Észak-Magyarország, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-05 / 30. szám

ESZAK-MÄGYARORSZAG TO 1983. február 5.; szombat Szovjet kutatók A 13 millió km2 terü- © letű Antarktiszon, a déli jégvilág jégmezőin napjainkban több állam tart ! fenn állandó és ideiglenes j kutatóállomást. Képünkön a | 20. Antarktisz-expedíció két ! szovjet munkatársát látjuk, a J világ talán leghidegebb pont- | ján. A hetvenes évtized kö­zepén itt mínusz 88,3 C-fo- kot mértek. A délsarki kutatások az el­ső világháború után lendül­tek fel és a második világ­háború után vetették be a technika komolyabb vívmá­nyait a jégmezőkön: moto­ros szánokat, fűthető háza­kat, repülőgépeket, helikop­tereket stb. a jégtörők mel­lett. Szerencsére ez a konti­nens ma is a béke kontinen­se, amelyet nemzetközi egyez­mény véd az egész emberi­ség és a tudomány számára. Itt nincs honfoglalás, hiszen az antarktiszi természeti vi­szonyok ezt nem is engednék meg. A vándorhó ugyanis a legrövidebb idő alatt bete­met minden területfoglalási jelet, lobogókat, cövekeket, határjelző táblákat. A tudo­mány képviselői már több évtizede azt az álláspontot hangoztatják, hogy az An­tarktiszt nem szabad bevon­ni az egyes államok hata­lompolitikai küzdelmeibe. Ed­dig érvényesült ez az elv, bár az elmúlt évtizedekben volt néhány állam, például Anglia, USA, Argentína, Chile, amely szívesen meg­vetette volna a lábát huza­mosabb időre, és annektálta volna az Antarktisz egy-egy részét. A jégvilág azonban közös tulajdon, és reméljük, hogy a természeti kincsek kiakná­zásában is megmutatkozik majd az az egyetértés, amely pillanatnyilag az antarktiszi tudósok körére jellemző. Tonhalászok trükkje körűi elriasztja a delfineket. Ehhez természetes ellensé­gük, a bálnák hangját pró­bálták felhasználni úgy, hogy azt magnószalagra vették és a halászat kezdetén vissza- játszották a delfineknek. A kísérlet meglepően hatásos voit: a delfinek pánikszerű­en menekültek a bálnahang hallatára. Egy ízben meg is számolták, hogy a kerítőháló nyitva tartott kapuján át a riasztó hang hatására kb. ezer delfin menekült el a térségből. Pénzérmék a virágágyásban T Á rajban élő, kiváló mi- [ nőségű és jó piaci áru ton- ; j; hal halászata sok tengerpar­ti, ti ember főfoglalkozását je- j 1 lenti. A Kalifornia partjai , j mentén ebből élő halászok +1 évente sok tonna tonhalat Ti fognak, és küldenek piacra, |A tonhal rajok rendszeres kí- [.sérőí azonban a delfinek, | amelyek üldözőbe veszik, j; nyaktájékon átharapják és elpusztítják a tonhalaikat. A '[■halászok hálójába került del— jrc fin nem kívánatos vendég, I mert megrongálja a halász- t hálót, és riasztásával is csöfc- ( kenti a halzsákmányt. Érde- ; kés, hogy a delfinek — noha megtehetnék — nem ugrál­nak ki a kerítőháló térségé­ből, nem is menekülnek on­nan el, pedig a halászok szí­vesen megszabadulnának tő­lük. Ennek érdekében olyan módszert kerestek, amely a hálóbúzás előtt a tonhalak Nemi mindennapi termést takarított be veteményes- kertjében az észtországi Ko- zeszkben M. Pjarszik, a he­lyi iskola tanára. Éppen gyümölcsfát ültetett, amikor tömérdek ezüstpénzre buk­kant. Az értékes lelet a XI ' —XII. századból származik, s orosz, germán, skandináv, arab eredetű, mindenesetre a kőzet 2000 érme nagy ér­deklődésre tart számot «tu­dósok körében. Észtországot joggal nevezhetjük a kincs­keresők Mekkájának, hisz’ az utóbbi esztendőkben e vi­szonylag kis területű köztár­saságban körülbelül 400 kincsleletet találtaik, ami az­zal magyarázható, hogy Észt­ország területén keresztül fontos kereskedelmi útvona­lak vezettek a középkorban. Divatsarok Részletek a divatból Talán sohasem volt olyan jelentősége az öltözködésben az úgynevezett kiegészítő tartozékoknak, mint mostanában. A külön­böző divatstílusok kihangsúlyozására, a fej­fedők, kalapok szolgálnak elsősorban, de természetesen a cipő, a táska és az öv, a divatékszer és sok más apróság is ebbe a körbe tartozik. Sokszor a készen vásárolt holmik né.mi átalakításra szorulnak, de így egyedivé válnak, és nem uniformizálják á külsőnket. Sokan vannak, akik szeretnek varrogatni otthon, de nem szakemberek, és így a gyorsan előállítható, mégis mutatós, jellegzetes apróságokat előnyben részesítik. Az elegáns nőies stílus megvalósításához néhány ötletet adunk, amelyek egyéni el­készítése is lehetséges, de a szaküzletekben is fellelhetők ezekhez hasonló tárgyak. 1. modell: Elegáns kosztümszövetből vagy jerseyből, selyemblúzzal — külön elkészí­tett és feltehető fodros-kerek gallérral. A csípőre szabott kétszínű öv nemcsak bőrből, hanem textilből is elkészíthető. Hozzá a lapos „borítéktáska” és a tollal díszített kis kalap, a középkorúak részére ajánlható. , 2. modell: Ez a táska az úgynevezett nap­pali öltözékhez ajánlható. Több színben ta­lálkozhatunk ezzel a típussal a szaküzletek­ben. 3. modell: A sportos „pilóta” sapka ré­szekre szítbolt, apró maradékokból is elké­szíthető. Legkönnyebb, ha egy kalapra fel­tűzzük próbaként a cikkelyeket, és aztán varrjuk össze. 4. modell: Csavart öv — esetleg két szín­ből, amelyet egy brosstűvel díszítünk elöl. Érdekes, ha régi kontytűvel oldjuk meg. 5. modell: Hosszúkás, téglalap alakú reti- kül. A fogóját megtoldhatjuk középen, és ekkor divatos, nyakba akasztós táska válik belőle. 6. modell: Széles, szabott öv, amely arra hivatott, hogy az erősen bővülő ruhán a derekat hangsúlyozza. 7. modell: Ez a körülbelül 5—6 centi- méteres öv, elöl megkötve, bőrből vagy bármilyen anyagból elkészíthető. 8. modell. Kis szélű, kerek fejű kalap, és a kabát nyakára varrható szerény szőrme. 9. modell: Táskamodellünk kemény külső lapokból és egy belső puha részből álló, re­dőzött — sok férőhelyes — megoldást is­mertet. -N. V. A hazánkban élő három pelefaj közül a legritkább és életmódjában a legke­vésbé ismert az erdei pe- le. Alig nagyobb egy jókora pocoknál, bundája felül barnásszürke, alul fehéres, szemei körül a fülkagylókig fekete sáv húzódik. Farka a pelékre jellemzően dúsan szőrözött, bozontos. A lomb­erdők és a nagyobb bokro­sok lakója, de megtelep­szik az akácosok bodza alj­növényzetében is. A fákon mókusok módjára szalad­gál, ügyesen ugrál egyik ágról a másikra, kitűnő egyensúlyérzékkel a legvé­konyabb gallyakon is végig­szalad. A pelék éjszakai állatok, erre utal nagy fekete sze­mük is. A nappalt faodu- ban, szikhirésben töltik. A szürke bundájú nagy pele gyakran épületek padlásain telepszik meg. Rejtekhelyü­kön összegömbölyödve pi­hennek, és csak az alkony beállta után élénkülnek meg Az erdei pele, fajtársai­hoz hasonlóan, téli álmot alszik. Az időjárástól füg­gően szeptember végén vagy októberben vonul nyugovóra, és harkályok vájta odúk mélyén, néha a cinegék számára kihelye­zett fészkelőládikákban ké­szített puha vacokban alussza át a téli hónapokat Alvás közben bozontos far­kával, mint valami paplan­nal , takarózik. Mély