Észak-Magyarország, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-27 / 49. szám

1983. február 27., vasárnap PSZAK-MAGYARORSZAG 3 Zárszámadások Borsodban Sikerek és tanulságok a Matyó Tsz-beo Kilencvenmillió forintos beruházás, saját kivitelezés Rudolf akna újjászületése Bányajárás előtti megbeszélés az igazgatónál. Kovács László, a József Attila szocialista brigád vezetője Szemán László szakvezető vájárral müszakváltáskor megbeszéli a teendő, kel. X zárszámadó közgyűlés alkalmából megjelent szövet­kezeti híradóban Bukta Im­re. a mezőkövesdi Matyó Tsz főkönyvelője a következő főbb szempontok szerint jel­lemzi megyénk legtöbb föld­területtel rendelkező közös gazdaságának elmúlt évi. 411 millió forint árbevétellel, 380 millió forint, termelési érték­kel és 19,3 millió forint nye­reséggel summázható gazdál­kodását: „Az eredmények alakulására, negatívan haló tényezők: a növénytermesz­tési föágazat. termelésének 17 százalékos, s a. melléküzem­ágon belül a budapesti föága­zat termelésének 72 százalé­kos fedezeti összeg lemara­dása. Az eredmények alakulására pozitívan ható tényezők: a húsbaromfi ágazat terven fe­lüli fedezeti összeg termelé­se, az ágazatban végrehaj­tott rekonstrukció kedvező hatása: a feldolgozóipari fő­ágazat ugyancsak tervet meg­haladó termelése, valamint a bér szállításnak és a háztáji felvásárlásnak kedvező ala­kulása." A tegnapi — Mezőköves­den a városi-járási Művelő­dési Központban megtartott — zárszáfnadó közgyűlés be­számolói, hozzászólásai tu­lajdonképpen e summázatot analizálták. Okokat kutatva, tényeket mérlegelve, lehető­ségeket feltárva, célokat pon­tosítva. Tóth Pál elnök rész­letes beszámolójából például a növénytermesztés — mint egyik legfontosabb löágazal — értékelése kapcsán kide­rült: a napraforgó, a silóku­korica, a lucerna, a szőlő A megyénk egyik szép, de a mezőgazdaság szempontjá­ból legmostohább vidékén, ti­zenhárom község határában, alig 11 aranykoronára „mi­nősített” nyolcezer hektár­nyi, de ebből csak 2500 hek­tár szántóterülettel rendelke­ző területen gazdálkodó nagy- barcai Bánvölgye Termelő- szövetkezet rendkívül sike­res esztendőt zárt szomba­ton megtartott zárszámadó közgyűlésén. Szabón György tsz-elnök a vezetőség értéke­lését ismertetve olyan ered­ményről, olyan fejlődésről adhatott számot, amire jogo­san lehet büszke a közös gaz­daság több, mint 900 dolgo­zója. A néhány esztendeje me­rész terveket megvalósító, két irányban is erőteljesen fejlődő, körzetében ipari és szolgáltató ágazatokat, helyi tsz-ipart létesítő, s ezzel pár­huzamosan az alaptevékeny­ségét is erősítő nagyüzem ta­valy több. mint 37 százalék­kal növelte árutermelését. Az összes árbevétel elérte a 190 millió forintot. És ami a leg­fontosabb. e nagy „felfutást” rendkívül hatékony gazdál­kodással érték el: a nyereség az. előző évi 7.6 millióról 17,7 millió forintra növekedett. Az elmúlt esztendőben az alaptevékenység fejlődése volt a legszámottevőbb, A növénytermesztők — részben az elmúlt években ismét mű­velésbe vont parlagterülete­ken — hektáronként búzából 47, őszi árpából 36. tavaszi árpából 37. burgonyából 269. kukoricából 57. lucernából 68. silókukoricából 214. káposz­tafélékből pedig 375 mázsás átlagtermést takarítottak be. Az állattenyésztés a tehenen­ként! átlagos tejtermelést kö­zel ezer literrel növelte. 267 hízómarhát, jühonként 4 ki­ló gyapjút és közel 3200 te- jesbárányt értékesített. Ta­valy összesen 2338 vagon ter­méket értékesített a gazda­ság. Jól szervezték, segítet­ték a háztáji ágazatot, amely csak a tsz útján 25 millió 590 ezer forint értékű mezőgaz­hozta, sőt meghaladta a ter­vezettet, ■ a kukorica, a búza csak közelítette, míg a ta­vaszi árpa és a fénymag ie- lentős mértékben elmarad) attól. A költségráfordítások természetesen ennek megfe­lelően a hozamok arányában alakultak. A búza 217. a ta­vaszi árpa 234 forintos szű­kített önköltségénél bizony már volt itt jobb is. miként az is igaz, hogy a szőlőé még soha nem volt ennyire ked­vező. A konklúzió: a növényter­mesztés az időjárás függvé­nye ugyan, de az emberi hoz­záállás, szakértelem, vala­mint műszaki felkészülés leg­alább ennyire fontos. S mi­vel ez utóbbiak terén e tsz- ben is lehet még emelni a követelmények mércéjén, a gazdaság tavalyi eredményei tovább fokozhatok. Az állattenyésztésben — a korábbi évekhez viszonyítva — biztató jelek mutatkoztak. A szarvasmarha ágazatban a tejtermelés növekedése pél­dául meghaladta a tervezet­tet, s egy tehénre vetítve el­érte a 4348 litert. Ez volt az első év, hogy a Matyó Tsz tej prémiumban részesült. En­nek összege 1,3 millió forint volt. A baromfi ágazatnál végrehaj tott rekonstrukció kedvező hatását a főkönyvelő már kiemelte, s javultak at fajlagos mutatók a húsmar­ha ágazatban is. A mezőkövesdi Matyó Tsz árbevételének 75,3 százaléka az alaptevékenységből szár­mazik. A fennmaradó 24,7 százalékkal az úgynevezett melléküzemági tevékenység részesedik. A budapesti fő­dasági terméket, többek kö­zött csaknem 3 millió liter tejet, 376 dax-ab hízómarhát és 100 tonna zöldségfélét adott a jobb ellátáshoz. Az adottságokhoz jól iga­zított termelési szerkezettel meglepő, kevesek által re­mélt eredményeket ért el a szövetkezet a do imaházi üzem­egységben. Sokan féltek az ered mén y romi ás tói, amikor egy éve a kétszer szanált, rendkívül alacsony szinten gazdálkodó, kis domaházd tsz egyesült a nagybarcaiak- kal. A hozzáértő vezetés ér­deme, hogy az egy esztende­je még veszteséges, súlyos gongokkal küzdő Domahúzán, az tvdök jobb hasznosításá­val. a l'aMdolgozás fejleszté­sével, a régi tsz-irodából lé­tesített ládaüzemben, a gé­pekkel csak nehezen művel­hető , határ részes művelésé­nek megszervezésével, 15,6 millió forintos árbevételt és 1.7 milliót meghaladó nyere­séget értek el. Külön köszö­netét mondtak a domaháziak a zárszámadáson azért, hogy háztáji áruértékesítésük a •sz seaít'égével megközelítet­te a7 5 5 rnil’tó forintot. és a Bánvölgye Tsz, amely most már az ő közösségük is. több mint 60 ipari mun­kahelyet teremtett a község­ben. A zárszámadó közgyűlésen a tagság áltál jóváhagyott idei célkitűzések még meré­szebbek. Az alaptevékenység termését 10 százalékkal kí­vánják növelni. Tardona, Mályinka és Dédestapolcsámy határában 857 hektár parlag­terület megművelését, hasz­nosítását vállalták el. Több mint 25 millió forintot for­dítanak beruházásokra. Űj ágazatokkal erősítik a helyi ipart, Sajókazán például 60 új munkahellyel fejlesztik a műanyagüzemet. Az állatte­nyésztés Sajómercsén gazdag­szik 2000 férőhelyes juhásza­ti teleppel. Összes árbevéte­li gaza UiT: mellett Nyíregyhá­zán és Egerben ugyancsak működik ipari szakcsoport­juk, helyben pedig többek közt vasipari munkákat vé­geznek. Az eredményeket alakító tevékenységek, munkák köre lényegesen szélesebb a most ismertetetteknél. S ez mint­egy bizonyságát adja annak a megállapításnak, hogy a mezőkövezsdi gazdaság po­tenciális erő, nemcsak a vá­ros, a járás gazdasági életé­ben. hanem a megye ossz- mezőgazdasági termelését te­kintve is. De egyben azt is bizonyítják a felsorolt, s a fel nem sorolt számok, hogy a Matyó Tsz ma még sok te­kintetben a lehetőségek szö­vetkezete. Ez érződött ki a zárszámadáson részt vevő és felszólaló dr. Ladányi József­nek, a megyei tanács elnöké­nek felszólalásából is. Mint mondotta: méreteit, termő­helyi adottságait tekintve, a Matyó Tsz-ben megvan a le­hetőség a már elért és di­cséretes termelési szint to­vábbi javítására. Ehhez ter­mészetesen közös célk itűzés, közös cselekvés szükséges. Tagoknak, vezetőknek, úgy­mond egy irányba kell húz­niuk. Ennek pedig a tartal­masabb emberi, munkatársi kapcsolat, a még jobb mun­kahelyi légkör is a feltétele. A megyei tanács elnöke kü­lön kiemelte a helyben meg­teremthető munkahelyek ki­építésének, a helyi munka­erő megfelelő foglalkoztatá­sának fontosságát. Ez ugyanis a gazdaságpolitikai feladatok teljesítése mellett egyben fontos társadalompo­litikai követelmény. lét ötvenmillió forinttal ter­vezi növelni a mostoha vi­déknek ez az egyik legered­ményesebb gazdasága, A Bánvölgye Tsz zár­számadásán részt vett és fel­szólalt dr. Havasi Béla, a megyei pártbizottság titkára. Elismeréssel szólt a nehéz körülmények között kiharcolt eredményekről, a vezetés hozzáértéséről, a tagság szor­galmáról. * Tegnap délelőtt tartotta zárszámadó, tervtárgyaló és vezetőség választó közgyűlé­sét Borsodivá nka. Négyes és Tiszavalk közös gazdasága, a borsodivánkai Kossuth Ter­melőszövetkezet. Mivel a szövetkezetben a vezetőség 5 éves megbízatása lejárt, Pin­tér József elnök beszámoló­jában a tavalyi esztendő eredményei melleit az elmúlt öt esztendő együttes mun­káját is értékelte. Ebben az időszakban az ivánlcai tsz 49 millió forint össznyereséget éri. el. melyből a tavalyi év 11.8 millió forinttal részese­dik. A gazdaság az elmúlt esztendőben szép eredmé­nyeket ért el a növényter­mesztésben, a nyereség zö­me az őszibúza-, kukorica-, cukorrépa- és főleg a napra­forgótermésből realizálódott, Az állattenyésztés eredmé­nyei közül kiemelkednek a juh- és szarvasmarha-szapo­rulati mutatók, a borjúelhul­lás alacsony szintje, vala­mint az egy tehénre, hízó­marhára, anyajuhra jutó tiszta nyereség. A borsod­ivánkai szövetkezet közgyű­lésén megjelent és felszólalt Újhelyi Tibor, a megyei pártbizottság titkára is. A közgyűlés a mérleg és a tervismertetők után megvá­lasztotta a termelőszövetke­zet új vezetőségét, tisztség- viselőit. A Kossuth Tsz el­nöke ismét Pintér József lett. Kint, a napon is sok min­den megváltozik, új épüle­tek, berendezések színesítik a tájat, de a föld alatt, a bányában történik a lénye­ges változás. A minap egyet­len bányajárás során ismer­kedhettünk meg Albert I. sz. akna munkájával és az újjászülető Rudolf aknával. Mint az igazgató, Takács István elmondotta, a Borso­di Szénbányák Mákvölgyi Bányaüzeme az idén a terv szerint 886 ezer tonna sze­net ad a népgazdaságnak. Ennek túlnyomó többségét májustól az összevont Albert I. és Rudolf akna adja, a többi Edelény akna felada­ta. Emellett azonban nagy­arányú korszerűsítési munka is folyik. — Húsz évre előre kell gondolkodnunk, terveznünk, cselekednünk — mondotta az igazgató. — Ennek megfe­lelően folyik a munkahe­lyek, az új vágatok, a be­rendezések, a műhelyek és a szociális létesítmények korszerűsítése, fejlesztése. Közel 90 millió forintot for­dítunk ezekre a célokra, a kivitelezés munkáját — vál­lalati segítséggel — a bánya­üzem vállalta magára. így olcsóbb, minőségileg jobb munkát várunk el határidő­ben és a tervezett költség­szinten. Ilyen előnyöket nem hagyhatunk ki, ám a fele­lősség is teljes egészében ránk hárul. A közel 10 kilométeres bányajárásunk során kiraj­zolódtak a korszerű bányász­kodás körvonalai. Az újjá­születő Rudolf akna még néptelen, alig néhány sze­relővel találkoztunk utunk során. Az utolsó simítások, széi'elések vannak soron a személy- és teherszállító gu­miszalagok mellett, az 500 tonna űrtartalmú föld alatti tárolóbunker szomszédságá­ban, a jól kiképzett, bizton­ságosan megépített főszállító­vágat templom nagyságú né­gyes elágazásánál. Az új diszpécserközpontban Hra- bovszki János üzemmérnök mutatta be, mire képes a bánya agya. A fiatal szak­ember kollégájával, Kapi­tány Imrével alkotta meg ezt a sokat tudó, fontos be­rendezést. Bíró Lajos üzemi főmér­nök elmondotta, hogy a bá­nya előkészítettségi foka a tervekkel összhangban meg­felelő. Biztosítva vannak a gyorsított vágathajtás és biz­tosítás feltételei. Megtörtént az V-ös számú telep feltá­rása, ahol 0—7 méter vas­tag szénmező áll rendelke­zésükre. és ahol korszerű frontfejtéseket alakítanak ki három-négy méter vastag szén. művelésére. Az egyik munkahelyen a József Atti­la nevét viselő szocialista elővájó brigád néhány tag­Filmvetítéssel egybekötött szakmai tájékoztatót tartott a közelmúltban az MTESZ- székházban a Könnyübeton- és Hőszigetelőa.i.vági pari Vál­lalat. Az’ érdeklődők megis­merkedhettek a legújabb hő­technikai követelményeket kielégítő hőszigetelő anyagok gyártási, előállítási módjai­val, az alkalmazási területek sokféleségével, valamint ez­zel párhuzamosan mindazon szerkezeti tulajdonságokkal, melyek indokolttá teszik az elkövetkező esztendők során az építkezéseknél ezen anya­gok alkalmazását. A fő szempont, mint nép­gazdaságunk annyi más te­rületén: az energiatakaré­kosság. 1981. január elsejétől olyan intézkedések, előírások léptek életbe, melyek meg­szigorították az épületek kül­jával találkoztunk. Szemán László szakvezető vájár / el­mondotta, hogy a pajzsos biztosítású VI. számú front előkészítésén dolgoznak. Jól szolgál az F—6 típusú elő­vájó gép, a 750 méter hosz- szú alapvágátból már több mint 200 méter elkészült. A meleg, poros munkahelyen nem könnyű dolgozni, de az előrehaladási sebességet tart­ják, úgy számolnak, hogy március végére befejezik ezt a 'munkát. Az előkészítés­ben különösen nagy feladat hárul az elővájó csapatokra. Ezek a szocialista kollektí­vák — Poráczki József, Orosz Imre, Fiaskó József: Qebei Géza és Szabó Flórián csapata — jól megállják a helyükét. De a Tóth József által vezetett fenntartási csapat is alaposan kiveszi részét ebből a munkából — ahogyan ezt Pojakovszki András beruházási főmér­nök elmondotta. Nemcsak a különböző sze­relési, hanem a gyártási ső falaira vonatkozó hőtech­nikai követelményeket. Az új előírásokat nem lehet tel­jesíteni a csak hagyományos falazóanyagok felhasználásá­val, és mivel 1986. január el­sejétől ezek az előírások még inkább szigorodnak, egvre kényszerítőbb követelmény lesz az új anyagok haszná­lata. A megfelelő hővédelem, illetve a szerkezetekre káros hatással levő páralecsapódás megelőzése rsak akkor biz­tosítható, ha az új anyago­kat szakszerűen használják. A KOSZIG által gyártott kőzetgyapot ■ és gázbeton szi­getelő használható fal, pin­cefödém. padlásfödém, tetőté­ri oldalfal, tetőtéri födém, csővezeték, lapostető szigete­lésére. Természetesen a kü­lönböző helyekre más-más formában kell alkalmazni a munkák nagy részét is hely­ben végezték el. Sokrétű, oo- nyolult feladatokat kellett megoldani az iparos gárdá­nak — amint ezt Lengyel István gépészeti vezető el­mondotta. És még sok fel­adat hárul rájuk, különösen a transzformátorállomások, a különböző külszíni mun­kák befejezésében. Összesen 1650 fő részére kell fürdőt, öltözőt biztosítaniok, létre kell hozni az új műhelyt is, ahol a korszerű berendezé­sek javítóbázisát alakítják ki. Húsz évre előre kell lát­niuk azoknak, akik most fe­lelősséggel határoznak és cselekednek egy bányaüzem élén. Gondoskodniuk kell az új. biztonságos munlc-ihe- 1 vekről, a bányászok ellátá­sáról, kiszolgálásáról annak érdekében, hogy kevesebb verejtékkel és forinttal ke­rüljön ki minél több szén a napra. Szöveg: Oravec János Kép: Laczó József szigetelőket. A filmeken be­mutatták a kőzetgyapot le­mezt, a gázbeton kézi fala­zó elemet, a perlitpaplant, a perlitvakolatot és azokat az eljárásokat is, melyek meg­akadályozzák a páralecsapó­dást. ugyanis a szigetelő­anyagok szakszerűden alkal­mazásának egyik gyakran előforduló következménye a pára lecsapódása, melynek révén a ^legjobb hőszigetelés ellenére is megpenészedhet a fal. Családi házak építésénél, tetőtér-beépítésnél, és régeb­bi, rossz hőszigetelésű házak korszerűsítésénél hasznosít­hatók az új termékek és jó tudni, hogy a jövőben lak­hatási engedélyt csak meg­felelő hőszigetelésű épületek« re adhatnak ki. sz. L ) Mosfolia termieíp, nyereséges gazdálkodás Gázhef&n és köz&tgyaioot

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents