Észak-Magyarország, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-11 / 8. szám
1983. január 11., kedd ESZAKMAGYARORSZAG 5 Nem tud talpra állni az újhelyi textiltisztító Kisvállalkozások a lakosságéit Új burgon/aszedő gépfajta daság sem, ahol a burgonyatermelés a vezető ágazatok közé tartozik. Az ország számos részébe —Ukrajnába és Belorussziába, a nem feketeföldi övezetbe, az Uraiba és Szibériába — szállítanak rjazányi márkájú kombájnokat. Korábban Rjazanyban megkezdték a Drúzsba burgonyaszedő kombájn sorozatgyártását. Most ennél is tökéletesebb gépet terveztek, amelynek szerkezeti részegységei megbízhatóbbak. Elődjéhez képest az új gép jóval termelékenyebb, súlya és fémigénye nem növekedett. Vendégkönyvben lapozgatva város kapujában Burgonyaszedö-líombájn belorusz szovhozbcin. A mezőgazdasági gépeket gyártó szovjet vállalatok között kiemelkedő helyet foglal el a Rjazányi (OSZSZSZK) termelési egyesülés. Az itt gyártott gépeket ma nem nélkülözheti egyetlen olyan nagygazKét kellemetlen epizód történt a múlt év második felében a sátoraljaújhelyi Járási Cipész és Szolgáltatóipari Szövetkezetben. A textiltisztító üzem felépülte után vásároltak egy 18 személyes autóbuszt, amely a munkásokat szállította hosszabb időn keresztül Komlóskáról a járási székhelyre. A komlóskai asszonyok egy idő után leszámoltak, a buszt bérbe adta a szövetkezet. A bérleti díj kedvező volt, segítette a szövetkezet pénzügyi gazdálkodását. ’Aztán egy hajnalon karambolozott a jármű, személyi sérülés szerencsére nem történt, de a busz totálkáros lett. Ez volt a szövetkezet első autóbusza ... A másik eset egy kora őszi éjszaka történt. Négy asztalra kirakva hagyták a textiltisztító munkásai a sok szépen mosott, vasalt ágyneműt, asztalterítőt. Másnap elszállították volna. Az éjszakai portás és egy műanyagüzemi éjszakai műszakos dolgozó vette észre a tüzet. A kár meghaladja a 300 ezer forintot. Közületi és lakossági ágyneműk, térítők voltak ... — Anyagi kára nincs a szövetkezetnek — mondja Ozsváth Ödön elnök —, az erkölcsi kárunk annál fájdalmasabb. A biztosító megtéríti a kárt, népgazdasági szempontból azonban ez nem vigasztaló. A kár az kár. Az Állami Biztosító az ágyneműk S0 százalékát téríti meg a tulajdonosoknak. A közületiek belenyugodtak ebbe az összegbe, de a lakossági megrendelők közül sokan reklamálnak, hiszen az egyszer- kétszer használt ágyneműk, térítők értéke több mint ötvenszázalékos. Differenciálni keJlett volna, a felvevő is emlékszik nagyjából a garnitúrák állapotára. A biztosítót kértük, alkalmazzon egyedi elbírálást. Erre ígéretet is kaptunk. — Milyen a textiltisztító üzem kihasználtsága? — Az üzem, sajnos továbbra is veszteséges. A kapacitás nincs kihasználva. A mosatási igény lassun-lassan emelkedik, bár ez a tűzeset sok megrendelőnk bizalmát megrendítette. A vegytisztításra tovább csökken az igény, noha a legközelebbi textiltisztító Miskolcon van. öltönyt például nem tisztítottunk már régen, csak az öltöny zakóját hozzák be legfeljebb, a nadrágot házilag mossák. 1981hez képest mindössze 200— 300 ezer forinttal sikerült csökken lenünk a veszteséget tavaly. — Mennyi az üzem tavalyi vesztesége? — Egymillió 200—300 ezer forint! Műszakilag és a szervezést illetően is mindent megteszünk a költségek csökkentése érdekében, üt gépkocsija van a szövetkezetnek és csak három gépkoesivizetőie. Többünknek van itt hivatásos jogosítványa, ha kell, mi vezetők ülünk a járművekre. A textiltisztító üzem építési költsége utolsó tételének visz- szafizetése az idén esedékes. Vissza is fizetjük, de az üzem. úgy látszik, továbbra is veszteséges lesz. Ezáltal nagy terheket kell viselnünk. A tagság nehezen érti, hogy miért kerültünk ilyen nehéz helyzetbe. Látva a környező vállalatok, szövetkezetek beruházásainak gyors megtérüléseit. a fejlődés ütemét... Mindezek ellenére jók a Járási Cipész és Szolgálta'.o- ipari szövetkezet múlt évi eredményei. Negyvenhárommillió forint értékű termelési értéktervüket mintegy 2 százalékkal túlteljesítették, a tervezett 4 millió forintnyi nyereségből is 4,2 millió lesz. Mindezt a tervezettnél kevesebb létszámmal érték el. A nyereségtöbblet egyértelműen az anyagtakarékosságból és a munkaszervezésből fakad. — A többi üzem igen nagy akarattal próbálja kigazdálkodni a textiltisztító veszteségét. Harmincegymillió forint értékű munkaruházati cipőt gyártottunk tavaly. A marhabox is és a mikrogumi is értékes anyag. A szabász ügyességén múlik, hogy egy alaktalan bőrdarabból menynyi felsőrész hozható ki. Az üzem munkafeltételeinek a biztosítása pedig már a vezetőség feladata. Tavaly sajnos, több alkalommal előfordult, hogy nem érkezett meg a marhabox a Pécsi. Bőrgyárból. Odautaztam, láttam, nem a hanyagságon múlik, sőt a kisebb vevőkre még jobban figyelnek, hiszen a létünk múlik az anyagellátáson. A cipészüzem leállása tragikus lenne, éppen ezért, ha vészesen fogyott az alapanyag, nagykereskedelmi vállalatoktól szereztük be — drágábban — a bőrt. Így végig folyamatos volt a termelés — mondja a szövetkezet elnöke. A gumijavító üzem a múlt évben is a Miskolci Közlekedési Vállalatnak dolgozott. Régi, korrekt partner. Most kéréssel fordult az MKV a szövetkezethez: ne csak nyári mintázattal, hanem féltélivel is futózza az autóbuszok gumiabroncsait. Ez nem igényel nagyobb beruházást, de mindeddig nem tudták beszerezni az ehhez való sablont. Ha valaki eladna ilyet, szívesen megvásárolnák! — Munkavédelmi, tulajdonvédelmi és munkafegyelmi okokból létrehoztunk no- •vember elsejétől egy átalányelszámolásos kisvállalkozást a lakossági gumijavítási munkákra. Nem volt jó, hogv idegenek járkálnak az üzem területén. Egy kiváló szakemberünk végzi most ezt a munkát a belvárosban. Az autósok is örülnek, hogy nem kell ilyen messzire hozniuk az autót. — Ez az egy kisvállalkozás alakult? — Sárospatakon már július elsején létrehoztunk egy cipőjavító kisvállalkozást, három fővel. Megkedvelte a lakosság, olyan sok a munkájuk, hogy egyre csak nőtt a vállalási határidő. Ezért egy újabb szakembert, a szövetkezet egyik vezetőségi tagját irányítottuk oda. Így már újra nincs panasz. Az idei tervek 2—3 százalékos termelési értéknövelést irányoznak elő. A cipészek tavaly 72 ezer pár cipőt gyártottak. az idén 76 ezer párat szeretnének. Nagy lehetőségeik vannak a műanyag üzemieknek is. Nyolc sajtológépük van, ebből az év során három-négy üzemelt három műszakban. Ennek ellenére nyereséges volt az üzem. Az a cél. hogy mind a nyolc gép termeljen. A pickutatás most elsőrendű feladat itt. Tervezik, hogy tagsági felvételüket kérik a Műanyagipari Szövetkezeti Egyesülésbe. A szövetkezetnél 1979-től, a textiltisztító építésének kezdetétől nem képződött fejlesztési alap. Ha kifizetik az utolsó hitelrészletet, ez év második felétől ismét gondolhatnak az eszközök korszerűsítésére. Millió helye van a pénznek a cipészek húszharmincéves gépeken dolgoznak. Gondolhatnak végre a fizikai munka könnyítésére is. Nagyon megérdemelnék az itt dolgozók. Lévay Györgyi I Szálló a Szállodát elnevezni egy makromolekuláról? Ez csak Kazincbarcikán lehetséges, ahol a Hotel Polimer neve egyáltalában nem bántó, sőt. nagyon is illik a környezetbe. Aki járt már ott, az tudja: a kétemeletes épületettel szinte farkasszemet néz a Borsodi Vegyi Kombinát főbejárata, és tulajdonképpen a szálloda mellé helyezhetnénk a város képzeletbeli kapuját. Vajon kik jönnek el Kazincbarcikára? A szakembereken kívül mely hon turistái kiváncsiak erre az utazási szempontból még ismeretlen néven csengő városra? A hotel vendégkönyvét fellapozva bőven volt okunk a meglepődésre ... A NYERESÉG: EGYMILLIÓ De mielőtt a felsorolásba kezdenénk, érdemes meghallgatni Trum György szállodavezető szavait, aki érthető büszkeséggel számol be arról, hogy az elmúlt évet nyereséggel zárták. Az illetékes könyvek „tiszta haszon” rubrikáiba egymillió forintot írhattak, amely összeg egy részét valutából számítottak át a hazai fizetőeszközre. — Hogyan sikerült ezt elérni? — Viszonylag olcsó árakkal, többféle kedvezménny rendszerének bevezetésével. Egyébként az elmúlt év az eddigi legeredményesebb esztendő volt szállodánk életében. Egymillió forint persze a Borsodi Vegyi Kombinát könyvelésében kis összeg, ám számunkra nagy, hiszen a kis szállodák kategóriájába tartozunk. Mindössze 45 szobát bocsáthatunk vendégeink rendelkezésére. Ezek közül sem mind fürdőszobás, vannak úgynevezett turistaágyaink is. Az itt lakók a közös zuhanyozót használják, ami persze tükröződik az árakban, de állítom: a fiatalok ezt a szállástípust kedvelik a legjobban. A lakosztályokat többnyire a külföldi vendégek kedvelik, de ez a világon mindenütt így van. Az osztrákok sem Bécs luxusszállóiban foglaltatnak szobát, ha valamilyen ok miatt a fővárosba utaznak ... A már említett kedvezményeket elő- és utószezonban többgyermekes családoknak, nyugdíjasoknak, mezőgazda- sági dolgozók csoportjainak nyújtják. Egy problémájuk van, az étterem hiánya. — A Hotel Polimer eredetileg mint a BVK vendégháza épült fel, így nem terveztek hozzá konyhát. A meleg ételt ezért a szomszédos Lombik étteremből hozzuk át kérésre. Mit mondjak? Nagyon elégedettek vagyunk a főztjük- kel. ÖREGMOZDONYNÉZÖK „Ez a hotel oázis az ipari környezetben, a szobák, a kiszolgálás kitűnő. Ismét eljövünk.” Nem fogják olvasóink ki-' találni, hogy kik jegyezték be a szálloda vendégkönyvebe a fenti sorokat. Angliai uregmozdony-nézök csoportjának tagjai írták a dicsérő szavakat, ök a Lokomitív Tourist utazási iroda segítségével találtak el Kazincbarcikára. Üti céljuk pedig nem volt más, mint az, hogy megyénkben régi gőzmozdonyokat kutassanak fel, és gyönyörködjenek a vasparipák látványában. E furcsa szokásuknak (valóban az?) Borsod- nádasdon. a Hegyközben tehettek eleget, s elégedettségükhöz alighanem hozzájárult. hogy jó pár régi füstöst sikerült fellelniük. Azt természetesen mondanunk, illetve írnunk sem kell,' hogy tulajdonképpen minden nációhoz tartozó vendé-' gek megfordultak az elmúlt) évben a Hotel Polimerben. Jártak itt japánok, németek,1 angolok — a BVK-ban dolgozó külföldiek pedig több hónapra, gyakran fél évre ki-' bérelnek egy-egy szobát. Az ajtón „kopogtattak” arabok is — nem kis gondot okoz az itallap és menükártya elkészítése a számukra. A magyarországi kínai nagykövet és felesége — hangzik a szálló vezetőjének véleménye — szintén jól érezte magát, azon az éjszakán, amikor itt béreltek szobát. Udvardy József i kit érdekel, tudja: Borsod megyében nincs Borsod. Megszűnt, el- ! tűnt, törölték Magyarország < helységnévtárából is. mint [ azokat a falukat, települé■ sekel, melyeket egybeolvasztottak másokkal. Bori sod, a mi megyénk névJ adója 1950-ben szűnt meg ■ önálló településként, önálló • névvel bíró faluként létezni. Azóta sokan emelték fel ] emiatt szavukat, nem csui pán az egykori Borsod fa1 lu lakói közül, hanem má■ sok is. Számos fórum jegy1 zökönyvében, valószínű me\ gyei tanács ülésének jegyzői könyvében is találhatók mél| tatlankodó sorok Borsod eli tűnése miatt, illetve rangjáJ 'iák visszállítása érdekéi ben. A falu, az egykori 1 Borsod persze megvan. A \ fiatalok kedvéért hadd áll• jón itt: Edelényben találJ ható ez a rész, a Szendrői Iád felé vezető út mentén. Ha valamely kíváncsiskodó i kérdi, az idősebbek pontoJ san meg tudják mutatni i azt is, hol kezdődött Bori sód, megmutatják a borsoi di földvár maradványait is. i Mert ilyesmi is van Bor\ sódban. i Néhányon most megpróbálnak tenni annak erdet kében: legyen, maradjon is. Állíttassák vissza Borsod falu neve, legyen jelölve névtáblán is, helységnév- tárban is! Edelényben a múlt év december 1-én ülésezett a Hazafias Népfront nagyközségi Bizottsága és a honismereti kör Katona László népfronttitkár és Slezsák Imre népfront elnök hathatós közremüködé- sével, ahol is a bizottság állást foglalt Borsod nevének visszaállítása mellett. Ezek szerint Edelény névtábláján szerepeljen a Borsod név is, persze magának a falunak, Borsodr:ak a szélén is. (Erről az állás- foglalásról következő lépésként a nagyközség tanácsának végrehajtó bizottsága illetékes dönteni, majd a megyei tanács V. B. elé kerül az ügy, innen pedig a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, illetve — ha igaz — a miniszter dönt a kérdésről.) Remélhetőleg minden arra illetékes szerv helyénvalónak találja az edclényi orso népfrontbizottság kezdeményezését és rövid határidő elmúltával a Borsod név is olvasható lesz a névtáblán. Mindehhez nemigen kell pénz, kell ellenben valamely megértés, a hagyományok bizonyos tisztelete. Nem is nagy tisztelete. A borsodi földvárról is szó esett már. Ezt a földvárt ugyancsak a helyi népfront, és a honismereti kör szeretné emlékhellyé nyilváfiítani. Néhány cigányház még található ugyan a dombon, de remélhetőleg ezek az emberek is megfelelőbb helyre költöznek. A borsodi földvár ugyancsak megérdemli a kegyeletet, a törődést. Edelényben egyébként is példamutató módon törődnek a hagyományokkal, mindazoknak a neveknek a megőrzésével, miknek viselői tiszteletet érdemelnek kései utódaiktól. Ismeretes, hogy elsősorban bányászok és mezőgazdasági dolgozok lakják. Edelényt, ezt a nagy d gyorsasággal gyarapodó, szinte napról napra változó, egyre modernebb külsőt öltő nagyközségünket. Itt, a szén és a kenyér munkásai aprólékos gonddal ügyelnek minden értéknek, szépnek a megőrzésére is. Bizonyára sokan tudják: a kastélypark egyik öreg fájának megmentéséért éppen a bányászok tették, mit tehettek: az elöregedett, már majd széthulló ágakat — a maguk módján — vasakkal, huzalokkal fogták össze, megerősítették, nem engedték leszakadni. A fa bányásznapok, alkotmánynapi ünnepségek, május 1-i ünnepségek színhelyének egyik régi „nézője" — ma is él. Lehetséges, hogy a Bódva holtágának megmozgatásában, élővé tételében ugyancsak közük lesz a bányászoknak, talán a szivattyúkkal. Ennek a holtágnak élővé tétele pedig nem csupán esztétikai, hanem egészségügyi szempontok miatt is igen fontos. De a hagyományok, értékek megőrzéséről szólunk. Például: Menner Adolfról, Edelény első körorvosáról, az 1848-as szabadságharc katonaorvosáról utcát neveztek el. (Menner Adolf a diósgyőri temetőben nyugszik.) Az edelényi születésű Antal Györgyről, a Tanácsköztársaság egyik mártírjáról, az akkori járási Vörösőrség parancsnokáról is utcát neveztek el. Kende Kálmánról, a járási direktórium tagjáról szintén. Tavaly az ugyancsak itt született, 1700-as években élt költőről, Csenkeszfai Póts Andrásról, valamint Szemere Bertalanról neveztek el utcát. S orsodnak, a falu nevének megmentése, meg a földvár valahol ebbe a sorba tartozik. A helyi népfrontnak, a hagyományokat tisztelő, szerető embereknek abba a törekvésébe. mely őrizni, átmenteni kívánja régi értékeinket, Remélhetőleg sikerül! Priska Tibor ShQw-liajiás a jégen „Show-hajtás” címmel öszj szetett. jégsportversenyt hirdetett a KISZ Központi Bizottsága, a KISZ Baranya megyei Bizottsága, a megyei testnevelési és sporthivatal, valamint a pécsi Széchenyi István Gimnázium és Szak- középiskola dr. Hajdú Gyula KISZ-szervezete. Az első alkalommal meghirdetett, s február 19-én, 20-án megrendezendő sportakciónak a pécsi műjégpálya ad otthont. Az Edzett Ifjúságért mozgalomhoz kapcsolódó rendezvényen elsősorban a középiskolások figyelmét szeretnék felhívni, érdeklődésüket felkelteni a téli sportágak iránt, amelyek feltételei egyre több városban megteremtődnek. Az országos versenyben 4 budapesti csapat, megyénként egy középfokú oktatási intézmény tanulóiból álló csapat, s a rendező megyéből két együttes méri össze tu*lását. A középiskolás diákok gyorskorcsolyázásban, jégko- rongozá.sban. váltóversenvben dönthetik el, ki siklik leggyorsabban a jégen, ki tudja a legtöbb gólt lőni a kapuba.
