Észak-Magyarország, 1983. március (39. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-25 / 71. szám

ÉSZAK • MAG YARORSZAG 2 1983. március 25., péntek Tanácskezo az országgyűlés tavaszi ülésszaka fFolytatás az 1. oldalról) séért, demokratizmusának to­vábbi kiteljesítéséért, köz- igazgatási rendszerünk egy­szerűsítéséért. E törekvések jegyében születtek meg az államigazgatási eljárás kor­szerűsítésével, az egyes mi­nisztériumok összevonásával kapcsolatos rendelkezések. Az Elnöki Tanács titkárá­nak beszéde ezután megem­lítette a különböző típusú szövetkezetekre vonatkozó jo­gi szabályozás átdolgozását, a kisvállalatokról, a ma­gánkisiparról szóló törvény­erejű rendeleteket. Új jog­szabályok születtek a termé­szetvédelemről, az alkoholis­ták kötelező munkaterápiás intézeti gyógykezeléséről, az anyakönyvekről, a muzeális értékek védelméről, az útle­velekről. Külön is szólt jog­alkotási gyakorlatunk idősze­rű kérdéseiről. Mindenek­előtt arról, hogy az állami élet főbb területein a legfon­tosabb társadalmi, gazdasá­gi művelődési viszonyokat, az állampolgárok alapvető jo­gait és kötelességeit a legma­gasabb szintű jogszabályok és a megalkotott országgyűlési törvények ez idő szerint már rendezik. A jogalkotás demokratizmusa Az Elnöki Tanács a kor­mány javaslatára három év alatt összesen 97 törvényere­jű rendeletet alkotott. Szólt az előadó a felesleges jog­szabályokkal kapcsolatos ta­pasztalatokról, a lassú, az idejétmúlt jogszabályok ha­tálytalanításáról. A tanácsi munkában roppant nagy kö­vetelmény, hogy az ügyinté­zőle megfelelően alkalmazzák és az állampolgárok követni tudják a rájuk vonatkozó 7800 hatályos rendeletet és előírást. A jogalkotás de­mokratizmusát erősíti, hogy a törvények előkészítésében af . állampolgárok előzefesen véleményüket nyilvánítják és javaslataikkal részt vesznek a jogalkotásban. Jó példával szolgált erre az elmúlt év­ben a szövetkezetekre vo­natkozó törvényerejű rende­letek megalkotása. Kiemelte az előadó azt a segítséget, amelyet az országgyűlési bi­zottságok adtak a jogalko­tásokhoz. Az MSZMP XIX. kongresszusa sokoldalúan foglalkozott a szocialista de­mokráciával. Ebben az irány­ban kell elősegíteni a de­mokratikus fórumok hatha­tós közreműködését, a hoz­záértők 'véleményének fel- használását, háttérbe szorít­va a pusztán formális eleme­ket. Az állampolgárok ügyeinek intézésé A jogalkotás mellett az El­nöki Tanács feladata az egyedi döntések, kegyelme- zési, kinevezési, kitüntetési ügyek intézése. A beszámo­lási időszakban az Elnöki Tanács 7 ezer állampolgár- sági ügyben döntött. A ma­gyar állampolgárság meg­szerzése iránti kérelmeket legtöbben magyar állampol­gárral kötött házasságukkal igazoltak. Nem kevés azok száma, akik családi kapcso­latuk alapján kérték hono­sításukat. Kérelmek elutasí­tására csak ritkán került sor. Az elmúlt három évben 3408 személv kapta meg a magyar állampolgárságot. Magyar állampolgárságból való elbocsátást személyi és családi körülmények miatt kérték. Vannak olyanok is, akik engedély nélkül hagy­ták el az országot, illetve maradtak külföldön. A ma­gyar állampolgárság kötelé­kéből elbocsátottak száma 3438. Állampolgárságtól tör­ténő megfosztásra csak olyan kivételes esetekben került tor, amikor a külföldön élő A képen