Észak-Magyarország, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-12 / 36. szám
1983. február 12., szombat ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Beruházási körkép Borsodban Beszélgetés dr. Kádár Lászlóval, az Állami Feilesztesi Bank igazgatójával Bármennyire szűkösek fejlesztési lehetőségeink, a témáról változatlanul fontos beszélni, hiszen a gazdasági fejlődéshez továbbra is elengedhetetlen a hatékony, a népgazdasági érdekekkel összhangban álló beruházások megvalósítása. — A kérdés fontosságára való tekintettel kérem, tájékoztassa olvasóinkat, hoguan alakultak 1982-ben a folyamatban lévő beruházások? — A szocialista szervezetek beruházási teljesítése — kezdte válaszát dr. Kádár Lás/Jó — mintegy 12 milliárd forint volt Borsodban, s ez nagyságrendben közel azonos az elmúlt évivel. — A beruházások szerkezetében az átrendeződés tovább folytatódott, nőtt a vállalati és szövetkezeti beruházások aránya, ugyanaltikor a megvalósítás az állami beruházásoknál volt kedvezőbb. A Lenin Kohászati Művek kombinált acélművében, a folyamatos acélömtőmű és az elektrokemence beruházása korábban fejeződött be, így a termelés a tervezettnél hamarabb megkezdődhetett. Ez a nagyberuházás az ipar minőségi acéltermékekkel való ellátásában tölt be fontos szerepet. A Miskolc—Avas nyolc felvevőhelye? postahivatal üzembe helyezésével megoldódott a város sűrűn lakott lakótelepének postai szolgáltatása. A lakásépítés, a kórházi férőhelyek bővítésének megvalósítása valamelyest a tervezett szint alatt teljesült. Kedvező jelenség volt, hogy a magánerős lakásépítés az előirányzotthoz képest kedvezőbben alakult és az év végén építés alatt álló lakásszám is meghaladta a tervezettet, így az idén ebben a körben további növekedés várható. Az elmúlt esztendőben 4569 lakással gyarapodtunk, s ennek háromnegyed része magánerőből épült A vállalati beruházások megvalósítása tarka képet mutat. A szénbányászat fejlesz ásét segítő beruházásaink előrehaladását számos tényező hátráltatta. A Feketevölgy szén- vaeronbővítésónél természeti csapás — iszapbetörés — miatt keletkezett nagyobb elmaradás. Általában minden bányászati beruházásnál gondot jelentett a 40 órás munkahétre történő átállásból adódó létszámhiány, ugyanis ezeknek a beruházásoknak nagy része saját kivitelezésben készül. Állami támogatással megvalósuló további fejlesztéseink előrehaladása, az energiaracionalizálást szolgáló beruházások kivételével nem volt kedvező. Az import- korlátozás hatása, a kivitelezői kapacitás elégtelensége ebben a körben erőteljesen jelentkezett. — Milyen tényezők befolyásolták erőteljesen a beruházások megvalósítását? — A beruházások mérséklésével egyidejűleg — a már korábbi években megindult kedvezőtlen változás, nevezetesen a magas- és. gyárépítő vállalatoknál tapasztalt keresletcsökkenés. s kapacitás- csökkenés 1982-ben tovább folytatódott, öt megye építőipari vállalatainak létszám- változását figyeltük meg, s ez a tendencia mindenütt érvényesült, de sehol nem volt olyan mértékű, mint éppen Borsodban. A két nagy építőipari vállalatunk (ÉÁÉV, BÁÉV) létszáma 1982-ben 546, illetve 362 fővel csökkent. Ez nyilvánvalóvá teszi, hogy beruházási feladataink csökkenése ellenére a kivitelezés nem lehetett gyorsabb és koncentráltabb, mint az elmúlt években. Az építőipari vállalatoktól kilépett dolgozók nagy része a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben vállalt munkát. A beruházási folyamatot nagymértékben befolyásolta továbbá az importkorlátozásból adódó behozatali engedélyek elhúzódása, s ez számos beruházás megvalósítását visszavetette. Annak ellenére, hogy az importkorlátozás gátat jelentett a beruházások kivitelezésénél, megszüntetni a továbbiakban sem lehet, hiszen fontos érdekünk fűződik ahhoz, hogy az ország külgazdasági egyensúlya fennmaradjon. Ezért a jövőben azok a fejlesztések élvezhetnek elsősorban előnyt, amelyek import igénybevétele nélkül megvalósíthatók. Nem érdektelen szólni arról, hogy az elmúlt évben a beruházási javaknál a szabadár alkalmazása megyénkben is elterjedt. Bevezetése azt a célt szolgálta, hogy az átalakítási jellegű munkákra a vállalkozási készség növekedjék. Tapasztalataink szerint azonban egyes esetekben ez a lehetőség a vártnál nagyobb költségnövekedést eredményezett. Az újfajta gazdálkodási formában működő szervezetek (kisvállalat, gazdasági munkaközösség) vállalkozásával a megyei beruházásoknál nem találkoztunk, más megyékben az ilyen irányú folyamat már megindult. — A leieméit beruházási célokra 1982-ben is lehetett állami pénzeszközöket igényelni. A gazdálkodó egységek éltek-e ezzel a lehetőséggel? — Megyénk a nagy energiafogyasztók közé tartozik, így elvárható, hogy az energiaracionalizálásból is kivegye o részét. Tavaly a gazdálkodó szervezetek 28 pályázatot nyújtottak be, valamivel többet, mint egy évvel korábban, ugyanakkor a fejlesztések sokkal kisebbek és sokkal kevesebb energiamegtakarítást, illetve helyettesítést ígérnek. Megnövekedett azoknak a pályázóknak a száma is, akik nem megalapozott költségbecsléssel, előkészítéssel állították ösz- sze kérelmüket, így ezek a hiányosságok nem tették lehetővé a pályázatok elbírálását. Mindent egybevetve, nem lehetünk elégedettek az érdeklődéssel, kívánatos lenne további megalapozott pályázatok benyújtása. Kedvező viszont, hogy 1982-ben más megyékhez viszonyítva nagyobb érdeklődés nyilvánult meg a mezőgazdasági hulladék hasznosítása iránt. A mezőgazdasági termelőszövetkezetektől 9 pályázat érkezett szalma, kukoricaszár értékes takarmánnyá történő feldolgozására. — Várható-e újszerűség, újdonság 1983-ban? — A múlt év második felében számos olyan jogszabály jelent meg, amely új lehetőséget nyújt a beruházások elhatározásában és a vállalkozásban. Az energia- megtakarítást eredményező beruházások megvalósítására vonatkozó korábbi pályázati felhívás módosult, s megjelent az állami pénzeszköz igénybevételére irányuló kérelmek összeállításának új tartalmi követelménye. Ezek szerint a feltételek valamelyest szigorúbbá váltak, de továbbra is messzemenő előnyökéi élveznek az e körbe lartozó beruházások. Üj lehetőség nyílik olyan koordinált fejlesztésekre, amelyek egy-egy településen több gazdálkodó szervezetnél egyidejűleg közös vezeték építésével biztosítja a földgáztüzelésre történő átállást. A még 1982. ben meghirdetett pályázatra több település, s azokon belül több vállalat jelentkezett. Az első ütemben kiválasztottak között van Mezőkövesd is, ahol a Városi tanács koordinálásával a közös elosztóvezeték megépítése révén nyolc vállalatnál, illetve szövetkezetben tervezik a földgázhasználatra való áttérést. Természetesen a későboi években újabb beruházások végrehajtásával lehetőség nyűik arra is. hogy több más gazdálkodó szervezethez, intézményhez és a lakossághoz is bevezessék a gázt. — A tervbe vett földgázbevezetés többféle beruházás együttes eredményeként valósulhat meg. A közös célú elosztóvezeték állami beruházás, az elosztóvezetékről való csatlakozás, a belső átalakítás vállalati körbe tartozik. A vállalati beruházásokat az energiaracionalizálást szolgáló fejlesztésekre meghirdetett általános feltételek szerint valósítják meg (a költségek 60 százalékát saját pénzeszközből fedezik. 