Észak-Magyarország, 1983. március (39. évfolyam, 50-76. szám)
1983-03-02 / 51. szám
1983. március 2L, szerda ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Az aprófalvak jövője Településfejleszt az encsi járásban A szép és szegény tájegységek között tartották számon valamikor az encsi járást, Abaújt, mely Komárom megye, területével vetekszik, a települések számát tekintve az ország legnagyobb járása. Alacsony aranykorona értékű földek, nehéz terep- viszonyok. Alacsony itt a földek eltartó képessége, pedig akkor is éltek itt, amikor csak nyole-kilenc mázsa gabonát adott egy hold föld évente, de ezt mondják ma is, amikor az encsi járás gazdaságai jó, néhol kiemelkedő ■' terméseredményekkel hívják lel magukra a figyelmet. (Persze, a magasabb átlagok sokkal nagyobb költségeket is követelnek.) A MÉRCE NEM A RÉGI 'az encsi járási párt-vb legutóbbi ülésén foglalkozott a településfejlesztés számos gondjával. A jellegzetesen aprófalvas területek lakossága sokkal jobban él. mint történelme során valaha is, de ezt jórészt kitartásának, szorgalmának is köszönheti. Életük minőségét viszont napjainkban már nem a régihez mérik. Mennyire tudja macához kötni ma a lakóit ez a táj? Viták, megnyilatkozások, érzelmes lélekharang kondí- tások, tudományos igénnyel készült, vagjr tudományoskodó felmérések, leírások sokaságából már eddig is számtalan látott napvilágot. Lehet, hogy ezeket mind nem is ismerik azok, akik az aprófalvakban élnek! Előttük ugyanis nem kell feltárni, menynyire hátrányos olyan településén élni, ahol minimális választékot tart csak a bolt, vágy ha van bolt, nincs boltos, mert a kevéske forgalom után járó jutalék senkit sem csábít a pult mögé, hogy a nagyobb települések mesz- sze esnek, hogy mines helyben gyógyszertár, hogy nincs jó ivóvíz és ezzel még csali az elején tartunk a felsorolásnak. Ami igazán érdekli a kis falvak lakóit, az a holnap. Bizonyság rá, hogy ahol javult a közlekedés, a szolgáltatás, ahol van jó munkalehetőség ott új házak épülnek a régiek mellé, vagy azok helyén, az ősi, szülői portán. Évente kétszáz-háromszáz új lakást építenek a járásban és talán mondani sem kell, hogy ez csaknem mind saját erőből készülő családi ház. AZ OT VÉGE, A FALU VÉGE Házhely van elegendő, ahol az idén, jövőre, vagy azután otthonteremtéshez lehet kezdeni. Eddig csupán Szikszón akadályozta az építkezés ütemét a telekhiány. Másutt meg beépítetlenül állnak üres telkek idestova húsz éve, mint Abaújalpáron, Fájban. Fony- ban, Csenyétén. Évek óta Az Ausztrália parti vizeiben élő zöld fűrészhal eléri a hétméteres hosszúságot is. Csupán megnyúlt lapos szája, melyben mindkét oldalon kemény, lapos' fogak vannak, közel két méter hosszú is lehet. Megfigyelték, hogy a fű- részhalak behatolnak a kisebb halak rajaiba, ott fűrészükkel cséphadarószerűen ide-ioda csapkodnak, és így a raj halainak egy részét megneni épült új ház Gadnán, Zsujtán, Pányokon, sőt a népesség száma is csökkent, mind több az üresen álló ház. Ma még nem lehet pontosan felmérni, milyen változásokat várhatnak ezek a települések attól, hogy megnőtt a külső érdeklődés a távoleső falvak üresen maradt házai -iránt. Amelyik elkél, azt helyrehozzák, gondozzák, felfrissítik a vakolását, a festéseket, azoknak az értéke megmarad, vagy megemelkedik. Az építési kedv érthetően olyan községekben a legkisebb, ahol a falu vége, egyben az odavezető út vége is. Márpedig az encsi járás sok ilyet számlálhat, mint Hejce, Mogyoróska, Pányok, Her- nádpetri, Árka, Kány, Nyés- ‘ ta, Gagybátor, Pamlény, Gagyapáti. Másutt, ahol kellene még telek az építéshez, ott d földvédelmi törvényből adódóan magas a mezőgazdasági területek igénybevételének költsége, és erre nem mindegyik községi tanácsnak van pénze. Ebben a megállapításban korántsem a tehetetlenség, a lemondás muhkál, mert azoknak, akik a holnapjukat a kis településeken képzelik el. a gyökeret eresztés lehetőségét mindenképpen garantálni akarják ezután is. MOZGÓBOLT ÉS TASAKOS VÍZ A kevés lélekszámú településeken élők közérzetét a kereskedelmi ellátottság és a szolgáltatások színvonala alapvetően meghatározza.' Változást hozott a kis falvakban a mozgóbolt megjelenése. Kérésre, előzetes megrendelés. megbeszélés alapján immár nagyobb értékű, tartós fogyasztási cikkeket is helybe szállítanak. Egyáltalán nem meghatározó, de figyelmet érdemlő a magánkereskedelem erősödése a járásban. .1 avultak a vásárlási körülmények, korszerűsödtek a kiszolgálási formák az elmúlt esztendőkben megvalósult bolthálózat-fejlesztési és felújítási munka nyomán. A változások nem látványosak, hiszen maradt még rossz állagú, tenyérnyi alapterületű, szállítási és raktárgondokkal bajlódó kis bolt is jócskám. Nemcsak a kereskedelmi ellátottságon javít a mozgó- szolgálat, hanem a szolgáltatásban is. A Putnoki Vegyesipari Szövetkezet „hozom-vi- szem” szolgálata megbízhatóságával pótolja a helyben javítás hiányát. A szolgáltatói munka hetven százaléka még így is a magánkisiparosokra marad, akik az utóbbi esztendőkben korszerű kisgépekkel szerelték fel műhelyeiket és ezzel nemcsak a kapacitást sikerült növelni, de az elvégzett munka minősége is javult. A járásban jelenleg tizenkét községben van vezetékes Fűrészhal i ölik, majd elfogyasztják. Ezenfelül a hímek egymás közötti harcukban fegyverként használják a fűrészt. A fűrészhal élő utódokat hoz a világra. Ezek parányi fűrészét porcos anyag borítja, így az anyaállat nem sérül meg a szülésnél. ivóvíz, ötvenöt pedig a közegészségügyileg veszélyeztetettek közé tartozik. Ez utóbbi igen nagy szám, és ha a terület vízműfejlesztésének eddigi tempójával számolunk, hosszú évekre, évtizedekre lenne szükség a megnyugtató állapot eléréséig. De a csecsemőket fenyegető veszélyek addig is megszüntethetek a jó ivóvíz, a tasakos víz kiszállításával. (Igaz, a veszélyeztetett községek közül hét ebből sem kér, mivel egyévesnél fiatalabb lakója nincs.) Méra vízellátása belátható időn belül megoldódik, Fü- göd, Garadna, Forró, Novajid- rány vízgondjainak megszüntetésére már. a kiviteli tervek készülnek, az encsi körzeti vízmű bővítésével újabb hét' település juthat vezetékes ivóvízhez. A tanulmány- tervek születőben. A csereháti területeken pedig még földtani vizsgálatokra lenne szükség, hogy feltárják, hogyan lehet elegendő vízhez jutni. AKIK VISSZAJÖTTEK Az utóbbi években az elvándorlás, elköltözés folyamata lelassult, megállt, és vannak települések, ahol megfordult. Könnyen kitapintható: ahol munkát, jó közlekedési lehetőségeket, megfelelő bolthálózatot találni, ott évről évre több építési engedélyt kérnek. Számok igazolják, milyen szemléletbeli változás figyelhető meg a járásban. A tétlen várakozás, a kérések, panaszok helyett néhány év leforgása alatt több mint a négyszeresére nőtt a társadalmi munka értéke. Tavaly meghaladta az ötvenmillió forintot és ez nem az útmenti árkok ge- reblyézéséből, 'sepregetésből állt össze, hanem többszörösen kamatozó belvízelvezetésekből, útjavításokból, földmunkákból, építésből. Márpedig, aki épít, aki munkáját, idejét, erejét adja a közösség céljaihoz, az a holnapot alapozza maga körül. Vannak jócskán olyan ötletek, tervek, amelyeket a tájért, az encsi járás aprófal- vaiban élőkért felelősen gondolkodók dédelgetnek, gondoznak. Elérhető-e például egy mozgó szakorvosi szolgálat megszervezése ott, ahol az állandó rendelés, az állandó gyógyszertár a lakosság számának kicsinysége miatt „nem élne meg”? Nyitott kérdés egyelőre ez is, mint sok ehhez hasonló. Van a járásban olyan fiatal, aki az encsi gimnázium, majd az orvosi egyetem elvégzése után visszatért, hogy a több falut magába foglaló körzetében gyógyíthasson. A magára hagyatottságot még a legkisebb településen élőknek sem kell érezniük. , Nagy József Nemrégiben egy öt 1 méter hosszú fűrészhal Queensland parti vizeiben beleakadt egy nylonzsinórba, amely a víz felszínéről egy homárfogó kosárhoz vezetett. A búvárok akadtak rá, 30 méter mélységben. Mivel a vadul csapkodó halat nem tudták megközelíteni, kénytelenek voltak megölni. Fűrészének hosz- sza másfél méter volt. Bevásárlás után... Fórum az ózdi Koréiban Fórum címmel a pályává«* lasztáSról, a továbbtanulási lehetőségekről tanácskoztak! az elmúlt héten Özdon, a Koréi munkás ifjúsági klubban a .város végzős középiskolás diákjai. A találkozóra azokat a negyedikeseket hívták meg; akik ipari pályát választottak maguknak. A fórumon a fiatalok az Ózdi Kohászati Üzemek gazdasági vezetőivel beszélgettek el azokról a lehetőségekről, amelyeket az ÖKÜ-ben nyújtanak a pályakezdők részére. A KISZ Ózd városi—járási Bizottsága, valamint az ÓKÜ nagyüzemi KISZ-bizottsága szervezésé* ben megtartott találkozó cél* ja elsősorban az Ózdi Kohászati Üzemek utánpótlási gondjainak enyhítése volt. Kisipar Özdon lódítanak a divatszakmák — Az elmúlt évben: 69 engedély — Árellenőrzések — Átalánydíjas rendszer Néhány éve a kisiparosok körében az autószerelő és rá- dió-televíziójavító szakma volt a legdivatosabb — e tevékenységek körében látszott biztosítottnak a legmagasabb jövedelem. Mára azonban átalakult a helyzet. Aki kisipar gyakorlására szánja el magát, az leginkább butikban, bazár- és játékáruüzlet- ben próbálja meg kamatoztatni pénzét, ügyességét. E megállapítás jellemző az ózdi kisiparra is. A városban az iparengedélyeket a"tanács végrehajtó bizottságának termelés- és eílátásfelügyeleti osztálya bocsátja ki, ötéves, középtávú program szerint. Elmúlt évi, ilyen irányú tevékenységükről a közelmúltban számoltak be a vb-nek, ahol elmondották, hogy 1982- ben összesen 69 új ózdi kisiparosnak adtak ki szakmájuk gyakorlására engedélyt. Közöttük 8 magánkereskedői igazolványt bocsátottak ki, további 5 ilyen kérelem elbírálásáról most intézkednek. Sajnálatos, hogy a leendő kisiparosok érdeklődése nem az alapellátást biztosító élelmiszer-, zöldség- és gyümölcsárusítás iránt nyilvánul meg. Többnyire divat-, bazár-, ajándékáruboltot szeretnének nyitni, s természetesen nem a külterületeken, hanem a már amúgy is zsúfolt belvárosi elárusítóhelyeken. Mindezek ellenére — amennyiben a kérelmező á törvényben előírt feltételeket biztosítja — nincs akadálya a magánkereskedői engedély kibocsátásának; ilyen jellegű kérelmet az osztály az elmúlt évben nem utasított el. Iparhatósági árellenőrzést a termelés- és az ellátásfelügye-« leti osztály megbízott szakemberei 1982-ben is rendszeresen végeztek, összesen 130 kisiparosnál kopogtattak az ellenőrök, s 65 esetben ánel* lenőrzést, a másik 65 esetben pedig egyéb iparhatósági vizsgálatot tartottak. A vizsgálatok során a szakemberek a kisiparosokkal «gye- keztek megismertetni a helyes áralkalmazói gyakorta* tot, az erre vonatkozó jogszabályokat. Az érintettek fi- . gyeimét egyben felhívták a bizonylati fegyelem és egyéb .. előírások betartására. ,.,j A szövetkezeti iparban doh- gozók továbbra is segítik a kisiparosok munkáját. Gépeket, anyagokat biztosítanak elsősorban az építőiparosok, s azok számára, akik az ellátatlan területeken és a város peremterületein végzik munkájukat. A szervezeti for- i' mák korszerűsítéseként a he- lyi szolgáltatóipari szövetkéz zet összesen 20 fodrász- és cipészegységet adott át vól— lalkozó szellemű dolgozóinak • átalánydíjas elszámolási rendszerben történő üzemeltetésre. A szövetkezet — így tu* jajdonképpen kisiparossá váló dolgozóinak — gépeket biztosít, közreműködik az anyagok beszerzésében és segítséget nyújt nekik a helyi* ségek megszerzésében. Így a perem területeken mind nagyobb lehetőség nyílik a helyi igények kielégítésére. j Azokról a dolgozókról, akik egészségi állapotuk miatt a csökkent munkaképességűek számára fenntartott munkahelyeken sem foglalkoztathatók, és betanítás vagy szakképzés 1 által sem lehet részükre ésszerű foglalkoztatást biztosítani, pénzbeli segélyezés ú\ján gondoskodnak. Itt már idősebb emberekről van szó, akik öregségi vagy rokkantsági nyugdíjra azonban még nem jogosultak. Ennek a péfizbeli gondoskodásnak három formája van: átmeneti segély: rendszeres szociális járadék; rendszeres szociális segély. Átmeneti segélyre az a nem rehabilitálható csökkent munkaképességű dolgozó jogosult, akinek munkaviszonyát (ipari szövetkezeti tagsági viszonyát, bedolgozói jogviszonyát) megszüntették, és legalább az öregségi nyugdíjhoz szükséges minimális szolgálati időt megszerezte (ez 1990-ig 10 év); az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt még nem érte el, de öt év múlva eléri (tehát legalább 50 éves nő és 55 éves férfi jöhet számításba); és munkaképesség-csökkenése eléri az 50 százalékot. Ezeknek a feltételeknek az együttes fennállása szükséges. Itt arról van szó, hogy ha valaki az öregségi nyugdíj elérése előtt 5 évvel nehéz helyzetbe kerül, nem marad ellátatlan. Ha változatlanok a körülményei, akkor az átmeneti segélynek mintegy folytatása a nyugdíj. (Ami általában megszabott összegű lesz.) Csak akkor vonják meg az átmeneti segélyt, ha valakinek romlik vágj' javul az állapota. Ha romlik, mondjuk 67 százalékig, akkor rokkant- nyugdíjat kap. ha javul, akkor megvonják a segélyt, > munkát kell vállalnia. Ha valakinek nincs meg a 10 évi szolgálati ideje, vagy az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt öt éven belül nem éri el. nem átmeneti segélyt hanem úgynevezett rendszeres szociális járadékot kap. Természetesen ebben az esetben is el kell érnie a munkakénesség-csökkené- sének az 50 százalékot. Az átmeneti segély, illetve a szociális járadék megállapítását a munkáltatónak kell kezde* ményeznie még a munkavi* szony fennállása alatt, ha a dolgozót a maga hatáskörében nem tudja rehabilitálni. A nyugdíjmegállapító szerv felé adatokat kell közölnie, ugyanakkor a kérelmet a dolgozó lakóhelye szerinti egészségügyi feladatot ellátó szak- igazgatási szervnek is meg kell küldenie. Ha a vállalat elmulasztja ezt a kötelezettségét, a dolgozó is kérheti a tanácstól a segély vagy járadék t megállapítását. Azok az idős emberek, akik életkoruk és egészségi állapotuk miatt már képtelenek szolgálati időt szerezni, hogy legalább a minimális nyugdíjat megszerezzék, rendszeres szociális segélyt igényelhetnek a tanácstól. De csak akkor, ha létfenntartásukról nem tudnak gondoskodni, és tartásra kötelezhető hozzátar* tozőjuk nincs. A / segélyezésnek ez a formája a nyugdíj- korhatárt betöltött ellátatlan emberekről gondoskodik-. Di. K. ß. I
