Észak-Magyarország, 1983. március (39. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-24 / 70. szám

1983.‘március 24., csütörtök ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Mentőöv Riportok niáü megyei helyzetkép Az elmúlt hetekben néhány gyógyult, vagy gyógyulófélben lévő alkoholista val­lott önmagáról, életéről. Miskolcon a DVMK adott helyet az alkoholmentes klubnak. A havi két- összejövetel helyett azóta minden csütörtökön • találkozhatnak a klub tagjai. Szervezett programról és a kötetlen klub­találkozókról Nagy József, a klub társadal­mi titkára gondoskodik. Sajnálatos, hogy a létszám még mindig nem éri el a har­mincat, s ezek jó része is a környező fal­vakból jár be. Az pedig még sajnálato­sabb, hogy az LKM és a DIGÉP annak ellenére, hogy az alkoholizmus sok gondot okoz, és annak ellenére, hogy saját műve­lődési központjukban van a klub, nem szor­galmazza és nem irányítja oda társadalmi szervezetein keresztül azokat a dolgozókat, akiknek segítséget nyújtana ez a közösség. A riportsorozat összegezéseként a megye helyzetét tekintettük át Izsófalván az al­koholelvonó munkaterápiás osztályon meg­tartott tanácskozáson. Dr. Guba Sándor, a megyei ideggondozó intézet vezető főorvosa szólt elsőként: — Az elmúlt időszakban az ellátásra szo­ruló férfibetegek egyre jelentősebb hánya­dát alkoholbetegek teszik ki. A megyei kór­ház II. idegosztályának addictiós részlege 1981 januárjától ellátja az önkéntes és gyógykezelésre kötelezett alkoholbetegeket is. A betegek több mint felét az izsófalvai utókezelő részlegben látják el. Az elmúlt évben a kórházi osztály 1139 beteget vett fel, s ezek közül 738 került később Izsófal- vára. Ez év március 1-től' a megyei kór­ház ellátási területéhez tartozó alkoholbe­tegek kezelése teljes egészében Izsófalva feladata. A megyében 7 alkoholgondozó működik, a gondozottak száma 1978-ban 3101 volt, tavaly 4192. A nyilvántartott gon­dozottak száma a megyében valamivel ma­gasabb, mint az országos átlag. Az alko­holbeteg-ellátásra szolgáló kórházi ágyszám is magasabb az országos átlagnál, de a rá­szoruló betegekhez viszonyítva mégsem ele­gendő. Ezen a helyzeten javít az izsófalvai osztály átszervezése. Kiépülőben van a pszichiátriai és alkoholgondozói hálózat, javultak a területi munka feltételei. így látja a témában legilletékesebb. Mit mond erről dr. Török Pál megyei ideggyó­gyász szakfőorvos: — Saját tapasztalatról is beszélhetek, hi­szen egy ideig foglalkoztam a női alkoho­listákkal. Véleményem szerint erőteljeseb­ben kellene disztingválnunk az alkoholista betegek között. Először is ki kellene vá­lasztanunk azokat, akik ténylegesen bete­gek, tehát szenvedélybetegek. Külön kell választani, akik készséget mutatnak őszin­tén a javulásra, s ezt készségesen elő is segítik, itt más elvek szerint kellene ke­zelni, több segítséget nyújtani a szociális beilleszkedésnél, munkaterápiánál. Megint más kategóriába, sorolandók a bűnözők, akik mellékesen alkoholizálnak is. Dr. Szabó István, a megyei tanács egész­ségügyi osztályának vezető főorvosa így kapcsolódik a témához: — Kormányhatározat készteti az egész­ségügyet arra, hogy a kötelező alkohol­elvonó kezelést kórházi ápolással kell kez­deni. Ezt a kormánydöntést nekünk végre kell hajtani. Ahhoz viszont egy fillért sem kapott