Észak-Magyarország, 1983. március (39. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-24 / 70. szám
1983.‘március 24., csütörtök ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Mentőöv Riportok niáü megyei helyzetkép Az elmúlt hetekben néhány gyógyult, vagy gyógyulófélben lévő alkoholista vallott önmagáról, életéről. Miskolcon a DVMK adott helyet az alkoholmentes klubnak. A havi két- összejövetel helyett azóta minden csütörtökön • találkozhatnak a klub tagjai. Szervezett programról és a kötetlen klubtalálkozókról Nagy József, a klub társadalmi titkára gondoskodik. Sajnálatos, hogy a létszám még mindig nem éri el a harmincat, s ezek jó része is a környező falvakból jár be. Az pedig még sajnálatosabb, hogy az LKM és a DIGÉP annak ellenére, hogy az alkoholizmus sok gondot okoz, és annak ellenére, hogy saját művelődési központjukban van a klub, nem szorgalmazza és nem irányítja oda társadalmi szervezetein keresztül azokat a dolgozókat, akiknek segítséget nyújtana ez a közösség. A riportsorozat összegezéseként a megye helyzetét tekintettük át Izsófalván az alkoholelvonó munkaterápiás osztályon megtartott tanácskozáson. Dr. Guba Sándor, a megyei ideggondozó intézet vezető főorvosa szólt elsőként: — Az elmúlt időszakban az ellátásra szoruló férfibetegek egyre jelentősebb hányadát alkoholbetegek teszik ki. A megyei kórház II. idegosztályának addictiós részlege 1981 januárjától ellátja az önkéntes és gyógykezelésre kötelezett alkoholbetegeket is. A betegek több mint felét az izsófalvai utókezelő részlegben látják el. Az elmúlt évben a kórházi osztály 1139 beteget vett fel, s ezek közül 738 került később Izsófal- vára. Ez év március 1-től' a megyei kórház ellátási területéhez tartozó alkoholbetegek kezelése teljes egészében Izsófalva feladata. A megyében 7 alkoholgondozó működik, a gondozottak száma 1978-ban 3101 volt, tavaly 4192. A nyilvántartott gondozottak száma a megyében valamivel magasabb, mint az országos átlag. Az alkoholbeteg-ellátásra szolgáló kórházi ágyszám is magasabb az országos átlagnál, de a rászoruló betegekhez viszonyítva mégsem elegendő. Ezen a helyzeten javít az izsófalvai osztály átszervezése. Kiépülőben van a pszichiátriai és alkoholgondozói hálózat, javultak a területi munka feltételei. így látja a témában legilletékesebb. Mit mond erről dr. Török Pál megyei ideggyógyász szakfőorvos: — Saját tapasztalatról is beszélhetek, hiszen egy ideig foglalkoztam a női alkoholistákkal. Véleményem szerint erőteljesebben kellene disztingválnunk az alkoholista betegek között. Először is ki kellene választanunk azokat, akik ténylegesen betegek, tehát szenvedélybetegek. Külön kell választani, akik készséget mutatnak őszintén a javulásra, s ezt készségesen elő is segítik, itt más elvek szerint kellene kezelni, több segítséget nyújtani a szociális beilleszkedésnél, munkaterápiánál. Megint más kategóriába, sorolandók a bűnözők, akik mellékesen alkoholizálnak is. Dr. Szabó István, a megyei tanács egészségügyi osztályának vezető főorvosa így kapcsolódik a témához: — Kormányhatározat készteti az egészségügyet arra, hogy a kötelező alkoholelvonó kezelést kórházi ápolással kell kezdeni. Ezt a kormánydöntést nekünk végre kell hajtani. Ahhoz viszont egy fillért sem kapott az egészségügy, hogy megfelelő intézményt hozzon létre. Dicsekvés nélkül mondhatjuk, hogy Borsod megye volt az egyetlen az országban, amelyik erre áldozott. Az izsófalvai intézet épületét ingyen kaptuk a szénbányászati tröszttől, s tízmillió forintért alakítottuk ki saját céljainknak megfelelően és rendeztük be. Komoly összegeket ruháztunk be a megyében arra, hogy az alkoholistákat megfelelő körülmények között tudjuk kezelni. Az itt lévő 270 ágyat teljesen alkoholelvonóra kívánjuk felhasználni. Nézzük a számokat: ha 12 ezer alkoholistát tartanak nyilván a megyében, s ezek mondjuk hatévenként vonulnak be, akkor az intézet kéthónapos turnusokat tud befogadni. De figyelembe kell venni, hogy ezenkívül 30 ézer körüli az úgynevezett iszákos, aki még nem de- pendens, de annyi bajt csinál a