Észak-Magyarország, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-06 / 4. szám
XXXIX. évfolyam. 4. szám Ara: 1.40 Ft Csütörtök. 1983. ianuár 6. KÖZLEMÉNY a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének üléséről Kádár János hazautazott Prágából VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A7 MSZMP BORSOD-AR APT 7FMPI PN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Kádár János, a magyar küldöttség vezetője aláírja a politikai nyilatkozatot, amelyet a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testű létének ülésén fogadtak el. Korszerűsítési munkát végez a Posta Távközlési Üzem Leninváros I. kerületében. A volt Tisza- palkonyo területén a Kun Béla szocialista brigád tagjai Kormos Gyula irányításával a korszerűsítési munkák során nyolc telelonosziopot váltottak ki. Fontos tennivaló az export növelése Ipari vezetők értekezlete 1983. január 4—5-én Prágában ülést tartott a Varsói Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződés tagállamainak Politikai Tanácskozó Testületé. Az ülésen részt vettek: A Bolgár Népköztársaság képviseletében: Todor Zsiv- kov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára, a Bolgár Népköz- társaság Államtanácsának elnöke, a küldöttség vezetője, Grisa Filipov, a BKP KB Politikai Bizottságának tagja, a BNK Minisztertanácsának elnöke, Dobri Dzsurov, a BKP KB PB tagja, nemzetvédelmi miniszter. Petr Mladcnov, a BKP KB PB tagja, külügyminiszter, Di- mitr Sztanisev, a BKP KB titkára. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság képviseletében: G ustáv Husálc, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke, a küldöttség vezetője, Lubomir Strougal, a CSKP KB elnökségének tagja, n CSSZK kormányának elnöke, Vasil Bilak, a CSKP KB elnökségének tag.ia. a KB titkára. Milos Jakes, a CSKP KB elnökségének tag.ia, a KB titkára. Bohuslav Chno- upek, a CSKP KB tag.ia, külügyminiszter, Martin Dzur, a CSKP KB tagja, nemzetvédelmi miniszter. A Lengyel Népköztársaság képviseletében: Wojciech Jaruzelski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, a küldöttség vezetője, Józef Czyrek, a LEMP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára. Stefan Olszows- ki, a LEMP KB PB tagia, külügyminiszter, Florian Si- wicki, a LEMP KB PB póttagja. a nemzetvédelmi miniszter helyettese, a lengyel hadsereg Vezérkari főnöke. A Magyar Népköztársaság képviseletében: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a küldöttség vezetője, Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, Várlconyi Péter, az MSZMP KB titkára, Czi- nege Lajos honvédelmi miniszter, Púja Frigyes külügyminiszter, az MSZMP KB tagjai. A Német Demokratikus Köztársaság képviseletében: Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának főtitkára. az NDK Államtanácsának elnöke, a küldöttség vezetője, Willi Stoph, az NSZEP KB Politikai Bizottságának tagja, az NDK Minisztertanácsának elnöke, Hermann Axen, az NSZEP KB PB tagja, a KB titkára, Heinz Hoffmann, az NSZEP KB PB tag.ia, nemzetvédelmi miniszter. Günter Mittag, az NSZEP KB PB tagja, a KB titkára, Oskar Fischer, az NSZEP KB tagja, külügyminiszter. A Román Szocialista Köztársaság képviseletében: Ni- colae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke, a küldöttség vezetője. Constantin Dasca- lescu, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tag.ia, a RSZK kormányának elnöke, Miu Dobrescu, az RKP KB PVB póttagja, a KB titkára, Stefan Andrei, az RKP KB PVB póttagja, külügyminiszter. Constantin Olteanu, az RKP KB PVB póttagja, nemzetvédelmi miniszter. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének képviseletében: Jurij Andropov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a küldöttség vezetője, Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. Andrej Gro- miko, az SZKP KB PB tagja, külügyminiszter, Dmitrij Usztyinov, az SZKP KB PB 1agja, honvédelmi miniszter, Konsziantyin Ruszakov, az SZKP KB titkára. Az ülés munkájában részt vett Viktor Kulikov, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka, a Szovjetunió marsallja is. A Varsói Szerződés tagállamai Politikai (Folytatás a 2. oldalon) Az ipari vállalatok vezetői az idei gazdasági feladatokról tanácskoztak szerdán az Építők Rózsa Ferenc székhazában. Méhes Lajos ipari miniszter előadásában először az ipar 1982-es teljesítményével foglalkozott. A szénbányászat tavaly 26 millió tonna szenet termelt, ezt a terv eredetileg 1985-re irányozta elő. A gépipar jelentősen — több mint 100 millió dollárral — növelte konvertibilis exportját. Kiemelkedő a mezőgépipar teljesítménye is; a hazai alkatrészellátást a korábbinál lényegesen kevesebb kifogás érte. Az ipar javította a belkereskedelem ellátását fogyasztási cikkekből, s kedvező az is, hogy a tartós fogyasztási cikkek többségét sikerült korszerűsíteniük. Az iparvállalatok több energia- takarékos termék gyártását kezdték meg. A könnyűipari vállalatok termelése viszont elmaradt a várakozástól, ám néhány közülük is kiemelkedő teljesítményt nyújtott. A miniszter ezt követően a hazai energiaszerkezetben megkr^ődüftV' kedvező változásokról ’szólt' ismertette a központi fejlesztési programok végrehajtásának helyzetét, eddigi eredményeit. Hangsúlyozta, hogy az ipar beruházási lehetőségei — a népgazdaság erőforrásaival arányosan — meglehetősen szűkösek. Ezért nagyon fontos, hogy az 1983-ban elkölthető 54—56 milliárd forintot takarékos és hatékony beruházásokra fordítsuk. A miniszter rámutatott: a jelenlegi körülmények közölt az a vállalat építi legokosabban a jövőjét, amelyik a mérsékeltebb ütemű fejlődés időszakát a belső szervezettség javítására használja fel, és műszaki fejlesztési lehetőségeit termékeinek korszerűsítésére fordítja. A fellendülést — bármikor is következzen az be — a piaci igényekhez igazodó új, versenyképes gyártmányokkal készen kell várni. Ezután kitért azokra a társadalmi-politikai kérdésekre, amelyek a közvéleményt az ipar tevékenységével kapcsolatosan foglalkoztatják. A nemzetközi összehasonlításokból és a hazai gyakorlati tapasztalatokból tudjuk, hogy a magyar ipar túlságosan centralizált. A nagyüzemnek azonban megvan a maga szerepe a gazdaságban; termelési, társadalmi előnyeivel nem rendelkezik az egyik kisüzemi forma sem. Ám a nagyüzemeknek igazolniuk kell előnyüket, mert nem elég, ha ez csak elvben, elméletben létezik. A gyakorlatban jobban fel kell nőniük , a nagyüzemek által nyújtott szervezettségből, a technikai, üzleti stb. előnyökből adódó lehetőségek kihasználására, és magukhoz kell kapcsolniuk mindazokat a kisebb szervezeteket, amelyek hasznosan egészíthetik ki, szolgálhatják a nagyüzem mi termelést. Az iparban a kisvállalko-i zások legelterjedtebb for* mája jelenleg a vállalaton belüli gazdasági munka ko» zösség, amelyből eddig mintJ egy ezer alakult. Ez a forma új erőket mozgat meg; új kezdeményezéseknek ad teret, többletteljesítményt is hoz és többletkeresetei is biztosít a dolgozóknak. Méhes Lajos foglalkozott a kádermunka elveinek és gyakorlatának összehangolásával. Tizenhat esetben váltották le a vezetőt alkalmatlanság miatt, négy esetben pedig fegyelmi vétség miatt. Az újonnan kinevezettek túlnyomó többsége a vállalatnál dolgozott korábban is, kétharmaduk ötven, egyhatoduk pedig negyven év alatti. Az ipar idei feladatairól szólva kifejtette: a terv az ipari termelés egy-két százalékos növekedését irányozza elő. Változatlanul fontos tennivaló az export növelése, a lakossági fogyasztásban pedig a hazai termékek arányának bővítése. Nagy figyelmet kell fordítani a KGST keretében vállalt szerződéses kötelezettségek teljesítésére. Az ipari termékek konvertibilis exportjának mintegy 5 százalékos emelkedését tervezik. Végezetül a miniszter az ipar foglalkoztatási helyzetét ismertetve rámutatott: a mun kaerőf orrá sok ál t alá ban szűkösek, s az ebből eredő gondokat tetézi, hogy az idén kevés lehetőség van a jövedelem emelésére. Különösen fontos lehet, hogy a bérek a teljesít menyekkel összhangban növekedjenek. Munkásvédelem VANNAK rosszul használt, pontatlanul kialakult és megkövesedett kifejezéseink. Ilyen — többek között —: a munkavédelem. Mitől, kitől védjük a munkát? Ellopják, elgázolják, felnégyelik? Nem hinném! Vagy talán a munka olyíin sérülékeny. széltöl-.iégtöl védendő. mint egy gyermek, akihez nagyon óvatosan szabad és kell közelíteni? Nem kevesen. talán, erre , gondolhatnak, amikor munkavédelemről szóinak, de valószínű, ők nem is szeretnék férfiasán megmarkolni a munkát ... vagy legalább a végét. Mit is'védünk tehát? A munkást! Védjük a portól, zajtól, vegyszerektől és nem egy esetben önmaga meggondolatlanságától. Vagy mégsem .. . ? Számos olyan előírást. rendeletet olvastam melyből inkább kicsengett a termelés féltése, a folyamatos üzemelés biztonsága fölötti aggodalom, a gépek, berendezések szakszerű és pontos kezelésének, irányításának igénye, követelménye, mintsem a munkáját becsületesen végezni akaró ember megóvása. TALÁLKOZTAM viszont olyan véleménnyel, óhajjal, sót, paranccsal is, ami arról beszélt, hogy nincs az a terv, az a gép, ami fontosabb lenne, mint az azt teljesítő. azzal dolgozó ember! Ez a szó a munkást védte, védi. Picinyke hangeltolódás csupán, ám lényegi változás ez. és ahol nem estek még át ezen a korrekción, ott félő. hogy a mögötte levő tartalom is a régi szemléletet tükrözi. Ennek a szemléletnek — és vele együtt a kifejezésnek — időszerű megváltoznia. Szólt erről már a Minisztertanács 47 1979-es rendeleté is, aminek nyomán egy- re-másra alakítják át' a vállalatok munkásvédelmi előírásaikat. Legújabban a Lenin Kohászati Művek új szabályzata került a kezembe. ami sok olyan elemmel gazdagodott a korábbiakhoz viszonyítva, ami bizonyítja, hogy körültekintőbben, alaposabban. az ember életének, munkakörülményeinek felelősebb óvásával fogalmazták meg a feladatokat. Néhány példa erre; korábban csak a nők és fiatalkorúak foglalkoztatásának tilalmi jegyzéke állt az előírásban. Ma már kiterjesztették ezt a terhes anyákra is. Az új lehetőségek tükre, hogy bekerült a rendeletbe a mpst kialakult gazdasági munkaközösségek foglalkoztatásának munkásvédelmi feltételeiről szóló passzus ... és még sorolhatnám a változásokat. EZ CSAK egy vállalat, de példa arra. hogy a munka, a termelés megváltozott körülményei között egyre inkább figyelembe kell venni az emberi tényezőket, amihez hozzátartozik a munkás. a dolgozó ember védelme is. A munkát nem felnégyelni. hanem sok esetben megnégyszerezni tudó munkás és ország érdeke ez. Szciuti'ci Lőrinc Az ipar mintegy 400 vállalatának vezetői tanácskoztak az 1983-at gazdasági feladatokról. A képen Méhes Lajos ipari miniszter be» uél.
