Észak-Magyarország, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-06 / 31. szám
1983. február 6., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Kciccsifba teljes kapacitással termel Kevesebb cement kell? Napjainkban csökkent a beruházások, nagy építkezések száma, és ha kevesebb úi üzem, új gyár épül, nyilvánvaló. hogy kevesebb cementre van szükség. Hogyan érinti ez a Cement- és Mészművek Hejőcsabai Gyárát? Vissza kell-e fogni a termelést, ki tudják-e használni a teljes kapacitásukat? — tettük tel a kérdéseket a gyár műszaki igazgatóhelyettesének, Váradi Istvánnak, gazdasági igazgatóhelyettesének. Csabalik Istvánnak és a szállítási osztály vezetőjének, Adóm Gyű,a nak. Ám, mielőtt válaszukat meghallgatnánk, néhány — a legjellemzőbb országos adatokat. kell megmutatni. Az elmúlt években ötmillió tonnához közeli cementet gyártottak az ország különböző cementgy áraiban. Egészen pontosan: 1081-ben 4 millió (100 ezer tonna. 1982-ben 4 millió 370 ezer tonna cementet termeltek a gyárak. Az idei terv már „csak” 3 millió 950 ezer tonnát irányzott elő. de a januári kiszállítási ütem azt bizonyítja, sejteti, hogy az idei termelés és kiszállítás is négymillió tonna fölé emelkedhet. — Hejőcsabán nem csökken a termelés — szögezte le első kérdésünkre a választ Váradi István. — Ennek elsősorban az az oka — magyarázata —. hogy a mi gyárunk a legkorszerűbb, a leggazdaságosabban termelő, és a főleg Dunántúlon levő. kedvezőtlen adottságú egyéb gyárak termelését csökkentették csak. Innen, Hejőcsa- báról szállítunk cementet Lábatlanra és Tatabányára, az ottani igények kielégítésére. Tavaly 1 millió 300 ezer tonnát termeltünk és idén is körülbelül ennyit fogunk kibocsátani december végéig. — Ekkora mennyiséget nem lehet kis gond elszállítani. Hogyan oldják ezt meg és akadnak-e nehézségeik a szállításban? — Amikor csak lehet, rakodunk. szállítunk — válaszol1 Ádám Gyula — Nem állunk sem ünnepkor, .sem éjszaka. A gyáron nem múlik a szállítás, akadlak viszont kisebb zökkenők a vasúti kocsik hiánya miatt. Ez különösen akkor sújtott minket — ami természetes is —. amikor a MÁV-ot nagyon leterheli a mezőgazdaság és év végén, az egyéb ipari üzemek utolsó, nagy kiszállítási láza idején. — A cementről azt mondják, hogy az egyik legolcsóbb építőanyag. Az önök gyára nyereséges, hiszen tavaly is — az előzetes számítások szerint — mintegy 460 millió forintot értek el. Látszatra ez azt mutatja, hogy még olcsóbban is lehetne adni a cementet. — Erről szó sincs — mondta Csabalik István. — A cement nagyon olcsó... a vásáriónak. Tudni kell ugyanis, hogy 1980 január 1-tól nem emelték a cement árát ugyanakkor minden energia- hordozónak igen jelentősen növekedett az ára. A cement- gyártás rendkívül energia- igényes. Következésképp ár- kiegészítésre szorulnak a termékeink, aminek mértéke tavaly 376 millió forint volt és idén elérheti az 550 milliót is. Százalékosan ez azt jelenti. hogy több mint 45 százalékos árkiegészítést kapunk az államtól ez évben. Vagyis a cement ára nem az, amit fizet érte a vásárló. — ßs várható, hogy ezt az árkülönbözetet áthárítják a vásárlókra. vagyis, hogy emelkedni fog a cement ára? — 1983-ban ez nem várható, a későbbi döntések pedig népgazdasági megfontolások függvénye, amiről ma még nem lehet konkrétan nyilatkozni. — Tavaly a TÜZÉP-tele- pcken