Észak-Magyarország, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-13 / 37. szám

1983. februőr 13., vasárnap

ESZAK-MAGYARORSZAG 5

Az edelényi járásban

Közlekedésről

mindenkinek

A közlekedésre nevelésben, n közlekedési ismeretek fejlesztésében nincs bolt szezon, akkor sem. amikor a kedvezőtlen útviszonyok, a hó. a fagy. a síkosság és a ködök miatt sokan választják a vonatot, az autóbuszt munkába járáshoz saját járművük helyett. Télen jobban jut idő egy-egy rövidebb, vagy hosszabb tanfolyamra, de népes hallgatóságra számíthat néhány érdekes témájú előadás is, ha a közlekedés Izgalmas kérdéseivel foglalkozik az előadó.

Az encsi járási Közlekedésbiztonsági Tanács a TIT- tel, az iskolákkal, a társadalmi szervekkel közösen gazdag programot ígér 1983- ra is .az edelényi járásban, ahol a közlekedésre nevelésnek jó hagyományai vannak. Az elsők közt épültek meg itt a jól felszerelt KRESZ- parkok, ahol az általános iskolás tanulókon kívül az óvodások is gyakorolhatják a legelemibb tudnivalókat pedagógiai irányítás, felügyelet mellett.

A járási Közlekedésbiztonsági Tanács minden évben megszervezi a nemzetközi ifjúsági kerékpárosversenyek területi vetélkedőit. irányításukkal szép eredmények születtek az elmúlt évben az „iskolák a közlekedés biztonságáért” versenyben. A rudabányaialt országos sikere tanúsítja, a tanulóifjúság közlekedésre neveléséért eredményesen fáradoznak a járásban, ahol a jók közt a legjobbak országos első helyezést értek el.

A közlekedési ismeretek felújítására a munkahelyeken is mind nagyobb gondot fordítanak és nem feledkeznek meg arról sem, hogy meggyőződi unok róla, mennyit is ért a továbbképzés a gyakorlatban. A járás üzemeiben. a termelőszövetkezetekben továbbra is népszerűek a „Vezess baleset nélkül” mozgalom nyitott programjai.

Az eredmények mellett szólhatunk azokról a feladatokról is, amelyek folyamatosan munkát adnak a járási KBT különböző szakbizottságainak. Ilyen a forga- lomszervezés is. Minden hasznos javaslat, ötlet hozzájárulhat a járás közleke- désbiztonságának javításához. Ahol „szorít a cipő”, ott különösen nagy jelentősége van a gyors segítségnek. Ha aránytalanul emelkedik a gyalogos-, vagy kerékpáros- balffsetek száma, akkor a korábbinál nagyobb figyelmet szentelnek az ilyen esetek megelőzésére. Nemcsak a gyalogosok, vagy a kerékpárosok körében, hanem a lakóhelyeken. a munkahelyeken. a hivatásos gépjármű- vezetök körében isi

Az önkéntes rendőrök, a társadalmi segítők munkáját rendszeresen igénybe veszik, a központi közúti ellenőrzési akciók mellett területi ellenőrzéseket is tartanak.

Már most készülnek a tervek a KRESZ-parkok jobb hasznosítására, a nagyobb iskolákban terepasztalokat állítanak fel.

A változatos terepadotteá- gú edelényi járásban nincs holt szezon a közlekedési ismeretek terjesztésében, és a járási KBT arra törekszik, hogy a balesetek megelőzése érdekében minden korosztály számára lengyen fontos mondanivalójuk.

N. J.

Vilii nini programé! a Kiéli EL-miM

A települések fejlesztésével. a közigazgatási változásokkal megnövekedett az utóbbi időben a lakóterületi politikai munka jelentősége. Különösen ígv van az ifjúsági szervezetben, amely soraiba tömöríti a különböző rétegekhez tartozó fiatalokat.

Az elmúlt esztendőben a KISZ Borsod megyei Bizottsága értékelte a KISZ lakóhelyi tevékenységéneit tapasztalatait. Ebből kitűnt, hogy a lakóterületi KISZ- munkn színvonala elmarad a várttól. Ezért a niedyebiz.oit- sá° hn'ároz.atot hozoit a ln- kő-'-uvi mozgalmi munka to- vábhi'el'esz.tésére. Erről tanácskoztak a közelmúltban Özd környékén, a községi és lakóterületi alapszervezetek fiataljai is.

Az ózdi városi-járási bizottság területén harminchárom lakóhelyi KlSZ-nlnp- szervezet működik, ebből öt a városban, A tagság azokból a fiatalokból áll, akik nem tagjai a munkahelyi, vagy tanintézeti alapszerve- zeteknek. Életkoruk jóval alncsonvgbb. mint a munkahelyi KISZ-aln szervezetben levő fiataloké. Ebből adódóan rendkívül gyakran változik a létszám. Rész,bén családalapítás, részben katonaság miatt gyakran megszakítják a KIRZ-tngságot hosszabb-rö- vldebb időre. Ez is oka annak. hogy a lakóterületi KISZ-szervezeteknek nincs káderutánpótlási iervük. Esetleges a KISZ-vezetők kiválasztása is. Persze akad kivétel, hiszen Arién, Járdánháza-Vajácson és Bánrévén, a községi pártelapszerveze. tek segítségével megfelelő a KISZ párttaggá ajánló és nevelő tevékenysége.

A politikai képzés alapja" az Ifjúsági vitakör, amelyet viszonylag rendszeresen tartanak a fiatalok, bár a vi- takörvezetők felkészültségére a jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani. Hasonlóan a témaválasztásra, hiszen elsősorban ezzel lehet vonzóvá tenni a vitaköröket. A lakótérül e ti K TRZ-szerveze lek nél — szinte kivétel nélkül — 'M"nken érdeklődnek a fiatalok a sport iránt. Legnépszerűbb a labdarúgás, az asztal'tenisz és a sakk. Egyre többen vesznek részt túrákon. természetjáráson, országjáró kirándulásokon.

A területi KISZ-munka természetesen nem merülhet ki a sportolási lehetőségek biztosításában, a sportolásban. Az Ózd városi-járási KISZ-bizoltság 1982. évi munkaprogramjában is megtalálható feladat a KISZ érdekvédelmi. érdekképviseleti tevékenységének fejlesztése, az ifjúsági vitakörök színvonalának emelése, a megfelelő információs hálózat kiépítése. Csak ezek megteremtése után válhat Igazán tartalmassá a szervezeti élet. És amint azt az, ártól, bánrévei lnkóhelyi KTSZ-szerve- zetek példája igazolja, ez megvalósítható feladat.

(lUOUOS)

így készül a csempej .

Kovács Istvánné, a klubkönyvtár vezetője: a négyes! fiatolok szívesen olvasna' krimit, de szeretik a szép verseket is ...

Ki hogyan boldogul?

léafssi nemzedékek

Persze nagy hiba lenne azt gondolni, hogy a falun olyan könnyű és egyszerű megélni. A Rákóczi utca 80-as számú házában Kiss Gyula felesége és kislánya társaságában így sorolja gondjait:

Az alkony, mint egy

© nagy szürke madár, puhán, lassan ereszkedik a négyesi tájra. Ez már az Alföld pereme, szemünk messzire kalandozhat, s városlakó lévén, át- érezzük, miért verselt olyan szépen Petőfi Sándor erről a látszólag mozdulatlan tájról.

A csend szinte tapintható. Halk járású Ikarus autóbusz húz csak el mellettünk, az ablakok mögül kíváncsi tekintetek vizsgáztatják az idegent, vajon mit kereshet erre ilyenkor? A főutcán egy öregember ballag, kucsmában, bár- sonykabátban, csizmában. Ráérősen lépdel, dolga aligha sietős. Néha megemeli földre szegezett tekintetét, végignéz a házsoron, be- bepillant egy-egy udvarra. Vajon mire gondolhat? Emlékeiben kutat, v.agy. a holnapot tervezi?

Az öregek napközi otthonában megelevenedik, kézzelfoghatóvá válik a történelem. A 86 éves Riczkó Antal bácsi természetesen még jól emlékezik a valamikori sumássorsra, azokra az időkre, amikor „tíz kataszteri holdat egy kaszának le kellett vágni”.

— Tizenhét évig jártam

— mondja — egy valki emberhez részesaratónak. — Irgalmatlan, kemény munka volt, de csak azzal tarthattuk fenn magunkat, No és

— teszi hozzá — egy Kis ügyeskedéssel a hal körül: Nálunk csempeznek hívják azt az alkalmatosságot, amivel a halat fogjuk. Emlék. szem, egyszer vagy két mázsát vettem ki vele a vízből. Mind jó potyka volt. fél-, háromnegyed kilós Akkoriban még itt minden világ víz alatt volt. és jó) megtermett benne a hal. A feleségem aztán eladta a

Ha megvan ax akarat... Kiss Gyuláék a községben élve ke. resik boldogulásukat.

kövesdi vásáron, így pénzeltünk belőle egy kicsinyég.

Vajon miért e furcsa községnév?

— Talán azért nevezik így — halljuk a 8? éves Kerékgyártó Györgyöt, mert az Eger patak vize, amíg ideér a városból, négy kanyart „mutat le”. Én úgy tudom, hogy nyolcszáz éve létezik a község. A környezete nádas, zsombékos volt, a török idők alatt oda bújlak az emberek, így menekültek meg sokan a pusztulástól. De ez a község négy kilométernyire van Ivánkától, s ugyanennyi a távolság tőlünk Valkig. Ki tudja? Lehet, hogy így kapta a nevét ..

„Ivánka, Vaik ...” Bárhogyan fordítjuk a szót, a •ársközségek neve minduntalan beieszövődik a mondatokba. Borsodivánkát a

gazdagabb, módosabb emberek lakták. Négyest a szegényebb, de büszke lakosok, Valkot pedig azok, akiknek minduntalan fejet

Sok munkái ad ai állattartás, de megéri.

kellett hajtaniuk a természet előtt. Az ő termésüket vitte el legelőször a Tisza áradása. De az emberek sorsa kisebb-nagyobb eltéréssel régebben és most is egyforma, s így gyakran inkább • összefogtak, egymást támogatták, semmint ellenségeskedtek volna. Legfeljebb afféle „legényest” jártak el néha egymás ellen.

Zclei Endre, a volt termelőszövetkezeti elnök így emlékezik:

— Ezerkilencszáznegyven- kilencben alakult meg a csoport, akkor 13 családdal. Növénytermesztéssel, szarvasmarhával, sertéssel foglalkoztunk. Most Ivánkán van a szövetkezet központja, de ez nem jelenti azt. hogy csak annak a községnek a lakosaival törődnének. A négyesi középítkezésekhez ugyanúgy7 biztosítják a fuvart, a pénzbeli segítséget mint Ivánkának cs Valknak. Szükség is van rá, hiszen a tanács csalt nagyon kevés pénzből gazdálkodhat, s nem futja mindenre. De azért mindenki szeretne boldogulni, més ha most nehezebb is, mint pár évvel korábban volt.

Hogyan boldogulnak ifjú Pápai Andrásék? A választ a porta mutatja, ahol középkorú háziasszony szavai (Riczlcó Antal lánya) kísérnek:

— Haladni. teremtem csak egyféleképpen lehetséges. Sok munkával és még több munkával. Én a szövetkezet helyi varrodájában dolgozom, a férjem ugyancsak a tsz dolgozója. Itthon pedig állattartással foglalkozunk. Van két tehenünk. négy lias kocánk, hat hízónk, baromfi, nyúl. miegymás. Hajnalban kelünk és késő este kerülünk az ágyba. Meaéri. hogyne érné meg a vesződség, hiszen másképpen nem csinálnánk. A gyerekeink a városban. Miskolcon élnek. Ha nem támogatnánk innen őket, nehezen haladnának egyről a kettőre.

— Nemrégiben szereltem le a katonaságtól, feleségem is most ment vissza a gyesről dolgozni. A pénz. amit együtt keresünk, már elég lenne a megélhetéshez. De mi szeretnénk állatokat tartani, „megindulni”. Köl-' csönt szeretnénk felvenni, de nagyon bonyolult az ügyintézés a takarékszövetkezetben.

— Tudják az a baj —

szólal meg huszonéves felesége —, hogy szüléink nemigen támogathatnak bennünket. Így nehezebben, lassabban boldogulunk. Ám az is biztos: szorgalommal, kitartással mindent el lehet érni. No és türelemmel... Egyik napról a másikra nem sikerülhetnek a dolgok. Mi úgy gondoltuk, hogy itt Négyesben maradunk, itt építjük fel magunknak az életünket. A sorsát nemigen tudja senki előre. De 11a az akarat nem hiányzik... ' VT '

Már este van Négyesen, az öreg és az újabban épített házakban kigyulladnak a sárga fénnyel világié lámpakörték. Többnyire csak az udvarok végén, a gazdasági épületek környékén mozgolódnak a helybeliek, az állatok ellátása ad munkát mindenkinek.

A mai napra tervezett falugyűlést hatra hirdették, de szinte mindenki tudja: nemigen lesznek pontosak az emberek. Előbb elvégeznek minden munkát a ház körül, s csak azután jönnek majd beszélgetni a közös dolgokról.

— Milyen hangulatra számít — kérdezzük a Bor- sodivánkai községi Közös Tanács elnökétől, Csató Flóriántól.

— Lehet, hogy egyszer- kétszer felforrósodik majd a levegő, de szerintem nem lesznek nagyon haragosak a négyesiek. Olyan eredményekről számolhatunk be ugyanis, amelyek itt mindenképpen örömet okoznak az egyes embereknek és a közösségnek is. Az elmúlt esztendőben a bárom községben összesen 3 kilométernyi földúton végeztük el az alapkövezést. A költségek csökkentése érdekében a gépeket béreltük, a kohósalakot éjjel szállította részünkre a Volán. Jóleső érzés volt tapasztalni, hogy a négyesiek nagy többsége vállalt társadalmi munkát, örömmel dolgozott a közösségért. Biztosak lehetünk abban, hogy ebben az évben is egy emberként mozdulnak maid a helybeliek a hívó szóra. Mert az emberek itt nemcsak iól és iob- ban akarnak élni. hanem iól akarják r-„púkat érezni lakóhelyükön, s ezért örömmel iárulnak hozzá a település fejlesztéséhez.

üd ardy József Fotó: Fojtón László