álmá­Faodúban az erdei pele ból az idő lelne égetésé­vel, áprilisban ébred, és valószínűleg rövidesen pár­zik, de ennek pontos ideje még nem ismeretes. A nős­tény többnyire 3—5 köly- két abban a száraz fűszá­lakból és levelekből készí­tett fészekben hozza a vi­lágra, amelyet a pele több­nyire viszonylag alacso­nyan, bokrok ágai között épít Gyakran előfordul, hogy feketerigó vagy éne­kes rigó elhagyott otthonát alakítja át saját céljaira, azaz száraz levelekkel, nö­vényi rostokkal egyszerűen beboltozza. őket Az építő­anyagot az avarban keresi, és a szájában hordja fel a fészekhez. Az erdei pele étrendje el­sősorban különböző magok­ból, bogyókból és gyümöl­csökből áll, de állati erede­tű táplálékot, bogarakat hernyókat, tojásokat, ma­dárfiókákat, sőt alkalmilag kisebb rágcsálókat is fo­gyaszt. Ősszel jelentős zsír- mennyiséget szed magára, kövéren, jóllakottan kezdi meg téli pihenőjét. Természetes ellenségei kö­zött első helyen áll a macskabagoly és a nyest, de a fiatal állatokra például a szajkó is veszélyessé vál­hat. Ha a pelék táplálé­kért a földre merészked­nek, a menyét, a róka vagy a görény is nagy veszélyt jelentenek számukra. Ha­zánkban mindhárom pele­faj védett, pusztításuk és a fészkek háborítása tilos. Schmidt Egon Rejtvény Mágikus kör írjátok be a kis kö~: © rökbe a 3-tól 20-ig terjedő számokat úgy, hogy a három átlóba, va­lamint a három körbe ke­rülő hat—hat számjegy összege egyformán 69 le­gyen! Három számot köny- nyitásul beírtunk. A helyes megfejtéseket február 10-ig kell bekülde­ni nyílt levelezőlapon a kö­vetkező címre: Észak-Ma- gyaroszág szerkesztősége, Gyermekvilág. Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 15. 3527. Az elmúlt heti rejtvé­nyünk helyes megfejtése a következő: 15 16 n 14 12 10 12 3 30 30 30 A helyes megfejtést be­küldőitek közül könyvju­talmat nyertek a követke­zők: Varga József, Miskolc, Arany J. u. 27., 2/2. 3530., Repei Ilona, Mezőcsát, Rá­kóczi u. 18. 3450., Spirnyák Tünde, Berzék, Jókai u. 5. 3575., Bábeczki Géza, Se­rényfalva, Béke u. 16. 3726., Szegedi László, Abaújkér, Rákóczi u. 33. 3882., Gregó Rita, Sajószentpéter, Pách A. u. 2., íszt. 1. 3770. Réges-régen a bagoly festő volt. A madarak mind vele festették a ruháikat. Jó festő volt a bagoly, a madarak , tollát ezerféle gyönyörű színre festette, épp amilyenre akarták. Mindenki elégedett volt ve­le, csak a holló vetette meg a bagoly festőtudományát, és dicsekedett fűnek-fának az ő fehér tollazatával. De egy nap mégis megunta a fehér tollakat, és elrepüli á bagolyhoz. — No — mondta neki —, befesthetnéd az én öltözete­met is, de csak olyan szín­(Japán mese) re, amilyen a világon sen­kinek sincs! Soká fontolgatta a ba­goly, milyen színűre is fes­se a piperkőc holló tolláit. Végül is a fekete mellett döntött, és azt mondta: — Most hát olyan színű let­tél, amilyen színű nincs még egy a világon. Amikor meglátta a holló, hogy olyan fekete lett1 a ruhája, mintha a kémény­ből húzták volna ki, ma­gánkívül volt a dühtől. De mit tehetett? Nem volt másik öltözéke! Ügy kellett viselnie, amilyen volt. Et­től kezdve a hollók éjfe- keték. De a bagolynak, a festőnek mai napig nem bocsátottak meg.' Ha bár­hol megpillantják, nekies­nek, szidják, legszívesebben halálra csipdesnék. Ezért rejtőzik egész nap az erdő mélyén a bagoly, és csak éjszaka indul vadászni, amikor a hollók, és mind a többi madár is mélyen alszanak. )

Next

/
Thumbnails
Contents