az egészségügy, hogy megfelelő in­tézményt hozzon létre. Dicsekvés nélkül mondhatjuk, hogy Borsod megye volt az egyetlen az országban, amelyik erre áldo­zott. Az izsófalvai intézet épületét ingyen kaptuk a szénbányászati tröszttől, s tízmil­lió forintért alakítottuk ki saját céljaink­nak megfelelően és rendeztük be. Komoly összegeket ruháztunk be a megyében ar­ra, hogy az alkoholistákat megfelelő kö­rülmények között tudjuk kezelni. Az itt lévő 270 ágyat teljesen alkoholelvonóra kí­vánjuk felhasználni. Nézzük a számokat: ha 12 ezer alkoholistát tartanak nyilván a megyében, s ezek mondjuk hatévenként vonulnak be, akkor az intézet kéthónapos turnusokat tud befogadni. De figyelembe kell venni, hogy ezenkívül 30 ézer körüli az úgynevezett iszákos, aki még nem de- pendens, de annyi bajt csinál a családban, munkahelyen, hogy ezek egy részét is fel kell venni, mert jobb pillanataiban vagy maga vonul be, vagy a család, munkahely szorgalmazza. — Az itt dolgozó orvosok, a pszichológus élete nem könnyű. Ma az intézetben a fő­orvosnő mellett jelenleg két szülész műkö­dik. Az intézet korábbi személyzeti ellá­tottságát jobb, ha nem feszegetjük. A lé­nyeg: kényszerből kikerült orvosok foglal­koztak a kényszerelvonósokkal. A megyei kórházban alig van orvos, aki szükségből nem volt ide kivezényelve néhány napra. Ez az áldatlan állapot talán most már meg­szűnik. Az új főorvosnőnek minden segít­séget megadunk ahhoz, hogy helyreállítsa és kialakítsa az intézetben a tisztes fegyel­met és rendet. Dr. Szabó István főorvos ezután az utó­gondozásról, bővítéséről beszélt: éjjeli sza­natórium, védett munkahely, védett mun­kásszállás és klubok szükségességéről, olyan közösségekről, ahol egymást támogatják az emberek, ahol kialakulhat az egészséges cső portön tu db t. Ezek még nem tökéletesek. A továbbiakban a következőkre is kitért: — A belgyógyászati diagnózisok leple alatt is gyakran megbúvik az alkoholiz­mus. Aggasztó, hogy az utóbbi években egyre több az ötven év körüli elhaltak szá­ma, eleinte csak a férfiaknál, most már a nőknél is. A boncolások gyakran kimutat­ják a májzsugorodást. A halálozások egy része keringési zavar, amely közvetlenül összefüggésbe hozható az alkoholizmussal. Nő az alkoholos elmebetegek száma. A szív, keringési betegségekkel a körzeti orvosok foglalkoznak, s gyakran az alkohol búvik meg a diagnózisok mögött, amely más, emésztőszervi betegségek állapotát is ront­ja. Nagyon sok a fedő diagnózis. A táp­pénzesek bizonyos aránya -is az alkoholis­tákból tevődik ki. A körzeti orvosnak ne­héz dolga van. Elvonó kezelést nem alkal­mazhat, esetleg a családdal beszélhet, ha az alkoholos közrehatás nyilvánvalóvá vá­lik. A körzeti orvosnak kell a beteggel megértetnie, hogy betegsége összefüggésben van az itallal. Ezt viszont csak akkor te­heti hatásosan, ha maga feddhetetlen. Saj­nost ar orvosi szakma is „veszélyezteteti”, szinte foglalkozási ártalomnak számít már, hiszen mindenütt kínálgatják a doktort, s itallal ajándékozzák. — Nehezebb a dolga a körzeti orvosnak — folytatta a főorvos — az agresszív iszá­kossal. A közelmúltban hívta fel a me­gyei tanács vezetősége a helyi tanácsok fi­gyelmét rá, hogy segítsék a körzeti orvost, adjanak neki politikai, erkölcsi támogatást, s ha szükséges, álljon rendelkezésére