Észak-Magyarország, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-13 / 10. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 2 1983. január 13., csütörtök Befejraiül az országos ágit«, propaganda- és iMveüiléspoülai tanácskozás r­Óvári Miklós felszólalása 'Folytatás 02 J» oldalról. Miklós, a Magyar Televízió elnökhelyettese és Huszár Tibor akadémikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanszékvezető tanára. A vitában felszólaló Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára le­szögezte : a közvéleményt foglalkoztató kérdések sorá­ban első helyen áll a béke védelme. Ez minden belső problémánk megoldásának alapvető feltétele. Hazánk — bár kis ország — sokat te­het ennek érdekében. Kül­földön becsülik, tisztelik or­szágunkat, az elmúlt negyed­században elért eredménye­inket, nyílt, kiszámítható po­litikánkat, s nem utolsósor­ban belső stabilitásunkat, amely e politikának hitelt ad. Népünk leginkább a szocia­lizmus sikeres építésével, a nemzeti egység erősítésével járulhat hozzá a béke meg­védéséhez — hangsúlyozta. A jelenlegi gazdasági hely­zetünkkel kapcsolatos tudat- formáló, agitációs munka fel­adatairól szólva elmondotta, hogy gondjainkat közvélemé­nyünk ismeri, ám a nehéz­ségek jellege, s leküzdésük lehetséges módja még nem eléggé ismert. A tudatformá­lásnak, a propagandának ab­ban kell nagyobb segítséget nyújtania, hogy a vívmánya­inkért, a fejlődésünk lehető­ségeiért érzett aggodalom cselekvésre mozgósító erővé váljék. . :■<­A szocialista demokrácia fejlődésének nélkülözhetetlen feltétele a tájékozottság — hangsúlyozta a továbbiakban. A tájékoztatás helyzete tehát közügy, s a párt ekként is kezeli, amikor a nyílt politi­ka, az őszinte szó, a szavak és tettek egységének gyakor­latát követi. Közvélemé­nyünk tájékoztatását azonban tovább kell javítani, elsősor­ban az irányítás és a tömeg­kommunikáció területén dol­gozók együttes munkája, erő­feszítései révén. Ezzel össze­függésben s^ólt arról a nél­külözhetetlen szerepről, ame­lyet a sajtó munkásai vállal­nak a párt politikájának népszerűsítésében, társadalmi céljaink képviseletében. Ez felelősségteljes feladat, amelynek az újságírók csak magas politikai, eszmei és szakmai színvonalon tehetnek eléget. A párt és az állam vezetői értékelik ezt a mun­kát, és mind jobban kíván­nak élni a tümegtájékoztatás adta lehetőségekkel — mon­dotta többek között Óvári Miklós. Az eszmei-ideológiai kér­dések széles körét felvető be­vezető előadásnak megfelelő­en a vitában felszólalók nagy figyelmet fordítottak arra, hogyan tehetjük aktívabbá eszmei-ideológiai munkánkat. Hangsúlyozták: további poli­tikai sikereket csak akkor ér­hetünk el, ha az ideológiai szférában is következeteseb­ben, gyorsabban elemezzük és válaszoljuk meg a nem­zetközi helyzettel, a világ- gazdasági változásokkal, a belső fejlődéssel kapcsolatos időszerű kérdéseket. Folytonosan változó vilá­gunk új kérdéseire senki sem várhat azonnali és végleges válaszokat, kész recepteket. Az új meg új kérdések meg­válaszolására azonban nem vagyunk mindig kellően fel­készülve. Ehhez — hangzott el — szükség lenne a világ­ban várható ideológiai válto­zások, illetve azok hazánkra gyakorolt hatásának tudato­sabb és tervszerűbb elemzé­sére. Az ideológia területén olyan új szintézisek megal­kotására lenne szükség, ame­lyek munkánkat segítve vá­laszkeresésre, gondolatéb­resztő tapasztalatcserére ösz­tönöznek. Sok szó