Észak-Magyarország, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-09 / 33. szám

1983. február 9., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 TELEK-HASZNÁLATBAVÉTELi DÍJ - ÜZLETEK NYITVATARTÁSA - KÖZEGÉSZSÉGÜGYI ELŐÍRÁSOK A GOMBATERMESZTÉSRŐL ÉS -FORGALMAZÁSRÓL - CSÖKKENTENI KELL A REPREZENTÁCIÓS KÖLTSÉGEKET - AZ OTP MiNT INGATLANKÖZVETÍTŐ A Minisztertanács határo­zattal módosította az állami telkek tartós használatba adá­sakor fizetendő egyszeri használatbavételi díj felté­teleit. Az érdekelt miniszte­rek által kiadott együttes végrehajtási rendelet egye­bek között kimondja, hogy a használatbavételi díj össze­gét differenciáltan kell meg­állapítani, mérlegelve a la­káspolitikai és telekgazdál­kodási szempontokat, a ha­sonló építési telkek helyben kialakult forgalmi árát, a teleikikialakítás költségeit, va­lamint az építési telkek irán­ti keresletet. Fontos hangsú­lyozni, hogy a magánlakás­építés sokoldalú támogatásá­nak ezen a területen is meg kell nyilvánulnia. A tartós használatbavétel esetén az OTP a díj megfizetésére köl­csönt nyújt. Ilyenkor a te­lek használatbavételi díjá­nak legalább 30 százalékát kell előre kifizetni. A fenn­maradó összegre nyújtott kölcsön törlesztési ideje 4—8 év, a kamat mértéke pedig évi ö százalék. Más elbírálás alá esnek természetesen az üdülőtel­kek. Itt általános szabály, hogy a használatbavételi díj nem lehet kevesebb, mint a teleli tulajdonjogának meg­szerzéséért fizetett kártala­nítás, vagy vételár, továbbá a szerződéskor még figye­lembe nem vett telekkiala­kítási költség együttes ösz- szege. Szociális viszonyaikra tekintettel . kedvezményes el­bírálásban részesíthetők azok a telekhasználók — különö­sen a három- vagy ennél több gyermekes családok, a mun­kások és a fiatal házasok —, akik négynél több üdülőegy­séget kívánnak együtt léte­síteni., A kedvezmény lénye­gé, hogy a használatbavételi díj összegének felére legfel­jebb három évre szóló rész­letfizetési lehetőséget, kap­hatnak, mégpedig — ami szintén nem utolsó szempont — kamatmentesen. \ * \ A belkereskedelmi minisz­ter egy másik, sokakat érin­tő' témában, az üzletek nvit- vafartásával kapcsolatban adott ki rendeletet. Eszerint a boltok nyitvatartási idejét úgy kell megállapítani, hogy az igazodjon a vásárlók szo­kásaihoz és igényeihez, biz- <- tosítsa az áruellátás zavar­talanságát, s egyúttal legyen figyelemmel a kereskedelem­ben dolgozók érdekeire is. A jogszabály előírja, hogy szombatonként uz áruházak 13 óráig, az élelmiszerüzle­teli legfeljebb 14 óráig, a ru­házati és iparcikküzletek pe­dig legfeljebb 13 óráig tar­tanak nyitva. A külön kije-' lölt áruházaknak szombaton legfeljebb 15 óráig, az élel­miszerüzleteknek pedig szom­baton legfeljebb 17 óráig nyitva kell tartaniuk. A ket­tős, illetve a többnapos ün­nepeknél a rendkívüli nyit­vatartási időt a megyei (fő­városi) tanács vb-k kereske­delmi szakigazgatási szervei állapítják meg, s erről a la­kosságot kötelesek időben tá­jékoztatni. * Jogszabály-összefoglalónkat az egészségügy területére ve­zeti át az a miniszteri ren­delet, amelyet a gombával kapcsolatos közegészségügyi 'szabályokról adtak ki. Ez részletes előírásokat tartaT- maz azzal kapcsolatban, hogy hol, milyen körülmények kö­zött szabad gombát termesz­teni, forgalomba hozni, fel­dolgozni. A piaci gombaáru­sítás ellenőrzésére és az áru­sítási engedély kiadására a rendelet szerint a piac terü- . létén , a teljes nyitvatartási idő alatt szakellenőr műkö­dik, amelyről a kereskedel­mi hatóság köteles gondos­kodni. A lakossági gomba­szaki anácsadás hétvégi és munkaszüneti napokra törté­nő megszervezése — amely a helyi igények figyelembe­vételével történik —, a me­gyei (fővárosi) tanácsok egészségügyi szakigazgatási szerveinek feladata. * Mivel lehet, s mivel nem reprezentálni? Erre a kér­désre ad választ az a pénz­ügyminiszteri rendelet, amely előírja: a vállalatok, intéz­ményele reprezentációs költ­ségeit az idén tíz százalék­kal csökkenteni kell. Néhány érdekesség a jogszabályból: a belföldiek részére szerve­zett hivatalos tárgyalásokon ezentúl csak üdítő ital szol­gálható fel, fogadás még Ki­állítások alkalmával sem ad­ható. A külföldiek vendég­látásánál valamivel enyhéb­bek a szabályok: itt az üdí­tőkön kívül kávé, illetve, tea is felszolgálható, s a külföl­di tárgyalópartnerek tisztele­tére egy fogadást is lehet adni. Belföldi személy rep­rezentációs ajándékot egyál­talán nem kaphat, s ez a külföldieknél is csak szerény mértékű, jelképes, legfeljebb 500 forint értékű lehet. Fontos előírás, hogy a vál­lalatok, szövetkezetek, intéz­mények ezentúl csak alapí­tásuk minden ötvenedik év­fordulóját ünnepelhetik meg, s a különféle ünnepségek, brigádkitüntetések alkalmá­val kiszolgált ételeket, ita­lokat nem reprezentációs költségként, hanem a része­sedési alap, illetőleg a ju­talmazási előirányzat terhére kell elszámolni. Nem csök­kenthetik viszont ezt az ala­pot a különböző vezetői ér­tekezleteken, tanácskozáso­kon felmerülő vendéglátási kiadások. * A pénzügyminiszter a kö­zelmúltban kiadott egy má­sik közérdekű rendeletet is, amely az Országos Takarék- pénztár ingatlanközvetítő te­vékenységét szabályozza. Eszerint a j.övőben tehát .már az OTP is foglalkozhat ingatlanok közvetítésével. Mégpedig úgy, hogy szemé­lyi tulajdonban álló ingatla­nokat vásárolhat értékesítés, tartós használatba adás és csere céljából egyaránt. Le­hetőség lesz arra is, hogy az OTP — ha erre megbízást kap — lebonyolítsa az ingat­lanok adásvételét, s bizomá­nyi szerződés alapján ingát- lan-adásvételi szerződéseket is köthet. Fontos tudnivaló, hogy a megbízásból végzett ingatlan-adásvételek lebonyo­lításánál a közvetítés díjazá­sa tekintetében az OTP a felekkel szabadon állapodhat meg. Remélhető, hogy ez a rendelet is hozzájárul a la­kásmobilitás fokozásához, a lakáscserék ösztönzéséhez. D. A. „A megsebzett bolygó” — — adta természetvédelmi filmsorozatának a címet a te­levízió alkotó közössége. Megdöbbentő képsorokat lát- hatunk hétről hétre a világ különböző pontjain forgatott filmen és szinte torokszorító az a -pusztítás, amit az em­ber végez a növény- és ál­latvilágban, az egzotikus tá­jakban és ember által alig- alig lakott területekben. El­pusztult, partra vetett halak tátognak az ipari szennye­ződéstől. állatcsordák mene­külnek és pusztulnak ki erő­művek építése miatt és er­dők hullajtják le lombjukat a levegőbe került mérgező felhők hatására. Ilyen a vi­lág. Ez várható szűkebb vi­lágunkban is. itt Magyaror­szágon, Borsod