Észak-Magyarország, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-13 / 37. szám

YILAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! r Négyesi nemzedékek A7 MS7MP BORSOO-ABAC.T 7EMPI.PN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIX. évfolyam. 37. szám Vasárnap, 1983. február 13. A tét: húszezer ima hús A tét valóban húszezer tonna sertés-, illetve ba­romfihús. Hogy miképp le­hetne hozzájutni, az a vá­rosi ember számára kissé talán fantasztikusnak hang­zik. A mértékadó mező- gazdasági szakemberek vi­szont nem tartják annak: elméletileg már megvaló­síthatónak látszik a recept, bár a legfontosabb, a gya­korlati alkalmazás még hiányzik. A kiindulópont: mintegy százezer hektár kiterjedé­sű olyan rét- és legelőte­rület van az országban, amelyet ma nem, vagy alig hasznosítanak. Az ok elég­gé ismert. Békés megyé­ben, ahol sok a szarvas- marha. nagyon kevés a gyepterület. Borsodban, Nógrádban, meg a hajdú­bihari szikes térségekben viszont, ahol bővében van­nak a rétnek, meg a lege­lőnek, aránylag kevés a tehén meg a juh. Ezeken a vidékeken ugyanis több a kedvezőtlen adottságok között gazdálkodó, szegé­nyebb tsz, mint másutt. Még mindig az elmélet síkján maradva, a követ­kező alternatív megoldás kínálkozik: t. Kora ta­vasszal óriási, állatokat szállító teherkocsikra rak­juk a növendékmarhákat mondjuk Békésben, s fel­visszük őket Borsodba, és ottmaradnak késő őszig. 2. A gyepben gazdag borsodi, nógrádi stb. tsz-ek leka­szálják a szénát, s a szárí­tást követően, jól összepré- selten, bálázva az eljut a már említett Békésig. A két változat közül kü­lönösen az első látszik vonzónak, már azért is, mert Amerikában például, ahol mindent dollárban és centben mérnek, nem rit­kaság, hogy tavasszal egy­két száz kilométerrel odébb, legelőben bővelke­dő területre viszik a nö- vendekmarhákat. Ha ott megéri, kifizetődő lehet ez nálunk is. Ha csak néhányszor tíz kilométerről van szó, ezt már Magyarországon is megteszik időnként. Példá­ul a már említett Békés­ben, hiszen azért ott is akadnak gyepterületben gazdagabb tsz-ek. De arról, hogy a második, netán a harmadik, negyedik me­gyéig terjedne a horizont — még nem tudunk. Mint­ha a látóhatárt is leszűkí­tenék a megyehatárok. Pe­dig van már példa arra, hogy tovább lehet tekinte­ni annál, mindenekelőtt az aratás idején. Közismert ugyanis, hogy ha a gabona betakarítása sürget, akkor az ország északi felén gaz­dálkodó tsz-ek közül — ahol a búza csak később érik — sokan a délibb megyék­be küldik a kombájnjai­kat, s amikor náluk kell vágni a kenyérgabonát, a megsegített megye viszo­nozza a szívességet. A MÉM-ben nem ok nél­kül hivatkoznak arra. hogy az ország három nagy állat- tenyésztési. takarmányozá- zi. termelési rendszere, az Agrocoop, a Boscoop, illet­ve á Taurina lényegében egész hazánk területét át­fogja. s nem respektálja a közigazgatási határokat. Ennél fogva e termelési rendszerek tudnának a leg­többet tenni azért, hogy a már említett százezer hek­tárnyi rét- és legelőterület jobb hasznosításában is előbbre lépjünk. Érdemes lenne hát még egyszer számolniuk, mérle­gelniük, hiszen valóban nem kicsi a tét. Ha ugyan­is feletetnénk az állatok­kal a százezer hektár fű-, illetve szénahozamát, ak­kor mintegy húszezer hek­tár kiterjedésű tömegta- karmány-termő (lucerna, siló stb.) területet lehetne felszabadítani Békésben, meg másutt. Ezen a húsz­ezer hektáron pedig évi százezer tonna kukoricát, illetve búzát termeszthet­nének, ennyi gabona vi­szont valóban húszezer tonna sertés-, illetve ba­romfihús előállítására vol­na elegendő. Ahogy az írásunk elején mondtuk. Ezért ajánljuk még szer: számoljunki A templomtoronyból így fest a Mezőkövesd közeli község, Négyes téli arca. A hajdani summás- település most 452 lakost számlál. Hogyan boldogultak itt régebben és most, hogyan élnek a hóba és csendbe burkolódzó házak lakói? Erről készített riportot munkatársunk. Az írás lapunk 5. oldalán olvasható. A hét határ előrelépett Eredményes zárszámadás Krasznokvajdán Grósz Károly felszólalása a küldöttgyűlésen Héttőn Algírban Összeül a Palesztinái Nemzeti Tanács Az állítólagos „Palesztina! véleménykülönbségek” való­jában csak a Palesztinái moz­galmat jellemző demokrácia megnyilvánulásai. „Szabad emberekkel tárgyalunk és mindenkinek joga van kifej­teni véleményét, akár közle­ményekben, akár a rádióban vagy a televízióban, akár ta­nácskozásokon”. Ezt nyilat­kozna Jasszer Arafat, az A1 Havádessz bejrúti hetilap legfrissebb számában a Pa­lesztinái Nemzeti Tanács (parlament) hétfőn Algírban megnyíló 16. ülésszaka előtt. A PFSZ VB elnöke nagy jelentőséget tulajdonított a négynaposra tervezett ülés­szak várható eredményei­Moszkvai nyilatkozat Szombaton Moszkvában közleményt hoztak nyilvá­nosságra az SZKP KB Poli­tikai Bizo'tságának legutób­bi soros üléséről. A' testület megvitatta a KűST-tagországok gazdasá­gi és műszaki-tudományos együttműködésének fejleszté­sével és további bővítésével kapcsolatos kérdéseket. Dmit- rii Usztyinov honvédelmi mi­niszter tájékoztatta a Poli­tikai Bizottságot az afgán katonai küldöttség látogatásá­ról, és az afgán nemzetvé­delmi miniszterrel folytatott tárgyalásairól. nek. Ezekkel összefüggésben hiú ábrándnak, teljesen alap­talannak nevezte a feltevést, hogy a Palesztinái forrada­lom legfelső törvényhozó tes­tületé netán engedményeket tesz majd az izraelieknek és az amerikaiaknak. A 315 tagú Palesztinái Nemzeti Tanács hétfőn ül ösz- sze először a palesztin fegy­veresek Bejrutból történt távozása óta. Az ülésszak napirendjének legfontosabb pontjai: a PFSZ és az arab világ viszonya, a fezi arab csúcstalálkozó békekezde- ményezései, a szovjet rende­zési javaslat, a Reagan-terv, a francia—egyiptomi javas­lat, valamint a PFSZ straté­giája békében és háborúban. Hét település — Krasz- nokvajda, Büttös, Kány, Ke­reszt été, Pamlény, Perecse, Szászfa — közös gazdasága a krasznokvajdai Bástya Termelőszövetkezet tegnap tartotta az 1982. évet érté­kelő zárszámadó küldött- gyűlését. A küldöttgyűlésen — amelyen részt vett és fel­szólalt Grósz Károly, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára is — Nagy László termelőszö­vetkezeti elnök 160 millió forintos árbevételről és 12 millió forintos nyereségről számolt be. Ami a számok mögött van .., „Szövetkezetünk hét tele­pülés határában, átlagosan 7,8 aranykorona értékű föl­deken gazdálkodik. A talaj erodált, közepesen, illetve erősen kötött barna erdőta­laj. Közgazdasági adottsága­ié Miskolci Győri kapu környéke. ink hasonlóképpen kedvezőt­lenek. Vasúttól, főúttól távol fekszünk, a szállítás, mint költségtényező nálunk hat­ványozottan jelentkezik.” (Dienes Jenő főmezőgazdász.) „A kedvezőtlenség adott. Nekünk kell alkalmazkodni hozzá megfelelő vetésszerke­zettel, a termesztett növény­fajokon belül a legmegfele­lőbb fajtákkal, szigorú tech­nológiai fegyelemmel, meg­felelő műszaki háttérrel, és nem utolsósorban a szakve­zetésen belüli összhanggal.” (Baktai János növényter­mesztési föágazatvezetö.) „Az 1970. évi egyesülés óta egészen 1978-ig itt nem volt nyereséges zárszám­adás. Akkor új vezetés ke­rült a szövetkezet élére. Üj tervekkel, nagy elhatározás­sal vágtunk neki a felada­toknak. 1979-ben 800 ezer, 80-ban 7 millió, 81-ben 7,3 millió forint nyereséget ér­tünk el. A tavalyi év 12 mil­I “ liós eredményével pedig még tovább léptünk.” (Tóth And- ; rás párttitkár.) Az elmúlt gazdasági ev részletesebb értékelése ... Részletek Nagy László tsz- elnök beszámolójából: „A növénytermesztési ága­zat 2980 hektáron gazdálko­dik. Az elmúlt évekkel el­lentétben az ágazat szövet­kezetünk egyik legeredmé­nyesebb ágazatává lépett elő, s 17,7 millió forint árbevé­telt. valamint 2,6 millió fo­rint nyereséget termelt... A kedvező időjárás pozitívan befolyásolta az ágazat mun­káját. az elért eredmények azonban javarészt az itt vég­zett, jól szervezett, körülte­kintő, szakmailag megalapo­zott munkának a gyümöl­cse.” öszj búzából a tervezett 2,8 tonnás átlaggal szemben 4 tonnát, napraforgóból a tervezett 1,2 tonnás átlagsai szentben 1,87 tonnás átlag­termést értek el. És emellett sikeres volt a kukorica-, a szálastakarmány-termeszté- [sük is. „Az állattenyésztés 1982- ben nyereséggel, 1,3 millió forint eredménnyel zárta M évet. A szövetkezet életéboa először.” A borjúelhullás péicMtM 1,91 százalékos volt, atnetj^ megyei szinten is jó ered­ménynek számít. A marha­hizlalás keretében hízóbiká-j kát tavaly csak exportra ér­tékesítettek. A tervezett 393 darabbal szemben 470 darab hízómarha került eladásra az elmúlt évben. „Szövetkezetünk évek óta legeredményesebben gazdál­kodó ágazata a gyümölcster­mesztés. A jégverések, a kedvezőtlen értékesítési le­hetőségek ellenére az ágazat 5,1 millió forint tiszta nye­reséget ért el.” A felsorolt ágazatok ered­ményét jól egészítette ki az erdészet, az építőrészleg sze­rényebb, valamint az alapte­vékenységen kívüli ágazatok: 3 millió forintot meghaladó nyeresége is. S bár akadtak veszteséges tevékenységek is, összességében a fennállás óta legeredményesebb esztende­jét zárta a Bástya Termelő- szövetkezet. * A küldöttgyűlést bevezető kultúrműsorban a hetedik osztályos úttörő. Orehoczki Maria arról szavalt, hogy az óraműben nem állhat . meg egy kerék sem, mert mind­egyik egy másikat lendít, és minden apró munka megfe­lelő fontosságú. Nos, a krasz­nokvajdai felemelkedés, si­ker titka valahol itt kere­sendő. A hét község lakói, és főleg a vezetők megértették, hogy itt a traktoros Mihalik Béla fogalmazta: „betyár- nyirkon”, csak összefogva, közösen gondolkodva, egy­mást segítve lehet eredmé­nyesen gazdálkodni. Többek között ezt is hangsúlyozta felszólalásában Grósz Károly, a megyei pártbizottság első titkára, modván: ezen a kül­döttgyűlésen olyan szellemi­ségnek. magatartásnak lehet­tünk tanúi, részesei, amely kívánatos lenne minden gaz. dasági egységnél. A Bástva Tsz esetében — jóleső érzés­sel — sikerről beszélhetünk, S mikor ezeket említjük,1 (Folytatás a 3, oldalon) i .-Ltv. 133

Next

/
Thumbnails
Contents