Észak-Magyarország, 1983. március (39. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-13 / 61. szám

1983. március 13., vasárnap

ÉSZAK-MAGYARORSZÄG S

Hegy lakható leiyen az üreg Miskolc...

f”"' A kívülálló úgy ítéli

meg, vérbeli építömunkás számára nem túl vonzó, ha nem vadonatúj épületet emel, hanem elkoptatott, megrogy-' . gyant házakat ment meg az‘ enyészettől — unos-untuian.

Munkáslakások

Komlóstetőn

— Az élet sokkal színesebb — mondja dr. Pálos Lajos, a

■ Miskolci Építőipari Vállalat igazgatója. — Mi azt tettük az elmúlt harminc év során, amit az élet követéit tőlünk. Ha Kellett, telújítottunk, ha meg úgy diktálták az igények és lehetőségek, építettünk. Amikor leginkább fojtogatta a várost a lakásínség, mi elkezdtünk lakásokat építeni, 1975 óta foglalkozunk lakás-1 építéssel. Most, a megváltó-' zott körülmények miatt ezt a tévékénységün két szüneteltet-‘

jük. Más jellegű munkára van szüksége a városnak.

— Tavaly még sokat lelte-1 tett hallani a MIÉP lakásépi-' téseiről.

— Százkét lakást adtunk át a Komlóstetőn. Szép, két, két és fél szobás munkáslakásokat. Ugyancsak tavaly készült el az Állami Biztosító kárrendezési fiókja is. .De, ha azt nézzük, hogy van-e ilyen jellegű sikerélménye a vállalati gárdának: mi építettük a rimaszombati kenyérgyár szociális épületét és ott vagyunk még Irakban is.

— Mikor kezdett exportra dolgozni a vállalat?

— Tizenkét évvel ezelőtt olyan volt az építőipari progJ nózis, hogy mi jobbnak láttuk. ha körülnézünk a határokon túl is. Attól tartottunk ugyanis, hogy nem lesz elég munkánk idehaza. Az ország mindenkori gazdaságát és az építőipart köldökzsinór köti össze, ha a népgazdasági vérkeringést valami megzavar-' ja. mi építők vagyunk az el-.,, sók, akik ezt észrevesszük. Nos, valahogy így jutottunké el akkor Ágcsernyőre szál-' lodát építeni...

És ezzel a szállodával letette a névjegyét a szomszé-' dós országban a Miskolci Építőipari Vállalat. Később Kelet-szlovákiai Vasmű és egyéb nagy jelentőségű cseh-’ szlovák beruházásokra is meghívták őket. Építettek ABCV áruházat és több közhasznú épületet. És tévednek azok, akik azt hiszik: csak a rossz hír kap szárnyra. A nívós csehszlovákiai munkák után a másik szomszéd, Ausztria is tárgyalni kezdett a miskolci építőkkel. És az eredJ

mény: felépítettek Bécsben egy nem túl nagy, de nem is túl kicsi irodaházat.

— Aztán Irak.

— 1981-ben kezdtünk Irakban építeni egy 52 ezer négy-' zetméteres alapterületű élelmiszertároló raktárt — mond-' ja dr. Pálos Lajos. — Százhúsz szakemberünk dolgozik ezen a munkán. Az év végén fejezzük be a raktárbázis építését.

— Mi a tapasztalatuk az exporí munkál! nál ?

— Az export, különösen a dollár elszámolású export, aZ építőipari vállalat gazdálko-' dására is jó hatással van. A külföldi munkáknak köszönhetjük elsősorban, hogy két éve több. mint 9. tavaly pedig 5 és fél százalékkal tudtuk növelni a béreket. Éppen ebből a meggondolásból, no és a közben megszerzett tapasztalatok birtokában az a tervünk a jövő évekre is, hogy újabb munkákat keresünk külföldön.

Partnerként a lakóval, a MIK-kel

Üjabb építőipari prognózis. A recessziós évek nem adnak módot arra, hogy látványos építkezésekbe kezdjünk. Miskolcon pedig különösképpen aktuálisak a felújítások.

— Ügy látjuk, több évre lekötik a vállalatot a felújítások. A MIK-kezelésben levő lakások jelentős hányada most jutott abba a korba, amikor elodázhatatlan már a felújításuk. Az idén, mintegy 85 millió forint értékben végzünk lakóházfelújításokat. Néhány épületet szigetelünk is egy meglehetősen korszerű technológiával. A Szentpéteri kapui toronyházban alvállalkozóként szereztünk tapasz-* tálatokat.

— A lakásfelújítástól úgy félnek a lakók, mint a tűztök

— Érthető, mi is frontállapotként emlegetjük azokat a munkákat, amelyeket a bérlő szeme láttára vagyunk kénytelenek elvégezni. SajJ nos. túl kevés az átmeneti lakás, kevés lakó tud kiköltözni a felújítás idejére. Nem tudom, ki örül jobban annak az ígéretnek, hogy 1985-» tői minden bérlő ideiglenes helyre költözhet?

— Hogy látja a vállalat igazgatója, mennyiben tudJ nak partnerek lenni a lakóval egy ilyen lényeges munka során? A felújítás elvégre

évtizedekre szól és hiába a MIK a megrendelő, a bérlő — az egyre növekvő lakbérével — igénye a meghatározó.

— A felújítások előtt lakó-' gyűlést hívnak össze. De mi elbeszélgetünk ezen \ kívül is a bérlővel. Ha különleges ám teljesíthető különkivánsá- ga van, mi természetesen fi-' gyelembe vesszük. Mondjuk a tapétánál, a festésnél, a padlónál. Véleményem szerint azonban igazi partnerekké csak akkor válhatnánk, ha a tervezés is a mi kezünkben lenne. Ha a tervezés egv kézben volna a kivitelezéssel, gondok garmadát tudnánk megtakarítani...

Régi vágású építőmunkások

Olyan munkák is várnak az idén a miskolci építőkre, mint a Széchenyi út 105. és 107. épületének a teljes felújítása. Az Expressz étterem épülete az egyik. Az épület külsején rekonstrukció ( lesz. belül pedig fölszabdalják a lakteret több, apró. lakásra. Régi cseresznyefa ajtókat kénytelenek kidobni, mert a terv így írja elő.

— Jó szakembereket igé-' nyelnek az ilyen rekonstrukciós munkák. Nekünk meg, sajnos, egyre kevesebb szakiparosunk van. Évről évre képezünk kőműveseket, ácsokat, de a szakmunkás-bizonyítvány megszerzése után sorra elköszönnek tőlünk. Hiába fizetünk 6—7 ezer forintot egy ácsnak, kőműves-' nek. Nálunk meglehetősen jók a szociális körülmények is, meleg ételt kap minden emberünk. Akik elmennek tőlünk, stanicliból étkeznek, de másfél, időnként kétszerese a jövedelmük egy melléküzemágnál, egy kisiparosnál ...

Harminc szakember hiányzik ma is á vállalatnál, eny- nyi ember hiányzik a tervezett 845 fős létszámból.

— Hogyan helyettesítik őket?

— Akként — mondja a vállalat igazgatója —, hogy mi voltunk a városban a másodikak, akik vállalati gazdasági munkaközösséget hoztunk létre. A vállalati jogügy résen volt a kezdetkor, vállalkozó szellemben sincs hiány. Most is vannak alakuló- félben levő kis szervezetek. Reméljük, közreműködésükkel sikerül megoldanunk az idei és a távolabbi feladatokat is.

Lévay Györgyi

Ládahegy

Bár még messze van az idei gyümölcsszüret, a krasznokvajdai Bástya Tsz percesei gyümölcsösében már kijavítva, rendbe rakva várják a gyümölcsösládák az idei termést.

KGST-bizottság

ülése

Szombaton Siófokon jetü^ zőkönyv aláírásával befejeződött a KGST-országok kio- genforgaimi közgazdasági bizottságának 13. ülése. A delegációk tagjai részt vettek Az idegenforgalom gazdasági szerepe és hatékonysága címmel megtartott első magyar idegenforgalmi téli akadémián is.

A bizottság mostani ülésén — nagyrészt magyar kezdeményezésre — azokról a lehetőségekről tárgyaltak, amelyek elősegítik a KGST-országok idegenforgalmának: további fejlődését.

Megállapították, hogy a KGST-országok idegenforgalmának hatékony' fejlesztése nemcsak a központi beruházások nagyságától függ. Ennél lényegesebb szerepe van az érdekelt különböző ágazatok és vállalatok jó együttműködésének, a helyi pénzügyi erőforrások mozgósításának. a lakosság bevonásának az idegenforgalmi fogadóképesség fejlesztésébe.

fi tökeimtől - a húskészítményekig

Hárommilliárdos termelés

Borsod megye húsellátásáról, a Borsod-Abaúj-Zemp- lén megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat gyártmányfejlesztési tevékenységéről, a felvásárlásról, az értékesítésről, a bevezetett új termékekről, a vállalat exporttevékenységéről beszélgettünk Iczkovits László termelési főosztályvezetővel,

— A vállalat miskolci központja —, amelyet a megye lakosai még ma is húskombinát néven ismernek —, 1975 decemberében kezdte meg iparszerű termelését Az 1978 végi több hónapos nagyjavítást követően agyár 1979-ben újból megkezdte termelését, s azóta zavartalanul üzemel. A vállalathoz tartökilc. még egy ózdi és a sátoraljaújhelyi üzemegység is, amelyekben a gazdaságtalanná váló vágások megszüntetése után már csak húskészítményeket állítunk elő.

— Az ózdi üzemegységben, elsősorban vörösárukat:

Az ináncsi Vörös Csillag Termelőszövetkezetben teljes erőbedobással megkezdődlek a tavaszi munkák. Simaházi György tsz-elnök szerint — hála a rendkívül jól sikerült őszi alapozásnak —, nem lesz túl nehéz a tavaszi kampány. Jól telelt a 140 hektárnyi repce és a 950 hektárnyi, minden eddiginél nagyobb területű búzavetés. A tavasziak alá pedig könnyű lesz kiváló magágyat nyitni, mert ősszel nemcsak mélyszántottak, hanem a legjobb minőségben el is munkálták a táblákat.

— Az év mégsem ígérkezik könnyűnek — mondja az el- n • . meri az elmúlt évben

elért gazdálkodási szint, az 1082-es „mutatók” alapján gazdaságunk előtt most sokkal magasabb a mérce. Igényesebbek leltünk, többet várunk önmagunktól, s joggal várnak többet tőlünk mások is,

Az elmúlt évben az ináncsi tsz az alacsony hatékonyságú szövetkezetek kategóriájából — a közepest átugorva — átkerült a magas hatékonyságú kategóriába, azaz az élmezőnybe. Ritkán fordul elő az olyan „ugrás", hogy az előző évi 2.14 forintról 12,12 forintra emelkedik a 100 forint költségre jutó eredmény, azaz nyereség. A termelési érték az 1981. évi 62,3 millióról 102.9 millió forintra, a nyereség 1,5 millióról, — a

fiz ináncsi tsz az élmezőnyben

tervezett közel 2 millióval szemben — 11,3 millió forint fölé növekedett.

Nem egyedül a kedvező időjárásnak, főleg nem a véletlen szerencsének, hanem öt esztendő szívós munkájának, a küzdőképességnek, a „kicsire nem nézünk” szemlélet felszámolásénak, az állandó önkritikus vizsgálódás-» nak, fogyatékosság következetes felszámolásának köszönhető ez a rendkívül jól zárt esztendő.

1977-ben még kétmilliós veszteség terhei nyomták az encsi járásnak ezt az aránylag kis termelőszövetkezetét. Az új vezetés, a hozzáértő szakembergárda és a szorgalmas, a tennivalókat, a változtatások szükségességét megértő tagság a mélyponton kezdte meg szívós munkával, kockázatok vállalásával a sikerek megalapozását.

— Nem volt könnyű, nem ment máról holnapra — mondja az elnök —, de sikerült, mert hittünk és nagyon akartunk. A fő célunk a hatékonyság növelése volt. Az ésszerű költséggazdálkodással, az alaptevékenység termelési szerkezetének korszerűsítésével, az ipari tevékenység alanyának és mértékének jelentős növelésével kívántuk elérni ezt a célt. Persze, mindez rengeteg apró, kis lépést, sok kicsinek látszó, de összességében jelentős tartalék feltárását jelentette.

Az elnök több példával is bizonyítani tudja, hogy mit eredményezett a több esztendős szívós munka. De, talán a növénytermesztés tavalyi rekordjaihoz vezető út példázza legjobban, hogyan sikerült a Vörös Csillag Tsz- nek az élmezőnybe kerülnie.

— Nemcsak terveztük, de hittünk is abban, hogy tudunk többet, értékesebbet, jobban értékesíthetőt, lehetőleg kevesebb költséggel termelni. Nagyon sok mindent kellett megtennünk, sok mindenen kellett változtatnunk e fő célkitűzés megvalósításáért. Maga a termelési szerkezet korszerűsítése sem ment máról holnapra. Jobb munkaszervezésre, jobb gépeikre, nagyobb szakmai odafigyelésre, jobb vetőmagokra, a tájnak megfelelő fajtákra, sokkal gondosabb talaj munkákra. tökéletesebb növényvédelemre' talajaink „fel töltésére” és sok egyébre volt szükség ahhoz, hogy eljussunk az 1982-es év eredményeihez, termésátlagaihoz.

Búzából több, mint 52, kukoricából 87, napraforgóból 21,5, tavaszi árpából 36, borsófélékből több, mint 20, lucernából 61, silófélékből 339 és repcéből közel 20 mázsa volt a hektáronként betakarított átlagtermés. Nemcsak az encsi járásban, de a KITE taggazdaságainak sorában is jónak számítanak már ezek az eredmények. Repcetermesztésben például senki sem tudta túlszárnyalni az ináncsiakat a termelési rendszer gazdaságai közül. De ennél is fontosabb, hogy a termésátlag növelésével párhuzamosan sikerült a legtöbb növény önköltségét csökkenteni, értékesítési árbevételét pedig növelni. Azzal, hogy több vetőmagot, több sörárpát értékesítettek, s jobb volt szinte minden terményük minősége. Ez eredményezte, hogy az 5 millió forintra tervezett ágazati eredményt sikerült közel megduplázni.

Ináncson most az a fő célkitűzés, hogy az idén is az élmezőnyben maradjanak. Es amint az éves tervek elkészítésénél megfogalmazták: tudják, hogy ehhez még jobb munkára “van szükség.

(P. s.)

virslit, szafaládét, stb., míg Sátoraljaújhelyen hőkezelt, szárított termékeket készítünk. Az elmúlt három évben tizenhárom új termékkel bővítettük az áruválasztékunkat. Ilyen termék többek között a Zala felvágott, a hot dog, a májkockás pástétom, a sajtos parizer, a bakonyi betyár-, a gömöri csípős- és a hegyaljai ízesített szalonna, valamint a zempléni és a borsodi csípős kolbász. Ez utóbbi termékek igen kedveltek, hiszen Borsod megyében különösen szeretik a csípős, fűszeres hús- készítményeket.

Az új termék bevezetéséhez azonban — legyen az akár saját receptúra, akár más gyártótól átvett termékféle- ‘ség — széles körű információ és piaci ismeret szükséges. Nagyon fontos, hogy a kereskedelem és a vevők igénye találkozzon, azaz, hogy a termék ízletes és árban is megfelelő legyen, ugyanakkor a vállalat is tisztes haszonra tegyen szert. Ennek az összetett feladatnak a vállalat azonban csak akkor tud megfelelni, ha — azt mint ahogy eddig is tette — továbbra is magas szinten tartja az olcsó áruk részarányát, ami napjainkra már meghaladja az összkészít- mények 70 százalékát. E célkitűzést szolgálja — egyebek között — a különböző technológiai eljárásokkal és ízesítéssel készített szalonnafélék, valamint az úgynevezett kereten kívüli (nem színhúsból készülő) hurkafélék, májas készítmények, disznósajtok részarányának növelése.

Természetesen a húskészítmények, illetve tőkehúsok, töltelékáruk, stb. előállításához megfelelő vágóállat-mennyiség is szükséges. Borsod megye e tekintetben nem teljesen önellátó. Sertésből például a szükségletnek csak mintegy egyharmadát szállítják a megye állami gazdaságai, termelőszövetkezetei, illetve felvásárló szervei, míg kétharmada a társmegyékből, Hajdú, illetve Szolnok megyéből érkezik. Vágómarhából már sokkal jobb a helyzet. Még kedvezőbb a birkaellátás, hiszen az ország birkaáliományá- nak több, mint a fele az északkeleti tájkörzetben található.

A gyár kapacitáskihasználása az év nem minden időszakában egyenletes. így például a vágókapacitás általában nagyobb, mint a ténylegesen rendelkezésre álló vágóállat-állomány. A készítménygyártásnál ilyen gond már nincs, hiszen a rendelkezésre álló kapacitás és a belföldi húskészítmény- gyártás mennyisége összhangban van. Eltérések, termelési hullámvölgyek, csúcsok csak az év egyes negyedéveiben tapasztalhatók. Az év első negyedévében sok háztartásban még „tart” a házivágásból származó kolbász, oldalas, stb., a második-harmadik negyedévben a lakosság fogyasztásában előtérbe kerülnek a zöldségfélék, ezzel szemben a turistaszezon megindulásakor ugrásszerűen megnő a húskészítmények fogyasztása.

A vállalat 3 milliárd forintot meghaladó termelési értékének mintegy egyhar- mada kerül exportra. Ennek nagyobbik részét a nem rubel elszámolású piacon értékesítik fagyasztott, illetve friss húsok formájában. Az utóbbi években évről évre. emelkedett mind a friss, mind a fagyasztott húsoknál a feldolgozottság foka és amíg korábban döntően csak félsertéseket és negyedelt marhahúst exportáltak, addig ma már jelentősen megnőtt a magasabban feldolgozott, bontott nemeshús- részek aránya, amit például comb, karaj, vagy hátszín, bélszín stb. formájában exportálnak.

1982 decemberétől megkezdték az iparszerű birkavágást is. A tejes, illetve pecsenyebárányoknak jó felvevőpiacot jelentenek az arab országok, közöttük Algéria, Szaúd-Arábia, de idén már svájci megrendelésre is számíthatnak. Az exportfö-- rekvéseket azzal is sikerült megalapozni, hogy a marhavágócsarnokot illetve annak hűtő- és darabolóüzemét 1981 decemberében a . közös piaci állatorvosi bizottság, a szigorú egészség- ügyi feltételeket figyelembe véve is, megfelelőnek ítélte. A közelmúltban a sertésvá- gó-csarnok hasonló vizsgálaton esett át és- bár ennek végeredménye még nem ismeretes, de remény vah ennek brüsszeli elfogadására.

Az export fokozása, bár annak jövedelmezősége ma kisebb, mint két évvel ezelőtt volt — még mindig kedvező a tröszt a vállalat és így a népgazdaság számára.

Budiért Mlkléa j