megjelent a 250160-as cement, amit igen nehezen tudtak eladni... — Igen, ez egy újféle termék, amiből kísérletképpen idén is gyártunk 30 ezer tonnát — válaszolta a műszaki igazgatóhelyettes. — Ez egy energiatakarékos cement, ami rendkívül jól ellenáll az agresszív talajvíznek, tehát alapozáshoz elsőrendű. Ha én most építkeznék, ezt használnám alapozáshoz. Idegenkednek viszont tőle a vásárlók, mivel a többi cementhez képest lassabban, nehezebben köt meg, ám garantálhatom, hogy később — néhány napos kötés után — ugyanolyan szilárd, biztos alapot ad. mint a gyorsan kötő cementek. Nem nagyon volt népszerű emiatt, pedig olcsóbb. — Kisebb a kereslet a cement iránt, mégis importálunk továbbra is. Mivel magyarázható ez? — Mint már mondtuk, a cementgyártás rendkívül energiaigényes ipar. Hogy mást ne mondjak, a hejőcsabai gyár például egy év alatt 130 millió köbméter gázt és 130 millió kilowatt (óra villamos áramot használ fel. Ez körülbelül annyi, mint a város teljes lakossági fogyasztása — ha jól ismerem az adatokat. Más gyárakban — mint például Beremenden, olajat használnak. Külföldről olcsón tudunk vásárolni cementet, tehát nem kell itthon drága energiát használni az előállításra. Az import, ilyenformán, energiafelhasználás-csökkentő befolyással is van, tehát megéri külföldről is vásárolni cementet. Végezetül szó esett még a gyár munkaerőhelyzetéről is. Tavaly 1112 fő dolgozott a gyárban, ami ugyan valamivel kevesebb, mint a megelőző éveik létszáma, de a kapacitást ki tudják teljesen használni. Gondot jelent viszont, hogy a karbantartó szakmunkások közül többen elhagyták a hejőcsabai gyárat, főleg téeszek melléküzemágaiban keresve új, jobban fizetett munkát maguknak. Sz. L. Magyaros munkaoélkiiliség Ellenőriztek az egyik nagy gyárban. Az éjszakoi műszak „dolgozói” közül nem egyel bevackolva találtak a sufnik, melegedők, étkező fülkék mélyén. Kócot, táskát, munkakabátot gyűrtek a fejük alá a lógosok és mintha éppen a tévé esti meséjét álmodnák tovább, békésen szunyókáltak. Az eredmény: több, mint húsz embert elbocsátottak és hatvannak osztottak ki egyéb, enyhébb fegyelmi büntetést1 Pedig ez a gyár sem dicsekedhet sok felesleges munkaerővel. Sőt! A munkások bátorságának oka — mármint, hogy műszak alatt az üzeni hűvösében-melegében hortyogtak - talán éppen ezzel magyarázható. Maqukban arra gondolhattak, hogy vezetőik nem veszik szigorúan a néhány órányi pihenést, hiszen egyébként is kevés a munkáskéz. De a vezetők másképp döntöttek: akinek a keze alatt nem fő a munka, az máshol pihentesse! Hogy azért aludtak volna, mert nem volt munkájuk, hogy a többiek, az ébren maradottak elvégezték helyettük is a feladatokat? — nos ez már komplikáltabb . . . mindenesetre ők megteremtették a maguk munkanélküliségét . a magyaros munkanélküliséget. Ismerünk viszont más híreket is. Néhány éve országos beszédtéma volt, hogy a győri gyárból néhány száz embert elbocsátottak, mert nem tudtak nekik munkát adni. Igen ám, de ez az elbocsátás nem a kapitalistáktól ismert: „felmondok és mehetsz az utcára, a munkanélküli segélyt kiutaló hivatalba" módszer szerint történt, hanem minden „szabadlistára" tett munkásnak több új "munkahelyet kínáltak fel. Kaptak is munkát, fizetést... az országos meghökkenés pillanatok alatt elszállt. Egyre többször lehet hallani a termékszerkezet-váltásról, a vállalati átszervezésekről, a gazdaságosabb termelésről, az új technikák, technológiák bevezetésének szükségességéről. És ezek a problémák nem csupán műszakigazdasági gondokat hoznak felszínre, hanem emberi sorsokba szóinak bele. Éveken, évtizedeken át megszokott munkahelyeket kell elhagyni, nem ismert, modern gépek kezelését kell megismerni, megtanulni annak érdekében, hogy meglegyen a holnapi kenyér is. Vagyis, ha úgy tetszik, sokan hagyják el egykori, jól megismert munkájukat, munkahelyüket. Ám ez csak akkor lehetséges, ha minél több szálon, minél több oldalról ismeri egy- egy szakmunkás a rokonpályákat. Konvertálható szakmunkásokról beszélnek és várják is őket, egyre több üzemben. Mert nagyon nehéz egy volt vasasnak például holnaptól műanyaggal dolgozni, vagy egy tegnap még varrógép mellett ülő nőnek holnap tranzisztorokkal babrálni ... Persze ezek szélsőséges példák, ám nem lehetetlen, hogy aki tegnap még hengerész volt, holnap már valamilyen karbantartással bízzák meg. Megbízzák — tehát nem hagyják munka nélkül . . . csak mást várnak el tőle. És ők számíthatnak a munkára, a fizetésre. De csak akkor, ha jelenlegi munkájuk helyett, közben nem dőlnek le szunyókálni, nem teremtik meg a maguk külön bejáratú munkanélküliségét. Mert hogy is mondta a televízió Panoráma műsorában a fiatal angol munkanélküli a magyar fiataloknak üzenve? „Akinek van munkája, az becsülje, őrizze meg!" Tudják ezt Londonban is... meg kell tanulni Magyarországon is! Szendrei Lőrinc Leninvárosi emeletes lakóházak: életkoruk harminc év alatt van. Meddig fiatal egy város? Lakásfelújítások Leninvárosban Az új városok Lakásépítési ütemét a tudatos, gyors ipar- fejlesztés nyomán hirtelen megnövekedett helyi munka- lehetőségek diktálták. így nőtt ki a mezők síkjából a vegyiüzemek szomszédságában az emeletes Leninváros. A lakásépítés ilyetén ütemét, az idővel való versenyt, csak a nagyszériás építési technológiák segítségével lehetett győzni, eleinte a középblokkos, majd a házgyári építkezéssel. Napjainkra már ezeknek az épületeknek a javítása, karbantartása, felújítása jelenti a legtöbb munkát a városgazdálkodási vállalat számára. Hozzátehetjük, hogy a város ifjú kora egyben arra is magyarázatot ad, miért nincs adóssága a vállalatnak, hiszen elmaradt felújításokról szó sem lehel, harmincévesnél idősebb emeletes lakóház nem lévén. Ila mégis akad régi ház, legfeljebb a régi tiszaszederkényi területen, de azok a családi házak magántulajdonban vannak. MINTHA A SAJÁTJUK VOLNA — A huszonöt-harminc év közötti lakóházakon évről évre elvégeztük a szükséges karbantartásokat, sőt a részleges felújítást is. Ezzel nagymértékben sikerült megóvni az épületek állagát, belső felszereltségének minőségét is — tájékoztat Fekete Béla, a városgazdálkodási vállalat műszaki igazgatóhelyettese, és hozzáteszi : — Korántsem akarom ezzel azt mondani, hogy a fiatalabb lakóépületekre kevesebb gondot kell fordítanunk, ugyanis nem munkál még mindenütt egyformán a közösség vagyonát óvó, féltő szemlélet. Általánosságban persze nem beszélhetünk ennek hiányáról sem, mert vannak olyan lakóközösségek, amelynek- tagjai ugyanúgy vigyáznak a folyosók. lépcsőházak tisztaságára. a berendezésekre, mintha az a sajátjuk volna ... — Az utóbbi időben 371 bérlakást kapott vissza a város, amiért 472 millió forintot fizetett ki a városfejlesztési alapból. Azok, akik felajánlották bérlakásukat, OTP-öröklakást vettek, szövetkezeti lakást vásároltak, vagy magánerős építkezésbe kezdtek — veszi át a szót Lovas Lászióné, a vállalat gazdasági igazgatóhelyettese. Aki építkezik, még három évig lakhatja a tanácsnak visszaadott lakást, és ezért ezzel a lehetőséggel mind többen élnek. LEADJÁK A RÉGIT ÉS ÉPÍTKEZNEK A városgazdálkodási vállalatnál elmondták: a tanács nem bízza csupán a volt bérlők lelkiismeretére, hogy a megüresedett bérlakások milyen állapotban kerülnek vissza újraelosztásra. Mindenesetre a felkínált vételárból 20 ezer forintot visszatartanak a megüresedő lakás rendbetételére, hogy a kiköltözés után elvégezhessék a szükséges helyreállításokat. Az új lakbérrendelet megjelenése óta megélénkült a lakásgazdálkodás. Amíg sokan visszaadják tanácsi otthonukat, addig mások éppen arra törekszenek, hogy megvásárolják azt, amiben addig bérlőként laktak. A növekvő lakbér fizetése helyett inkább a vásárlás törlesztését vállalják, illetve ezzel együtt a később jelentkező felújítási és karbantartási költségeket is, ami a tulajdonosi viszonyból már magától értetődő természetességgel következik. Leninváros újvárosi jellegéből adódik, hogy a városgazdálkodási vállalat kezelésében levő 99 lakóház közül 97 összkomfortos, kettőnél pedig „csak” komfortos fokozatot: állapíthattak meg a lakásfelmérők. A felújítási, korszerűsítési munkálatok így nem követelnek olyan „tatárdúlást”, mintha a közművek bekötését, a vezetékfektetéseket. falvéséseket is el kellene viselniük a lakóknak. — Tavaly 21 millió forrni állt rendelkezésre, lakásfenntartási célokra és ebben a korszerűsítés, a felújítás költségei is benne vannak — mondja Lovasné. — Nem kevesebb, mint 46 lakás részleges felújítását végeztük el; a karbantartási munkák mintegy 8 millió forintba kerültek. EGÉSZSÉGES IGYEKEZETTEL A felújítási, korszerűsítési ütem elegendő-e ahhoz; hogy lépést tartson a város- fejlesztés ütemével? Mivel a fiatal városban.* évről évre több lakóház kerül majd a részleges, vagy teljes felújításra váró épületek közé. az anyagi lehetőségek pedig ezzel együtt nem változnak, nehezebb lesz eleget fenni a feladatoknak. Más városokban is hasonló a helyzet. Megoldásra, jó megoldásokra viszont szükség van, és ez a kényszer egészséges igyekezetei vált ki az itt dolgozó szakemberekből. Ez jelenti a tartalékot. Minden szakma képviselői megtalálhatók náluk; kőművesek, festők, asztalosok, má- zolók. üvegesek, bádogosok, akik a lakók szerint is jó munkát végeznek. Az éjjel-nappali hibaelhárítás irányítója a diszpécser- szolgálat. de a holnap már elképzelhetetlen a gyors hibaelhárítás megszervezése nélkül. A szakmai felkészültség ehhez nem hiányzik. Miután az ipari környezetben a városgazdálkodási vállalat szerény fizetési lehetőségeket kínál, egyelőre a jő közösségi szellem, ami együtt tartja, oda köti a szakembereket a néha tol- dozó-foldozó jellegű munkákhoz. Az ugyanis mindig az adódó feladatoktól függ, hogy az asztalos, vagy a bádogos a felújítás tervszerű munkáin, vagy éppen egy hiba gyors elhárításán doH gozik. A köztisztasági, park fém»-; tartó munkák sem szorulnak! háttérbe a vállalatnál, amely 1964-es alapítása óta többször is kiváló szinten teljed sítette feladatait. J Nagy József J