a kör­zeti megbízott is., összegezve elmondhatjuk, hogy az egész­ségügy igen sokat tesz megyénkben az al­koholbetegek gyógyításáért. Az utógondo­zásból is nagy részt vállalnak, de ez már olyan terület, ahol az érdekelt vállalatok­nak, üzemeknek, azok szakszervezetének, társadalmi szerveinek is az eddiginél job­ban be kellene kapcsolódniuk. v Hiába gyógyítanak meg embereket, ha utána a munkahely nem fogadja vissza, ha olyan valaki, mint a favágásra kénysze­rült mérnök, annak ellenére sem kap szak- képzettségének megfelelő munkát,, hogy szakmai tudását elismerik. Az értelmiségi körökbeS úgy látszik nagyobb a bezárkó­zás, pedig ott sem isznak kevesebbet, mint a munkások, de az utóbbiak körében több a megértés. Adamovics Ilona Könyvvel - könnyebb Könyvtárak az idősekért Könyvvel könnyebb! Gyak­ran találkozhatunk az egyik könyvterjesztő vállalat eme hangzatos reklámmondatá­val rádióban, televízióban, újságokban. Jó néhányan meggyanúsították már a vál­lalat propagandistáit, hogy csupán frappáns hangzása miatt választották a monda­tot. Mert a ’Uínyv művel, oktat, gondolkodásra ser­kent, szórakoztat. Könyvvel könnyebb? Mi? Mitől? Mi­ért? Ám vannak ennek a rek­lámmondatnak szép szám­mal őszinte hívei is. Akik tudiák, hogy könyvvel köny- nyebb. Könnyebb például el­tölteni az idős korban fel­szaporodott magányos órá­kat. Illetve ... könnyebb lenne. Csakhogy sok eset­ben az idős ember saját el­látását is csak nehézségek árán tudja megoldani. Könyvtárlátogatásra többnyi- A nem futja erejéből. S ha egy-egy jószívű szomszédot meg is lehet kérni kisebb bevásárlásra, egy-egy levél feladására, a könyvkölcsön­zés nem tartozik az apróbb szívességek közé. Ezért figyelemre méltó példa a Fővárosi Szabó Er­vin Könyvtár akciója. A könyvtár szervezett keretek közt látja el a beteg, idős embereket olvasnivalóval. Havonta egyszer lakásukra viszik a könyveket. Az egész úgy kezdődött, hogy felmé­réseket készítettek, ki és mi­ért nem kölcsönöz hosszabb ideje könyvet. Nagyon sok olyan, választ kaptak: „Idő­sek vagyunk, betegek, nem tudunk ■ elmenni a köny­vekért, pedjg szívesen olvas­nánk”. Ekkor két fiatal könyvtárosnő elhatározta, ta­lál valamilyen megoldást, Sikerült is. Először is elol­vastak minden olyan hír­adást, amely ebben a témá­ban ötleteket adhatott. Az­tán megkezdték a házhoz szállítást. A közös munka eredményeként könyv is Mianyagfizem Selyelen Huszonnégy lánynak, asszonynak biztosit folyamatos munkaalkal­mat a selyebi Virradat Tsz műanyagüzeme, amely az elmúlt esz. tendőt szép nyereséggel zárta. Az itt dolgozók - többek között — különféle műanyag reklámszatyrokat készítenek. Fotój Kovács Mátyás Ú!ttt Hifii ragé öt leninvárosi iskolában folytak a közelmúltban az úttörők tudományos és tech­nikai szemléjének megyei döntői. A forradalmi ifjúsá­gi napok rendezvénysoroza­tában ötvenheten vetélked­tek a továbbjutásért. Á társadalomkutató kate­góriában a miskolci 3. szá­mú iskola csapata, a termé­szetkutatók közül a leninvá­rosi 2. számú iskola csapa­ta, az orosz nyelv kategóriá­ban a Szikszói Általános Is­kola. orosz nyelvtagozatosok versenyében a Szerencsi Ál­talános Iskola csapata nyer­te el az ’ első helyet. A to­vábbi kategóriák helyezett­jei: a szlovákul tanulók ver­senyében a miskolci 17. szá­mú Általános Iskola, eszpe­rantóul tanuló 5—6. osztá­lyosok közül a Szirmabese- nyői Általános Iskola csa­pata lett az első. Az eszpe­rantóval ismerkedők egyéni versenyében Koncsol Lívia szirmabesenyői úttörő nyerte el az első helyet. A .techni­kai ismeretek vetélkedőjén a Szikszói Általános Iskola három tanulója győzött. A matematikai verseny tíz legjobb dolgozatát fró ta­nuló jutott tovább, mind a hetedik, mind a nyolcadik osztályosok versenyében. Az országos kiíráson túl a háromnapos megyei találko­zón hazai kezdeményezés egészítette ki a versenyek sorát. Szabó Zoltán emléké­re rendezték meg a kisdo­bosok „Szép magyar beszéd” vetélkedőjét, ahol csapatver­senyben Glózer Károly és Csorba Emese, a miskolci 12. számú Általános Iskola tanulói és Szilvássy Bence, született, amely tudományo­san foglalkozik az idősek és a betegek ellátásával. Egyedül természetesen nem boldogultak. Jó néhány vál­lalat tudomására hozták, miben munkálkodnak. Segí­tőkész partnerekre találtak. Azóta társadalmi munkában hordják szét. a könyveket az olvasni vágyóknak a dolgo­zók. Az összefogás nyomán sok idős ember jut rendsze­resen olvasnivalóhoz. A két lelkes. ifjú könyvtárosnő kezdeményezése követendő példa, fővároson kívül is. A felmérések elvégzésénél tá­maszkodhatnánk középiskolá­sokra, üzemekben dolgozó KISZ-esekre. Ezután ’ meg lehet keresni a vállalatok, üzemek könyvtárosait, akik a nyugdíiasbizottságokkal együttműködve segíthetnének az olvasni szerető, egyedül­álló idős embereken! B. A. a miskolci 10-es számú Is­kola tanulója nyerte az első helyet. Olvasásból első lett Szilvássy Bence miskolci, versmondásból Pálu Mónika kazincbarcikai, történet-me- semondásból Belicza Beáta mezőzombóri kisdobos. Há­romkategóriás rajzverseny­ben is vetélkedtek; tanul- mányfestésből Majerusz Ti­bor leninvárosi és Kaposvá­ri, Zita miskolci, szabad al­kotómunkából Miskolczi Eri­ka miskolci, műalkotás­elemzésből Fodor Csilla ede- lényi és Borbély Barbara tokaji kisdobosok szerepel­tek a legjobban. A Miskolci Akadémia! Bi­zottság, az MTESZ Heves, Borsod, Nógrád megyei Szer­vezete elnökségei, a Magyar Agráregyesület Heves, Bor­sod, Nógrád megyei szerve­zetei, a Termelőszövetkeze­tek Területi Szövetsége ked­den Egerben, a Technika Házában tanácskozást ren­deztek a biomassza teljes körű hasznosításáról. Az ér­tekezleten részt vettek a He­ves, Borsod és Nógrád me­gyében dolgozó szakemberek. Csete László, az Agrárgaz­dasági Kutató Intézet igaz­gatóhelyettese, Mercsics Ele-, mér MÉM-főtanácsos és Agócs József, a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Termelőszö­vetkezet ágazatvezetője tar­tottak előadást. Hangsúlyozták, hogy a meg nem újítható erőforrá­sok — például a szén, az olaj, a földgáz — mellett egyre nagyobb szerepűje van a megújítható erőforrások­nak. Az élettelen termé­szethez tartozó erőforrások, például a szén, vízi energia, a napfény — mellett a má­sik alcsoport, a biológiai erő­források elnevezést kapta. Ide tartozik az élővilág. Mindenekelőtt ismerni kell a biológiai erőforrásokban rej­lő tartalékokat, azok kihasz­nálásának lehetőségeit és korlátáit. Figyelembe kell venni azt is, hogy a bioló­giai erőforrások ma már az élelmiszertermelésben és a környezeti egyensúly fenn­tartásában betöltött szerepü­kön túl egyre jelentősebb helyet foglalnak el a me­zőgazdaságon kívüle ágaza­tok nyersanyag- és energia- ellátásában is. Ismeretes, hogv hazánkban a növényterme­lésben elért növekedési ütem .az utóbbi két évtizedben a második legnagyobb volt a világon. A fejlődés nagy faj­lagos energia-, anyag- és Isi 2 járni - kevesebb ' 2 beleset (Folytatás az 1. oldalról7 ’ a Megyei Közlekedésbizton­sági Tanács ülésén Tóth Ti­bor rendőr ezredes, a Bor­sod megyei Rendőr-főkapi­tányság vezető-helyettese. (Az ülést megelőzően az MKBT elnöksége elfogadta a ‘megye közlekedésbizton­sági helyzetéről számot adó értékelést, illetve az ÉMÁSZ, valamint a Volán 3-as szá­mú Vállalat balesetmegelő­zési tevékenységéről számot adó tájékoztatót.) A Megyei Közlekedésbiz­tonsági Tanács 1982-ben végzett munkájáról Pónus Ferenc rendőr őrnagy, a Bor­sod megyei Rendőr-főkapi­tányság közlekedésrendésze­ti alosztályának vezetője, az MKBT titkára számolt be. Mint mondotta, az előző év­ben is sok előadás, tanfo­lyam várta azokat, akik közlekedési ismereteik bőví­tésére. gazdagítására töre­kedtek. Az óvodáktól, az ál­talános iskolákig, illetve a munkahelyeken is nagy gon­dot fordítottak az ismeretek átadására. (Sajnálatos, hogy a magángepjármű-vézetők körében a szükségesnél ki­sebb az érdeklődés.) Az MKBT titkára ismer­tette a területi KBT-k közt meghirdetett verseny ered­ményét. Az első helyen az encsi járási KBT végzett az ózdi városi-járási, illetve a kazincbarcikai városi KBT előtt. A legjobb eredményt elért közlekedésbiztonsági ta­nácsok vezetőinek, képvise­lőinek dr. Túrós András megyei rendőrfőkapitánv pénzjutalmat adott: át, amit a KBT-k közlekedésnevelési célokra költhetnek. eszközráfordítás mellett h»J ladt előre. Ezért a jövőbeni fejlesztés, a természeti és biológiai erőforrások racio­nális hasznosítása, valamint a megtermelt biomassza sok­oldalúbb és teljesebb fel- használása révén képzelhető csak el. A fejlesztés egyik fontos feltétele az úgyneve­zett melléktermék és hulla­dék hasznosításának célsze­rűbb megoldása. Ugyanis a fő termék mellett jelentős mennyiségű, a fő termékkel közel azonos tömegű mellék- termék és hulladék keletke­zik. 1980-ban például körül­belül 54 millió tonna növé­nyi eredetű száraz anyag keletkezett, amiből több mint 20 millió tonna mellék­termek, hulladék. Ennek egy jelentős része már eddig is hasznosításra került, de ha a növénytermelést fokozzuk, akkor a keletkező mellék- termék és hulladék tömege is növekszik, aminek a fel- használásával is számolni kell. Mindezek elsősorban az elsődleges biomassza-terme­lésre vonatkoznak. 1981-ben a Magyar Tudo­mányos Akadémia kezde­ményezésére országos fel­mérés indult, a biológiai ere­detű anyagok hasznosításá­nak távlati lehetőségei té­mában. Húsz munkacsoport különböző részterületeken elemezte a szóban forgó le­hetőségeket. 1990-ig előrete­kintő összeállítás készült az­zal a szándékkal, hogy elő­mozdítsa és megalapozza a szükséges állami és vállala­ti intézkedéseket. A legfon­tosabb megállapításokat ösz- szegező jelentést 1983. május 3-án a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése kereté­ben az agrártudományok osztálya által szervezett vi­taülésen terjeszti elő a komp­lex bizottság, amely a fel­mérést irányította. Tanácskozás a biomassza teljes körű hasznosításáról

Next

/
Thumbnails
Contents