Észak-Magyarország, 1983. március (39. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-17 / 64. szám
1983. március 17., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Szakszövetkezeti számvetés Mádon is a mellékes hozta a több pénzt f Gazdálkodásának eddigi legeredményesebb, leghatékonyabb évét zárta a mádi Rákóczi Szakszövetkezet. Mérlegének főbb mutatói szerint az üzemi termelési érték az 1981. évi 60,6-ról 129,3 millió forintra, a tiszta nyereség pedig 3 millióról csaknem 15 millió forintra növekedett 1982-ben. Dr. Visóczlci Lajos, a Rákóczi Szakszövetkezet elnöke ehhez még a következőket teszi hozzá: — Szőlőink hektáronkénti átlagtermése a súlyos jégkárok ellenére megközelítette a 120 mázsát. Az előző két év 15 ezer hektoliterével szemben tavaly 35 840 hektoliter mustot értékesítettünk. Az aszúszem-értékesítés az 1981. évinek közel duplájára, 60 ezer kilogramm fölé növekedett. Erőteljesen fejlődik borászatunk, amit az is bizonyít, hogy 1980-ban 1811, 1981-ben 4476, 1982-ben pedig 11 798 hektoliter bort tároltunk. A történelmi borvidéknek ebben az egyik legjelentősebb bázisában azt is jólesik hallani, amit a telepítési kedvről mond. — Tavaly összesen 162 hektáron telepítettünk új szőlőültetvényeket a módi határban. Ebből 70 hektár volt a közös, 92 hektár pedig a tagsági tömbtelepítés. Az előző két évben is összesen 30 hektár volt a tagsági telepítés. Az idén 70, jövőre 30 hektárnyi ilyen tömbtelepítés van előkészítve, és amint ezeket elvégezzük, To- kaj-Hegygljón, azt hiszem, elsőként mondhatjuk el, hogy a község határában nincs több parlag, minden használható terület, összesen mintegy 800 hektár, be lesz telepítve szőlővel. És ezek után bizonyára nem véletlenül említi meg a szakszövetkezet elnöke, hogy a távolabbi jövőre, a fejlesztési lehetőségekre gondolva, megrendelték egy szőlőfeldolgozó, bortároló és borpalackozó tanulmánytervét. Az alaptevékenység szempontjából a tavalyi hozamokat és a minőséget az 1968- as, esetleg az 1972-cs, 1973- as nagyszerű évjárathoz hasonlítják Mádon. Bizonyára ennek köszönhető ez az eddigi legmagasabb, csaknem 15 millió forintos tiszta nyereség? A válasz sajnos nemleges. Ugyanis a szakszövetkezetben az árbevételek mintegy l’ele-fele arányban származnak az alaptevékenységből, illetve a melléktevékenységből. A nyereségnek viszont csak 24,5 százalékát biztosítja a szőlészet és a borászat. A 75,5 százalék, azaz a nyereség zöme — Tokaj-Hegy- alja e nagyszerű, bizonyára sokáig emlékezetes évjárata ellenére — még mindig a „mellékesből” származik. A szakszövetkezet elnöke: — Ahhoz, hogy meg tudjunk élni, hogy folytathassuk a szőlők rekonstrukcióját, fejleszthessük a szőlészetet, borászatot, biztos nyereségre volt szükségünk. Öt éve megkezdtük ezért a melléküzemági tevékenység intenzív kiépítését, fejlesztését. Helyben textilipart, varrodát létesítettünk, Miskolcon építőipari és szolgáltató ágazatunk működik. Foglalkozunk a fővárosban és másutt takarítással, tetőszigeteléssel, csatornatisztítással, csőszereléssel és karbantartással, összesen 24 különböző munkával, melléktevékenységgel. Csőszerelőink és karbantartóink jelentős exportmunkákat is vállalnak, például az NDK-ban, az NSZK-ban, Kuvaitban és Algériában. Rendkívül jó csapatmunkára, jó szervezettségre, odafigyelésre van szükség ahhoz, hogy ez a szerteágazó tevékenység zökkenőmentes és nyereséges legyen. Idei terveink szerint összes árbevételünknek már el kell érnie . a 236 millió forintot, tiszta nyereséget pedig — a szigorúbb szabályozók, a nehezebb körülmények ellenére is — 15 millió forint felett várunk. És persze az idén is a „mellékes” hozza majd