Katona Imre, az Elnö­ki Tanács titkára, a Népköztár. saság Elnöki Tanácsának be­számolóját terjeszti elő. személy méltatlanná vált a magyar állampolgárságra. Az elmúlt három év alatt bű­nöző életmódja miatt kilenc külföldön élő személyt fosz­tottak meg magyar állam- polgárságától. Az Elnöki Ta­nács akkor élt a kegyelem gyakorlási jogával, ha azt különleges méltánylást ér­demlő ok indokolta. A köz­lekedési fegyelem lazulásáról szólva a beszámoló elmon­dotta, hogy az elmúlt há­rom évben 37 ezer elkövető­vel szemben alkalmazott a bíróság járművezetéstől való eltiltást. Ezek a büntetés ke­gyelem útján való elengedé­sét kérték, de mindössze 27 esetben találtak méltányol­ható okot. Többen kértek ke­gyelmet azok közül, akiket a bíróság a külföldről tör­ténő hazatérés megtagadása miatt korábban ítélt el. Amennyiben a kérvényezők nem vétettek Nénköztársasá- gunk ellen, büntetésüket el­engedték. így ezek hazaláto­gathattak. Az Elnöki Tanács titkára beszámolója további részében az alkotmány és a bíróságokról szóló törvény rendelkezéseinek végrehaj­tásáról szólt. Az alkotmányos előírások szerint A kitüntetések odaítélése­kor az Elnöki Tanács arra törekszik, hogy abban a ténylegesen elvégzett munka értéke, példamutató jellege, társadalmi hasznossága tük­röződjön. A beszámolási időszakban közel 18 ezer sze­mély és 29 kollektíva kapott kitüntetést. Az utóbbi időben a nem­zetközi élet eseményei köz­ismerten felgyorsultak és bo­nyolultabbá váltak. Az élénk diplomáciai tevékenység, amely napjainkat jellemzi, megnövelte az Elnöki Tanács ebből fakadó -tennivalóit is. Hazánk képviseletéit meg­könnyíti az a tény,' hogy a Magyar Népköztársaság szo­cialista társadalmi rendje szilárd. Eddig elért eredmé­nyeink is tekintélyt kölcsö­nöznek országunknak. Kül­politikájában a Magyar Nép- , köztársaság népe a békés egymás mellett élés elvei alapján, egymás érdekeinek tiszteletben tartásával min­den állammal jó viszonyra törekszik. Országunkat a vi­lágban szocialista országként ismerik és elismerik. Né­pünk békés alkotómunkájá­nak nélkülözhetetlen feltéte­le a Szovjetunióval, a test­véri szocialista országokkal meglevő barátságunk. A je­lenlegi nemzetközi helyzet­ben nagy jelentősége van azoknak a magas szintű tár­gyalásoknak, amelyeket az Elnöki Tanács tisztségviselői folytatnak külföldön és ide­haza. Az Elnöki Tanács az or­szággyűléstől kapott megbí­zatás alapján az alkotmá­nyos előírásoknak megfele­lően végezte feladatát — je­lentette ki Katona Imre, és befejezésül kérte a beszámo­ló elfogadását. A beszámolóhoz senki sem kívánt szólni, határozathoza­tal következett. A képviselők az Elnöki Tanács beszámoló­ját egyhangúlag, jóváhagyó- an tudomásul vették. Ezután dr. Szilbereky Jenő a Legfelsőbb Bíróság elnöke emelkedett szólásra. A Legfelsőbb Bí róság beszámolója Dr. Szilberek y Jenő, a Legfelsőbb Bíróság elnöke beszédében, elöljáróban fel­idézte, hogy az országgyűlés legutóbb 1980-ban tárgyalt a Legfelsőbb Bíróság munká­járól. Most arról ad át­tekintést a beszámoló, hogy a Legfelsőbb Bíróság mi­ként látta el az alkot­mányban és a bíróságokról szóló törvényben meghatáro­zott ítélkező elvi és irányító feladatait az 1981. és 1982. évben. Az évi, kereken 90 ezer bűnügy, 150 ezer vagyoni és családjogi, 20 ezer munka­ügyi, 15 ezer gazdasági per ellenére országunkban mil­liók élnek. békességben, tisz­telik a törvényeket, becsü­lettel végzik munkájukat. Országunkra általánosan jel­lemző a rend- és a jogbiz­tonság, a szocialista törvé­nyesség érvényesülése. Kitért a beszámoló, hogy az állampolgárok biztonságá­nak egyik alapvető követel­ménye az emberi élet védel­me. Gyakori az olyan em­berölés, amelyet családi ve­szekedés előz meg. Gyak­rabban rendelik el az alko­holista bűncselekmény-elkö­vetők kötelező kényszergyó­gyítását. Az utóbbi időben növekedett az anyagi ha­szonszerzésből elkövetett emberölések száma. A köz­véleményt is érthetően nyug­talanították az elmúlt évek­ben azok a brutálisan vég- rejhatott gyilkosságok, ame­lyeket védekezni képtelen gyermekkel, vágj' idős sze­méllyel szemben követtek el. Ezekre a jelenségekre te­kintettel a Legfelsőbb Bíró­ság irányelvben adott útmu­tatást az ítélkezésekhez. A Legfelsőbb Bíróság elnöke szólt a halálbüntetésről. Ezt a büntetést kizárólag a leg­súlyosabb emberölési bűn- cselekmények elkövetőivel szemben alkalmazták. A jog­fejlődés a halálbüntetés fo­kozatos háttérbe szorításá­nak, végső soron pedig e büntetés kiiktatásának irá­nyában halad. A bűnözés el­leni küzdelem azonban ez idő szerint nem teszi mel­lőzhetővé ennek a kivételes büntetésnek az alkalmazását. 1981-ben három, 1982-ben pe­dig öt esetben került sor ha­lálbüntetésre. A beszámoló ezután az utóbbi két évben elkövetett vagyon elleni bűncselekmé­nyek helyzetével foglalkozott. Joggal kiváltja az ilyen bűn- cselekmény és a korrupció a helyi és az országos köz- véieménv felháborodását. Az ilyen bűncselekmények fő elősegítője, hogy a gazdálko­dó szervezeteknél nem min­denütt megfelelő a belső rend. Igen veszélyesek az úgynevezett mozgó bűnözés­re berendezkedettek. Ezek saját, vagy lopott gépkocsi­val fosztogatják az állampol­gárok javait. Az ilyen elkö­vetőkkel szemben a bírásáé szigorú büntetést alkalmaz. A közlekedési bűncselekménj'ek az összbűnözés 13 százalékát jelentik. Az állam elleni bűncselekmények száma cse- kély. Ebben a körben a Leg­felsőbb Bíróság 1981- és 1982-ben két kémkedési ügyet tárgyalt. A képen: dr. Szilbereky Jenő, a Legfelsőbb Bíróság elnöke be­számolóját tartja. A Legfelsőbb Bíróság el-' nőkének beszámolója a kö­vetkezőkben az állampolgá­rok egymás közötti jogvitái­val, vagyoni, családjogi és egyéb pereivel foglalkozott. Egyes perfajták azonban in­dokolatlanul sokasodnak. A beszámoló ezután a fo­gyasztók érdekeinek védel­mére és a bíróságok felada­taira tért ki. Majd a szelle­mi alkotások védelmével foglalkozott. Ezután a szer­ződéskötések elmulasztásá­nak következményeiről be­szélt. Sajnos, a sérelmet szén. vedett vállalatok gyakran nem érvényesítik kárigényei­ket a szerződésszegő szállí- . tóval szemben. Ami a munkaügyeket ille­ti, ezekben is érezteti hatá­sát, hogy az utóbbi években hazánkban .fokozottan elő­térbe kerültek a gazdálkodás hatékonyságának követel­ményei . Dr. Szilbereky Jenő be­számolója további részében a törvényességi óvásról, annak feltételeiről, az igazságszol­gáltatás társadalmi hatásá­ról. a jogsértéseket előidéző okokról szólt. Végezetül ar­ra kérte az országgyűlést, hogy fogadja el a beszámo­lót. Ezt követően dr. Szíjártó Károly legfőbb'ügvész tartot­ta meg beszámolóját. Az ügyészi szervek munkájáról 4 Dr. Szíjártó Károly legfőbb ' ügyész beszámolójában, elöl­járóban utalt arra, hogy az ügyészi szervezet tevékeny­ségéről legutóbb 1980-ban, az országgyűlés tavaszi üléssza­kán számolt be. A Magyar Népköztársaság ügyészi szer­vezete azóta is teljesíti az alkotmányban az ügyészi tör­vényben megfogalmazott fel­adatait. Az ügyészi tevékeny­ségnek is része van abban, hogy a Magyar Népköztársa­ságban továbbra is jó a köz­rend és a közbiztonság, szi­lárd a törvényesség. Az elért eredmények megállapítása mellett, azonban a törvényes­ség területén adódó tovább tennivalók meghatározására minden szervnél nagy gondot kell fordítani. A bűnözés je­lenlegi helyzete felhívja a fi­gyelmet a feladatok folyama­tos kijelölésének fontosságá­ra. A tapasztalatok szerint, egyes emberek magatartása, vagy életmódja adott eset­ben eltér a szocialista tár­sadalomban általánosan elfo­gadott szabályoktól. A tár­sadalmi-gazdasági rend épí­tésének nehézségeivel együtt- járó átmeneti feszültségek bizonyos körülmények között elősegíthetik a bűncselekmé­nyek elkövetését. A bűnözés mértéke az utóbbi években némileg emelkedett. Visszaszorítása hosszú távú és össztársadal­mi feladatot jelent. 1982-ben csaknem 140 ezer közvádas bűncselekmény vált ismertté, s ez a megelőző évhez képest 3,6 százalékos növekedést je­lent. A bűnelkövetők száma tavaly 77 174 volt. A bűnö­zés körülbelül 70 százaléka továbbra is a társadalomra enyhébben veszélyes cselek­mények körébe tartozik. A legjelentősebb , kategória a vagyon elleni bűncselekmé­nyek nagy .csoportja. Ezen belül a társadalmi tulajdont károsítok részesedése 33,4, a személyek javai ellen irá­nyúinké pedig 66,6 százalék. A vágyon elleni bűnözés 4,1 százalékkal nőtt. A lopások és a betörések mindkét cso­portban gyakoribbak. A tár­sadalmi tulajdon elleni lopá­sok száma 8,8, a betöréses lopásoké 5,8 százalékkal emelkedett. A társadalmi tu­lajdonban bűncselekménnyel okozott kár összege több mint egymilliárd forint volt. Ebben 33 bűncselekmény egyenként 1 millió forint fe­letti kárt okozott. Egy eset­ben pedig a gondatlanul el­követett bűncselekménnyel okozott kár a 700 millió fo­rintot is meghaladta. A va­gyon elleni bűncselekmények zöme tavaly is 1000 és 10 000 forint közötti kárt o,kozott. Az összbűhözésen belül a másik legnagyobb kategória a közlekedési bűncselekmé­nyek. Arányuk 1982-ben csök­kent. Ezen belül azonban a közúti járművek ittas veze­tése 0,6 százalékkal többször fordult elő. Némileg javult a statisztika az erőszakos és garázda jellegű bűncselek- ményeknél. Az emberölések száma tavaly az 1981. évi 214- ről 190-re, az emberölési kí­sérleteké a megelőző évi 237- ről 167-re, a szándékos sú­lyos testi sértéseké 5187-ről 5040-re csökkent. Az életve­szélyt okozott testi sértések száma viszont növekedett. A rablásoknál a számok 7,9 százalékos csökkenést mutató nak. Borsodban is csökkent Az állam elleni bűncselek­mények száma tovább csök­kent, tavaly már nem érte el az összbűncselekmények- hez mért 0,1 százalékos arányt sem. Az elmúlt évben Nógrád, Borsod, Szabolcs- Szatmár, Heves és Békés me­gyében csökkent az ismertté ■vált bűncselekmények száma, másutt mindenütt növekedett. Az 1982-ben ismertté vált 77 174 bűnelkövető közül 20 250, tehát az összesnek 34 százaléka volt büntetett elő­életű. A bűnelkövetők 10,1 százaléka volt fiatalkorú (7 829) számuk 5.9 százalék­kal növekedett. A fiatalkorú bűnözés az 1965. és 1982 kö­zötti tizennyolc évben saj­nos emelkedő tendenciát mu­tat. A tízezer fiatalkorú la­kosra jutó fiatalkorú bűnel­követők száma tavaly volt a legmagasabb: 146.9. Ezután arról szólt a leg­főbb ügyész, hogy a bűnözés okainak folyamatos elemzése nélkülözhetetlen és fontos feladat. A tapasztalatokra Hivatkozva rámutatott, hogy a bűncselekmények elköveté­sét közvetlenül kiváltó, úgy­nevezett egyszerű okokra az illetékesek gyakran oda sem figyelnek. A régi rómaiak is A képen: dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész beszámolóját mondja. kimondták pedig, hogy az alkalom szüli a tolvajt. De mi szüli az alkalmat? Miért van az, hogy az egyik ember él az adódó alkalommal, a másik pedig nem? Tényként állapítható meg, hogy min­den egyes bűncselekmény nem egy, hanem sok szub­jektív és objektív ok és kö­rülmény együttes hatására vezethető vissza. így például az iparosodás, a városiaso­dás, a motorizáció, az élet- színvonal és az igények nö­vekedése is járulékosan sze­repet játszhatnak bizonyos bűncselekmények elkövetésé­ben. A bűnözés közvetlen és közvetett okai között tovább­ra is jelentős az alkoholiz­mus és a munkakerülő élet­mód. Fontos feladat a megelőzés Minden ötödik bűncselek­mény-elkövető alkoholtól be­folyásolt állapotban cselek­szik. A mértéktelen alkohol- fogyasztás kedvezőtlen hátáé sa a társadalomra csekélyebb mértékben veszélyes jogelle­nes cselekményeknél is kimu­tatható. A közrendet sértői súlyosabb szabálysértések el­követését egyes vendéglátó­ipari dolgozók is elősegítik. Itatják az ittas személyt, és szeszes itallal kiszolgálják a fiatalkorút. A szakértők meg­állapítása szerint, az esetek legnagyobb többségében 14— 18 éves életkorban kezdődik el az alkoholfogyasztás. E korosztály az általános isko-' Iából kikerülve kiesik a gyer­mekvédelem látószögéből. Az alkoholos állapotban bűncse­lekményt elkövető fiatalkorú­ak száma túlzottan magas. A' jogi szabályozás jól szolgál­ja, illetve jól szolgálhatná a megelőzés ügyét. Az, hogy az alkoholizmus elleni, küzdelem mégsem hoz nagyobb ered­ményeket a jogalkalmazás és a végrehajtás hiányosságaira vezethető vissza. A munkakerülés és a bű­nözés kapcsolata egyértelmű­en kimutatható — mondotta a továbbiakban a legfőbb ügyész. A hasznbs foglalko­zás nélkül élők egy része csavargó életmódot folytat. Az ilyen személyek a megél­hetéshez szükséges javakat bűncselekmények útján szer­zik meg. Vannak közöttük spekulációból élők, akik ügyeskedő magatartásukkal, mások munkája eredményé­nek elsajátításához szereznek esetenként, az átlagos kere­seteket többszörösen megha­ladó mértékű anyagi javakat. Jelenleg folyamatban van ügyészi vizsgálat, és értéke­lés a munkakerülő életmód és a jogi szabályozás össze­függéseiről Annyi mái’ most látható, hogy a csavargó életmód elleni határozottabb fellépésre szélesebb körű tár­sadalmi összefogásra van szükség. Gondolkoznunk kell azon, milyen új intézkedések bevezetésével lehetne hasz- .nos munkára szorítani a munkakerülőket. (Folytatás a 3. oldalon) .

Next

/
Thumbnails
Contents