Észak-Magyarország, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-04 / 29. szám

1983. február 4., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Versenyben maradni Eredmények és gondok a Hegyaíja Ruházati Szövetkezetben Ezen a szerelőszalagon állítják össze az indítómotorokat. és korszerűsítés az Autóvill-ben — Egy kicsit tovább tar­tott a tárgyalás — mentege­tőzött Osváth Istvánná, a szövetkezet elnöke. — Még­sem panaszkodom, hiszen eredményes üzletkötés van kilátásban, újabb vevőkre, partnerekre van szükségünk. Éppen egy üzleti megbeszé­lés fejeződött be az imént. — Hogyan ítéli meg a szö­vetkezet jelenlegi helyzetét? — Mindjárt az elejen hadd mondjam el, bár már na­gyon sokan tudják, hogy szö­vetkezetünk dolgozóinak több­sége nő. Ez egyben meg is határozza a vezetés sajátos if iadatait. Sokkal jobban oda kell figyelni a gondjaikra, elet- és, munkakörülményeik javítására. Természetesen ez nem valamiféle gesztus, ha­nem a politikai és gazdasági munkánk szerves részét ké­pezi. Terveink csakis a jól összehangolt kollektív mun­kával, a közösségi érdekek mindenkori szem előtt tartá­sával valósulhatnak meg. Bár az elmúlt évben valamelyest elmaradtunk a korábbi évek eredményeitől, mégsem va­gyunk elégedetlenek. Nagyon sok összetevője, befolyásolója lehet egy-egy év sikerének, vagy sikertelenségének. A szövetkezet összes árbevéte­lének í)0 százaléka exportból származik. A késztermék 80 százalékát a tőkés piacon, míg 20 százalékát szocialista piacon értékesítettük. Ismer­ve a világgazdasági helyze­tet, igencsak meg kellett dol­gozni a versenyben maradá­sért. A nehéz körülmények ellenére 1982-ben több, mint 17 százalékkal nőtt az előző évhez viszonyítva a szövet­kezet dollárbevétele, ami 4 és fél millió dollárt jelent. Ma már hagyományos, jó partnereink vannak, szinte az összes nyugat-eurónai tőkés országokban, s a piac, a ve­vőkörünk további bővítését is tervezzük. — Mi a titka annak, hogy ismerik, elismerik a szövet­kezetei a külföldi piacokon” — Én nem hiszem, hogy ehhez valamiféle titok, vagy csodaszer szükséges. Egysze­rűen arról van szó, hogy megrendelőink, kereskedelmi partnereink a mindkét fél számára elfogadható feltéte­lek alapján kötnek velünk üzletet. Az azonban biztosé« nem titok, hogy a szövetke­zet termékeire az igen jó mi­nőség. a kis széria, a rövic és pontos szállítási határidr a jellemző.' F feltételek be tartása évről évre nagyobi követelmény elé állítja a szö­vetkezetét. dolgozóit, s eddi; sikeresen álltunk helyt. Re mélem, így lesz ez a jövő­ben is. Éppen erre a helyt­állásra alapozott a szövetke­zet kollektívája, amikor úgy döntött, hogy 1983-ban mint­egy tízmillióval emeljük a tőkés országokba irányuló ex­porttervünket. Megvalósításá­hoz viszont tovább kell ja­vítani a piackutatást, új le­hetőségeket kell teremteni es nem utolsósorban szélesíteni kell az újabb partnerekkel való együttműködést. — Mi, a hazai igénylők,’ vásárlók, milyen formában juthatunk a szövetkezet ter­mékeihez? — Bár kétségtelenül fon­tos a tőkés piacon való ál­landó jelenlét, a hazai vásár­lókat is el akarjuk látni jó minőségű áruval. Ez vonat­kozik a szocialista országok­kal való kapcsolatunkra, áru- szállításunkra is. Hagyomá­nyosan jó kapcsolataink ala­kultak ki a Szovjetunión kí­vül Csehszlovákiával és a Német Demokratikus Köztár­sasággal A hazai piacra 1982-ben több mint 4(1 mil­lió forint értékű terméket szállítottunk. Így lesz ez eb­ben az évben is. Arra tö­rekszünk, hogy az ország minden táján ismerjék meg termékeinket, és igény szerint hozzá is jusson a vásárló. Február közepétől egy min­taboltot működtetünk Sátor­aljaújhelyen, ahol különböző anyagokat és késztermékeket értékesítünk. Eredményeinket ismerve, úgy tűnik, hogy nincsenek gondjaink, megol­datlan problémáink. Pedig őszintén szólva, talán soha ennyi gond és probléma nem jött össze, mint most. De úgy véljük, nem az a meg­oldás módja, hogy naponta minél többször ismételgetjük gondjainkat, hanem teszünk is valamit megszüntetésükért. — Jelentős változásra saj­nos nem számíthatunk a tő­kés piacon, így valószínű, hogy stagnál, vagy esetleg csökken a kereslet, s ebből következően az árak is. Küz­dünk a munkaerőhiánnyal. Ez súlyos gond, hiszen a sá­toraljaújhelyi üzem szalagjai mintegy 8(1 százalékban, míg az öt vidéki üzemben 80—70 százalékban vannak kihasz­nálva. Kétszáz—kétszázötven dolgozót szívesen fogadnánk egyik napról a másikra. Sok a hulladék, maradékanyag, ezek feldolgozására mi öröm­mel létesítenénk rehabilitá­ciós munkahelyet, ahol fog­lalkoztatnánk azokat a fia­talokat. akik kisegítő iskolá­val végeztek. A szövetkezet­iéi is sor kerül a generáció­állásra, ami várhatóan sok a'oblémát okoz majd. Üj zakembergárda alakul ki és ütőkéit szándékunk, hogy a nunkóban megfáradt embe­rek gondjait úgy oldjuk meg, hogy életükben törés ne le­gyen. V. M. üj módszereket alkalmaznak Folyamatos fejlesztéssel a korszerű építészeti eljáráso­kat és módszereket alkal­mazzák a Borsod megyei Ta­nácsi Építőipari Vállalatnál. Elsőként néhány éve a Dry- wid-vakolat hazai felhaszná­lását oldották meg, most pe­dig a Betontip szerkezeti rendszert vették át. A mű­anyag habarcs elsősorban a lakások utólagos hőszigetelé­sére alkalmas, és tetszetős külső megjelenést is biztosít a lakóházaknak. Ezt az eljá­rást elsősorban az épületek rekonstrukciójánál használ­ják fel, de a vállalat nem egy esetben az új létesítmé­nyek építésénél is alkalmaz­za. Az új típusú vakolat idő­állóságáról hazai tapasztala­tok ugyan még nincsenek, hiszen azokat még csak né­hány éve alkalmazzák, de a szakemberek szerint a Dry- wid-bevonatok körülbelül 30 —40 évig is időtállók. A Betontip szerkezeti rend­szert most vásárolták meg, és azt elsőként a Miskolci Táv- hő Vállalat szociális létesít­ményének építésénél hasz­nálják fel. A dán—nyugatné­met építészeti szerkezeti rendszer számos variációt tesz lehetővé, és a belőle ké­szült házak tetszetős megje- lenésűek. Az új műszaki el­járások alkalmazása elősegí­ti, hogy a hazai építőipari vállalatok könnyebben meg­birkózzanak a rájuk háruló feladatokkal. Győri tervek A győri Rába-gyár, amely az idén várhatóan négymil- liárd forint értékű mezőgaz­dasági erő- és munkagépet készít, jelentős erőfeszítése­ket tesz az alkatrészhiány megszüntetésére. Ennek lé­nyege, hogy a gyár ezentúl közvetlenül látja el a külön­böző géptartozékokkal a ter­melési rendszereket, és a gé­peit üzemeltető gazdaságo­kat. A magyar mezőgazdaság több mint kétezer, nagy tel­jesítményű, különböző típu­sú Rába erőgépet használ, sok száz, ugyancsak nagy teljesítményű munkagéppel kiegészítve. A gépek többsé­ge a termelési rendszerekhez tartozó gazdaságokban dol­gozik, így a legkézenfekvőbb megoldást választva,- a rend­szerek központjaiban hoztak létre raktárakat, és innen látják el alkatrészekkel a taggazdaságokat. A győriek ígérete szerint a termelési rendszereken kívülálló gaz­daságoknak sem kell vára­kozniuk a Rába-traktorok- hoz, munkagépekhez való al­katrészekre. Győrött elkészült az a 700 négyzetméteres rak­tár, amit rövidesen további 500 négyzetméterrel bővíte­nék, ahol ők vásárolhatnak. A raktárhálózat 300 millió forint értékű nyitókészlettel kezdte meg működését: az alkatrészek utánpótlásáról folyamatosan gondoskodnak. Szerkezetváltás Rohan a világ, szüntelen fejlődik a technika, a piac újabbnál újabb igényeket tá­Eszmefuttatásunkat ültes­sük át a gyakorlatba. Pél­dánkat ezúttal az Autóvilla­mossági Felszerelések Gyárá­nak mezőkövesdi gyáregysé­géből vettük. Az üzemben indítómotorokat, dinamókat, különböző autóvillamossági alkatrészeket gyártanak évek óta. Valamennyi keresett árucikk nemcsak belföldön, de az országhatáron túl is. Persze nem csupán azért kelendőek, mert a motorizá­cióhoz, a járműprogramhoz nélkülözhetetlen termékekről van szó. Gyártanak ilyeneket máshol is, igen nagy meny- nyiségben. Főként azért van igény a mezőkövesdiek ter­mékére, mert minősége ki­váló, s nagy teljesítményre képes. Persze ehhez az is szük­ségeltetik, hogy élen járó technika, technológia alkal­mazásával. sok mindent tudó gépek segítségével és hozzá­értő szakemberek közremű­ködésével jöjjön létre a vég­termék, az alkotás eredmé­nye. S ezekben nincs hiány az Autóvill-ben. Az utóbbi néhány évben ugyanis na­gyon sok külföldi gépet, be­rendezést, s természetesen fejlett gyártási technológiát vásároltak. Ezek nélkül alig­ha válhatott volna valóra az az elképzelés, hogy az indí- tomotor-család az üzem stra­tégiai terméke legyen. Közben kiderült, hogy pél­dául az eddig gyártott IM— 11-es dinamók helyett más gyártmány előállítása kifize­tődőbb. Le is csökkentették a termelését: a korábbi 42 ezerből ma már csupán hat­ezret gyártanak. Egy másik szalagon történt a Boscji-li- cenc alapján készülő IM—20- as indítómotorok előállítása. A termék darabszáma vál­tozatlan maradt, ám kisebb létszámmal oldják meg a gyártását. — Az történt ugyanis — magyarázza a helyszínen Kö­kény Ferenc, a szereldeüzem főművezetője —, hogy az el­múlt évben vállalati szintű döntés látott napvilágot ar­ról, hogy a megszűnő dina­mótípus korszerűsített válto­zatát. amelyet a budapesti törzsgyár kísérletezett ki, a jövőben Mezőkövesden gyárt­juk kooperációban. Vagyis ezután, várhatóan az első fél év végétől, nőjünk készül majd az úgynevezett komp­lett háztekercs. Ehhez viszont megfelelő helyet, területet kellett biztosítanunk a sze­reidében. Ezt pedig csak úgy érhetjük el, ha kisebb terü­letre telepítjük az IM—20-as indítómotorok szerelésére szolgáló szalagot, amely ko­rábban nagy helyet foglalt el maszt a termelőkkel szem­ben. S aki nem képes lépést tartani a termelésben, gaz­a csarnokban. Ha mór min­denképpen szükséges ezt megcsinálnunk, úgy döntöt­tünk, hogy ezzel egy időben tovább korszerűsítjük a sze­relési folyamatot. Ez a mun­ka befejeződött, amely olyan eredménnyel is járt, hogy a különböző módosításokkal, szervezéssel létszámot szaba­dítottunk fel. — A szereidében véghez vitt változtatások kettős célt szolgáltak — magyarázta a főművezető. — Mivel a kor­szerűsített szerelőszalagon a korábbinál kisebb létszámmal történik az IM—20-as indí­tómotor összeszerelése, a fel­szabadult munkaerőt, amely már több-kevesebb gyakor­latra tett szert, a nyár so­rán bevezetésre kerülő új termék gyártásánál bízzuk meg értelmes, hasznos tevé­kenységgel. Nyughatatlan emberek hí­rében állnak az Autóvill-ben dolgozó műszakiak. — Valósággal megszállott­jai