Észak-Magyarország, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-19 / 42. szám

[ flLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BORSOn-ABAŰJ-ZEMPIJEN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIX. évfolyam, 42. szám Ara: 1,80 Ft == Szombat, 1983. február 19. Folytatódtak Moszkvában Gromiko és Cheysson mesbeszélései Andrej Gromiko. az SZKP KB PB tagja és Claude Cheysson francia külügymi­niszter pénteken Moszkvában folytatta tárgyalásait. A pénteki fordulón elsősor­ban az európai helyzetet érintő kérdésekről esett szó. Andrej Gromiko nagy figyel­met szentelt' az európai nuk­leáris fegyverzet korlátozása kérdésének és rámutatott, hogy ma ez az európai biz­tonság létrehozásának leg­fontosabb eleme. A szovjet külügyminiszter érvekkel tá- Jtiasztotta alá azokat a ja­vaslatokat, amelyeket a Szovjetunió terjesztett elő e téren. A szovjet javaslatok meg­valósulása — mondotta Gro­miko — lehetővé tenné az adott probléma igazságos, senki biztonsági érdekeit nem károsító megoldását. Andrej Gromiko és Claude Cheysson állást foglalt az összeurópai folyamat folyta­tása ' mellett, síkraszállt az európai enyhülés elmélyítése és az együttműködés megszi­lárdítása mellett, Mindkét fél hangsúlyozta, hogy e tekintetben nagy je­lentőséggel bírna a madridi találkozó sikeres befejezése, ami egyben utat nyitna az európai bizalomerősítő intéz­kedések és leszerelés kérdé­seivel foglalkozó konferencia összehívásához. A felek hangot adtak szán­dékuknak, hogy közreműköd­nek a tartalmas záródoku­mentum, és ezen belül az em­lített konferencia összehívá­sáról szóló döntés létrejötté­ben. Szó esett a nemzetközi kér­dések sorában a délnyugat- és délkelet-ázsiai helyzet né­hány vonatkozásáról is. A miniszterek megvitatták a szovjet—francia kapcsola­tok jelenlegi helyzetét, min­denekelőtt a politikai kérdé­seket illetően. Abból indul­tak ki, hogy a szovjet—fran­cia kapcsolatok növekvő fon­tosságú szerepet játszhatnak a háborús veszély elhárítá­sában, a nemzetközi légkör javulásában, valamint abban, hogy Európában a bizalom és a biztonság légköre ala­kuljon ki. A felek elégedetten szóltak a kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok alakulásáról. Mindamellett a szovjet fél rámutatott, hogy a kereske­delmi forgalom még eredmé­nyesebb lehetne, ha Francia- ország megszüntetne bizonyos korlátozó intézkedéseket. Andrej Gromiko rámuta­tott: a Szovjetunió elvszerű- en törekszik az eltérő társa­dalmi berendezkedésű orszá­gokkal fenntartott kapcsola­tainak fejlesztésére és ennek megfelelően a jövőben is megtesz minden tőle telhetőt annak érdekében, hogy széle­sítse együttműködését Fran­ciaországgal. Amennyiben francia részről ugyanez a szándék áll fenn, akkor elő­relépés következhet be a két ország kapcsolataiban mind­két ország és a béke javára. A tárgyaló felek elége­dettségüknek adtak hangot a tárgyszerű, kedvező légkörű véleménycserét illetően és rá­mutattak, hogy rendszeresen folytatni kell a két ország közötti politikai kontaktuso­kat. Szovjet vélémény Az európai haderocsökkentés lehetőségeiről r. A szocialista országoknak a l>écsi haderőcsökkentési tár­gyalásokon csütörtökön elő­terjesztett javaslata azt a célt szolgálja, hogy e fontos tárgyalási fórumon véget ér­jen a számadatokról folyta­tott terméketlen vita, a meg­beszélések kijussanak a je- lénlegi zsákutcából, s lehe­tővé váljon a közép-európai katonai szembenállás szint­jének lényeges csökkentése — jelentette ki pénteken, egy Moszkvában megtartott sajtóértekezleten Viktor Komplektov, a Szovjetunió külügyminiszter-helyettese. Komplektov emlékeztetett rá, hogy a már csaknem tíz éve tartó tárgyalásokon a nyugati résztvevők értelmet­len vitát kezdtek a szemben­álló fegyveres erők és fegy­verzetek számadatairól. Ez­zel nemcsak a megbeszélé­seket húzták el, hanem el­vonták a figyelmet azokleg­(Folytatás a 2. oldalon) Van jövete a diósgyőri kohászatnak! A Lenin Kohászati Müvek kohóiban, a vas forrásában, egy hosszan tartó mélyvölgy után biztató eredményeket értek el a kohászok. A technológia megújításával, az üzemvitel folyamatosságával és különböző költségcsökkentő eljárásokkal igyekeznek rentábilissá tenni a vasgyártást, miköz­ben szigorúan ügyelnek a fel használó gyáregységek igényeinek kielégítésére. (Cikk a 3. oldalon.) Fümmövészet és nem tilipar (4. oldal) Cserebere szipráníiangoi (6.-7. oldal) (10. oldol) A Diósgyőri Gépgyár melegalakító gyáregységében üzemel a DHEK—40 típusú ellenütős kalapács, melynek ütöenergiája 40 000 mkp. A gigantikus méretű kalapácson — többek 5 között — forgattyús mellső tengelyek gyártása történik. clienüíös K8í0pSCS Napirenden: az élelmiszergazdaság eredményei, tervei A MÉM és megyénk vezetetnek feladategyeztető tárgyalása Hogyan fejlődött megyénk élelmiszergazdasága az elmúlt évben, hogyan alapozta 1983- as termelését, mine készül az idén, s tervei megvalósításá­hoz milyen segítséget vár a MÉM-töl? Erről folytattak eszmecserét, erre adtak vá­laszt tegnap, pénteken Mis­kolcon, a megyei tanácson, a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium, vala­mint a megye vezetőinek év eleji szokásos, feladategyez­tető tárgyalásán. A megbe­szélést dr. Dénes Lajos, a MÉM miniszterhelyettese -és dr. Ladányi Józsej, a Bor­sod-Abaúj-Zemplén megyei Tanács elnöke vezette. A tervegyeztetön részt vett Grósz Károly, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbi­zottság első titkára is. Megyénk élelmiszer-gazda­ságának múlt évi eredmé­nyeit, s idei célkitűzéseit Fa­ragó Károly, a megyei tanács osztályvezetője ismertette. Elmondta többek között, hogy a kalászosokból re­kordtermést, így búzából hektáronként 41,5 mázsa fe­letti, 17 gazdaságban 50 má­zsa feletti átlagot takarítot­tunk be. Jó volt a kukori­ca. a napraforgó, a nagy­üzemekben a burgonya, ja­vult a gyepterületek széna­termése. A nagyüzemi sző­lőkben 85 mázsás kiváló át­lagtermést, az almásokban 200 mázsát meghaladó átla­got szüreteltek. A szarvas- marhát kivéve nőtt az állat- állomány, a ‘ sertések száma például több, mint 19 száza­lékkal. A háztáji bruttó ter­melésének növekedése meg­haladta a 12 százalékot. A mezőgazdaság a legfontosabb termékekből mintegy 19 szá­zalékkal értékesített többet az előző esztendőnél. 1982- ben . meliorációra összesen 89,3 millió forintot fordítot­tak a megyében. A tsz-ek 950 millió forint értékű be­ruházást valósítottak meg, s ennek 70 százalékát az alap- tevékenységben. Jelentős, az egymilliárd . forintöt megkö­zelíti a tsz-ek tiszta nyere- j »ég*». i Igen jól sikerült az 1983- as év alapozása, nőtt a búza vetésterülete, eddig jól telel­ték a vetések. Az üzemi ter­vek, fejlesztések összhang­ban vannak a népgazdasági elképzelésekkel. Napjainkban jó ütemben, az előző évek­nél kevesebb alkatrészellátá- si gonddal folyik a téli gép­javítás, időarányosan végzik az üzemekben a fej trágyá­zásokat. és a metszéseket, megkezdődött a palántaneve­lés. A tájékoztatóhoz kapcso­lódva dr. Ladányi József megyei tanácselnök, majd Grósz Károly, a megyei pártbizottság első titkára szóltak elismeréssel a minisz­térium megyénk élelmiszer- gazdaságának nyújtott segít­ségéről, a termelést, s ezzel a jobb ellátást előmozdító jó kapcsolatokról. Ismertették azokat a fejlesztési elképze­léseket, gondokat, amelyeket megyénk a MÉM támogatá­sával tud megoldani. A feladategyeztető megbe­szélés során napirenden sze­repelt a meliorációs munkák elengedhetetlen szükségessé­ge, az encsi, majd az edelé­nyi gabonatárolók építésének kérdése, a Szerencsi Édesipa­ri Vállalat gondjai, a terve­zett és szükséges nagy ser­téshizlalda-fejlesztések, a tsz-ek fővárosi melléküzem­ágaivá] kapcsolatos problé­mák. Ismételten felvetődött egy, esetleg a jövőben a me­zőgazdaság több területén is hasznosítható nagy tartalék, a hegyaljai zeolit ásvány­vagyon kérdése. Dr. Dénes Lajos miniszter- helyettes a legnagyobb elis­meréssel szólt megyénk me­zőgazdaságának az elmúlt! évben elért kiemelkedő ter­melési eredményeiről, hang­súlyozva, hogy azok csak részben á kedvező időjárás, sokkal inkább a fizikai és szellemi erőkoncentrációk: eredményei. A MÉM vezeté­sének elismerését tolmácsol­ta megyénk part- és tanácsi vezetésének, valamint a mező- gazdasági üzemeknek azért az eredményes munkáért, ame­lyet az ágazat fejlesztéséért az elmúlt esztendőben is vé­geztek.'Hangsúlyozta. hogv a feladatokat illetően a MÉM és a megyei vezetés célkitű­zései megegyeznek. Ölvenötmillíss vereség BorsdÉziriSEi A huszonkettedik zárszám­adó közgyűlést tartották meg pénteken Borsodszirákon a Bartók Béla Termelőszövet­kezetben. A megye egyik leg­nagyobb közös gazdasága az elmúlt évben is dinamikusan továbbfejlődött, és 605 millió forintos árbevétel mellett, több mint 55 millió forintos nyereséget értek el. Bolya Péter, a termelőszövetkezet elnöke beszámolójában ismer­tette a tagok, a küldöttek és a meghívott vendégek előtt az elmúlt év gazdasági ered­ményeit. A részletes elemzés során kifejtette, hogy az alap- tevékenységhez tartozó nö-v­vénytermesztési ágazat az el­múlt évben fennállása óta Of legjobb eredményt érte el. Gabonafélékből összességében 17 ezer tonnát takarítottak be. és ebből 600 tonna ke­nyérgabonát exportra szállí­tottak. A kedvező időjárás hatására ugyancsak jól sike- ■rült a cukorrépa termeszté­se is. amelyből összesen 8000 tonnát adtak át a cukorgyár­nak. Igen örvendetes volt, — mint az elnök a beszámoló­jában hangsúlyozta, az. hogy jelentősen csökkentették a (Folytatás a 2. oldalon) j

Next

/
Thumbnails
Contents