Észak-Magyarország, 1983. március (39. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-23 / 69. szám

1983. március 23., szerda ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Mit mondanak a vizsgálatok? Hatékonyai állattartás Bál zeoiitkészítményekkel Ősrégi (alak Trencsén vára újjászületik A zeolilról számos publi­káció jelent meg az -elmúlt egy-két esztendőben. Ez az ásványféleség az utóbbi idők felfedezettje és tulajdonkép­pen meghökkentő, hogy ez az igen széles skálán fel­használható anyag milyen nehezen tört utat magának a közöny és az ellenséges magatartás akadályain, más oldalról a ma meglevő is­meretek alapján az a furcsa, hogy egyes területeken a hiányát hogyan viselték el. Mert a zeolit és a belőle ké­szíthető termékféleségek ská­lája már eléri a tizenhetet, és egyáltalán nem biztos, hogy ez a felső határ. A té­ma időszerűségét most az adja újra, hogy a füzesgyar­mati Vörös Csillag Mezőgaz­dasági Termelőszövetkezet laboratóriumában elkészült az a jelentés, amely ebből az ásványféleségből készült termékről ad szakvéleményt, éti; ezzel tovább bővíti a ko­rábbi kört, vagy ha úgy tet­szik, a zeolittermékeket új­ra minősíti. A szóban forgó jelentést J-Iajdu Gyulával, a Mádi Ás­ványbánya és Örlőüzem igazgatójával lapozgatjuk, aki megjegyzi, a zeolit- első lei- használását is ebben a szö­vetkezetben végezték, 1979- ben. Tehát meglehetősen rö­vid idő alatt aratta ez az új termék azt az elismeréskört, amely ma méltán sajátja. Nem sokkal később megér­kezik dr. Mátyás Ernő ku­tatási .osztályvezető, és vas­kos írásos anyagot mutat a ma meglevő készítmények hatásáról. A jelentés készí­tői a Zeolit RCL—0 jelű gyártmányt vizsgálták meg és megállapították, hogy a Mádon előállított természetes ásványanyagokból álló ter­mék, bár nem tápszer, de ha azt az állatok, nevezete­sen broiler pecsenyecsirkék táplálékába 10 százalékos arányban belekeverik, ak­kor ez az ásványkompozíció egyértelműen javítja az ál­latok takarmányhasznosítá­sát- és más kedvező hatáso­kat is kivált. A vizsgálatok alkalmából megállapították azt is, hogy egy csirke fel­nevelésénél összesen 42,7 gramm tápfehérjét lehet megtakarítani, ha a broiler csirkéket zeolittal dúsított tá­pon tartják. Bár ez látszólag kicsi szám, de egymillió szárnyas felne­velésénél 1,4 kilogrammos át- lágsúlyu állatokat számolva' a „megtakarítás” már igen jelentős, hiszen ez összesen 598 mázsa vegyes fehérjeab­rakot jelent. Nem elhanya­golható az a kedvező hatás sem, amelyet ugyancsak a tanulmány készítői tapasztal­tak. ez pedig az, hogy az ól légterében jelentősen csök­kent a széndioxid- és az ammóniatartalom, amely a zeolit abszorpciós hatásának- következménye. A gázok csökkentése pedig egyértel­műen javítja a szárnyasok közérzetét. , — Ez azért van — magya­rázza dr. Mátyás Ernő —, mert ez a 35—40 százalék­nyi klinoptilolitot tartalmazó ásványi keverék olyan mik- ropólusos kristályos rendsze­rű, amely az említett gá­zok mellett minden más ká­ros gázt is, például merkap- tánokat,, a legjellemzőbb bűzös anyagokat is megköti, — De nem merül ki a zeo- Lit kedvező hatása az emlí­tetteknél — mondja az osz­tályvezető —, hanem szólni kell az ioncserélő hatásáról is. amely lehetővé teszi, hogy az állati' szervezet számára 8 létfontosságú elemeket: kalciumot, magnéziumot, va­sat és cinket is leadjon. Ugyancsak fontos a zeolit antiparazitikus hatása is, amely lehetetlenné teszi a káros paraziták szaporodá­sát. Azzal pedig, hogy a zeolit és a felhasznált más természetes ásványok ritka elemeket is tartalmaznak, to­vábbá ezek az elérnek az ál­latok szervezetébe beépül­nek, ezeknek az ásványok­nak a hatására tulajdonkép­pen megszüntethető az álla­tok kannibalizmusa is. — A felsorolt hatások rendkívül fontosak — jegy­zi meg az igazgató —, de nem kell arra gondolni, hogy valami csodaszert találtunk fel. Egyszerűen arról van szó, hogy a zeolit természe­tes ásványi anyag, amely így ebben a formában lehe­tővé teszi, hogy az inten­zív tartási körülmények kö­zött a természetes életfelté­telekhez hasonló hatást ala­kítsanak ki a broiler csir­kék számára, ötven-száz év­vel ezelőtt ugyanis ki néz­te, hogy a tyúkok kapirgá- lás közben mit és milyen ás­ványokat esznek meg, ez esetben viszont tudjuk, hogy az általunk előállított ké­szítmény az a szer, amely szinte optimálisan használ­ható, a tartás körülményei­nek javítására .és a termé­szetes állapothoz való köze­lítésére. — Az elmúlt évben mint­egy 10 ezer tonna készít­ményt állítottunk elő — mondta az' igazgató. — De ez a mennyiség az idén vár­hatóan növekedni fog, mert nemcsak a hazai mezőgaz­dasági üzemek, hanem pél­dául a nyugatnémet, oszt­rák és svéd cégek is vásá­rolják. Bár azt hozzá kell tenni, hogy az ilyen jellegű felhasználásban a magyar közös gazdaságok az élen járnak. — De nekünk van zeoli­tunk — vág a szavába dr. Má­tyás Ernő. — És valóban, ezek az eredmények tisztele­tet parancsolóak. Mert mivel magyarázható például az, hogy a zeolit hatására a sertések két héttel korábban érik el a vágósúlyt, mint azok az állatok, amelyek nem kaptak belőle. A bor­jaknál pedig megszűnik a hasmenésből eredő elhullás, és javítja a zeolit a halak tartásának feltételeit is. És nem utolsósorban, az ada­golás esetén az állatoknál egvértelműen javul az álla­tok takarmányhasznosítása. Ezek tehát a tények. És mint a jelentésből kitűnik, egy kilogramm csi-kehús elő­állításánál a zeolit haszná­lata egv—egy forint 50 fil­lérrel csökkenti az állat fel­nevelésének költségeit. Nagy­számú állatnál bizony nem lehet elhanyagolni az ilyen jelleffű költségcsökkentő té­nyezőt sem. — A jelenlegi kapacitá­sunkkal mintegy 15—20 ezer tonna zeolitot tartalmazó termék előállítására vagyunk képesek — mondja az igaz­gató. — Azt is tudjuk, bőgj’ a készítmény egyelőre drá­ga. De ha tovább növeked­nek az igények és lesz pénz, egy nagyobb üzem építésé­re. akkor természetesen csökkenhet az előállítási költség, hiszen alapanyag sze­rencsére bőven van, és ak­kor az állattartók számára egy olyan fontos terméket adhatunk, amely lényegesen javítja a nevelés és hizlalás folléleleit. Hajdú Gábor A Kárpátok övezte • Trencsén várából cso­dálatos. a kilátás a Vág völgyére. A soha be nem vett középkori erőd két évszázada a tűz martalé­ka lett. Az .1790 évi tűz­vész után nem akadt, aki kitatarozta volna. A gyö­nyörű műemlék az elmúlt évtizedekben született újjá. Trencsén már a római korban a történelem szín­padára lépett. A Duna- menti provinciában 179 körül, amikor a legyőzött, germán eredetű kvádok in­kább elköltöztek erről a vidékről, semhogy tűrjék a római elnyomást, Marcus Aurélius császár, ezt meg­akadályozandó megparan­csolta, hogy a római hely­őrségek szánjanak meg minden hegyszorost. így kerültek a Laugaritium, a mai Trencsén nevű tele­A lakás — életszükséglet. Akinek nincs, arra törekszik, hogy mielőbb legyen. Akinek már van, annak minden igye- kezete, hogy lakályossá, ké­nyelmessé tegye otthonát. A Lakásgondok megoldásához a saját erőforrásokon túl, mesz- szemenő segítséget nyújt az állam is. Különféle lehetősé­geket és feltételeket teremt ahhoz, hogy a lakással össze­függő jogos törekvések mi­előbb megvalósuljanak. En­nek egyik formája a lakás­építő, illetve a lakásfenntar­tó szövetkezet. E társulások­nak egy évtizednél alig na­gyobb a múltja, annál gazda­gabb a jelene. Ha netán va­laki megírná a lakásszövet­kezetek eddigi történetét, bi­zonyára hasznos tapasztala­tokat összegezhetne. Ilyen összegzések minden szövetke­zetben minden esztendőben sorra kerülnek. Ilyenkor megvonják a mérlegét an­nak. hogyan dolgoztak, mi­ben sikerült haladási elérni, és mi az, amiben még aka­dályokkal kell szembe nézni. Ennek tükrében vonta meg mérlegét Miskolcon, a diós­győri városközpontban mű­ködő Váralja Lakásfenntartó Szövetkezet. Ha eltekintünk néhány ne­gatívnak ítélhető tényezőtől, elmondható: az a szövetke­zet évről évre gyarapodik, és olyan eredményeket ér el. amelyek példamutatónk le­hetnek mások számára is. Amíg néhány évvel ezelőtt ki sem látszottak a gondok­ból, bajokból, addig ma már arról számolhatnak be. hogy legfőbb célkitűzéseiknek si­keresen tettek eleget. Ami a lényeg: az igazgatóság, a múlt évben megtartott küldött­gyűlés által jóváhagyott terv pülésre a római légiók. Itt-tartózkodásuk tényét a vársziklában örökítették meg, ami ma is tisztán lát­ható. Az általános felújító munkálatokat, amit sokré­tű régészeti kutatás kísér, 1952-ben kezdték meg, mi­után a várat műemlékké nyilvánították. Igen sok tárgyi leletre bukkantak, amelyek az épülettel kap­csolatos, régebben is is­mert történelmi tényeket bizonyítják. A fennmaradt részek tanúsága szerint a vár (a nagytorony és a védőfal) az 1260—1270-es években épült. Csák Máté idejében átépítették és várpalotával, valamint kis kápolnával egészítették ki. Ez az oligarcha, akinek szinte fejedelmi hatalma volt, udvari karrierjét 1293-ban kezdte, mint po­és1 költségvetés alapján gaz­dálkodott. A szigorú ügy­rend, a naprakész nyilvántar­tás, az igazgatóság intézke­déseinek következetes szá­monkérése azt eredményez­te, hogy a múlt év végén a megtakarítás több mint 150 ezer forint volt. A munka színvonalának növekedésé­ben tapasztalható folyamatos fejlődés egyik ismérve az is, hogy a vezetőség és a tagság közötti kapcsolat — ami meg­alapozott bizalomra épül —, az évek múlásával mind szo­rosabbá vált. Ez abban is ki­fejezésre jut, hogy az olyan tagok, akik korábban ezrek­ben mérhető összeggel tartoz­tak a szövetkezetnek, mert nem fizették be időben a fenntartási és felújítási költ­ségeket, ma már lényegesen kevesebben vannak. De hogy javult • a fizetési morál, ar­ia mi sem jobb bizonyíték, mint az hogy csökkent a hátralékosok száma és csök­kent a hátralékok abszolút összege is. Amíg az előző év­ben 247 tagnak 340 ezer fo­rint tartozása volt, most már csak 124 tagnak van tartozá­sa, ami 191 ezer forintra te­hető. Az elért eredmény biz­tató, de még mindig nem ki­elégítő. miután a szövetkeze­ti tagok 10 százalékának van 200 forinton felüli tartozása. E szövetkezét lakásai, épü­letei két utcában, az Árpád és a Kuruc utcában találha­tók. Az igazgatóság által megfogalmazott értékelés hangsúlyozza, a fizetési mo­rál évek óla a Kuruc utcai szövetkezeti tagoknál a leg­jobb. Nincs mit tagadni azon. hogy a hátralékok be­hajtása sok adminisztráció­val és költséggel jár együtt. De várni arra, hogy aki ed­A sziklára épüli trencséni vár zsonyi ispán, s az 1296— 1299-es években a palati- nusi tisztet viselte. Akko­riban foglalta el Trencsén és Nyitra megyéket, s több más területet. Az ezt kö­vető évszázadokban a vár gyakran váltotta gazdáit. A felújítási munkálatok során fokozatosan felépült a XIV. század végéről szár­mazó Lajos-palota, amely­nek egykori kincstárát a régészeti leletek múzeu­mává alakították át. A szakemberek felújították az úgynevezett Ágyú-bás­tyát, amely ma kiállítási terem. Újjáépítették az egykori lőporszárítót és a mellette. levő gótikus ká­polnát is, Igen nehézmun- ka volt a vár híres kút­jának felújítása. Ehhez egy megindító legenda fű­ződik: a sziklába vésett kutat Omár pasa építtet­dig nem fizetett, ezután ön­magától tesz eleget kötele­zettségének, nem lenne min­den esetben célravezető. Az igazgatóság e tekintetben mindig nagy türelmet és megértést tanúsított. Hivata­los eljárást (letiltást) csali azok ellen kezdeményeztek, akikkel semmiképpen sem boldogultak. Ezek az intéz­kedések találkoznak a tagság túlnyomó többségének egyet­értésével, hiszen a be nem fizetett fenntartási, felújítási költségek hiányában az épü­letek karbantartása, állag- megóvása, a szükséges javí­tások elvégzése és a gazdál­kodással együtt járó egyéb költségek fedezetének bizto­sítása lehetetlen. A számok tanúsága szerint a Váralja Lakásfenntartó Szövetkezet takarékosan gaz­dálkodott. S e tekintetben a legnagyobb összegű költsé­geknél (villamosenergia-fel- használás, vizdíj stb.) értek el figyelemre méltó eredmé­nyeket. Érdekes és tanulságos az az elemzés, amelyből ki­tűnik, hogy melyik épület milyen hatásfokkal, illetve milyen arányban részesül a költségekből. Az átlagot szá­mítva. az üzemeltetési költ­ség ennél a szövetkezetnél 4 forint 15 fillér. Ezen belül azonban van olyan épület, ahol egy négyzetméter 41 fillérrel kerül többe, van vi­szont olyan példa is, ahol jó­val az átlag alatti összeg jut egy-egy négyzetméterre. Ez utóbbiak példája a követen­dő. amit ha sikerülne álta­lánossá tenni akkor a követ­kező mérlegnél még nagyobb összegű megtakarítás kerül­het a szövetkezet számlájára. A szövetkezet belső életén, gazdálkodásán • túl, vannak te, hogy kiválthassa a vár « akkori tulajdonosa. Sza- polyai István fogságában i sínylődő, Fatime nevű sze- J relmét. A kút 79,2 méter i mély, vízoszlopának szint- * je 10—15 méter között in- ( gadozik. A vár-együttes legerő- > sebb része az 1430-ból * származó Borbála-palota, i Kőből épült, kétemeletes J épület, keleti részén lo­vagteremmel. A Szapolyai J család XVI. századból j származó palotájának új- i jáépült második emelete J kilátóként szolgál. Legutol- < jára a Máté-torony épüle- J tét konzerválják. Az újjáépült vár termei [ kiválóan alkalmasak Tren- i csén és környéke történél- j mi dokumentumainak el- j helyezésére, ezért rendez- J nek be múzeumot a vár- t ban. azonban olyan jelenségek és esetek, amelyek megszünte­tése kollektív feladat kell, hogy legyen. Sok az üvegtö­rés és nem kielégítő a rend és tisztaság sem. S itt feltét­lenül el kell mondani, hogy ez nem a házfelügyelők mu­lasztása, hibája, hanem egyes lakótársak magatartása. • A liftben cigarettavégeket, nap­raforgómagot, papírt és még el sem mondható, hogy mi­lyen hulladékot dobálnak él. Sok lépcsöház azért marasz­talható el. mert a szemétle- dobót nem rendeltetésszerű­en használják, s a tisztaság­ra . sem ügyelnek. Még elíté- lendőbb az olyan eset, ami az egyik Árpád utcai épületnél történt, ahol az egyik ablak­ból egy lavórt dobtak ki a jár­dára, nem gondolva arra. hogy ezzel súlyos balesetet is okozhattak volna. A külön­féle hulladékoknak az abla­kon át való eltávolítása amel­lett, hogy közösségellenes cselekedet, egyben a környe­zetet is erőteljesen és hátrá­nyosan befolyásoló cseleke­det. Különösen az Árpád ut­cai házsor környéke kerül gyakran ilyen okok “miatt szóba, ahol a tejeszacskók- tól a legkülönbözőbb hulla­dékokon át. megtalálható minden. Az sem hagyható szó nélkül, hogy időnként a lif­tekből eltűnnek az. égők, „gazdára talál” egy-egy lép­csőházi automata, sőt egy­két helyen még' a névtáblá­kat is leszerelték az ajtók­ról. Aprónak látszó ügyek ezek, de egyáltalán nem te­kinthetők azoknak. Hiszen á szövetkezet egyetlen tagja számára sem lehet közömbös, hogy milyen környezetben él. A Váralja Lakásfenntartó Szövetkezetben arra töreked­nek. hogy az eddigi (anaszta- latok félhasználásával és hasznosításával az év végén még figyelemre méltóbb eredményekről adjanak szá­mot. Egy lakásfenntartó szövetkezet számvetése

Next

/
Thumbnails
Contents