Észak-Magyarország, 1983. március (39. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-18 / 65. szám

T963. március T8., péntek

ÉSZAK-MAGYARORS2AG 3

A szövetkezet szebbik arca, avagy.*.

...új szelei a Húr völgyében?

Cirokból — seprű

A tavalyi siker nyilván önbizalmat ád az idei évre, hiszen sikerült talpra állniuk, mi több, alapot teremteniük. Ez persze, nem jelenti azt, hogy a négy falu gazdájánál rendben van minden. Nincs. Az mindenesetre biztató, hogy ezt látják a vezetők is. A zár- számadási beszámoló például nagyon sok helyen kritiku. san fogalmaztál:

... a talajmunka minősége ugyan lényegesen javult, de még korántsem kifogástalan.

... nagyon sok múlik a területi szakember igényességén, hogyan követeli meg a munkát. (Ezek seertrrt itt is akad még álhumánum.)

... a bárányszaporulat kétharmados teljesítése döntő tényezője volt az árbevételi kiesésnek, az ágazat eredménytelenségének. Az emberi tényezők alapvetően befolyásolták a jelenlegi helyzetet.

Szóval Bogácsra jó juhászok is keresletnek. Sőt, nekem úgy tűnik, hogy jó néhány, a Hórvölgye Tsz-nél sokkal kedvezőtlenebb adottságú szövetkezet általában jobban áll a jó szakembereket illetően. És itt most én vezetőkre is gondolok. Ezzel összefüggésben említhetem meg a minőségi szolgálati lakások alig-számát is. Amikor, s akik a továbblépésről gondolkodnak, ezeket a tényezőket nem hagyhatják figyelmen kívül. Mint ahogy nyilván sok egyéb, más figyelembe vehető tényező is akad.

A címben azzal kezdtem — óvatosságból kérdőjelet téve a végére —, hogy tavalytól új szelek fújnak a Hór völgyében. Ez a szél végre kisöpört néhány szakállas gondot. Következésképp sikert is hozott. Jó lenne tudni, a tavalyi szép siker nem a véletlen műve volt. Hinni hisszük, hogy nem az, ugyanis ez a táj, ez a föld, főleg ez a négyarcú nép, sokra képes. E képességeket azonban csak a közös akarat, a közös cselekvés, szóval az egyarcúság realizálhatja.

UflT« nem is gondolnánk, hogy ebből a kusza cirolchalombó! alig egy óra leforgása alatt takaros seprűk készülnek a prügyi Tiszamente Termelőszövetkezet seprűkészitő üzemében? Ez persze még csak az első mozzanat, ahol az asszonyok takaroson egymás mellé illesztgetik ■ szálakat, \

Fotó: Fojtán László

Hajdú Imre

llj magyar—NSZK vegyes vállalat

Vegyes vállalatot alapított a Metrimpex Külkereskedelmi Vállalat, a Közép-európai Nemzetközi Bank és a FESTŐ Maschinenfabrik NSZK-beli cég Magyarországon. A nyolcmillió forintos alaptőkével létrehozott Metritech- nik Automatika Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. amellett, hogy ' Magyarországon képviseli a FESTO-céget, elsősorban a kooperációs kapcsolatok bővítésével'és ennek révén a magyar export ösztönzésével fóglalkozik.

A vegyes vállalat tevékenységének eredményeként a híradástechnikai szövetkezet már új kooperációs szerződést kötött az NSZK céggel. A FESTŐ által átadott műszaki leírás alapján úgynevezett levegőtakarékos pisztolyok — a forgácsológépeknél használatos szerszám — gyártását kezdik meg a közeljövőben, a híradástechnikai szövetkezetnél. Az első mintadarab a napokban elkészüli, s ha a termék beválik, még az idén megkezdhetik exportját is.

Hűtők a Rába-kamionhoz

Tervek, célok az encsi Mezőiépnél

25 éves mólt és örökség

r Bogács, Bükkzsérc, Cserépfalu, Szomolya. Szomszédos, külön-külön azonban mégis más arcú, négy település a Bükk alján. És ezt nem csupán az utcák, épületek, porták arculata tükrözi, hanem az olt élő emberek mentalitása, cselekvésüknek el- iérő mozgató rugói is. Ami közös bennük, az az igyekezet és a büszkeség.'

Ezt az emberi szokásbeli sokféleséget — miközben mindennapi termelési feladatokat is ellát — próbálja integrálni, hol több, hol kevesebb sikerrel a négy határt egyesítő közös munkahely, a Hórvölgye Tsz. Szó szerint próbálja, ugyanis e több-kevesebb sikerből 1981-ig inkább a kevesebb valósult meg, míg az 1982-es esztendő végre meghozta a régen várt si- , kert, többletet. Számokkal il- i lusztrálva, öt éven át alaphi- I ányt könyvelhettek el, sőt, az ! 1981-es évet 4,1 millió forint ! veszteséggel zárták, viszont tavaly végre megtört a jég, s adottságuknak, képességüknek megfelelően 11,2 milliós nyereséget értek él. Természetesen az 1982 előtti évek sikertelenebb próbálkozása- , it badarság lenne a négy fa- ! lu különbözőségével magyarázni. Ugyanis, ha az okok között akadna húsz tényezői, ez legfeljebb a huszadik lenne. Bár oknak kétségtelenül ok ez is, éppúgy, mint a nagyobb súlyú időjárási kedve- zőtlenség, a budapesti melléküzemágaknál előforduló visszaélések, a korántsem elegendő és minden poszton megfelelő képességű szakvezető, vagy a tagság egy részének a közöshöz inkább csak szavakban bizonyított tarto- i sása.

A jéggel is megbirkózó ágazatok

f Ab 1981. évi eredménytelenség új útra kényszerítette a szövetkezet vezetőit. A tovább nehezedő gazdasági viszonyok közepette felemelkedni a jelentkező ingovány- ból csak új úton elindulva, nagyobb szigorral és felelősségre vonással, a tervezésben a realitásoktól soha el nem rugaszkodva lehetséges. A megtett lépések — amit taElmúlt esztendejét eredményesen zárta a Mezőgép 1. számú, encsi gyáregysége. Ipari árbevételi tervét 13 százalékkal, a . gyáregységi termelési tervét 19 százalékkal teljesitette túl. Ennek- ellenére — mint Veszprémi Ferenc igazgató elmondotta — az a sajátos és kellemetlen helyzet adódott, hogy a gyáregység szerződéses lemaradással fejezte be az évet. Ennek elsődleges oka néhány olyan — a piac megtartása érdekében történő — túlvállalás volt, mintegy 25 millió forint értékben, amely megnehezítette, alkalmanként gátolta a lekötött szerződések teljesítését. Így tehát az idei év legfrissebb feladatai között elsőként a lemaradások megszüntetése szerepel

— Milyen tényezők nehezítették még az elmúlt év munkáját?

— Előfordultak kooperációkból adódó problémák is, s ezek egyik következménye a más gyáregységeknél is sűrűn tapasztalt anyaghiány. Nekünk például a hű- tögyártáshoz nélkülözhetetlen korcolt cső érkezett be több hónapos késéssel, de jó- néhány partnerre jellemző volt még, hogy nem tudtak időben és minőségben szállítani. Akadozott a koopevaly az általában kedvezőnek mondott időjárás is támogatott — azt bizonyítják: ez az út a korábbinál jóval több sikerélményt ígér.

Mert íme, 1982-ben eredményes évet zárt a szántóföldi növénytermesztés, a kerté, szét, a helyi melléküzemágak, az építőrészleg. Ami továbbra is eredménytelen, következésképp gondot, feladatot jelent, az az állattenyésztés. Az eredményes ágazatok egyiké- nél-másikánál a sikert sokan hajlamosak egyedül az időjárás számlájára írni. Való igaz, tavaly általában kedvezően alakult, de a Hórvölgye Tsz esetében mégsem annyira, mint gondolnánk.

Mert a búzavetés egy részét a június 23-i jégverés jelentős mértékben károsította. Ugyanez a jég a szomolyai ha. tárban 110 hektár szőlő termését verte el. És éz még nem minden. Négyezer naposlibának is vesztét okozta ez a nem kívánt égi áldás. Ennyit hát a jó időről. Ennek ellenére búzából 3,6, napraforgóból 1,9, szőlőből 5,1 tonnás átlagtermést értek el, hogy csak a főbb kultúrákat említsem.

Megszabadultak a púptól

Kötőn ki kell emelni a helyi telepítésű melléküzem- ágakat! Ezek külön-külön aprócska üzemek, a folyamatos anyagellátásuk sem volt egész évben zavartalan, még. is a Cartoplast-üzem, a bükkfaőrlő, a RICO, az árammérő-alkatrészgyártó, a homokbánya 4,4 millió forint ágazati eredményt produkált. Bizonyságát adva, a helyben telepítés szociális, gazdasági . hasznának.

Személy szerint én a tavalyi év egyik legnagyobb sikerének tartom, hogy a tsz végre megszabadult a „púpjától”, a lehetőségekben nagyot rejtő, ám a sok „szélhámos” odavonzódása miatt azt realizálni nem tudó budaörsi szolgáltató ágazatuktól. Ezzel együtt a helyi vezetők nagy tehertételtől, idegi feszültségtől szabadultak meg, s a korábban ott lekötött energiájukat a helyi termelés szervezésére, irányítására fordíthatták;

Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a talpraállás. ban nagy segítséget jelentett az a 4 millió forintos állami

ráció a Zója Termelőszövetkezettel is, de az elmúlt két hónap eredményei már biztatóak. Egy másik jó partner akadt a közelmúltban: a Sárospataki Állami Gazdaság már elvállalt egy nagyobb mennyiséget a légeJoszló szelepek házainak a megmunkálásából. A hercegkúti termelőszövetkezetben pedig ; gépi forgácsolást végeznek nekünk a mezőgazdasági pót- alkatrészekhez. Egészében tehát úgy sommázhatnám ezeket a partnerkapcsolatokat, hogy bár nagy szükség van rájuk, bővítésük első számú akadályozója, hogy a szövetkezeteknek alacsonyabb a rezsije, normaidejük viszont lcét-háromszorosa a miénknek. Ennélfogva magasabbak a vállalási árak. Ennek ellenére az elmúlt esztendővel ellentétben, e tekintetben az idei év sokkal eredményesebbnek ígérkezik. Nagy szükség van az együttműködésre, hiszen hűtőkből (például IFA gépkocsihoz,

támogatás is, amit a traktorüzemük kapott. Ennek hatására jelentős mértékben javult a géppark műszaki állománya, a termelés színvonala.

Jó bacsók kerestetnek

MTZ traktorhoz, Bába traktorhoz, mozdonyokhoz) akkora a keresletünk, hogy a gyáregység alig győzi az igényeket kielégíteni. •

— Az idei tervek?

— Számszerűleg, a bázishoz viszonyítva magasabb. Ipari árbevételi tervünk 130 millió forint, eredménytervünk 27 millió. Fő profilunk természetesen továbbra is a keresett hűtő: ebből 39 cégnek szállítunk különböző típusokat, így termékeink zömét ezek alkotják. Nagyobb tételt jelentenek még a légelosztó szelepek, az RH-ha- jóemelők, kisebb értéket és mennyiséget az aluraktárak. csöves szállítók és egyéb mezőgazdasági pótalkatrészek. A legújabb, hogy nemrégiben öt mintadarab készült hűtőkből a Rába-kamionhoz, s ha ezek beválnak, akkor a rendelés után folyamatosan készítjük majd ezeket. Érdeklődik a hűtők iránt az Ikarus is, de ezek tervezésével még a vállalati

központi műszaki fejlesztési osztálya foglalkozik. A mintadarab viszont itt készül. Ha ebben is helytállunk, a későbbiekben az Ikarus is egyik vevőnk lesz.

— Épületbővítés, fejlesztés szerepel-e az idei tervek között?

— Szóban már évek óta... Ennek rövid „története” az, hogy a mi termelőrészlegünk 15 éves, és bizony már nem mindenben felel meg a követelményeknek. Föl kellene újítani a hűtőhálózatot is, s erre körülbelül 1,6 millió forint volna elegendő. Sok problémánk van a helyszűke miatt a színesfémek raktározásával is, hogy mást ne mondjak; színesfémköte- gek állnak a szabad ég alatt az udvaron, fóliával letakarva .. . Ezek egyébként olyan gondok, amelyeket a mai gazdasági körülmények között önerőből kell majd valahogy megoldanunk.

K. G.

Két brigádvezetővel találkoztam Ozdon a kohászatban. Egyikük: Varga Mihály huszonöt évvel ezelőtt a brigádmozgalom alapításakor brigádvezető lett, másikuk: Osztafi Béla olyan brigádnak a vezetője, melyben az átlagéletkor alig haladja meg a 25 évet, egészen pontosan: 26 év és 7 hónap. Huszonöt éves , múlt és örökség keveredik a két brigád mindennapjaiba, ám a nagy korkülönbség ellenére számos kérdésben, közelítésben azonos, vagy egymásra hasonlító szemlélettel, szavakkal szóltak a brigádmozgalomról, a munkások egyik alapvető életeleméről, amit éppen ma összegeznek — sok vállalathoz hasonlóan — az Ózdi Kohászati Üzemek szocialista brigádvezetőinek küldöttgyűlésén.

A hosszú pódiumon, a kemencék előtt végigmenve találtam rá az. új, úgynevezett skandináv lándzsájú metallurgiai egység mellett Osztafi Bélára, aki az acélmű Che Guevara szocialista brigádját vezeti. Nyolcán tömörülnek ebbe a brigádba és valamennyien fiatalok, mint már mondtam, alig haladja meg az átlagéletkor a 26 évet.

— Ha valóban komolyan vesszük azokat az elveket, melyekre épül a brigádmozgalom, akkor ez nem formalitás, nem csupán önmagunk agyonadminisztrálása. Sok helyen megfordulok, szeretek tisztában lenni a legbonyolultabb gazdasági, műszaki, politikai, társadalmi kérdésekkel is, annál is inkább, mert brigádom tagjai sem hagynak békén, nem lehet köztük felkészületlenül meglenni, és azt érzem, hogy a legfontosabb politikai munka a jó gazdasági tevékenység. Ez nem jelenti azt, hogy csupán a gazdasági feladatokat kell megoldani, aki így gondolja, téved.

Mindezt olyan megfontoltsággal, de magabiztos lendülettel mondja, mint aki tudja, érzi, hogy világgazdasági válság ide, kohászati recesszió oda, rájuk szükség lesz évek, évtizedek múlva is, mégha ma sokkal nehezebb körülmények között is kell megkeresni a kenyérre valót, mint néhány évvel ezelőtt.

— Az importkorlátozások minket is sújtottak, akadályozták a megszokott ritmusú munkát. Tűzálló anyagból nem volt folyamatos az anyagellátás és megtanultuk

azt is, hogy egy munkás annál többet ér, minél több szakmában járatos. Tavaly megtörtént, hogy olyan acélgyártó olvasztárokat is átcsoportosítottak más munkaterületekre, például a hengerműbe, á kohóhoz, akik 20—25 éve minden nap ugyanarra a munkahelyre jártak be dolgozni.

A brigádok munkájának értékelése Ózdon is alapos, pontos felmérést, körültekintő vizsgálódást kíván. Erről a következőket mondta a brigád vezető:

— Jó jelnek tartottuk, hogy ki merték már azt is mondani, hogy van brigád, amelyik a szocialista címet sem érte el. Ügy érzem, reálisabb, bürokráciamentesebb lett az értékelés. A másik biztató dolog, hogy egyre jobban figyelünk egymás módszereire, a versenyben elért sikerek útjára, amihez bizonyára sok új tapasztalattal szolgál majd a tavaszi országos tanácskozás.

Télen—nyáron a szabad ég alatt dolgozik a másik brigád, aminek vezetője Varga Mihály. A hengermű alak vas-kikészí tőjének Beke szocialista brigádja jóval idősebb munkásokból áll, mint az acélműtek. Többen alapító tagok, ott voltak a versenymozgalom indulásakor is a .brigádban.

— Itt egy műszak aiatt négy ember száz—száztíz tonna anyagot megmozgat.

'Elöl szakad rólunk a víz, a munka és a meleg szelvények kicsavarják belőlünk az utolsó csepp izzadságot is, a hátunkat meg kiveri a dér télen ... Nyolcszáz fokon hivatjuk a bugát és amikor letisztítottuk, ránk vár a rendszerezés, csoportosítás, kötegelés is. Ez a nagy vasmező — mutat körbe a kikészítő terén — mind a miénk. Nekünk a tanulás a legnehezebb. Nem fordul olyan könnyen az agyunk, mint a fiataloké.

Kevés szóból is egyetért a brigád. Nemcsak a munkában, hanem utána is, ha van szabadidejük, vagy valamelyik társuknak segíteni kell, akkor is mennek.

— Nálunk még nem volt

fegyelmi és ha szólt egv társunk. mentünk házat építeni, vagy amire éppen szüksége volt. Mi nem ismertek a parancsol ást. de megköveteljük egymástól a teljes odaadást, hiszen brigádban dolgozni, olyan, mintha egyszerre születtünk volna a világra. Sz. E.

\