Észak-Magyarország, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-07 / 5. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 4 Í983. január 7., péntek A vasércbányászat megújhodásáért íalimáas az atiMnai Z Sokan állították, hogy egyre közelebb az idő, amikor be kell zárni hazánk egyetlen vasércbányáját, hogy meg kell szüntetni a gazdaságtalan termelést. Rudabá- nyán érezték, tudták a nagy tradíciókkal rendelkező bányászok, hogy van kiút, vannak még kihasználatlan lehetőségek és, ha nem is a legrózsásabb hangulatban, de kitartottak az emberek. Kilenc év után ismét szép eredményeket értek el a rudabá- nyaiak, megszűnt a veszteség és időközben született egy olyan ötlet, mely végigjárva a bizonyítás iskoláját, ma már a találmány rangjára emelkedve magában rejti a megújhodás lehetőségét, biztonságot kínál az utódoknak. A szellemi gazda, az ötlet szülőatyja dr. Bállá László, a bánya főmérnöke. A megvalósításban számos szakember, egyetemi tanár, kutató és a bányánál dolgozó közvetlen munkatársa vett részt. Még 1976-ban fogalmazódott meg az az elképzelés, amely egy új technológiai eljárást javasol a rudabányai karbonátos vasércek komplex hasznosítására. A több lépcsős kísérleti számítások, eljárások, bizonyítási eljárások nyomán, 1980-ra egy olyan tanulmány született, amely az értékelő szakemberek véleménye alapján idén szeptemberben az Akadémia elé kerülhetett és ott kandidátusi fokozatot érdemelt ki az alkotó: dr. Bállá László. A rudabányai vasérc-előkészítés javasolt útjának megvalósítása a hazai vasérceink komplex hasznosítását jelenti, mert a- vastartalom dúsítása mellett megteremtődik a biztos lehetősége a természetes állapotukban megmaradt rézércek (ezüstércek), esetleg ólomércek és a barithak egyszerű úton, flotálással történő kinyerésére. A meglevő berendezések sem vesznek kárba, mert a pörkölőkemencék felhasználhatók a kohászat számára igen fontos dolomitzsugorításra, a kis térintenzitású, száraz dobszeparátorok pedig — amíg készlet van — a savanyú oxidos ércek dúsítására. Az 1960-as évek elején beindított bázikus karbonátos vasércek dúsítása során a tüzelésre szolgáló energiát, gázt, barnaszénből állították elő, melyet később a földgáz váltott fel. Ez nagyon költségessé tette a technikailag magas színvonalú eljárást, ugyanis, mint köztudott, gyorsan emelkedett az energiahordozó ára. Tehát az új eljárás ötletéhez a gazdasági kényszer is nagymértékben hozzájárult. Az első kísérleteket a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Ásványelőkészítő Tanszékén dr. Petiid Szilveszter és Böhm József vezetésével végezték, és nagy segítséggel szolgált a tudományos munkához dr. Tarján Gusztáv akadémikus, aki laboratóriumi méretekben fejlesztett ki egy, a dúsításhoz szükséges, nagy térintenzitású mágneses szeparátort. A kísérletek másik részét Rudabányán, a laboratóriumban folytatták, ahol Lévai József laboratóriumvezető irányításával vizsgálták a mágneses szeparátor után keletkezett meddő további hasznosításának, vagyis a barit és a réz kinyerésének lehetőségeit. A vasércdúsítmányt tovább vitték a Vasipari Kutatóintézetbe, majd megvizsgálták azt is, hogy ez az anyag hogyan viselkedik a Borsodi Ércelőkészítő Műben előállított elegyben. A kísérletek eredményeként megállapíthatták, hogy a karbonátos vasérceket csak elődúsítani kell nagy teljesítményű mágneses szeparátorokon és pörkölés nélkül vihető a BÉM-elegybe, hiszen a to- vábbdúsításhoz szükséges hőt ott megkapja. A pörkölés mellőzésével Rudabányán évente 50—70 millió forintot lehet majd megtakarítani. Ezzel párhuzamosan, a ma még pörkölésre használt kemencékben — a már említett dolomitzsugorítás — valósítható meg. A kutatás és a kísérletek eredményeit nagy figyelemmel kísérte dr. Kapolyi László, az Ipari Minisztérium államtitkára, és dr. Faller Gusztáv főosztályvezető, akik nagy fantáziát láttak a több részében találmány szintű elképzelésekben. Elkészült tehát egy olyan tanulmány, melynek műszaki és gazdasági hasznosságát számos kísérlet igazolta. A munkáról dr. Bállá László a következőket mondotta: — Nagy segítséget kaptam vállalatom vezetésétől, a kísérletben részt vevő intézményektől, a Központi Földtani Hivataltól és bízom benne, hogy az ősi múltú, immár több mint száz éve működő nagyüzemi rudabányai vasércbányászat megújódhat. Ehhez a megújódáshoz kívántam munkámmal hozzájárulni. Tudom, nem kevés pénzt igényel a fejlesztés megvalósítása, de még ebben a gazdaságilag feszesebb világban is megéri, hiszen az utódok munkájáról, életéről van szó minden esetben, amikor a bánya jövője felől gondolkozunk. Sz. L. Juhász Gyula ismeretien verse Juhász Gyula eddig ismeretlen verskéziratára bukkantak a szegedi Somogyi Könyvtárban. A „Prolog, a Magyar Tehetségek Országos Védő- egyesületének nagykőrösi alakulási ünnepére” című 14 soros szonett kéziratát az az iratkőteg rejtette magéban, amelyet Mezei Pál ügyvéd, 1925-ben adott át megőrzésre Az elmúlt évben boltokba került Perilla után hamarosan ismét új termékkel örvendezteti meg a Sátoraljaújhelyi Dohánygyár a dohányzás szenvedélyének hódolókat. A Dukát néven forgalomba kerülő cigaretta gyártmánykísérletei még jelenleg folynak, de az év másodig felében már várható- tűt kapható lesz az üzletekMóra Ferencnek, s amely többek között a nagykőrösi védőegyesület megalakulásával kapcsolatos más dokumentumokat is tartalmaz. Juhász Gyula most megtalált versében többek között arra hívja fel a figyelmet, hogy sok magyar tehetség élt és él hazánkban, aki a kellő segítés, a meg nem értés miatt elkallódott. ben a Dukát arany és ezüst címkével ellátott, két változata. A két kiszerelés között, mint megtudtuk, ízben, aromában és filterezésben lesz némi különbség, alapjában véve azonban középerősségű termékeknek számítanak, s áruk tíz és tizenegy forint körül lesz majd. A oapgeerp hasznosítása A világszerte egyre nagyobb méreteket öltő energiaválság Jugoszláviát sem kerülte el. Éppen ezért érdemel megkülönböztetett figyelmet minden olyan törekvés, amely a klasszikus energiahordozók napenergiával történő helyettesítésére irányul. A vajdasági napenergia-kutatók az elsők között kezdtek kísérletezni Jugoszláviában a napenergia hasznosításával. A vajdasági kutatók részt vesznek minden jelentősebb tanácskozáson, és aktívan kapcsolódnak a munkába. Kutatásaik eredményeként a zrenjanini Sin- vozban már megkezdődött a napkollektorok és más szükséges berendezések sorozat- gyártása. Az eddigiek során több kísérleti kollektort állítottak fel a Vajdaságban, például Vetemiken és Újvidéken. Ezekkel elsősorban családi házak fűtését és me- legvízsz.ükségletét biztosítják, de helyenként napenergiával szárítják a kukoricát is. A napenergia felhasználásának kutatása szervezetten és szigorú terv szerint folyik. Az újvidéki műszaki egyetemen több hallgató az energiatakarékosságra és a napenergia hasznosítására szakosodik és az erről a témáról készült tanulmányaival szerzi meg oklevelét. A napenergia hasznosításának előnyeit a lakosság körében is népszerűsítik. A napenergia a jövő energiája. Kimeríthetetlen, olcsó és nem szennyezi a környezetet. Az emberiség közös tulajdona — a béke energiája. Keáveziéuyes üdülések Az Express saját szálláshelyein 25 százalékos árkedvezményt ad a diákigazolványnyal rendelkezőknek. Vasárnaptól csütörtökig legalább kétéjszakás tartózkodás esetén csoportoknak további 30 százalék kedvezményt nyújtanak. Kőszegen, a Panoráma-szállóban a nászutasoknak hétnapos üdülést félpenzióval 1136; teljes ellátással 1411 forintért biztosítanak. A Park-szállóban az egyhetes üdülés félpenzióval 898; teljes penzióval 1228 forintba kerül. Ma este premier Shakespeare — Szeget szeggel Két évtized híján, három évszázada írta Shakespeare a Szeget szeggel című vígjátékot; ezt a drámai mélységekben megmerítkező színpadi játékot. Hazánkban először 1927. március 11-én került színre a Szeget szeggel a Nemzetiben. A Shakcspeare- mii mától Miskolcon is látható lesz Major Tamás rendezésében. A ma este 7 órakor kezdődő premier nézői Vayer Tamás díszletei között, Szakács Györgyi jelmezeiben találkozhatnak a Szeget szeggel ízig-vérig emberi figuráival. A megjelenítők, a játszók között ott találhatjuk a Miskolci Nemzeti Színház művészeinek sok kiválóságát; a legfontosabb szerepekben Körtvélyessy Zsolt, Blas- kó Péter, Varga Gyula, Mihályi Győző, Szirtes Gábor, Csapó János lép színre. (Képünkön az előadás egy jelenetében Sallós Gábort, Varga Gyulát és Blaskó Pétert láthatjuk.) Fotó: Jármay György A Szakszervezetek Országos Tanácsa kulturális, agi- tációs és propagandaosztálya A békéért címmel, május 1., a munkásosztály nemzetközi ünnepére mozgósító plakátok készítésére pályázatot hirdet. A pályázat célja, hogy új szimbólumokkal, képi, grafikai megoldásokkal gazdagítsa a május elsejei plakátok tartalmi, formai megjelenítését. Juttassa kifejezésre a munkásosztály egyetemes vágyát, törekvéseit a békéért, a biztonságért, az emberiség haladásáért. A pályázaton két kategóriában lehet részt venni. Az első kategóriában képzőművészek, grafikusok, valamint a képző- és iparművészeti főiskolák végzős hallgatói, a második kategóriában amatőr képző- és iparművészeti szakkörök, csoportok és tagjaik pályázhatnak. A pályaműveket B/l-es, vagy B/2-es méretben, négy színre tervezve, egy példányban a SZOT kulturális, agi- tációs és propagandaosztályára (Budapest VI., Dózsa Gy. út 84/b. 1415) 1983. február 15-ig kell beküldeni. A pályaműveken kérjük az alkotók nevét, lakcímét, illetve a képzőművészeti kör vagy főiskola nevét feltüntetni. Egy alkotó legfeljebb két önálló munkával pályázhat. A pályázat díjai: Első kategória I. díj 6000 forint, II. díj 5000 forint, III. díj 3000 forint. Második kategória I. díj 4000 forint, II. díj 2000 forint III. díj 1000 forint. A zsűri a díjak esetleges visszatartásának és megosztásának jogát fenntartja. A pályázat eredményhirdetésére, a díjak átadására 1983 áprilisában kerül sor a SZOT székházában. A kivitelezésre elfogadott pályaművek külön szerzői honoráriumban részesülnek. Zsolsaymauzóleum Restaurálják Pécsett a ZsoW nay-mauzóleumot: a híre* porcelángyárat alapító Zsol- nay Vilmos művészettörténeti értékű sírhelyét. Hivatalos eljárás keretében — a családtagok jelenlétében — felnyitották a mauzóleumot. Mint kiderült: illetéktelen személyek több alkalommal behatoltak az épületbe és kegyeletsértő rongálást végeztek. A kripta közepén álló díszes szarkofágot, amely Zsol- nay Vilmos maradványait őrzi, érintetlenül találták. Ez továbbra is a helyén marad, az ide temetett többi családtag maradványait azonban a pécsi köztemetőbe szállították és a városi tanács által adományozott örökös sírhelyen hántolták el. A Zsolnay-ntau- zóleum így a jövőben csak a gyáralapító hamvait őrzi. Az ötös „Három, tizenhárom, harminckettő, negyvenhárom, ötvenhat. Megismétlem ...” De ezt már nem várta meg.. Biztos volt a dolgában, hát kattintott a viharvert világ- vevőn, s a pohárszékhez lépett. Üveget, poharat • vett elő, töltött. Egy hajtásra itta ki, aztán még egyszer öntött, azt is felhörpintette. Idegesen forgatta, markolászta vaskos ujjaival a poharat, majd az üveggel együtt visz- szadugla a helyére. Csukta az ajtót, mikor meggondolta magát. Még egyet húzott az üvegből, s kulcsra zárta a szekrényt, s ellépett. Tárcájából cigarettapapírt szedett elő, egy darabig zsebében kotorászott, s ujjai közé vágott dphányt csípve húzta ki kezét. Megszórta a papírt, elegyengette, nyála- zott, s meggyújtotta. Kettőt- hármat szippanthatott, mikor érezte, az ital fejébe szállt. Feltépte az ajtót, kiróhant. Lopva szétnézett az udvaron — senki nem volt a közelben —, az,tán nekiiramodott, ki az útra. A szomszédhoz robbant be — az éppen kalapját kefélte, indulni készült —, s lihegve vetette magát a hokedlire. — Te, Sándor! Ötösöm van! A szomszéd keze megállt a levegőben. Letette kalapját, majd ő is leült. Percekig csendben bámulták egymást. A szomszéd tért előbb magához. Bement az éléskamrába, leakasztotta a lopót. A padlóajtón át leereszkedett a pincébe, megszívta, s ment vissza. Töltött, ittak. Csak aztán szólalt meg. — Nem igaz. — Ej! — nyikkantott András, s kicsapta a szelvényt a viaszosvászonnal borított asztalra. A szomszéd újra töltött, s megemelte a poharát. — Igyunk! — Három, tizenhárom, harminckettő, negyvenhárom, ötvenhat” — ismételte a rádió. Ök meg, az ittas ember biztosságával, ki az utcá- rín Az utca végéig süvíthettek, mikor a szomszéd megállt. — Hová, koma?! — A kocsmába. — Hisz’ az ilyenkor csukva. A Julis a boltban van. — Hát majd kinyitja — emelte öklét András, s elporoztak a bolt felé. András öreglegény fejjel házasodott. Felesége, Csapiáros Juli, a vegyesbolt, meg a kocsma vezetője, éles nyelvű, jó harmincas, derék menyecske. Nem sokáig bírták egy fedél alatt. András anyja, nem nyugodva bele fia elvesztésébe, másfél esztendő alatt elpiszKálta a tűztől az ifiasz- szonyt. Esztendőre meghalt az öregasszony, s bár András mindenhez érteit, csak keserű volt a maga készítette falat. De hát Juli hagyta ott, ő biz’ nem szalad utána. — lihatnánk! — vágódott be a két férfi a vegyesboltba. A boltban rajtuk kívül csak ketten voltak. Egyik fejkendős éppen fizetett, egy másik egy barna kardigánt tapogatott. — Tudják jól, csak háromkor nyitok. — csitította a férfiakat Juli, mikor végzett a számolással. De csak fúrta a kíváncsiság. — Aztán mitől lettek hirtelen olyan szomjasok? A szomszéd Andrásra nézett. Az vállat vont, s egykedvűen bámult ki a boltajtón. — Ötöse van — bökött a szomszéd a férfira. — Micsoda???! — nyúlt meg a boltosnő arca. — Hisz’ jól hallottad! Az asszony arcából kifutott a vér. Matatva keresgélt a pult fiókjában. Meglelte a kulcsot, s a boltból nyíló ajtón átmentek az ivóba. — Ez a konyak öt éve áll itt. Azt mondják, a doktor csak ilyet iszik. Tudja isten, itt mé„ sose vett — s felnyitotta a palackot. Tíz perc alatt elfogyott. Utána már csak bort ittak, ülve. De előbb Juli lehúzta a bolt rolóját. Egy jó óra múlva a szomszéd kibotorkált, Juli meg közelebb húzódott a férfihoz. — Te, András! — lihegett a férfi arcába. Mire a szomszéd visszajött, ' kiegyeztek. A falu megnyugvással fogadta a hírt. Legfeljebb az ötös hallatán fogott el egykét menyecskét a szédülés, de hát az ecet mindenütt segített. Andrásék pedig éjszakánként tervezgették, itthagyják a házat. A bolttal szemközt, a meghirdetett Akii telken építenek újat. emeleteset, A régire meg hátha akad vevő. — Szombaton nem nyitok ki. Bemegyünk a takarékba, megtudjuk, mikor vehetjük fel a pénzt. — ajánlotta szerda este az asszony. András ráhagyta. De reggel, mielőtt Juli a boltba indult, visszatartotta. — Te, Juli. Nincs nekem semmiféle ötösöm. A szelvényt meg a rádió utón töltöttem ki. Az asszony nyelt egyet, — Ne tarts mór föl, mikor tudod, hogy a gyereket is tie kell adnom még'az óvodába. — S kézenfogva a kis Andrist, megindult. A kapuhoz értek, a gyerek már kilépett, miko. az asszony visszafordult. — Bolondos! Jön ma hal. Hozzak estére? C^eiuies Csaba Úi termék: a Dukát Pályázati felhívás