az újnak, a nagyobb tel­jesítményt, jobb eredményt hozó változtatásoknak, korsze­rűsítéseknek — mondja elis­merően Szabó Ferenc gyár­egységi igazgató. — Demeter György például a ma létező legkorszerűbb munkamódszer bevezetésével szerzett mór’ eddig is nagy érdemeket; Kökény Ferenc főművezető nevéhez fűződik az újszerű szerelőszalag-telepítés, a tu­— A3 M-es módszer — teljes nevén a mozdulatelem- zéses munkatanulmány és munkahely-kialakítás — el­veinek következetes érvé­nyesítése döntően hozzájárult a termelékenység nagyfokú emelkedéséhez — mondja De­meter György, aki kezdettől fogva bábáskodott az új munkamódszer elterjesztésé­ért. — Alapvető érdekünk fűződött ahhoz, hogy a kor­szerű technikát korszerű munkamódszerre! párosítsuk. Igyekezetünknek meg is van az eredménye. Egyetlen pél­da erre: korábban 18 telje­sítménybéres dolgozó egy műszak alatt általában 220 indítómotort' tudott összesze­relni. Az új szerelőszalagon — bár még csak a begya­korlás időszakában vagyunk —,11 dolgozó 151 készre sze­relt terméket bocsát le a sza­dálkodásban végbemenő vál­tozásokkal. ha nem azt gyártja, amire a vevő igényt tart. az magára vessen, mert; ami tegnap még korszerű, el­adható volt, nem biztos, hogy holnap is az lesz. Tulajdonképpen mi a kor­szerű, meddig korszerű egy bizonyos gyártmány? Ennek sok-sok ismérve van. De ta­lán a leglényegesebb a vevő minősítése: megvásárolja-« vagy sem a felkínált árut? Ez viszont meghatározó le­het napjaink árutermelésé­ben. dományos munkamódszer gyakorlati megvalósítása. A gyáregységvezető leg­alább ilyen elismeréssel szólt az új iránt fogékony ter­melésirányítók, a munkában részt vett kiváló szakmunká­sokról és a szalagon dolgozó munkásnőkről, akik komplex­brigádot alkotva nem egé­szen három hónap alatt meg­oldották a szerelőszalag átte­lepítésével. korszerűsítésével kapcsolatos műszaki és szer­vezési feladatot. Az előzőekben már szól­tunk róla, hogy korszerű munkamódszert vezettek be a szerelőszalagnál, ugyanis a fejlett technika, a mindent tudó gép, berendezés önma­gában még nem minden. Hogy a berendezések való­ba; megfeleljenek rendelte­tésüknek, hogy növekedjék a termelékenység, minimálisra csökkenjen a hiba lehetősé­ge hogy versenyképes ter­mék kerüljön le a szerelő- szalagról, nagyon sok függ az embertől, no meg a szer­vezésben rejlő lehetőségek ki használásától. lagról. A különbség jól érzé­kelhető, hiszen már most, a gyártás kezdetén tizenkét százalékos termelékenység­növekedésről adhatunk száJ mot. A szerelőszalag újbóli te­lepítése és az ezzel egy idő­ben bevezetett új munkamód­szer lényegében nem igényel több munkát a dolgozóktól,' „csupán” a munkaidő opti­mális, gazdaságos kihasználá­sát eredményezi. Különben ennek a gyártási és szerelé­si eljárásnak van még egy igen lényeges haszna: min­den eddiginél jobb minősé­gű gyártmány kerül a vásár­lókhoz. S ez sem lebecsülen­dő eredmény, hiszen a ver­senyképesség megtartásában a kifogástalan minőség első­rendű követelménv Lovas Lajos Mezeeysrári fiulcáián... Ápolják, gondozzák a fá­kat Mezőnyárád főutcáján. A tanács tulajdonában levő, az utcákat mindig széppé és hangulatossá tevő fák azon ágait, melyek a közelben le­vő elektromos vezetékben kárt tehetnének, levágják, egyúttal ez a ritkítás a fa to­vábbi növekedését és élet­tartamát is nagymértékben elősegíti. Fotó: Fojtán László igény és alkalmazkodó képesség Ember és technika Üj munkamódszer

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents