Észak-Magyarország, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-09 / 7. szám

1983. január 9., vasärmsp ÉSZAIC-MAGYARORSZAG 3 Vállalkozókedv és termelési igyekezet A fejlődés biztosítékai A magyar mezőgazdaság fejlődése, eiért eredményei, amelyek megközelítik a leg­fejlettebb mezőgazdaságú európai országokéi, világ­szerte figyelmet keltenek és elismerést váltanak ki. A fejlődés fő útját és biz­tosítékát a korszerűen ter­melő szocialista mezőgazda- sági nagyüzemek jelentik. Ugyanakkor a fejlődés nem lebecsülendő és nélkülözhe­tetlen forrás a háztáji gaz­dálkodás, a kistermelés gyors korszerűsödése, intenzitásá­nak növekedése; és az ezek­ben kifejeződő paraszti szor­galom, vállalkozókedv és ter­melési igyekezet. Másfel millió kisgazdaság A háztáji gazdálkodásnak, n kistermelésnek az 1960-as évek végétől tapasztalható erőteljes fellendülése azok­ban a mezőgazdasági ágaza­tokban érezhető, amelyek hagyományosan belterjes, munkaintenzív ágazatok, és amelyek jellegüknél fogva leginkább megkövetelik a kézi munkát és a termelői gondosságot. , Jelenleg a szocialista me­zőgazdasági nagyüzemekkel szoros együttműködésben, azok kiegészítőjeként és je­lentős támogatásával az or­szágban mintegy másfél mil­lió kisgazdaság működik, amelyek munkájában mint­egy 5 millió ember vesz részt. A nővénviermesz+és 14 százaléka, az állattenyésztés 42 százaléka származik a kis­termelésből. Szerepe a mun­kaintenzív ágazatokban, a zöldség- és gyümölcstermesz­tésben. valamint az állatte­nyésztésben jelentős. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint or­szágosan 1981-ben — folyó áron számítva — a háztáji és kisegítő gazdaságok ré­szesedése a zöldségtermelés­ben 63,6 százalék — amely az elmúlt években még nőtt is —, a szőlőtermelésben 45,9 százalék, a gyümölcs­termelésben 50.9 százalék, a sertéstenyésztésben 53.4 szá­zalék. a baromfitenyésztés­ben 41.8 százalék volt. Ezek az adatok azt tanúsítják, hogy a mezőgazdaságban, az élelemtermelésben nélkülöz­hetetlen a kistermelés sze­repe. főleg az említett ága­zatokban. amelyekben a ter­melés gépesítése csak kor­látozottan és csak részben oldható meg. így a kézi munkára továbbra is nagy szükség van. Más oldalról: gazdasági életünkben óriási emberi erőforrást jelent a háztáji és kisegítő gazdasá­gokban foglalatoskodó mil­lióknak ts agoknak és csa­ládtagjaiknak. továbbá mun­kásoknak és más foglalko­zásúnknak. a nyugdíjasok­nak a termelőmunkája, szor­galma. igyekezete és vállal­kozókedve. Nagyüzemi háztán termelés A termelőszövetkezetek, a nagygazdaságok egyre nehe­zebben birkóznak meg a ké­zi munkát nagymértékben igénylő növényi kultúrák — zöldség, gyümölcs termelésé­vel, mert erre a munkára a szokásos munkadíjazás mel­lett egyre kevesebben vál­lalkoznak. Ezért kényszerül­nek arra. hogy a termés- eredménytől, a bevételtől függő részesedési és munka- szervezési formákat alakít­sanak ki. A zöldségtermelő vidéke­ken több termelőszövetkezet­ben már évek óta alkal­mazzák az úgynevezett nagy­üzemi háztáji termelést, amelynek az a lényege, hogy az adott növény nagyüzemi gépi munkáit együttesen ki­alakított nagy táblákon a tagoknak — térítés ellenében — a termelőszövetkezet vég­zi el, a kézi munkáról pedig — mint háztáji gazdák — maguk a tsz-tagok gondos­kodnak. Az értékesítés a közösön keresztül történik. A bevétel a tagé, de a koc­kázatot. is neki kell vállal­nia. Mégis mind a t.sz-ek, mind a tagok ragaszkodnak ehhez a formához, mert ez teremti meg a tagok telje­sebb érdekeltségét, amely gondosabb. hozzáértőbb munkát és a termelési költ­ségek ésszerű leszorítását eredményezi. A szőlő- és bortermelő vi­dékeken pedig tagjai részé­re jó néhány szövetkezet nagyüzemi módon és nagy­üzemi táblákon háztáji sző­lőt telepít. A költségeket a tagok fedezik, a telepítés után az egyes családok ház­táji területét kiparcellázzák és a kézi munkát mindenki külön végzi. A tapasztala­tok azt mutatják, hogy a nagyüzemi háztáji szőlőpar­cellákon a termés általában jóval nagyobb. mint az ugyanakkor, ugyanolyan faj­tájú szőlővel telepített kö­zös táblákon. Jól kiegészítik egymást A mezőgazdasági termelés, az állattenyésztés egyes te­rületein. bizonyos növény­fajták, termelési kultúrák esetében a kézi munkát még hosszú ideig nem lehet más­sal helyettesíteni. A kister­melés támogatásával, a nagy­üzemi gazdálkodásban meg­felelő érdekeltségi, mun­kaszervezési formák alkal­mazásával az emberi erő­forrásokat jobban lehet hasz­nosítani. Így mód nyílik az élelemtermelés növelésére, valamint a fogyasztók részé­ről jelentkező mennyiségi, továbbá minőségi és válasz­téki igények jobb kielégí­tésére. A nagyüzemi mező- gazdaság és a kistermelés jól kiegészítik egymást. Együttműködésük mezőgaz­daságunk kiegyensúlyozott fejlődését, a lakosság jó el­látását eredményezi, és lehe­tővé teszi mezőgazdaságunk, élelmiszeripari exportunk növelését is. T. M. A megrendeléstől a kibocsátásig Hogyan lesz a gyorsasa — Az a feladatunk, hogy ebben az évben 8 millió fo­rint értékű állóeszközzel 45 millió forintnyi árut, benne exportképes termékeket is Éyártsunk úgy. hogy az elő­állított és eladott áruk utá- ai nyereség elérje az 5—6 űtillió forintot. — Ez ma igen alapos közgazdasági, mű­szaki ismereteket és rugal­mas piacorientációjú gaz­dálkodást követel vezetőtől és attól* a kollektívától is. aki erre vállalkozik. — De nem lehetetlen feladatról van szó. így kezdődött a be­szélgetés a Tokaji Vas- és Fémipari Szövetkezet telep­helyén az év első munka­napjaiban Zahxiczky József­fel. a szövetkezet elnökével. Az előbbi adatokat kiegészí­ti még azzal, hogy a ter­melt áruk mintegy 15—20 százaléka exportra, méghoz­zá tőkés exportra jut. A tervek végrehajtása te­hát, amelyet 1983-ban célul tűztek ki. egyáltalán nem könnyű és a szövetkezet éle­tében i.s jelentős feladat. Va­jon hogyan készültek fel a könnyűnek egyáltalán nem nevezhető munka elvégzésé­re'* — Tudnám még tovább so­rolni a számokat — folytat­ja az elnök —. de azok nem sokat mondanak. Tény. hogy az elmúlt egy-másfél évben már megtanultunk néhány dolgot. Elsősorban azt; hogy lel kell gyorsítani a termék átfutását a megrendeléstől a késztermék kibocsátásáig. Nálunk most ez az idő 3 és 6 hónap között van. Eb­ben az időben természetesen benne vannak az új termék gyártásának előkészületei, a szerszámozás, az anyagbe­szerzés. és' így tovább. Ha valaki ismeri az anyagbeszer­zéssel kapcsolatos helyzetet, az azonnal rájön, hogy ezen a téren bizony alaposan sza­kítani kell a régi szemlélet­tel. Mi például az elfekvő listákat is figyeljük, hogy javítsuk az anyagbeszerzési lehetőségeinket. Emellett természetesen akár a tech­nológia változtatásáról, akár igen gyors termékösszetétel változtatásáról és az ehhez kapcsolódó műszaki fejlesz­tésről van szó, nekünk órák. vagy napok alatt döntenünk kell, ha azt akarjuk, hogy a feltételeknek megfelelhes­sünk. Korábban úgy tűnt, hogy a Tokaj ipari porleválasztó hosszú távon is stabil, meg­bízható termék lehet, hiszen ennek a gyártása egy sza­badalmon alapult. — Ez így is volt — foly­atja az elnök —, valóban gy hittük. A termékkel, an­nak a minőségével és meg­bízhatóságával nincs is baj, ez a berendezés a műszaki paramétereket tekintve va­lóban tudja azt, amit elvár­nak tőle. Mindössze az a prob­léma, hogy a beruházások visszafogásával egyre csök­ken azoknak az üzemeknek a száma, amelyek most porle­választót keresnek. Tehát mi is a termékszerkezet rugal­mas változtatásával igyek­szünk követni az igényeket, és jelenleg a kapacitásunk körülbelül 30 százalékát kü­lönböző kooperációs kapcso­latokkal kötöttük le. Pél­dául az Elektromos Készü­lékek Gyárának a robbanás­biztos lámpákhoz és ref­lektorokhoz készítünk al­katrészeket, azután export­ra különféle oktatási intéz­ményekhez segédeszközöket és berendezéseket, valamint folyami kompokat is gyár­tunk. Ez az igen gyors váltás a körülmények maximális fi­gyelembevétele és az alkal­mazkodás a hazai kereske­delem számára gyártott ter­mékek terén is érvényesül ? — Természetesen — 1eszi hozzá. — Nemrég kezdtük el a Budapesti Fémbútor Szö­vetkezet számára az acélkül- lős kerekek készítését. Eze­ket a nélkülözhetetlen al­katrészeket a partner szö­vetkezet eddig importból sze­rezte be és új gyerekkocsik Mozdonyok a szervizben A MÁV Miskolci Vontatási Főnökség mozdonyjavitó üzemében tör­ténik a hibás, megrongálódott Diesel-, valamint a villamosmozdo­nyok javítása. A képen: nagyjavítás alatt levő Diesel-mozdony mo­torjának felújítása történik. Fotó: Fojtán László Energia­takarékosság a papíriparban A Papíripari Vállalat gvá-' raiban az idén jelentős meny- nyiségű energiát takarítot­tak meg. Folyamatosan fel­tárják a veszteségforrásokat és megszüntetik azokat. A papírgyártás sok hőenergia felhasználásával jár. a könv- nyűipar összes hőenergia­felhasználásának több mint 20 százalékát fogyasztja éven­te. Ennél is nagyobb arány­ban igényli a villamos ener­giát. A veszteségíel1 áras­vizsgálatok során kiderült, hogy elsősorban a termelés folyamatosságára kell ügyel­ni, mert minden üzemzavar, leállás és újraindulás növeli az energiaveszteségeket. A gépleállásokat üzemszervezé- si intézkedésekkel és rend­szeres karbantartással sike­rült csökkenteni. Rendszeres karbantartással sikerült a kazánok hatásfokának javí­tása is. A hírközlés — kulcskérdés A „telefonáló” Birsed megye Ezeregyszáz új állomás levesei dohányáru légyott Az élelmiszeripar tavaly 100—120 új termékkel bőví­tette a választékot. Elsősor­ban konzerv-, tej-, hús- és baromfiipari újdonságokkal jelentkeztek. A tavalyi fogyasztásban számos termékféleségnél emelkedés volt tapasztalha­tó, az évközi áremelkedés ha­tására visszaesett az édesség- fogyasztás és dohányáruból is kevesebb fogyott. Növeke­dett a cukor forgalma, ami részben az otthoni gyümölcs­befőzés terjedésével magya­rázható. Több sört és szeszes italt vásárolt a lakosság. gyártásához használja fel. A termék átfutása, bevezetése is igen gyorsan történt. Még­pedig a következőképpen: a megadott adatok alapján a miskolci Nehézipari Műsza­ki Egyetemen megtervezték és elkészítették a modellt és kidolgozták a gyártás mód­ját. ennek alatnán mi körül­belül 2,5 millió forint költ­ségű fejlesztést végeztünk és megteremtettük a gyártás feltételeit Ezt követően el­végeztük a kísérleti gyártást. Ez a folyamat december kö­zepén fejeződött be, és ösz- szesen 3 ezer darab kereket szállítottunk el a megrende­lőknek. Ebből a termékből körülbelül 40 ezer dabarot rendeltek, de a meglevő gép­parkunkkal és kapacitásunk­kal ennél lényegesen többet, évente akár 200 ezer darabot is tudunk majd készíteni. Emellett egy másik új ter­mék bevezetését is tervezzük tőkés exportra; az emelőszer­kezet gyártásának az előké­születei most folynak és eb­ből a termékből 1983-ban mintegy 25 ezer darabot sze­retnénk gyártani. Ezzel a hazai termelésen felül jelen­tősen növelhetjük majd az exportunkat is. Hajdú Gábor A kommunikáció, a hír­közlés népgazdaságunk egyik kulcskérdése. A telefon nem­csak a termelővállalatok, a mezőgazdasági üzentek, a szállítás, a kereskedelem nél­külözhetetlen és mindenna­pos munkaeszköze, hanem a különböző intézmények — a kórházak, az orvosi ügyele­tek, a rendőrség, a tűzoltó­ság, a hivatalok stb. — sem nélkülözhetik, mint ahogy hovatovább a magánember életéhez is egyre inkább hoz­zátartozik. Hazánk a telefon- ellátottság tekintetében az európai lista vége felé fog­lal helyet. Mi a helyzet e te­kintetben Borsod-Abaúj- Zemplén megyében ? Erről tájékoztatott Lévai Bertalan. a Miskolci Postaigazgatóság Borsod megyei Távközlési Üzem vezelője. Miskolc kivételével ennek az üzemnek a feladata az egész megyében a hírközlés­sel kapcsolatos fenntartási munkák elvégzése, bizonyos építőipari tevékenység, és a távbeszélő-állomások bekap­csolása. A múlt évben eze­ket a terveket maradéktala­nul sikerült teljesíteniük. A tervezett 450 telefonállomás helyett 1100 új állomást he­lyeztek üzembe. Ha figye­lembe vesszük, hogy éveken át 500—600 új állomással szaporodott megyénkben a telefonállomások száma, ak­kor a múlt esztendőt ilyen szempontból kivételesnek jkell tekinteni. Az igények kielégítése szempontjából je­lenleg Sárosoatak van a leg­jobb helyzetben. A múlt év­ben mindössze tizenegy hó­nap alatt építették meg és helyezték üzembe az ezer ál­lomás kapacitású konténer- központot. A 21 millió forint értékű beruházás kivitelezé­sében — a városi tanács se­gítségével — részt vett a posta miskolci hálózatépítő üzeme és a Beloiannisz Hír- adástechnikaá Gyár is. A há­lózat kiépítésére 7 millió fo­rintot fordítanak, elsősorban a bérház jellegű városrészek­ben. Az év végére 700 új ál­lomás bekötését tervezik. Ha­sonlóan jó a helyzet Lenin- városban, ahol a 3 ezres ka­pacitású crossbar-központ­hoz jelenleg 1300 állomás csatlakozik. Itt minden igényt ki tudnak elégíteni. Ózd két konténerközpont­jához tartozó 1800 állomás többségének már gazdája van, új bekapcsolásra kevés a lehetőség. Hasonló módon telített Kazincbarcika 2500 kapacitású távhívóközpont- ja is. Mostoha helyzetben van Sátoraljaújhely, Mezőkövesd és Szerencs, ahol régi. kézi kapcsolású központok mű­ködnek még. Ezeken a tele­püléseken csak néhány kö­zületi, illetve közérdekű ma­gánállomás bekapcsolására van lehetőség. A kistelepüléseken minde­nütt van telefon. A múlt év elejétől a segélykérő telefo­nok éjjel-nappal működnek, méghozzá szolgáltatási fel­adatokat is ellátnak, hiszen magánbeszélgetést is lehet folytatni, sőt táviratot is fel­vesznek utólagos befizetésre. A helyi postahivatalok zá­rás előtt ellenőrzik a segély­kérő telefonok állapotát, ha szükséges, intézkednek kija­víttatásukról. A segélykérő telefonok az úgynevezett CB, automata központokhoz csat­lakoznak, amelyek éjjel-nap­pal működnek. A már meg­lévők mellett az idén még sor kerül Alacska, Szuhogy. Alsóvadász, Szakáid. Mező- nagymihály. Bogács, Cserép­falu, Cserépváralja, Bükk- zsérc, Szomolya, Szentistván. Tiszakeszi és Bükkaranyos bekapcsolására is. Az idén — mint az üzem­vezető elmondotta —, a mi­nőség javítására fordítanak: nagyobb gondot. Lehetővé teszik ezt az elmúlt évek előkészítő munkái, a rendel­kezésre álló jobb anyagi és technikai lehetőségek. Ebből a szempontból a hálózat kar­bantartása áll az első helyen; hiszen ez fontos feltétele a biztonságos üzemmódnak. Kár, hogy nehézkes a szak-- ember-utánpótlás biztosítá­sa, valamint az a tény. hogy az alacsony bérszínvonal mi­att ez a szakma nem vonzó a fiatalok számára. Az üzem törzsgárdája, a 25 szocialista brigád olyan kollektívát al­kot, amely a múlt évi fel­adatait maradéktalanul tel­jesítette. így jogosan pályáz­hatják meg az idén is az élüzem címet. Oravec Janót

Next

/
Thumbnails
Contents