esett a marxizmus hegemóniájáról, amelynek része múltunk marxista történelemszemléle­tű vizsgálata éppúgy, mint a múlt és a jelen kapcsola­tának megfelelő elemzése. Többen utaltak arra, hogy a szocialista demokrácia fej­lesztése sokrétű — többek kö­zött ideológiai — feladat. En­nek megoldása is hozzájárul­hat ahhoz, hogy egy hitele­sebb, a valóságos fejlődési folyamatokat hűen tükröző, s egyben jövőbe mutató szoci- alizmus-kép alakuljon ki. Eb­be kell beleépítenünk az el­múlt negyedszázad alatt szer­zett alapvető tapasztalatain­kat, vívmányainkat, s az elő­remutató gyakorlati törekvé­seket. A vita megerősítette: szocializmus-képünknek hosz- szú távon érvényesülő törté­nelmi tendenciákat kell tük­röznie. folyamatosan lépést tartva a valóságos fejlődés­sel. E gondolatcsoporthoz is kapcsolható az a felszólalás, amely a tudomány népszerű­sítésére hívta fel a figyelmet. Különösen nagy érdeklődés nyilvánul meg történelmünk, elsősorban legújabbkori tör­ténelmünk alapos feldolgo­zása iránt. Ennek részeként adhatunk osztályszemléletű, internacionalista, tehát hite­les választ azokra a kérdé­sekre is, amelyek a magyar társadalomban a nemzeti kérdéssel kapcsolatban ve­tődnek fel. A tanácskozáson szóba ke­rültek művészeti, művelődés­politikai kérdések is, leg­többször azt vizsgálva: mit tehetnek az alkotók, a külön­böző művészeti, irodalmi mű­helyek a társadalmunk előtt álló feladatok megoldásáért. Többen, szóltak az alkotómű­helyek felelősségéről, hangsú­lyozva: teremtsenek olyan eszmei-politikai légkört, amelyben eredményeinket és gondjainkat egyaránt tükrö­ző és eszméinket, értékein­ket megfelelően képviselő és gazdagító alkotások szület­hetnek. A műhelymunkában problémák ott keletkeznek, ahol jog és felelősség eseten­ként különválik, ahol a dön­tés joga nem p/.rosui a dön­tés felelősségével. Az ideológiai munka leg­fontosabb területei között em­lítették a felszólalók a tö­megtájékoztatást. Aláhúzták rendkívüli hatását, s ezzel kapcsolatos felelősségét a köz­vélemény formálásában. A sajtó, a rádió és a televízió munkáját elismerő szavak mellett észrevételek hangzot­tak el, amelyek kifogásolták a tájékoztatás hiányosságait, esetenként lassúságát. Ki­emelték: a hazai tömegtájé­koztatásnak is fel kell készül­nie a kommunikációs techni­ka robbanásszerű fejlődésére, de a legfontosabb, hogy a tá­jékoztatási intézmények iól képviseljék eszméinket, poli­tikánkat, művészi, kulturális értékeinket. Megfogalmazó­dott, hogy e munka meneté­ben sokkal nagyobb energiát kell fordítani az emberek meggyőzésére, a szocialis­ta vitakultúra erősítésére. Gazdaságunk korszakos változásai ideológiai kérdése­ket is felvetnek. Az ideoló­giának segítenie kell a gaz­daság működő- és alkalmaz­kodóképességét, megújulási törekvéseit. Elméletileg is elő kell készíteni és támogatni kell azokat a változtatásokat, reformokat, amelyekre gazda­ságunknak az új körülmé­nyekhez való alkalmazkodás érdekében szüksége van. A hitelesebb és meggyőzőbb tá­jékoztatás, a színvonalasabb elméleti munka, a mai nem­zetközi és világgazdasági kér­désekre adott helyes vála­szok hozzásegíthetnek ahhoz is, hogy lakosságunk reáli­sabban értékelje a szocialista világban végbemenő változá­sokat, felismerje, hogy azok a működési zavarok, ame­lyek egy-egy országban ma jelentkeznek, nem a szo­cialista rendszer válságából, hanem a sok szempontból megváltozott .viszonyok kö­zötti növekedés nehézségeiből fakadnak. Az emberi tényező jelentő­sége felbecsülhetetlen és nö­vekszik. Az ideológiai mun­ka a maga eszközei vei--se­gítse elő a gazdaság előtt álló feladatok — egyebek kö­zött a hatékonyság növelése, a minőség javítása — megol­dását. A tanácskozáson nagy súllyal szóltak, a párton be­lüli eszmei-politikai munka fontosságáról. Elsőrendű je­lentősége vau a párttagság rendszeres tájékoztatásának, a színvonalasabb agitáció- nak és propagandáinak. Éh­ben különösen nagy az alap- szervezetek szerepe, amelye­ket az eddiginél jobban kell segíteni. Aláhúzták a külön­böző szintű pártszervek nö­vekvő felelősségét a terüle­tükön folyó ideológiai mun­ka irányításában. Aczél György vitaösszefogialója — Mindent összevetve a tanácskozás elérte célját — kezdte vitaösszefoglalóját Aczél György. — Valami­lyen formában minden hoz­zászóló kifejezésre juttatta: egyetért a beszámoló fő mondanivalóival. Emelte az értekezlet színvonalát, hogy együtt tárgyaltuk az ideo­lógia, a politika, a gazda­ság, a társadalom, a törté­nelem időszerű kérdéseit. A Központi Bizottság tit­kára a felszólalásokhoz kap­csolódva rámutatott törté­nelmi ütünk reális megíté­lésének fontosságára. Ki­emelte, hogj' napjainkban egy ellenséges imperialista világ áll szemben a mi „in­kubátor nélkül” született szocialista világunkkal. A harc ideológiai téren, a tö­megtájékoztatás eszközeivel is folyik. A burzsoá propa­ganda gátlástalanul felhatsz- nál minden, a Szovjetunió­val, a szocializmussal szem­beni megnyilatkozást, bár­honnan is hangozzék el az. A nemzeti, nemzetiségi kérdésekről szólva rámuta­tott: ezek megoldása a szo­cializmus viszonyai között csak a lenini nemzetiségi politika elveinek következe­tes érvényesítése alapján képzelhető el. Ennek meg­felelően pártunk egyszerre nemzeti és internacionalista politikát folytat. Aczél György ezután — a vitában elhangzottakra ref­lektálva — a szocializmus építésének néhány kérdésé­ről beszélt, érintve a szoci­álpolitikát, az oktatást, a szocialista demokrácia fejlesz­tését éppúgy, mint az ifjúság életét és a kultúra helyzetét. Felhívta a figyelmet arra, hogy gondjaink enyhítésében nagy szerepe van a művé­szeteknek, a tömegtájékozta­tásnak, hiszen megfelelő köz­szellemet kell teremteniük problémáink megoldásához. Az MS7MP Központi Bi­zottságának titkára hangoz­tatta: a marxizmus ereje fejeződik ki abban, hogy a burzsoá nézetektől eltérően tudományos. leaz választ tud adni az emberiség nagy kérdéseire. A szócialG.mus az emberiség •nagy lehetősége, Fel tudjuk vállalni n kor. a nemzetközi helyzet, belső feladataink ki­hívását, Van^jnit kéövisel- nünk, embert felemelő fel­adatok várnak ránk, rajtunk, embereken múlik, hogy ott­honosabb legyen ez a szocia­lista haza! — zárta vitaösz- szefoglalóját Aczél György. Sasszer Ám fal’ moszkvai programja Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára, Andrej Gro- miko, az SZKP KB PB tag­ja, a Szovjetunió külügymi­nisztere és Borisz Ponomar- jov, az SZKP KB PB pót­tagja. a KB titkára szerdán a Kremlben megbeszélést' folytatott a PFSZ, küldöttsé­gével. amely Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke vezetésé­vel kedden érkezett rövid .munkalátogatásra a szovjet fővárosba. A barátság és kölcsönös megértés jegyében végbe­ment találkozón a felek mélyreható véleménycserét folytattak a közel-keleti hely­zetről. Jasszer Arafat beszá­molt arról a hősies ellenál­lásról, amelyet a Palesztinái és libanoni hazafiak tanúsí­tottak az izraeli agresszió­val szemben ' és kifejezésre juttatta köszönetét a Szovjet­uniónak e harc tevékeny tá­mogatásáért, nagyra értékel­te az SZKP és a szovjet ál­lam állásfoglalását. A meg­beszélés résztvevői elítélték Izrael folytatódó agresszióját a palesZtinai és más arab népekkel szemben. Mindkét fél hangoztatta: feltett szándékuk, hogy ki­vívják az átfogó közel-kele­ti rendezést, amelynek egyik nélkülözhetetlen alapeleme a Palesztinái arab nép jogai­nak, beleértve az államalapí­táshoz való jogának tisztelet­ben tartása. Ebbe az irányba vezető, konstruktív utat nyit az a szovjet javaslat, hogy hívja­nak össze minden érdekelt fél részvételével nemzetközi konferenciát a Közel-Kelet ügyében, s ezen egyenjogú félként vegyen részt a Pa­lesztinái Felszabadítási Szer­vezet, a Palesztinái nép egyetlen törvényes képviselő­je. Jasszer Arafat a Paleszti­nái arab nép nevében kifeje­Jasszer Arafat, a PFSZ Végre­hajtó Bizottságának elnöke szerdán Moszkvában a szovjet társadalmi szervezetek vezetői­vel találkozott. zésre juttatta mély háláját a Szovjetuniónak a palesztiná- iaknak nyújtott önzetlen se­gítségéért és hangsúlyozta a PFSZ-nek a Szovjetunióval fenntartott barátságra és együttműködésre , irányuló' elvi vonalát. Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió külügyminisztere szerdán Moszkvában vacsorát adod a Jasszer Arafat vezette kül­döttség tiszteletére. ülést tartott a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége Moszkvában ülést tartott a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának 1 Elnöksége Vaszilij KuznyecovnaU, a Szovjetunió Kommunista Pártja KB Poli­tikai Bizottsága póttagjá­nak, a Legfelsőbb Tanács El­nöksége első elnökhelyette­sének elnökletével. Az ülé­sen részt vett Jurij Andro­pov, az SZKP KB főbikává, a Legfelsőbb Tanács Elnök­ségének tagja is. Az elnökség áttekintette a Legfelsőbb Tanács múlt évi tevékenységét, és meghatá­rozta az 19113-ban bevezetés­re kerülő újabb intézkedések­kel kapcsolatos feladatokat. Az ülésről kiadott közle­mény hangsúlyozza: a Leg­felsőbb Tanács 1983-ban az ország gazdasági és szociá­lis fejlődéséről szóló párt­program megvalósítását he­lyezi tevékenysége közép­pontjába, és elő kívánja, se­gítem a demokratizmus to­vábbi szélesítését a tanácsok munkájában, hogy ennek ré­vén azok nagyobb szerepet vállalhassanak magukra a gazdasági, társadalmi es k il- turális célok elérésében Jurij Andropov az ülésen elhangzott felszólalásában felhívta a helyi tanácsokat,, hogy államigazgatási és kul­turális-szociális tevékenysé­gükben konkrétabban és mé­lyebben vegyék figyelembe a nemzeti sajátosságokat, for­dítsanak nagyobb figyelmet a Szovjetunióban élő népek és népcsoportok fejlődésére, kü­lönös tekintettel a kislétszá- mú népekre. Jelentés Prágából A Varsói Szerződés tagál­lamai honvédelmi miniszte­reinek bizottsága szerdán folytatta Prágában előző nap megkezdett ülését. . A tanácskozáson jelen van­nak a tagállamok honvédel­mi, illetve nemzetvédelmi miniszterei, köztük Czinege Lajos hadseregtábornok, hon­védelmi miniszter is. TERMELŐSZÖVETKEZETEK! , 1983. j'anuár 1—március 31-ig ¥¥ ¥ 9 9 9 ¥¥ ¥ ¥ ÁLLAMI GAZDASÁGOK! I1EZ0GAZDASAGI VAS- ES SZINESFEM-GYUJTESI Saj'át fuvareszközzel történő szállítás esetén fuvartérítés! Telepeink Borsod, Heves és Nógrád megye egész területén! AKCIÓ! (mTEÜJ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents