Észak-Magyarország, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-12 / 36. szám

1983. február 12., szombat ESZAK-MAGYARORSZAG 7 E. KOVÁCS KÁLMÁN Egy kontárra Szakács volnál, elsóznád a levesem, hogyha postás, nem kapnám meg levelem. üvegesként tördelnéd az ablakot. ha őrt állnál, ellopnák a silbakot. Kertészkedve kivágnád a palántát, lámpagyújtó, mind levernéd a lámpát. Borotválnál? Csipkéznéd a füleket. kalauzként? Lyuggatnád a kezeket. Ha patkóinál, nyilaznád a lovakat, sakter volnál, nyiszálnád a nyakakat. Halász volnál, szaggatnád a hálókat, vadász volnál, lelőnéd a hajtókát. Mit tesz isten, átszöktél a határon: sebaj, hiszen több is veszett Mohácson.-——O—-------*-* "V. f '1 -• Leakey Zoltán rajza Zongora verseny Nyolcán jutottak tovább Borsod megyéből a harma­dik országos zongoraver­senyre. amelyen a zeneis- | kólák növendékei vehetnek részt. Három megye — Bor­sod. Heves és Nógrád — , képviseletében 34 tanuló vett részt a Miskolcon, a Zeneművészeti Szakközépis­kolában megrendezett kör­zeti fordulón, ahonnan ösz- szesen kilenc fiatalt java­sollak továbbjutásra. A ti in városi zeneiskola . két. a .miskolci Egressy Béni Ze­neiskola két. illetve a ka­zincbarcikai zeneiskola négy tanulója jutott -tovább. CSEH KÁROLY Adalék egy kapcsolathoz Gyűrt lepedővé silányult a varázsszőnyeg Csücskeibe hiába kapaszkodsz ha zuhansz lefelé A vonzalmak nélküli űrben felidézni tud csak a látvány ha a lélek kiüresedik Undorral fordul a hószemcsés csendnek az élményt hajszoló ösztön jóllakotton-' ha a hűség elparázslott FECSKE CSABA Cella Hűséged kolostorában iiom a verset, emlékek dohszagú kódexeit; az idő homályos folyosóján visszhangzik a szerelem cipőkopogása míg el nem nyeli egy cella vasfogú csöndje, s azontúl már csak az évek rései közé szouill ábránd halk nyöszörgését hallani,' s ahogy súlyos suhogással szemhéjad árkádjaira telepszik a hó — A taxiórában pedig egv százas. Legalább. A fiú odaadott egy szá­zast. A sofőr kinézett a fé lie nyitót! 'ajtón át a. so télséebe. Kocsija ott till' éoségben a bejáratnál, visz sz a verődő ti róla a vendég lő neonreklámjának kékes fénye. Eközben odaseiten- kedett a taxishoz egy lo- boncos hajú kamasz. — Maga taxis? — Az. — Vigyázzon a Lacival Megmondom őszintén, oké? Régen bokszoló volt. min­denkit megvert. Most is -verekedés, mindenki fél tőle. — Ugyan már. Kiég Ki­rúgni alóla az egyik man­kót. Nem lehet. Engem is Ikapott már, — A pincéi azt mondta :aost látja először mankó yal. * — Mindig ezt kel] neki mondani. Hogy sose láttuk így. Egy Z1L szétlapitotta a lábát, azóta állandóan autók' elé veti magát, és a kocsmákat járja. Amikor lök részeg, köröz a feje fö­lött a mankóval. A m últk oi két erhbert csapott le. — Miért nem jelentitek fel? — Egy nyomorékot... Ebben a pillanatban elő­bukkant a mellékhelyiség félköríves. enyhén koszos függönye mögül a mankón — Utálja a taxisokat — súgta még a fiú. — Mit dumálsz, le tikk- takkos?! — bökött fele La­ci. — Semmit. , — Hordd el magad! Laci leült. Mankóit úgy helyezte el, hogy keze ügyé­ben legyenek. Felemelte po­harát, s egy nyeleire kiit­ta tartalmát. — Uram 1— mondta a so­főr —. lassan mennem kell. ■— Micsoda? — Vár a munka. — Az várhat. Te meg v i.sszaülsz. és megiszod a cseresznyédet. Ne félj tő­lem. Ezek itt -összevissza ugatnak, ismerem őket. — Jó. egy pillanatra még leülhetek. A sofőr felhajtotta a cse- resznyépek nevezett csap­vizet. Másik utasa, a ko- lyagos fiú a mennyezetet , kémlelte, miközben az tisz­táira könyökölt, s tenyeré­ben ingatta bús feiét. Tá­lán a mennyezeten vélte felfedezni a sors neki szám üzenetét. A felszolgáló a <öntés puliját támasztotta s lopva sandított feléjük. — Több. mint egv szá­zas van az órában — mondta a sofőr. , — Téged csak a pénz ér­dekel? — kérdezte a voll bajnok. — A munka. Menni, men­ni. Száguldani. Lehet, hoey a másik sarkon épp rám vár egy vajúdó nő. Kór­házba kell vinni. — Te bolond taxis. Mi­ért kell menni? Miért kell szülni? Mit ugatsz nekem? Viselkedj rendesen. Vagy szétverjen: a pofádat? — Ne! — Pedig te rendesnek lát­szottál. Tudod, ki vagyok én? Nekem beszélsz pénz­ről, munkáról, kórházról? Miért nem beszélsz a sze­relemről? Hogy hazaviszel egy szerelmes párt? Miért nem beszélsz a sikerről ? Hogy bajnokságot nyertél az autóddal?-j- Nem nyertem.-J- Látod, te szeméi. Te is megérdemelnél egy jó verést. Ekkor ott termett a fel­szolgáló. — Mit hozhatok még. La- . cikám? — Ugyanazt. "> Addig . megnézem a taxiórát — mondta a sofőr. — Nem mégy sehova! Ha akaröu, a kocsid árát is ki­fizetem. Azt hiszed, nincs pénzem ? — Dehogyis... A vécére ki mehetek? — Menj csak -r röhögött az . egykori bajnok. Amikor a taxis kijött a mellékhelyiségből, az asz­talnál már többen ültek. A bajnok 1 őket leckéztette Hatalmas 5 Lie görcsösen rángott az' abroszon, mint­ha most akarna bevinni egy' jobb egyenest. A taxis kisurrant a kocsi iájtoz. Remegő ufiuiva! alig tud­ta á kulcsot béciugni a zár­ba. Végre kinyitotta az. aj­tót. beült. Az. óga száznyolc­van forintot mutatott gyorsan 'kikapcsolta. 1 Mí­nusz nyolcvan. Nem baj. lenyelem, kifizetem, mi az a nyolcvan Iforint? — vi- gasztalta i magát a sofőr. Nem lehet mindig nyerni. Eszébe sem jutott, hogv soha életében nem nyert semmit. 5 Eddig csak a legendákról hallottam és elképedve fi­gyeltem a mesébe illő szto­rikra az új-nemesekről. A napokban aztán kezembe került és hitetlenkedő sze­memmel láttam egy (ku­tya?) bőrre pin galt nemesi címert. Készült Budapes­ten, 1982-ben. . igaz a dá­tum nem állt rajta.- ám a nemes patinájú sárgás­barnára kezelt bőr tulajdo­nosa bevallotta. (Nem kis büszkeséggel mesélte, hogy felesége ajándékozta meg vele karácsonyra. Mit mondjak? Nem kis émelygéssel néztem a ha­mis relikviát. No nem a kikészítés "mivessége, a cí­mer avittsága és cirkalma- ival is tetszetős vonaiveze- (esc kj*lte'l ró- - - ■ r s< ket, hunéin ami mögötte van. Mert mögötte eg.v olyan embert állt, aki egykor ma­gas vállalati beosztásról ál­modott,, de hogy-hogy nem, soha nem sikerült elérnie azt. Most egy kisiparos leg­jobb jobb kézé ... üzletkö­tő, anyagbeszerző, kisvál­lalkozói jogtanácsos . . . meg még ki tudja mi minden. Rendben is lenne mindez, ha látnám rajta, hogy kedvvel, ió hangulatúim csinálja. De nem tudom megfejteni miért hajt ez az ember, hiszen eme új-ne­mességét meaelőztfz ama limes, sikál emleeeteti új- gazdacsáaa. amit most nem akarok részletezni Nincs ő egyedül! Mer' akik már felAnPették .n; házukat, elérték, hogy há­romévenként: lecserélik vén- kocsijukat. hogv szintén .há­romévenként be váHink a 1 "gmagasabb valutaössze­get az esedékes nyugati út­ra. de a közbenső évek­ben is be tudnak fizetni egy csoportos utazásra, akik azon töprengenek, hogy a család melyik tagjának nincs még a nevére íratva hétvégi telek... ők mind- mind tulajdonosai valami­nek, valamiknek. Nem is kis -éif ékeknek! Nem az el­len szólok, ha valaki ke­mény munkával sokkal többel tud elérni, felmutat­ok az átlagnál. Most még csak nem is a harácsolásra, jogtalan vagyonszerzésre igyekszem a figyelmet és a gondolatot irányítani. Milyen szellemi kincs birtokosai ők? A kutvabőr- rpl. vagy az anélkül meg­terem let: anyagi nemesség ugyanis -nem- teszi őket a tudomány, -i kultúra birto­kosaivá. Félek ugyanis, hogy ők nem tudnak palo­tájuk ablakából, hétvégi telkük kerítésén túlra és gépkocsijuk szélvédőjén át úgy tekinteni, hogy ebben a hazában is tulajdonosnak érezzék magukat. Az ő or­szághatáruk igencsak szűk­re szabott. Márpedig énei­kül bármennyire szeretné­nek méltóságot, tartást eről­tetni magukra, valahol va­lamikor megbicsaklik ge­rincük A címer — adtam e kis jj jegyzet címéül és egy ne- . vét sebességbe fajuló kiva- ( gynVicjigot citáltam példá­nak. Vaion milyen „nemesi” címert kéozel emberem, és hasonszőrű sok társa en­nék az ú,i nobilitásokat te­remteni akaró Magyaror­szágnak ? Szcndrci Lőrinc a* í „Elavult, korszerűtlen, túlhaladott’* — mágyaráz- táklévekkc: ezelőtt a tech­nikumok megszüntetését es száll középiskolákká aia kít á- sát eldöntő rendeletet Egy évtized lelt el azóta és lám itt a hír: 193-J-ben ismét beindítják a technikus képzési, ismét lesznek tech­nikumok. A visszaállás jelen eset­ben nem visszalépés, hiszen arról is nyilatkozott már a M ú velőrlesi Mi niszt éri u m egyik főrriunkatársa. hogy ötévi tanulás után lehet majd letenni a technikusi képe­sítő vizsgát. A képzés rend­szerét még most dolgozzák ki. ezután születnek a tan­könyvek.. és a közeljövő­ben dől az is el. hogy mely iskolákban vezetik be is­mét ezt a valamikor ran­got jelentő oktatási-képzési formál. kum Miért, van erre ismét szükség;.’ Mert az ipar szá­mos területen felismerték, hogy csak időlegesen lehet kitölteni képzetlen, vagy alacsonyabb képzett embe­rekkel technikusi ismere­teket követelő munkakörö­ket és az is luxus, hogy sok (Selben diplomás pú­ivá kezdőknek kényszerből alacsonyabb nívójú felada­tokat, beosztásokat adnak. . fecsérelve ezzel tudásukat és azt a pénzt is amibe ta­níttatásuk került. Beindul tehát ismét a technikusi képzés és vissza­tér ezzel a diákéletbe is egy jellegzetes színfolt... hiszen emlékezzünk csak milyen esemény, voit. ami­kor a gimis lányok báljára versengve hívták a tekis fiúkat... V — sz. I. — /

Next

/
Thumbnails
Contents