megyében? Reméljük, hogy nem! De ahhoz, hogy ez ne következ­zen be. egyre szélesebb kör­ben, egyre nagyobb tömegek­ben kell magunkévá tenni azt az akaratot, azt az aggó­dást és tettvágvat, amit a Borsod megyei Természetvé­delmi Egyesület vezetőségi ülésén tapasztaltunk. Biológusok, tanárok, agro- nőmusok. társadalmi aktivis­ták szóltak megyénk, váro­sunk természetvédelmi gond­jairól. Szemét a városok parkjaiban, utcáin, a hegyek erdőiben, a tisztásokon, for­rások mellett. Felelőtlen tu­risták vandál rongálása, a nemzeti parkok növényei kö­zött, sőt gyakori eset, ami­kor vadorzókat .csípnek nya­kon a rendőrök. Nem fran­ciakerteket akarnak látni a csekélyke zöld területeken a városban, vagy a Bükk tu­ristaútjain, de nem szeretnék azt sem megérni, hogy vala­mikor csak kis tábla jelezze, hogy ezen a fán egyszer, ré­gen kuvikolt egy bagoly, vagy ebben a bokorban ra­kott fészket a sárgarigó — ahogy kicsit túlozva fogal­mazott az egyik vezetőségi tag. Igen sok tennivaló van a szemléletalakításban, amire elsősorban a fiatalok között van a legtöbb esély. Nagyon sokat tehetnek pedagógusaink azért, hogy az Ifjúság ma­gáénak érezze és megbecsül­je környezetünket, de ebben a nevelő munkában termé­szetesen nem lebecsülendő a család szerepe sem.... hi­szen kitől tanul a fiatal — jó, vagy rossz példát —, ha nem a felnőttektől? Biztató az a folyamat is. hogy az egyesület létszáma fokozatosan növekszik, és míg kerábbban hetven száza­lék volt az idősebb tagok aránya, napjainkra már az ötszáz tag hatvan százaléka fiatal. Sajnos, vannak azonban kedvezőtlen jelenségek is. Erről tanúskodik egy nyári tábor kudarca is, amiről egy levél érkezett a Természetvé­delmi Egyesület főtitkárához, Czagányl Józsefhez. Madár- gyűrűzéshez szerveztek fia­talokból tábort, akik Boldog­kőváralja térségében összetű­zésbe kerültek ott mulatozó, nem kevés italt fogyasztó emberekkel. A vitát egy el­szabadult kutya váltotta ki, ..mit meg idejében megfog­tak a tábor vezetői, ám a gulyáspartin résztvevő társa­ság megengedhetetlen módon mzultá-lta. fenyegette a ter­mészetvédőket. Tették pedig mindezt azért is, mivel egye­sek — ital hatása alatt —, ki­csit többet képzeltek „hatal­mukról” ... hivatkozva beosz­tásukra. pozíciójukra. Majdnem verekedéssé fa­jult a nézeteltérés és ráadá­sul a zűrzavarban eltűnt a tudományos anyag is, a meg­figyelések feljegyzése, vala­mint néhány olyan eszköz, tárgy, melyek a természetvé­dő munkához elengedhetetle­nek. Az esetei hiába bizonyítot­ta több szemtanú, felelősség- re vonás nem követte azt. Természetvédők tették ezt szóvá, olyan emberek, akik azon vannak, hogy minél többen érezzék jól magukat az egyre nehezebben tisztán, épségben tartható környeze­tünkben. Azért is említjük meg ezt az esetet, mert ők is bíznak benne, hogy törekvé­seiket egyre kevesebben gá­tolják ilyen, vagy más, ön­magukról megfeledkező em­berek. — szendrei — Szesifőide a falu szélén. Ez soha nem lesz ráfizetéses széles e hazában. Hangácson sem. (Ba! ol­dali kép.) Jellegzetes kép: a régi, lebontott ház váiyogfalánalt maradványa, mögötte pedig az új, sokszobás, nagyoblakos épület. De: szükség lenne az új jogszabályok ismertetésére, a házhely tartós használatba adásáról. (Jobb oldali kép.) Aprócska falu az edelényl járás egyik völgyének végén, melyből már tovább nem ve­zet út: Hangács. Vélhetnők: az aprófalvak jellegzetes, senyvesztő gondjának, bajá­nak sokadalmával, mik fo­gyasztják, végül is elfogyaszt­ják a falut. Nemrég tudósí­tottunk ugyan róla, de ismét jó érzés leírni: Hangácsra ez nem jellemző. Eszébe sincs elsenyvedni, elfogyatkozni! Pedig háromszáznál alig valamivel több ház találha­tó ebben a kis faluban. De: az utcákat járva takaros, gondozott portákat, szép há­zakat látunk. Művelődési ott­hona, könyvtára, óvodája, körzeti orvosi rendelője van, megfelelő bolthálózattal ren­delkezik, jó közlekedéssel. Van termelőszövetkezete és: van, (megmaradt) a tanácsa! A tanács nemrégiben ve­szélybe került Arról volt szó, hogy az egyik közeli, nagyobb községhez, Boldvá- hoz csatolják, azaz a szebb Kifejezést használva: társköz­ségévé teszik. A hangácsiak falugyűlése azonban, mit ez alkalomra hívtak egybe, igen diplomatikusan fogalmazott: nem látják időszerűnek a terv végrehajtását. (Sok tele­vízió, rádió van ebben a fa­luban is, Ivolláth Béláné, kézbesítő pedig majd’ min­den házba visz újságot reg­gelente, ismerik hát a népek a tárgyalások kifejezéseit, az ilyen-olyan vélemények meg­fogalmazását. Lehetséges: másként is elhangzottak vé­lemények kevésbé diploma­tikus nyelven, de ezekről ta­lán nincs is jegyzőkönyv.) A házak mindenesetre épülnek, azaz épültek eddig, de most megálltak, öt-hat új ház minden évben megépült, a fiatalok közül is szépen maradnak itt, a gyermekál­dásra sem lehet panasz. Újabb házhelyeket azonban mcst már nem igényelnek, pedig a tanács 15 forintért adja négyszögölét! Miért nem keli a házhely? Félnek tőle! Mármint attól a rendelet­től, mely szerint most mór házhelyként sem adható el magántulajdonként föld, ha­nem csupán tartós használat­ba. A népek itt is óvatosak. Megálltak, töprengnek, vajon mi lesz ebből. Inkább meg­veszik a magántulajdont igen magas, irreális árért, vagy elfelezik a már meglevő por­tát, ott építkeznek, pedjg így kevesebb a hely, nem lehet­séges annyira az állattartás sem. Megyénkben most kez­dődött meg a jogpropagan­da hónap. Előadások hangza­nak majd el különböző té­mákról. Üdvös lenne, — szükséges lenne —, hogy a tartós használatba adásról is szóljanak előadások! Ennek szükségességét lapunkban már többször szóvá tettük, bizonyos ismereteket is kö­zöltünk, de nyilvánvaló, hogy erről a témáról többet kell beszélni. Gyakorlatilag me­gyénk minden falujában gond ez. Nagy baj lenne, ha egy falut visszavetne fejlődé­sében — végiggondolni is rossz, bár igen logikus kö­vetkezményekkel járna — az építkezések abbahagyása, a fiatalok elköltözésé, mindez egy jogszabály téves ismere­te, vagy félremagyarázása miatt, mely bizonytalanságot szül. A könyvtár — pályázaton nyerték meg ezt is, akárcsak a vadonatúj óvodát — ellen­ben épül. Mármint a teteje épül, mert a már ismert „magyar betegségként” nem sikerül tetőt építeni. Igazi te­tőt, mely nem engedi át az esőt, a hólevet. Üzemeknél, óvodáknál, iskoláknál, de sok lakóháznál sem sikerül ez a fránya tető, a régiók ki tud­ja milyen fortéllyal építget­ték, szigetelték meg. Te­tőper. Több vállalat is is­meri már ezt a kifejezést, nem csodálható, ha annak idején itt, Hangácson sem sikeredett a tető. A lapos. Most építenek egy másikat rá a hagyományos, jól be­vált módszerrel. (Mellesleg: jobban is illik ide, a hegyek közé hol lapos tetejű házat egyébként sem látni sehol.) A szeszfőzdével ellenben semmi baj. Mert ez is van a faluban és igaz, amit a ta­nácselnök mond: ne szólja meg ezért őket senki, ez is kell, mert ha nem lenne, in­nen járnának el messzire fő­zetni, most meg íme ide jár­nak a népek a távolabbi fa­lukból, amelyekben viszont megszüntették n főzdét. Megmaradt hát itt a főzde is. Igazán nem mondható korszerűnek a maga néhány rézüstjével, csövével, de ál­lítólag éppen az ilven helye­ken készül az igazi kisüsti. Mennyi? Már tisztesség ne essék, ez a semmi kis épület a maga kis üstjeivel, csö­vecskéivel szépen produkál. Három hónap alatt több Ifjúsági szolgáltató közös­ség alakult kedden a KISZ Központi' Bizottságának szék- házában. A KISZ KB poli­tikai támogatásával létrejött gazdasági társaság feladata, hogy’ a KISZ KB által ko­rábban meghirdetett, a gyen­gén gazdálkodó termelőszö­vetkezetek megsegító-ét szol­gáló programhoz szervezett mint egymillió forintot fize­tett be az államkasszába. A főzető biztosítja a tüzelőt, meg persze segédkezik, tény­kedik is itt, mivel ez az „üzem” nem rendelkezik se­gédmunkásokkal, fuvarozók­kal, könyvelőkkel, adminiszt­rátorokkal sem. Kiesi a rezsi. A főzetők, az innen, onnan érkezők persze nem emelnek szót a segédkezés ellen, ki tudja miért, szívesen ügyköd­nek itt, teszik, amit kell. Most igazán van mit tenni, . mert mint a hetven körül já­ró Bosnyák József, a főzde vezetője, meg a többi itt le­vő ember is mondja, nem is emlékeznek ilyen gazdag szilvatermésre, mint a múlt őszön volt. Mennyit főzet egy- egy gazda? Hát ki ennyit, ki annyit. De például a legutób­bi felöntésekből olyan két­száz liternyi kerül ki. Egynek. Kétszáz liter pálinka. Mit kezd vele? Elfogy. Eliagy, mert pél­dául építkezik valaki, illet­lenség lenne nem kínálni az ott levőket. Márpedig itt is. hagyomány a kaláka, az egy­más segítése. Meg lakodalom is van, meg keresztelő is, / meg reggelek is vannak, ami­kor jólesik az embernek le­hajtani egy kupicával. Meg ugye dél is van, este is. be-,- szélgetések is miegymások,- csnk-csak elfogyogat a főzés. Hát így. Itt meg, a fő/.dében megv a beszéd, a régi históriák elevenítgetése például a kút­ba esett bikáról, mit nyolc ökör húzott ki. — hej de kár, hogy nem volt már akkor emelődaru! — meg a vadá­szatokról, ide a főzdéhez is be-benéznek néha a vaddisz­nók. a falu szélén vagyunk, csendes, nyugodt tájon, meg az ugratásokról, a csínytevé­sekről is megy a szó az ilyen helyen. Már bentebb. a faluban vi­rágzó barkéjú fát csodálunk. Februárban csodáljuk a bar- kás ágakat, a tél utolsó hó­napjában. Vajon mi lett a fával. most. hogy a kutya végül is nem ette meg a te­let? Priska Tibor formában kapcsolódjon, szak­mailag koordinálja az érin­tett szövetkezetek munkáját A gazdasági társaság alapitó okiratát a programban részt­vevő hat termelőszövetkezet, az Alkotó Ifjúság Egyesülés, valamint a KISZ KB mező­gazdasági fiatalok tanácsá­nak képviselői írták alá. Fotó: Fojtán László Termelőszövetkezetek segítésére ifjúsági szolgáltató közösség alakult Á hónap jogszabályai

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents