelsőbb Bíróság 1981- és 1982-ben két kémkedési ügyet tárgyalt. A képen: dr. Szilbereky Jenő, a Legfelsőbb Bíróság elnöke beszámolóját tartja. A Legfelsőbb Bíróság el-' nőkének beszámolója a következőkben az állampolgárok egymás közötti jogvitáival, vagyoni, családjogi és egyéb pereivel foglalkozott. Egyes perfajták azonban indokolatlanul sokasodnak. A beszámoló ezután a fogyasztók érdekeinek védelmére és a bíróságok feladataira tért ki. Majd a szellemi alkotások védelmével foglalkozott. Ezután a szerződéskötések elmulasztásának következményeiről beszélt. Sajnos, a sérelmet szén. vedett vállalatok gyakran nem érvényesítik kárigényeiket a szerződésszegő szállí- . tóval szemben. Ami a munkaügyeket illeti, ezekben is érezteti hatását, hogy az utóbbi években hazánkban .fokozottan előtérbe kerültek a gazdálkodás hatékonyságának követelményei . Dr. Szilbereky Jenő beszámolója további részében a törvényességi óvásról, annak feltételeiről, az igazságszolgáltatás társadalmi hatásáról. a jogsértéseket előidéző okokról szólt. Végezetül arra kérte az országgyűlést, hogy fogadja el a beszámolót. Ezt követően dr. Szíjártó Károly legfőbb'ügvész tartotta meg beszámolóját. Az ügyészi szervek munkájáról 4 Dr. Szíjártó Károly legfőbb ' ügyész beszámolójában, elöljáróban utalt arra, hogy az ügyészi szervezet tevékenységéről legutóbb 1980-ban, az országgyűlés tavaszi ülésszakán számolt be. A Magyar Népköztársaság ügyészi szervezete azóta is teljesíti az alkotmányban az ügyészi törvényben megfogalmazott feladatait. Az ügyészi tevékenységnek is része van abban, hogy a Magyar Népköztársaságban továbbra is jó a közrend és a közbiztonság, szilárd a törvényesség. Az elért eredmények megállapítása mellett, azonban a törvényesség területén adódó tovább tennivalók meghatározására minden szervnél nagy gondot kell fordítani. A bűnözés jelenlegi helyzete felhívja a figyelmet a feladatok folyamatos kijelölésének fontosságára. A tapasztalatok szerint, egyes emberek magatartása, vagy életmódja adott esetben eltér a szocialista társadalomban általánosan elfogadott szabályoktól. A társadalmi-gazdasági rend építésének nehézségeivel együtt- járó átmeneti feszültségek bizonyos körülmények között elősegíthetik a bűncselekmények elkövetését. A bűnözés mértéke az utóbbi években némileg emelkedett. Visszaszorítása hosszú távú és össztársadalmi feladatot jelent. 1982-ben csaknem 140 ezer közvádas bűncselekmény vált ismertté, s ez a megelőző évhez képest 3,6 százalékos növekedést jelent. A bűnelkövetők száma tavaly 77 174 volt. A bűnözés körülbelül 70 százaléka továbbra is a társadalomra enyhébben veszélyes cselekmények körébe tartozik. A legjelentősebb , kategória a vagyon elleni bűncselekmények nagy .csoportja. Ezen belül a társadalmi tulajdont károsítok részesedése 33,4, a személyek javai ellen irányúinké pedig 66,6 százalék. A vágyon elleni bűnözés 4,1 százalékkal nőtt. A lopások és a betörések mindkét csoportban gyakoribbak. A társadalmi tulajdon elleni lopások száma 8,8, a betöréses lopásoké 5,8 százalékkal emelkedett. A társadalmi tulajdonban bűncselekménnyel okozott kár összege több mint egymilliárd forint volt. Ebben 33 bűncselekmény egyenként 1 millió forint feletti kárt okozott. Egy esetben pedig a gondatlanul elkövetett bűncselekménnyel okozott kár a 700 millió forintot is meghaladta. A vagyon elleni bűncselekmények zöme tavaly is 1000 és 10 000 forint közötti kárt o,kozott. Az összbűhözésen belül a másik legnagyobb kategória a közlekedési bűncselekmények. Arányuk 1982-ben csökkent. Ezen belül azonban a közúti járművek ittas vezetése 0,6 százalékkal többször fordult elő. Némileg javult a statisztika az erőszakos és garázda jellegű bűncselek- ményeknél. Az emberölések száma tavaly az 1981. évi 214- ről 190-re, az emberölési kísérleteké a megelőző évi 237- ről 167-re, a szándékos súlyos testi sértéseké 5187-ről 5040-re csökkent. Az életveszélyt okozott testi sértések száma viszont növekedett. A rablásoknál a számok 7,9 százalékos csökkenést mutató nak. Borsodban is csökkent Az állam elleni bűncselekmények száma tovább csökkent, tavaly már nem érte el az összbűncselekmények- hez mért 0,1 százalékos arányt sem. Az elmúlt évben Nógrád, Borsod, Szabolcs- Szatmár, Heves és Békés megyében csökkent az ismertté ■vált bűncselekmények száma, másutt mindenütt növekedett. Az 1982-ben ismertté vált 77 174 bűnelkövető közül 20 250, tehát az összesnek 34 százaléka volt büntetett előéletű. A bűnelkövetők 10,1 százaléka volt fiatalkorú (7 829) számuk 5.9 százalékkal növekedett. A fiatalkorú bűnözés az 1965. és 1982 közötti tizennyolc évben sajnos emelkedő tendenciát mutat. A tízezer fiatalkorú lakosra jutó fiatalkorú bűnelkövetők száma tavaly volt a legmagasabb: 146.9. Ezután arról szólt a legfőbb ügyész, hogy a bűnözés okainak folyamatos elemzése nélkülözhetetlen és fontos feladat. A tapasztalatokra Hivatkozva rámutatott, hogy a bűncselekmények elkövetését közvetlenül kiváltó, úgynevezett egyszerű okokra az illetékesek gyakran oda sem figyelnek. A régi rómaiak is A képen: dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész beszámolóját mondja. kimondták pedig, hogy az alkalom szüli a tolvajt. De mi szüli az alkalmat? Miért van az, hogy az egyik ember él az adódó alkalommal, a másik pedig nem? Tényként állapítható meg, hogy minden egyes bűncselekmény nem egy, hanem sok szubjektív és objektív ok és körülmény együttes hatására vezethető vissza. így például az iparosodás, a városiasodás, a motorizáció, az élet- színvonal és az igények növekedése is járulékosan szerepet játszhatnak bizonyos bűncselekmények elkövetésében. A bűnözés közvetlen és közvetett okai között továbbra is jelentős az alkoholizmus és a munkakerülő életmód. Fontos feladat a megelőzés Minden ötödik bűncselekmény-elkövető alkoholtól befolyásolt állapotban cselekszik. A mértéktelen alkohol- fogyasztás kedvezőtlen hátáé sa a társadalomra csekélyebb mértékben veszélyes jogellenes cselekményeknél is kimutatható. A közrendet sértői súlyosabb szabálysértések elkövetését egyes vendéglátóipari dolgozók is elősegítik. Itatják az ittas személyt, és szeszes itallal kiszolgálják a fiatalkorút. A szakértők megállapítása szerint, az esetek legnagyobb többségében 14— 18 éves életkorban kezdődik el az alkoholfogyasztás. E korosztály az általános isko-' Iából kikerülve kiesik a gyermekvédelem látószögéből. Az alkoholos állapotban bűncselekményt elkövető fiatalkorúak száma túlzottan magas. A' jogi szabályozás jól szolgálja, illetve jól szolgálhatná a megelőzés ügyét. Az, hogy az alkoholizmus elleni, küzdelem mégsem hoz nagyobb eredményeket a jogalkalmazás és a végrehajtás hiányosságaira vezethető vissza. A munkakerülés és a bűnözés kapcsolata egyértelműen kimutatható — mondotta a továbbiakban a legfőbb ügyész. A hasznbs foglalkozás nélkül élők egy része csavargó életmódot folytat. Az ilyen személyek a megélhetéshez szükséges javakat bűncselekmények útján szerzik meg. Vannak közöttük spekulációból élők, akik ügyeskedő magatartásukkal, mások munkája eredményének elsajátításához szereznek esetenként, az átlagos kereseteket többszörösen meghaladó mértékű anyagi javakat. Jelenleg folyamatban van ügyészi vizsgálat, és értékelés a munkakerülő életmód és a jogi szabályozás összefüggéseiről Annyi mái’ most látható, hogy a csavargó életmód elleni határozottabb fellépésre szélesebb körű társadalmi összefogásra van szükség. Gondolkoznunk kell azon, milyen új intézkedések bevezetésével lehetne hasz- .nos munkára szorítani a munkakerülőket. (Folytatás a 3. oldalon) .