40 százalékára pedig állami kölcsönt kaphatnak). A közös célú elosztóvezeték létesítéséhez szükséges pénzt részben egy új eszköznek, a kötvénynek az alkalmazásával teremtik meg. A kötvény új jelenség az ország pénzügyi rendszerében, tulajdonképpen a rendelkezésre álló jövedelmek hatékonyabb felhasználása érdeliében lehet kibocsátani. A kötvénykibocsátás feltételeit az Elnöki Tanács által kiadott törvényerejű rendelet szabályozza. Az említett beruházásnál a kötvény alkalmazása a következőképpen történik. Az Állami Fejlesztési Bank és az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt közösen bocsátja ki a kötvényt. A kötvényeket a gazdálkodó szervezetek többféle címletben (például 100 ezer, 500 ezer forint, 1 millió forint) vásárolhatják meg. A törlesztés öt év után kezdődik, s ettől számított 5 év alatt minden tulajdonos visz- szakapja a teljes összeget A kötvénykövetelés fennállása alatt a bank a betéti kamatoknál magasabb, évi 11 és fél százalék kamatot fizet. Mezőkövesden a tanács vezetőinek jó szervező munkája segítségével a gázkötvényjegyzés — az előzetes jelentkezés tapasztalatai alapján — minden bizonnyal sikeres lesz. Külön érdemes kiemelni, hogy sok olyan vállalat és intézmény is jelezte kötvényvásárlási szándékát, amely ma még közvetlenül nincs érintve, de belátja, hogy az elosztóvezeték létrehozása megkönnyíti majdani szándékát a földgáz bevezetésére. Ezen túlmenően a kötvény kamata mint biztos jövedelem sem elhanyagolható körülmény. Végezetül’, néhány szót a vállalkozások fellendítését szolgáló új rendeletekről, mindenekelőtt a vállalkozással és a szállítási szerződéssel kapcsolatos versenytárgyalásról. E szerint a gazdálkodó szervezetek beruházással kapcsolatosan minden 2 millió forint értékhatárt meghaladó vállalkozási és szállítási szerződéseket versenytárgyalás útján kötelesek megkötni, ha a teljesítés ellenértékében állami pénzeszköz is jelen van. A versenytárgyalás alapján érvényesített ár szabad árformába tartozik. A fővállalkozás ár- és pénzügyi feltételeiről megjelent rendelet pedig a korábbi eljárást teszi egyszerűbbé azáltal, hogv szerződő felek az eddiginél több feltételben és megkötöttség nélkül állapodhatnak meg. Egyszerűsödött a fővállalkozók pénzellátása is, a bank ezzel akarja elősegíteni a fő- vállalkozás elterjedését — mondotta befejezésül dr. Kádár László. Lovas Lajos Szakadásvizsgálat A Miskolci Pamutfonoda meo-osztályán dolgozik Dobos Jánosné, aki felvételünkkor fpnalszaka- dás-vizsgálatot végzett annak érdekében, hogy az előirt minőségi értékeknek megfeiel-e a termék. A meó-ban összesen 23 laboráns dolgozik, feladatuk jelentős, szigorú vizsgálatoknak teszik ki a terméket, és nem tévedhetnek, mert akkor jön a reklamáció a feldolgozó vállalatoktól. Fotó: Szabados György Tíz év alatt háromnegyed millió hektáron Légi növényvédelem és más szolgáltatások Az elmúlt esztendő, s egyben a megalakulás óta eltelt első tíz esztendő újszerű, a levegőből, helikopterekkel végzett növényvédelmi munkáit értékelte a közelmúltban a borkombinát gesztorságával működő To- kaj-hegyaljai Növényvédelmi Társulás. Annak idején, a megalakulás évében, több védekezési fordulóban, kizárólag a hegyaljai szőlőkben 14 800 hektárnyi volt a társulat egyetlen helikopterének teljesítménye. 1974-ben már két, majd 1978-tól három helikopterrel, s évről évre több „kiszolgáló” géppel, UAZ gépkocsikkal, tehergépkocsikkal, traktorral, szivaty- tyúkkal rendelkezik . a társulás. A szőlőpermetezés, valamint más légi növény- védelmi munkák, szolgáltatások zavartalan elvégzéséhez 32 betonozott kis félszál- lóhelvet is kiépítettek az érdekeit üzemek. Tavaly, az egyik helikoptert júniusban ért katasztrófa ellenére 1981-nél közel hetven órával több „munka- repülést” végezlek, s 18 ezer hektárral nagyobb, összesen 117 511 hektárnyi védekezési és más szolgáltató teljesítményt éltek el a társulás gépei. Ebből a szőlőkben végzett munka meghaladta a 32 600 hektárt. Több fordulóban 2950 hektárnyi nagyüzemi és 1692 hektár kistermelői szőlő növényvédelmét látták el rendkívül jó hatásfokkal. A szőlőbetegségek, a kártevők okozta károkat a permetezések jó időzítésével, a gyorsasággal, a jól megválasztott vegyszerekkel sikerült a minimálisra csökkenteni. Rendkívül nagy hasznát látta a történelmi borvidék, a társulás helikoptereinek például az elmúlt évi nagy jégverések utáni napokban. A jégesők okozta sérülések ellenére a nagy károkkal fenyegető szürkepenész azért, nem tudott elhatalmasodni. mert a jégverte területen 24 órán belül sikerült a szükséges permetezéseket elvégezni. A három helikopteres brigád 1982-ben a társulás' 21 taggazdasága mellett 43 társuláson kívüli nagyüzemben dolgozott. Fő feladatuk, a szőlők megvédése mellett egyre jelentősebben tudják kielégíteni megyénk növény- termesztő nagyüzemeinek különböző igényeit. Egyre sokoldalúbb szolgáltatásaik keretében tavaly pl. közel 22 ezer hektáron szórtak műtrágyát. A társulás műtrá- gyaszóró kapacitását, az üzemek igénye szerint akár 40 —50 ezer hektárra is növelni tudják. Ez azért is fontos, mert a gabonatermesztéssel intenziven foglalkozó üzemekben egyre inkább igénylik a hóolvadás utáni fejtrágyázást. A szakmai vélemény az, hogy a búza igényéhez igazodó, levegőből kijuttatott nitrogénműtrágya hatásfoka felülmúlja a fagyos földre, vagy a hóra kiszórtak A légi fejtrágyázás szórásképe is egyenletesebb, mint a földi gépes fej trágyázásé. Sok gazdaság látta nagy hasznát a helikoptereknek a gabona ápillisi gyomirtási munkáinál. Napok alatt, ta- posi károk nélkül, s rend- kívül jó hatásfokkal végezték el közel 22 ezer hektáron a gonürtást. Különböző szántóföldi permetezéseket, lombtrágyázást, a burgonyaönálló vállalattá alakult az ország első innovációs agrár- ügynökséged az 1979-ben alapított Pannónia. A 84 tagvállalatot egyesítő társaság igazgatói tanácsának határozata alapján ezentúl közös vállalatként működik. Cégbejegyzése a Pannónia Műszaki-Fejlesztési Innovációs Közös Vállalat néven történt. Székhelye a Baranya megyei Baksa község, innovációs irodája működik Budapesten, Debrecenben és Keszthelyen. Saját reklámirodája és nyomdája van. Tevékenységi körébe az új eljárások felkutatása, s azok gyakorlati alkalmazása és elterjesztése tartozik. A szellemi termékek forgalmazására szakosodott cég arra vállalkozott, hogy egy asztalhoz^ ülteti a feltalálókat, a kivitelezőket és a felhasználókat. Evégett számba vette a tagvállalatok által felkínált és igényelt, szellemi termékeket, s ezekből adatbankot hozott létre. Szolgáltatásként rendszeresen kiadja az úgynevezett Pannóniatáblákon szükséges gyors növényvédelmi beavatkozásokat. nagy területen napraforgó-, valamint repcereglo- nozást is vállaltak a hegyaljai társulás helikopterei. A társulás taggazdaságai közül a borkombinát közel S ezer, a mádi Rákóczi Szakszövetkezet csaknem 5 ezer, az jlaszliszkai Gazdász Tsz és a monoki Kossuth Tsz 4,5—4.5 ezer hektárnyi, de a segítséget kérő, más gazdaságok! közül is többen 2—3—4 ezer, sőt a Szerencsi Állami Gazdaság 6,5 ezer, a prügyi Ti- szamente Tsz pedig 8 .Szer hektárnyi szolgáltatást végeztetett a helikopterekkel. A Tokaj-hegyaljai Növény-' védelmi Társulás légi növényvédő gépeinek összes teljesítménye a megalakulás óta eltelt első évtizedben eb éri a háromnegyed millió hektárt, s e szolgáltatásokat közel 9 ezer. a levegőben töltött munkaóra alatt végezték el a helikopterek pilótái. dossziét, amelyben közzéteszi, hogy ki, mit ajánl és igenyel, milyen jellegű együttműködésre vállalkozik a partnerekkel. A Pannónia tagjainak többsége mezőgazdasági üzem, rajtuk kívül állami és szövetkezeti vállalatok, egyetemek és főiskoláit, valamint kutatási-fejlesztési intézetek vesznek részt a közös vállalat munkájában. Tagja az Intercoop Külkereskedelmi Vállalat is, ezáltal lehetőség nyílik a szellemi termékek külföldön történő értékesítésére. A cég részjegyeket bocsátott ki, ezek arányában viselik a tagvállalatok az esetleges veszteséget, illetve részesednek a várható nyereségből. Egy részjegy értéké 58 ezer forint. A tekintélyes pénzügyi alap lehetővé teszi, hogy a vállalat indokolt esetben — vállalva a1 kockáz-atot — ü- nanszirozzon, kutatási, kísérleti és fejlesztési célokat, sőt meg is vásárolja és forgalmazza a szellemi termékeket.. Szellemi termékek agrárügynöksége