a több pénzt, a nyereség nagyobbik részét. Azonban a nyereség teremtette fejlesztési lehetőségeket továbbra is az alaptevékenység megszilárdítására, a szőlészetborászat felvirágoztatására kívánják fordítani. (p. s.) Kukoricaszárbrikett Száz tonna kukoricaszárból gyártott kísérletképpen tüzelőanyagot, úgynevezett pelletet az Agrokomplex. A préselt rudacskák, a próbatüzelés során igen jól vizsgáztak: magas a fűtőértékük, kéntartalmuk alacsony, s kevés hamuval, bűz nélkül égnek el. Minden tüzelőberendezésben használhatók, a hagyományos szén- tüzelésű kályhákban éppúgy elégnek, mint a korszerű kazánokban. Egy kilogramm kukoricaszár-pellet vagy ’ -brikett — az elnevezés attól függ, hogy milyen nagyságúvá préselik össze az alapanyagot — 30—40 dekagramm tüzelőolajjal ér föl, fölhasználása jól szolgálja az energiatakarékosságot, hiszen a gyártásához szükséges alapanyag pedig igen nagy mennyiségben található a szántóföldeken. Előnye még az új tüzelőanyagnak az is, hogy jól tárolható, s akár előre csomagoltan árusítható. A mosóban A MÁV Miskolci Vontatósi Főnökségének szer»iiihemében a szakemberek nemcsak azt tartják lényeges szempontnak, bogy a villamos és dízelmozdonyok műszakilag legyenek kifogástalanok, hanem külsőleg is tiszták legyenek, minden szempontból kifogástalan állapotban gördülhessenek ki a szerviz kapuján. Fojtán László fel». illést tartott az SZMT elnöksége (Vaiptatás az 1. c^dafrSf) mindenkori követelményekhez. Ez természetesen nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a baleseti veszély- források száma csökkent. Az elmúlt évi balesetvédelmi intézkedések hatására biztonságosabbá váltak a mun-, kakörülmények. A környezetvédelmi feladattervben megfogalmazottak alapján 117 vállalatnál, 374 környezetvédelmi intézkedés bevezetésére több, mint 410 millió forintot fordítottak. Szomorú képet mutat a baleseti statisztika. Az előző évihez viszonyítva 1982- ben ugyan 11,5 százalékról 10,4 százalékra csökkentek a három napon túl gyógyuló balesetek, mérséklődött a csonkulásos sérülések száma, viszont 28-ról 31- re emelkedtek a halálos balesetek. Halálos balesetek leggyakrabban a vasipari szakmunkások körében, az állami gazdaságokban és a vasúti forgalom területén dolgozóknál fordultak elő. A jövőben e területekre éppen ennek megszüntetése érdekében fokozott figyelmet keíl fordítani. Általános feladatként fogalmazódott meg annak tudatosítása, hogy a munkavédelem a munkahely létrehozásának, a termelés, a gazdálkodás és az irányítás elválaszthatatlan része. Az elnökségi ülésen elfogadták az idei esztendőre vonatkozó feladattervet is. Kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy az ellenőrzés a jövőben a gazdálkodó szervezetekre irányuljon, s e szervezeteknél az eddiginél tartalmasabb oktató és szervező munkára van szükség. Ugyanakkor át kell dolgozni a karbantartási, műveleti és kezelési utasításokat is a munkahelyeken. Az új beruházások építésével egy időben pedig el kell készíteni a munkavédelemre vonatkozó feladatokat is. Az 1982. évi munkavédelmi tevékenységről szóló jelentés után számos hozzászólás hangzott el, amelyben részben a védelemmel kapcsolatos sajátos feladatokról, részben a munkavédelmi újításokról volt szó. Mikor és mennyi túlóra szükséges? Kiket tartanak benn az üzemben túlórázni? Hogyan lehet manipulálni a túlóráztatással? El lehet-e végezni rendes műszakban azt a munkát, amire túlórát használnak fel? Van-e elvtelen összefonódás túlórázó munkás és az azt kiosztó és elszámoló vezető aközött? . v. sokáig sorolhatnánk a kényes és kevésbé kényes kérdéseket, melyek hol kisebb, hol nagyobb indulattal csapnak fel, és gyűrűznek tpvóbb. Tény, hogy a túlórázás számos kétkedésre, bizonytalan találgatásokra, sőt mi több: gyanúsítgatásokra is alapot adhat, ha csak egy kicsit is az a látszat, hogy valami sundám-bundám van körötte. ........nem a korlátozott számú, becsületes túlóra ellensége vagyok, hiszen nem ez rontja le aggasztóan a munkamorált és a munkás hangulatát, hanem a spekulatív, szélhámoskodó ügyeskedést utasítom vissza.” — írta V. I. (teljes névvel) egy, a szerkesztőségünkbe érkezett levélben. és több oldalról bizonyítja, hogy egyik nagyvállalatunknál mesterségesen teremtik meg a túlórázás lehetőségét. Arról beszél levélírónk, hogy a rendes műszakok produktivitása gyakran elmarad a túlórákétól, és nem T ŰLORA avagy kutatás egy hamis levél nyomában egy esetben osztoznak a túlórapénzen a munkások és vezetők. sőt, egyéb ellenszolgáltatást is elvárnak a túlórákért. Kétségtelen, hogy nem egy gyárban, üzemben hallhattunk már ilyenről. Tehát jogosnak tartottuk az észrevételeket. mégha a hangneme itt-ott majdhogynem sértő piszkálódásnak tűnt. A nevezett gyár egyik igazgatója nam is zárkózott el kérdésünk megválaszolásától: ..Valóban léteznek ezek a tünetek?” „— Nem tagadhatjuk, hogy mi is hallunk ilyenekről és tisztában vagyunk vele. hogy van is alapjuk. De tény. hogy a túlórák legnagyobb részét indokoltan végzik a becsületes munkások, akik a rendes műszak alatt is erejük és tudásuk legjavát adják, Osztozni a túlórapénzen? Van ilyen is. mint ahogy arra is akadt már példa, hogy egy-egy üzem vezető házi munkára, kertásózásra, lakásépítésre vitte azokat, akik nem éppen indokolt túlórához jutottak. Nehéz, nagyon nehéz ezt kinyomozni, és főleg bizonyítani, hiszen akik ilyen csalásokra vetemednek, általában vigyáznak az adminisztrálásra is, arra- pedig nincs lehetőség, hogy minden túlóráztatásnál ott álljon egy magasabb vezető, belső ellenőr, normás, vagy éppen én, az igazgató. De semmiképp sem lenne helyes elfogadni, hogy általában, a levélben túl. óramaífiázásnak nevezett, jelenséggel állnánk szemben.” így’ fogalmazott tehát, az igazgató, igazolva ezzel, hogy nem véletlenül keringhetnek különböző mendemondák, ám azokból általánosítást levonni felelőtlenség. Meg is nyugodhattunk volna, hiszen ha egy’ vezető nem zárkózik el. és jelzi, hogy’ ő is érzi a vádak némi jogosságát, akkor bizonyára mindent megtesz azok megszüntetéséért .... ám meg akartuk ismerni a levél íróját is. És ekkor jött a meglepetés. A cím szerint a levél feladója a Testvérvárosok útja 40-ben lakik. Háromszor végigmentünk az avasi lakótelep utcáján, de sehol sem találtuk a 40-es számot. A Testvérvárosok útja ugy’anis összesen 38 házból áll... ott lakó házmesterek sem tudtak 40-es számról. Ilyenkor szoktunk legy’inte- ni egyet, és mérgesen elfelejteni az ügyet, mondván, hogy hamis levelekkel, becstelen vádakkal nem foglalkozunk. Ám a hamis levélben leírtak, kai némileg egyetértett az igazgató, becsületesen vállalta a kritikát, nem zárkózott el szembenézni a tényekkel Vagyis. 6 komolyan vette a nyílt eszmecserét. Mennyivel szebb lett volna, ha ez nem egy’ nem létező ember nem létező címéről, érkezik! Végül már csak abban reménykedem. hogy’ ugyanúgy nem létezővé válnak a túlóra körüli kisebb-nagyobb szabályi alnnságok, ahogy nincs a Testvérvárosok útján 40-es szám. Szcndrci Lőrinc Értékmentő rendcsinálás Külföldet járó honfitársaink közül sokan igazolhatják a tapasztalatot, miszerint a nálunk sokkal gazdagabb országokban is nagy'obb gondot fordítanak a hulladékok összegy’űjtésére, az úgynevezett másodnyersanyagok hasznosítására. A nagyvárosokban, üzemekben, ipari telephelyeken időnként szervezett lomtalanítási akcióknak nemcsak gazdasági haszna, de környezetvédelmi célja is van. Természetesen különbséget kell tennünk a semmire nem használható, csak a környezetet csúfító szemét és a szemétbe került, de újra hasznosítható anyagok, úgynevezett másodnyersanyagok között. Elsőként tehát azt a szemléletbeli ferdülést kell tisztáznunk, hogy: a másodnyersanyagok hasznosítását nemcsak a gazdasági kényszer, hanem az anyaggal, energiával való ésszerű bánásmód indokolja. A statisztika szerint a hasznosítható hulladék aránya hazánk ipari nyersany’ag- felhasználásában mindössze három százalékot tesz ki, ugyanez az arány' a fejlett tőkés országokban ma már több, mint 20 százalék! A két eltérő szám nemcsak lehetőségeinkre, hanem a feladatainkra is utal, mindenekelőtt annak felismerésére, hogy: nem mind hulladék, amit annak tekintünk! A VI. ötéves terv időszakára szóló kormányprogram szellemében a Vas megyei népfrontszervek tavaly sikeres lakossági hulladékgyűjtési akciót szerveztek, hiszen a háztartásokban elfekvő, és újra hasznosítható any’ag — textil-, papír-, vas- és fémhulladék stb. — jelentős tartalékokat képez. Az iskolások, úttörők esetenkénti akciói meglepő eredményeket hoznak, ez is arra figyelmeztet, hogy’ az elfekvő tartalékok összegyűjtése érdekében érdemes és szükséges is szélesebb körű mozgalmat indítani. A Hazafias Népfront Országos Titkársága a tennivalókat felmérve tehát úgy döntött, hogy az idén országos akcióvá szélesíti a Vas megyei kezdeményezést. Megyénkben az akció bonyolítását a megyei népfrontbizottság szervezésében alakult operatív bizottság végzi a MÉH vállalattal közösen, és annak „nyitányára” március 15-cn Szalaszend községben került sor, mégpedig igen eredményesen. A május végéig tartó tavaszi hulladékgyűjtési akció a háztartásokban, portákon elfekvő fém, papír, rongy és üveg összegyűjtésére terjed ki, és az egyébként nem helyettesíti a KISZ- cs úttörőszervezetek hagyományos hulladékgy'űjtési akcióit. A gyűjtés megszervezéséről, végrehajtásáról az operativ bizottság időben értesíti az érintett községek vezetőit és lakosait, illetve a helyi ak- cióbizottságokat. Szervezett társadalmi akcióról van tehát szó, és jelen esetben is. elsősorban a szervezettséget kell hangsúlyozni; hogy’ e- gy’en elég szállító- és rakodóeszköz, zökkentőmemesen történjék a hulladékokért fizetendő térítések folyósítása, amelyek a helyi tanácsok e célra elkülönített számlájára futnak be és ők döntenek a helyi operatív bizottsággal arról is, hogy • a befolyt pénzből milyen közösségi célokat valósítanak mesAz értékmentő, értékteremtő tavaszi nagy’takarítás, a rendcsinálás gazdasági haszna mellett nem elhanyagolható az a haszon sem, amely a környezetvédelmet, a tisztaságot, ezen keresztül az egészségügyöt is szolgálja. A legtöbb falusi portán, padláson hevernek évek y’agy évtizedek óta olyan tárgyak, hulladékok, melyekhez legfeljebb csak emlékek kötődnek, de a háztartásban, a ház körüli munkáknál helyi hasznuk nincsen, ugyanakkor összegyűjtve, az ipar számára igen fontos nyersanyagot jelentenek. O. M. Uj gazdasági társaság Az állatok súlygyarapodását .elősegítő. B 12 vitamin tartalmú takarmányadalék előállítására gazdasági társaságot alakított a Kőbányai Gyógyszerárugyár és a Komáromi Kőolajipari Vállalat. A gvártóüzernet Szőnvben a komáromi vállalat építi, a berendezéseket pedig az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt — amely’hez a vállalat tartozik — bocsátja a rendelkezésükre. A világpiacon rendkívül keresett ta- karmány’adalékot a Kőbányai Gyógyszerárugyár ku- latói dolgozták ki. s előálJ Iftását Szőny’ben 1984 má-^ sodik felében kezdik meg.