családban, munkahelyen, hogy ezek egy részét is fel kell venni, mert jobb pillanataiban vagy maga vonul be, vagy a család, munkahely szorgalmazza. — Az itt dolgozó orvosok, a pszichológus élete nem könnyű. Ma az intézetben a főorvosnő mellett jelenleg két szülész működik. Az intézet korábbi személyzeti ellátottságát jobb, ha nem feszegetjük. A lényeg: kényszerből kikerült orvosok foglalkoztak a kényszerelvonósokkal. A megyei kórházban alig van orvos, aki szükségből nem volt ide kivezényelve néhány napra. Ez az áldatlan állapot talán most már megszűnik. Az új főorvosnőnek minden segítséget megadunk ahhoz, hogy helyreállítsa és kialakítsa az intézetben a tisztes fegyelmet és rendet. Dr. Szabó István főorvos ezután az utógondozásról, bővítéséről beszélt: éjjeli szanatórium, védett munkahely, védett munkásszállás és klubok szükségességéről, olyan közösségekről, ahol egymást támogatják az emberek, ahol kialakulhat az egészséges cső portön tu db t. Ezek még nem tökéletesek. A továbbiakban a következőkre is kitért: — A belgyógyászati diagnózisok leple alatt is gyakran megbúvik az alkoholizmus. Aggasztó, hogy az utóbbi években egyre több az ötven év körüli elhaltak száma, eleinte csak a férfiaknál, most már a nőknél is. A boncolások gyakran kimutatják a májzsugorodást. A halálozások egy része keringési zavar, amely közvetlenül összefüggésbe hozható az alkoholizmussal. Nő az alkoholos elmebetegek száma. A szív, keringési betegségekkel a körzeti orvosok foglalkoznak, s gyakran az alkohol búvik meg a diagnózisok mögött, amely más, emésztőszervi betegségek állapotát is rontja. Nagyon sok a fedő diagnózis. A táppénzesek bizonyos aránya -is az alkoholistákból tevődik ki. A körzeti orvosnak nehéz dolga van. Elvonó kezelést nem alkalmazhat, esetleg a családdal beszélhet, ha az alkoholos közrehatás nyilvánvalóvá válik. A körzeti orvosnak kell a beteggel megértetnie, hogy betegsége összefüggésben van az itallal. Ezt viszont csak akkor teheti hatásosan, ha maga feddhetetlen. Sajnost ar orvosi szakma is „veszélyezteteti”, szinte foglalkozási ártalomnak számít már, hiszen mindenütt kínálgatják a doktort, s itallal ajándékozzák. — Nehezebb a dolga a körzeti orvosnak — folytatta a főorvos — az agresszív iszákossal. A közelmúltban hívta fel a megyei tanács vezetősége a helyi tanácsok figyelmét rá, hogy segítsék a körzeti orvost, adjanak neki politikai, erkölcsi támogatást, s ha szükséges, álljon rendelkezésére a körzeti megbízott is., összegezve elmondhatjuk, hogy az egészségügy igen sokat tesz megyénkben az alkoholbetegek gyógyításáért. Az utógondozásból is nagy részt vállalnak, de ez már olyan terület, ahol az érdekelt vállalatoknak, üzemeknek, azok szakszervezetének, társadalmi szerveinek is az eddiginél jobban be kellene kapcsolódniuk. v Hiába gyógyítanak meg embereket, ha utána a munkahely nem fogadja vissza, ha olyan valaki, mint a favágásra kényszerült mérnök, annak ellenére sem kap szak- képzettségének megfelelő munkát,, hogy szakmai tudását elismerik. Az értelmiségi körökbeS úgy látszik nagyobb a bezárkózás, pedig ott sem isznak kevesebbet, mint a munkások, de az utóbbiak körében több a megértés. Adamovics Ilona Könyvvel - könnyebb Könyvtárak az idősekért Könyvvel könnyebb! Gyakran találkozhatunk az egyik könyvterjesztő vállalat eme hangzatos reklámmondatával rádióban, televízióban, újságokban. Jó néhányan meggyanúsították már a vállalat propagandistáit, hogy csupán frappáns hangzása miatt választották a mondatot. Mert a ’Uínyv művel, oktat, gondolkodásra serkent, szórakoztat. Könyvvel könnyebb? Mi? Mitől? Miért? Ám vannak ennek a reklámmondatnak szép számmal őszinte hívei is. Akik tudiák, hogy könyvvel köny- nyebb. Könnyebb például eltölteni az idős korban felszaporodott magányos órákat. Illetve ... könnyebb lenne. Csakhogy sok esetben az idős ember saját ellátását is csak nehézségek árán tudja megoldani. Könyvtárlátogatásra többnyi- A nem futja erejéből. S ha egy-egy jószívű szomszédot meg is lehet kérni kisebb bevásárlásra, egy-egy levél feladására, a könyvkölcsönzés nem tartozik az apróbb szívességek közé. Ezért figyelemre méltó példa a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár akciója. A könyvtár szervezett keretek közt látja el a beteg, idős embereket olvasnivalóval. Havonta egyszer lakásukra viszik a könyveket. Az egész úgy kezdődött, hogy felméréseket készítettek, ki és miért nem kölcsönöz hosszabb ideje könyvet. Nagyon sok olyan, választ kaptak: „Idősek vagyunk, betegek, nem tudunk ■ elmenni a könyvekért, pedjg szívesen olvasnánk”. Ekkor két fiatal könyvtárosnő elhatározta, talál valamilyen megoldást, Sikerült is. Először is elolvastak minden olyan híradást, amely ebben a témában ötleteket adhatott. Aztán megkezdték a házhoz szállítást. A közös munka eredményeként könyv is Mianyagfizem Selyelen Huszonnégy lánynak, asszonynak biztosit folyamatos munkaalkalmat a selyebi Virradat Tsz műanyagüzeme, amely az elmúlt esz. tendőt szép nyereséggel zárta. Az itt dolgozók - többek között — különféle műanyag reklámszatyrokat készítenek. Fotój Kovács Mátyás Ú!ttt Hifii ragé öt leninvárosi iskolában folytak a közelmúltban az úttörők tudományos és technikai szemléjének megyei döntői. A forradalmi ifjúsági napok rendezvénysorozatában ötvenheten vetélkedtek a továbbjutásért. Á társadalomkutató kategóriában a miskolci 3. számú iskola csapata, a természetkutatók közül a leninvárosi 2. számú iskola csapata, az orosz nyelv kategóriában a Szikszói Általános Iskola. orosz nyelvtagozatosok versenyében a Szerencsi Általános Iskola csapata nyerte el az ’ első helyet. A további kategóriák helyezettjei: a szlovákul tanulók versenyében a miskolci 17. számú Általános Iskola, eszperantóul tanuló 5—6. osztályosok közül a Szirmabese- nyői Általános Iskola csapata lett az első. Az eszperantóval ismerkedők egyéni versenyében Koncsol Lívia szirmabesenyői úttörő nyerte el az első helyet. A .technikai ismeretek vetélkedőjén a Szikszói Általános Iskola három tanulója győzött. A matematikai verseny tíz legjobb dolgozatát fró tanuló jutott tovább, mind a hetedik, mind a nyolcadik osztályosok versenyében. Az országos kiíráson túl a háromnapos megyei találkozón hazai kezdeményezés egészítette ki a versenyek sorát. Szabó Zoltán emlékére rendezték meg a kisdobosok „Szép magyar beszéd” vetélkedőjét, ahol csapatversenyben Glózer Károly és Csorba Emese, a miskolci 12. számú Általános Iskola tanulói és Szilvássy Bence, született, amely tudományosan foglalkozik az idősek és a betegek ellátásával. Egyedül természetesen nem boldogultak. Jó néhány vállalat tudomására hozták, miben munkálkodnak. Segítőkész partnerekre találtak. Azóta társadalmi munkában hordják szét. a könyveket az olvasni vágyóknak a dolgozók. Az összefogás nyomán sok idős ember jut rendszeresen olvasnivalóhoz. A két lelkes. ifjú könyvtárosnő kezdeményezése követendő példa, fővároson kívül is. A felmérések elvégzésénél támaszkodhatnánk középiskolásokra, üzemekben dolgozó KISZ-esekre. Ezután ’ meg lehet keresni a vállalatok, üzemek könyvtárosait, akik a nyugdíiasbizottságokkal együttműködve segíthetnének az olvasni szerető, egyedülálló idős embereken! B. A. a miskolci 10-es számú Iskola tanulója nyerte az első helyet. Olvasásból első lett Szilvássy Bence miskolci, versmondásból Pálu Mónika kazincbarcikai, történet-me- semondásból Belicza Beáta mezőzombóri kisdobos. Háromkategóriás rajzversenyben is vetélkedtek; tanul- mányfestésből Majerusz Tibor leninvárosi és Kaposvári, Zita miskolci, szabad alkotómunkából Miskolczi Erika miskolci, műalkotáselemzésből Fodor Csilla ede- lényi és Borbély Barbara tokaji kisdobosok szerepeltek a legjobban. A Miskolci Akadémia! Bizottság, az MTESZ Heves, Borsod, Nógrád megyei Szervezete elnökségei, a Magyar Agráregyesület Heves, Borsod, Nógrád megyei szervezetei, a Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége kedden Egerben, a Technika Házában tanácskozást rendeztek a biomassza teljes körű hasznosításáról. Az értekezleten részt vettek a Heves, Borsod és Nógrád megyében dolgozó szakemberek. Csete László, az Agrárgazdasági Kutató Intézet igazgatóhelyettese, Mercsics Ele-, mér MÉM-főtanácsos és Agócs József, a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet ágazatvezetője tartottak előadást. Hangsúlyozták, hogy a meg nem újítható erőforrások — például a szén, az olaj, a földgáz — mellett egyre nagyobb szerepűje van a megújítható erőforrásoknak. Az élettelen természethez tartozó erőforrások, például a szén, vízi energia, a napfény — mellett a másik alcsoport, a biológiai erőforrások elnevezést kapta. Ide tartozik az élővilág. Mindenekelőtt ismerni kell a biológiai erőforrásokban rejlő tartalékokat, azok kihasználásának lehetőségeit és korlátáit. Figyelembe kell venni azt is, hogy a biológiai erőforrások ma már az élelmiszertermelésben és a környezeti egyensúly fenntartásában betöltött szerepükön túl egyre jelentősebb helyet foglalnak el a mezőgazdaságon kívüle ágazatok nyersanyag- és energia- ellátásában is. Ismeretes, hogv hazánkban a növénytermelésben elért növekedési ütem .az utóbbi két évtizedben a második legnagyobb volt a világon. A fejlődés nagy fajlagos energia-, anyag- és Isi 2 járni - kevesebb ' 2 beleset (Folytatás az 1. oldalról7 ’ a Megyei Közlekedésbiztonsági Tanács ülésén Tóth Tibor rendőr ezredes, a Borsod megyei Rendőr-főkapitányság vezető-helyettese. (Az ülést megelőzően az MKBT elnöksége elfogadta a ‘megye közlekedésbiztonsági helyzetéről számot adó értékelést, illetve az ÉMÁSZ, valamint a Volán 3-as számú Vállalat balesetmegelőzési tevékenységéről számot adó tájékoztatót.) A Megyei Közlekedésbiztonsági Tanács 1982-ben végzett munkájáról Pónus Ferenc rendőr őrnagy, a Borsod megyei Rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti alosztályának vezetője, az MKBT titkára számolt be. Mint mondotta, az előző évben is sok előadás, tanfolyam várta azokat, akik közlekedési ismereteik bővítésére. gazdagítására törekedtek. Az óvodáktól, az általános iskolákig, illetve a munkahelyeken is nagy gondot fordítottak az ismeretek átadására. (Sajnálatos, hogy a magángepjármű-vézetők körében a szükségesnél kisebb az érdeklődés.) Az MKBT titkára ismertette a területi KBT-k közt meghirdetett verseny eredményét. Az első helyen az encsi járási KBT végzett az ózdi városi-járási, illetve a kazincbarcikai városi KBT előtt. A legjobb eredményt elért közlekedésbiztonsági tanácsok vezetőinek, képviselőinek dr. Túrós András megyei rendőrfőkapitánv pénzjutalmat adott: át, amit a KBT-k közlekedésnevelési célokra költhetnek. eszközráfordítás mellett h»J ladt előre. Ezért a jövőbeni fejlesztés, a természeti és biológiai erőforrások racionális hasznosítása, valamint a megtermelt biomassza sokoldalúbb és teljesebb fel- használása révén képzelhető csak el. A fejlesztés egyik fontos feltétele az úgynevezett melléktermék és hulladék hasznosításának célszerűbb megoldása. Ugyanis a fő termék mellett jelentős mennyiségű, a fő termékkel közel azonos tömegű mellék- termék és hulladék keletkezik. 1980-ban például körülbelül 54 millió tonna növényi eredetű száraz anyag keletkezett, amiből több mint 20 millió tonna melléktermek, hulladék. Ennek egy jelentős része már eddig is hasznosításra került, de ha a növénytermelést fokozzuk, akkor a keletkező mellék- termék és hulladék tömege is növekszik, aminek a fel- használásával is számolni kell. Mindezek elsősorban az elsődleges biomassza-termelésre vonatkoznak. 1981-ben a Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezésére országos felmérés indult, a biológiai eredetű anyagok hasznosításának távlati lehetőségei témában. Húsz munkacsoport különböző részterületeken elemezte a szóban forgó lehetőségeket. 1990-ig előretekintő összeállítás készült azzal a szándékkal, hogy előmozdítsa és megalapozza a szükséges állami és vállalati intézkedéseket. A legfontosabb megállapításokat ösz- szegező jelentést 1983. május 3-án a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése keretében az agrártudományok osztálya által szervezett vitaülésen terjeszti elő a komplex bizottság, amely a felmérést irányította. Tanácskozás a biomassza teljes körű hasznosításáról