Észak-Magyarország, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-02 / 27. szám

, VTLÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Téli nagyjavítás A téli hónapokban végzik el a termelőszövetkezetek a kom­bájnok, erőgépek felújításait és nagyjavításait. A képen' Claas Dominátor 100-as kukoricabetakarító kombájn nagy­javításán dolgoznak a taktaharkányi Petőfi Termelőszövet­kezet gépműhelyében. XXXIX. évfolyam, 27. szám Ara: 1,40 Ft Szerda. 1983. február 2. A Tiszai Vegyi Kombi- 0 nátbun végbemenő fej­lesztések közül külön említésre méltó a műanyag- feldolgozás gyorsított ütemű bővítése. A dinamizmusra jel­lemző, hogy az 1980-ra ter­vezett 65 ezer tonnás terme­lési szintet a vállalat már 1978-ban elérte és 1980-ban már csaknem 70 ezer tonnát gyártott. A kombinát igy egy­részről biztosította a népgaz­daság magasabb szintű ellá­tását műanyag termékekből, ezáltal csökkent a félkész- és késztermékek importja, más­részről saját alapanyag-fel­használással jelentősen nö­velte a feldolgozottsági fo­kot, ezze1 együtt a gazdasági hatékonyságot. Képünkön az új Biafol-üzem egyik korsze­rű berendezése. (Cikkünk a 3. oldalon.) AZ MSZMP BORSOD-ABAÜJ ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Reagan javaslatairól, a csúcstalálkozóról Közös érdekek alapján (3. oldal) __ j f Kaisöámszolf, pilieneta (3. oldal) Patakiak. Patakon, Patakért (4. oldal) llntiat (5. oldal) _ .Turij Andropov, az SZKP KB főtitkára a Pravda kér­déseire válaszolva nyilatko­zott a szárazföldi telepítésű, közepes hatótávolságú raké­ták felszámolásának és egy szovjet—amerikai csúcstalál­kozónak lehetőségéről. Az európai népekhez inté­zett Reagan-levélről. s az ab­ban foglalt rakétamegsemmi­sítési javaslatról szólva Ju- rij Andropov kijelentette: „Teljes határozottsággal meg kell mondani, hogy Rea­gan elnök javaslataiban nincs semmi új. Mindvégig a már korábbról ismert “■nulla-megoldásról-“ van ben­ne szó — és ezt a világ nem­zeti hírügynökségei azonnal felismerték.” „Ma már min­denki előtt világos, hogy ez az indítvány elfogadhatatlan a Szovjetunió számára. S va­lóban. komolyan lehet-e ven­ni egy olyan javaslatot, amelynek értelmében a Szov­jetuniónak meg kellene sem­misítenie valamennyi közepes hatótávolságú rakétáját, mi­közben az Egyesült Államok és NATO-szövetségesei meg­őriznék valamennyi, ebbe az osztályba sorolható nukleáris eszközüket?!”. Ismeretes az is — folytatta a főtitkár —. hogy éppen ez az ésszerűtlen amerikai ál­láspont akadályozza meg az előrehaladást a genfi tárgya­lásokon. Az, hogy az Ameri­kai Egyesült Államok elnöke most ismét megerősítette ezt az álláspontot, csupán azt bi­zonyítja: az Egyesült Álla­mok nem akar kölcsönösen elfogadható megállapodásra jutni a Szovjetunióval, s ku­darcra kívánja kárhoztatni a genfi tárgyalásokat. Mint arról már korábban is szóltam, a Szovjetunió nem hajt végre egyoldalú leszere­lést. Ha sor kerül az új ame­rikai rakéták Európába tele­pítésére, akkor arra mi meg­felelőképpen válaszolunk. A Szovjetunió azonban más megoldást kíván. A leg­jobb az volna — s mi ezt javasoljuk —, ha Európa tér­ségében egyáltalán nem len­nének nukleáris fegyverek, sem közepes hatótávolságúak, sem harcászatiak. Mivel az Egyesült Államok ezt nem fogadja el, mi készek va­gyunk elfogadni azt is, hogy a Szovjetuniónak ne legyen több rakétája, mint ameny- nyivel ma Európában a NATO rendelkezik. Ugyanak­kor azonban megállapodásra kell jutni arról is, hogy mind­két fél egyenlő szintre szál­lítja le közepes hatótávolsá­gú, nukleáris fegyvereket hordozó repülőgépeinek szá­mát. Ily módon teljes egyen­lőség jönne létre mind a ra­kéták, mind a repülőgépek tekintetében, s ráadásul jóval alacsonyabb szinten, mint a jelenlegi. A Szovjetunió kész egy ilyen megállapodás aláírásá­ra. A kérdés csupán az, hogy az Egyesült Államok elnöke is kész-e aláírni egy olyan megállapodást, amely az egyenlőség és egyenlő biz­tonság elvén alapul. A Pravdának arra a kérdé­sére, hogy mi a véleménye Ronald Reagannek egy szov­jet—amerikai . csúcstalálkozó­ra tett javaslatáról, Jurij Andropov a következőket vá­laszolta: Mi azt vallottuk, és vall­juk ma is, hogy a csúcstalál­kozóknak különös jelentősé­gük van a bonyolult prob­lémák megoldása szempont­jából. Ezért teljes komoly­sággal ítéljük meg ezt a kér­dést. (Folytatás a 2. oldalon) Olszowski sajtóértekezlete talc többek között könnyű^ ipari, vegyipari vállalatok­nak zömében külföldi gépeti vásárlására, termelőkapacitá­saik bővítésére és arra, hog* jelentős mértékben növeljék) kivitelüket Emellett a banfe más forrásból is támogatja az exportorientált beruházás sok megvalósítását, a vállai latok exportcéljainak elérés sét. Az MKB vállalkozási alap­jának felhasználásával jelen­leg hat társulásban veszi részt. Társulást hoztak létre például a Lőrinci Textilipari Vállalattal a nem szőtt kel­mék termelésének, választék kának bővítésére, s a Bala- tonfelvidéki Erdőgazdasággal újszerű technológia beveze­tésére, itt a korábban csak! hulladékként értékesíthető faanyagot exportra dolgozzák fel. Az esetek többségében a vállalkozásban a termelők meglevő eszközeikkel, épüle­teikkel vesznek részt, a bank pedig tőkével, melyből kül­földi termelőberendezéseke» vásárolnak az exportkapaci­tások bővítéséhez, a gyártási folyamat korszerűsítéséhez) Az eredményen a társulás­ban részt vevők a tőkehoz- záiárulás arányában osztoz­nak. A tapasztalatok szerint általában ott teremthetők meg az együttműködés felté­telei. ahol a társulásban részt vevő egységek elkülöníthetők a termelővállalat egyéb üze­meitől, kialakíthatók az ön-' elszámolás feltételei. Olyan vállalkozásoknál) ahol nincs lehetőség az ön­elszámoló egységek létreho­zására. a bank alapjuttatás formájában támogatja az exportfejlesztő elképzelések megvalósítását. így kapott az Erőterv iraki faluvillamosítá­si fővállalkozásához alapjut— tatást nyolc terepjáró meg­vásárlásához, a Szegedi Kon­zervgyár 11 millió forintot sterilizáló berendezések be­szerzéséhez — új exportcik­ként nagy kiszerelésű kon­zervféle készítéséhez —, vagy a Debreceni Kötöttárugyár 36 millió forintot külföldi berendezések megvásárlásá­hoz, a kötöttáruk gyártásá­nak fejlesztéséhez. (Folytatás a 2. oldalon) _ r A világ békéje, biztonsága kérdésében nincs nézetelté­rés a lengyelek között — jelentette ki varsói sajtóér­tekezletén Stefan Olszowski lengyel külügyminiszter. Hangsúlyozta annak jelentő­ségét, hogy hétfői ülésén a szejm — a LEMP kezdemé­nyezésére — határozatot fo­gadott el, amelyben helyes­nek és változatlannak nyil­vánította a lengyel külpoli­tika alapelveit. Olszowski határozottan el­ítélte Friedrich Zim mer­man n nyugatnémet belügy­miniszter szombaton Mün­chenben elhangzott provoka­tív beszédét, amelyet úgy minősített, mint az NSZK és a kelet-európai országok között létrejött szerződések szellemének és betűjének messzemenő megsértését. A nyugatnémet miniszter nyi­tott ügyként kezelte az úgy­nevezett német kérdést, a né­met birodalom 1937-es ha­tárok közötti jogi létezését hangoztatva. Lengyelország az ilyenfajta megnyilatkozá­sokat megengedhetetlennek tartja, és határozottan visz- szautasítja — mondotta Ol­szowski. Egy kérdésre válaszolva közölte: a Szovjetunióhoz és az NDK-hoz hasonlóan Len­gyelország is érdeklődéssel fogadta azt a nemrég elő­terjesztett svéd javaslatot, hogy hozzanak létre Európa- ban atomfegyvermentes öve­zetet. Lengyel részről érdek­lődéssel várják, hogyan rea­gálnak az indítványra a nyugati országok. II. János Pál pápa terve­zett lengyelországi látogatá­sával kapcsolatban emlékez­tetett: a napokban a lengyel püspöki kar szóvivője is hi­vatalosan közölte annak kez­detét — június 18. —, s ez­zel végképp alaptalanná vál­tak a pápa utazásáról szóló széles körű nyugati találga­tások. Ami a Lengyel Nép- köztársaság és a Vatikán vi­szonyát illeti, Olszowski el­képzelhetőnek mondta, hogy a jövőben, további tárgyalá­sok eredményeként, a két fél diplomáciai kapcsolatot létesít egymással. Hazánkba látogat a máltai külügyminiszter Púja Frigyes külügyminiszter meghívására február 2-án hi­vatalos látogatásra Magyarországra érkezik Alex Sceberras Trigona, a Máltai Köztársaság külügyminisztere. Kndropov válasza a Pravda kérdéseire Uj vonások a Magyar Külkereskedelmi Bank hitelezési tevékenységében A Magyar Külkereskedelmi Bank, amely alapvetően de­vizabank, mind szélesebb körben nyújt forinthiteleket hazai vállalkozásokhoz, ex­portfejlesztő elképzelések megvalósításához. Hz Autóklub Az utóbbi három év alatt csaknem megháromszorozó­dott az Autóklub-tagok szá­ma Borsod megyében, és ha az 1982-es év változásait ele­mezzük, abból is kitűnik: a tervezettnél, a vártnál is több új tagot számlálhat so­raiban a Magyar Autóklub Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyei Szervezete. Ezzel a te­rületi szervezetnek sikerült megerősítenie második he­lyét a főváros után, és ha a többi megyék bármilyen so­kat is tettek a felzárkózás érdekében, Borsod tartja vi­déki első helyét. A Magyar Nemzeti Bank és a Közép-európai Nemzet­közi Bank mellett, az MKB is részt vesz az exportáru- alapokat bővítő hitelek ki­helyezésében. Az elmúlt két évben 250 millió forintot ad­zárszámadása Az Autóklub-tagok> számá­nak ilyen gyors emelkedésé­ben több tényező is közre­játszott, kettő azonban egé­szen kézzelfoghatóan. Az egyik, a műszaki állomás szolgáltatása, gépkocsi-vizs­gáztatási joga, a mini se­gélyállomások számának gya­rapodása. A másik pedig, hogy az éves tagsági díj egy fél, vagy harmad tank ben­zin ára. ami persze nem egy­értelműen csak a tagsági díj csekély összegére utal ebben az összehasonlításban. (Folytatás az 5. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents