Észak-Magyarország, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-26 / 21. szám

1983. Január 26., szerda ESZAK-MAGYAR0RS2ÄG 5 „Az 1811-ik esztendőben a nagy drágaság miatt a pa­piros is felettébb megdrá- godván és a szegény szülők papiros vételére tehetetlenek lévén, már az írás mestersé­gének csökkenéséről lehetett hallani az oskolában. Ezen segített az egykori rector, Fekete István uram elmés találmánya: a határban ter­mő bizonyos réteges fekete kövekből készített apróbb és nagyobb táblácskák, melyek által azt minden gyermek megszerezheti, az írás és szám­vetés' mestersége hitel felett felsegítteték” — eddig -az- idézet .a Nevezetes oskolai történetek című, Kisgyőrben őrzött gyűjteményből. Kis- györben dolgozott évtizede­kig az emlegetett rector, (is­kolaigazgató), a palabánya pedig ma is megtalálható még a község határában, ar­rafelé, amerre az erdőn, he­gyen át vezető utak, ösvé­nyek emelkednek torony­iránt Bükkszenlkereszt irá­nyába. Régen volt, amikor a pa­labánya értékeit vigyázni kellett, a közelében levő, őrző helyet is betöltő er­dészházat is ugyancsak ki­kezdte az idő, málladozó fa- ,lai omlatag tető alatt gör­nyednek. . A híres pala bá­nyászata, értékesítése mór senkit sem foglalkoztat. Pe­dig vittek innen messzebb­re 'is belőle, nevezetes épü­letek tetőzetét rakták ki egykor kisgyőri palával. Mint ahogy a századfor­dulón és az azt követő évti­zedekben iskolai segédesz­közként használt palatáblák, palavesszők keletje is figyel­met érdemlő lehetett olcsóbb lévén a papírnál, hiszen a „réteges fekete lapokra” a törlés után újabb betűket, számokat lehetett róni. Iga­zán olcsón a kisgyőriek ju­tottak hozzá, bármelyik gye­rek beszerezhette írás-, szám-, tanry mértan.-, földrajz-„fü- zetét” .egész évre a falu hatá­rában. Később fakeretesre tökéletesedett a palatábla, könnyebbé vált a kezelése, a rideg palát tovább megőriz­te, védte a kevésbé rideg fa­keret. Lelassul, majd leáll a pingpongozok forgó gyűrű­je az iskolaudvaron és egy­szerre többen is kérdezik: „A palatábla érdekli?” A felsősök kamaszhada egy­szerre érkezik az ajtóhoz, mindenki elsőnek akar be­érni, ha meg azt kérnénk, hát az egész értékes gyűjte­ményt is kihoznák. Két na­gyobbacska lány a tanári szobába siet és hárman tér­nek vissza a kulcsok őrző­jével, Juhász Barnáné törté­nelemtanárral. Tart még a nagyszünet, több osztály létszámát kite­vő néprajzi, történelmi ka- 1 lauzunk, idegenvezetőnk is van már. Vibráló, élénk te­kintetükből tükröződik: csak azért nem szólnak mindun­talan közbe, mert tudják, nem illik. Pedig nehezen tartják féken kikívánkozó véleményüket, megjegyzései­ket. Aztán mégis szóhoz jutnak ők is, akiknek része van a szép gyűjtemény együttlát- hatóságában. Az eszvátáról, a kézi szerszámokról tudják, honnan került az iskolába, netán, ki használta ezeket utoljára. Némelyiket ők gyűj­tötték. Ebben a környezetben bi­zony szerény hely jut az ép­ségben megőrzött palatáblá­nak. Mikorra ez is kézbeke­rül, egy kicsit elapadnak az innen-onnan érkező meg­jegyzések. Forgatjuk, néze­getjük a fanyelű, kézi tükröt formázó táblát, de bizony az utolsó törléssel eltűnt róla minden, látható üzenetet nem hagytak rajta aa elmúlt év­tizedek. Azt sem tudni, kié lehetett. Talán az a vézna kislány cipelte magával na­ponta mezítlábasán az ..os­kolába”, akinek a tizenhá­rom éves korában dátumo- zott cselédkönyve porosodik a palatábla mellett? Vagy több generáció is használ­hatta ezt a réteges fekete követ, hogy közelebbről is megismerkedjék a szám-, és a betűvetés nehéz mestersé­gével? A régi palabányán kivül más forrásokhoz is fordulhat a Kisgyőr múltjában tallózó. A múlt században még Nagy­váradig is elmentek szarvas- marhát vásárolni a kisgyő­riek. hogy a haza hajt ás után itthon jobb áron adhassák tovább a jószágot. Az asz- szonyok sem tétlenkedtek. Mivel a hegyes, köves határ nem kényeztette a családo­kat, a környéken vásárolt lisztből jóízű, finom kenye­ret sütöttek és a friss cipók­kal a hátukon erdőn-hegyen át. sötét ösvényeken, siettek a miskolci piacra. Mások te­jet, vajat hordtak a városba, tudjuk meg Juhászné falu- történeti munkájából: — Ahol kellett a pénz, elindul­tak már egy kosár gyümölcs­csel, kanna tejjel is —mond­ja. Toronyiránt mentek, hogy két-három kilométerrel meg­rövidítsék a batyukkal meg- rakottan amúgy is hosszú utat. Éjjel kettőkor indultak, hogy a hajnali piacra beér­jenek, hogy áruikat még jó­val a műszakkezdés előtt el­adhassák. Fagyban, sárban is nekivágtak, ha a csomagot már összekészítették. Borult időben, vaksötétben sem té­vesztették el az ösvényeket a régi batyuzók. Tavasztól őszig mezítláb jártak, lábuk ismerte már a köveket. A hosszú úton sorsukat pana­szolva baktattak terhükkel. Az idő múlását jól meg tud­ták becsülni, tiszta időben a csillagok állásából is ponto­san tájékozódtak. Ilyen sorsokról lehetne be­szédes üzenete a íakeretes palatáblának. Délutánra, amikorra ha­zaértek az asszonyok, a haj­nali kelés, a hosszú út mi­att teljesen elcsigázottak vol­tak. Pedig otthon várta őket a mosás, a gyerek, meg az új batyu készítése másnap­ra... Régen benőtték már a bo­zótok a mezítlábas batyuzók hegyen át vezető ösvényeit, vízmosások ástak rajtuk ár­kokat. a mindenfelé elhatal­masodó gyom verte fel a csapásokat. Az elhagyatott- ság nyomait őrzi a palabá­nya is, amelyik az egykori iskolaigazgató ötletének kö­szönhette legszebb napjait. Nagy József Nehéz esztendő után Az anyagbeszerzési gon-* dók, az alapanyagok és ener­giaáruk emelkedése sok ne­hézséget okozott az elmúlt esztendőben a miskolci szol- gállatóiparj vállalatok gaz­dálkodásában. Ennek ellené­re, az anyag- és energiata­karékossági intézkedések ha­tására nőtt: a munka terme­lékenysége. A vállalatok ke­vesebb létszámmal is 7,5 szá­zalékkal növelték termelési értéküket 1982-ben. Rugalmasan alkalmazkod­tak a. piaci igényekhez az ipari vállalatok, amelynek hatására az Építőanyagipari Vállalat 101,8 százalékra, a Sütőipari Vállalat 101 szá­zalékra teljesítette tervét. Az Avas Bútorgyár viszont le­maradt tervétől, mivel ter­mékeik iránt kevesebben ér­deklődtek a vártnál. Sajnos az építőipari vállalatok együttes termelési értéke is elmaradt a tervezettől. Leg­nagyobb mértékű ez a Bor­sod megyei Tanácsi Építő­ipari Vállalatnál, amely el­sősorban a létszámhiánnyal, és az akadozó anyagellátás­sal magyarázható. Teljesítették, sőt túlteljesí­tették 1982. évi tervüket a kommunális szolgáltató vál­lalatok: a Borsod megyei Vízművek, a Miskolci .Víz­müvek, a Borsod megyei Távhőszolgáltató Vállalat, a megyei Településtisztasági Vállalat és a Miskolci Köz- tisztasági Vállalat. Igaz, ugyanakkor ennek ellenkező­je tapasztalható a Miskolci Ingatlankezelő Vállalatnál és hasonló lemaradás volt a Borsodtervnél is. A főként létszámhiányból adódó nehézségek ellenére a vállalatok elérték, hogy nye­reségük várhatóan 5,5 száza­lékkal meghaladja a terve­zettet. A szolgáltató vállala­toknál a 124 millió forintos nyereség például 11,7 száza­lékkal magasabb a tervezett­nél. Az idei gazdálkodásban to­vábbi nehézségekkel kell szá­molni. Ezért változatlanul kiemelt feladat a szolgálta­Az Ml-es és M7-es autó- ■ pálya, valamint Észak-Buda és Észak-Pest közötti kielé­gítő közlekedési kapcsolatok megteremtésére országos tervpályázatot hirdetett a Közlekedés és Postaügyi Mi­nisztérium és a Fővárosi Ta­nács. A pályaművek díjazására és megvételére 540 000 forint áll rendelkezésre. A tervpá­tások színvonalának emelé­se, az ipari és építőipari vállalatok kapacitásának még jobb kihasználása. En­nek érdekében tovább kell kutatni a belső tartalékokat. Elsősorban ezek kihasználá­sától várható eredmény. Mindemellett vállalati akci­ókkal kell fokozni a másod­lagos nyersanyagok haszno­sítását, nagy figyelmet for­dítva az anyag- és energia­takarékosságra. Az 1983. évi gazdasági ter­vek megvalósítása nehéz fel­adatot jelent a politikai munkában is; egységes, ösz- szehangolt munkát kíván ti gazdasági vezetőktől, a dol­gozóktól, a párt- és társa­dalmi szervezetektől egy­aránt. lyázati kiírást a Közúti Be­ruházó Vállalat gazdasági osztályán (Budapest, XII., Böszörményi út 24.) vehetik át az érdeklődők szombat ki­vételével valamennyi hétköz­napon. A pályaművek beküldési határideje április 11-e, az értékelés eredményét május 9-ig hozza nyilvánosságra a bíráló bizottság. Közlekedési pályázat Ebben az üzemrészben vonják be mázzal a termékeket, mielőtt az égetőkemencébe kerülnek. Beruházás 182 millióért / Ha pár nappal korábban érkezünk, nem találjuk a he­lyén Tóth Ferencet, a Holló­házi Porcelángyár igazgató­ját. Talán akkor száll fel a repülőgépre New Yorban, ta­lán akkor száll le a gépről Ferihegyen, de mindenesetre még csak útban van — ha­zafelé. ­— Milyen célból történt ez az utazás az Egyesült Álla­mokba? — Ez volt az első kiállí­tással egybekötött piacszer­zési lehetőségünk Ameriká­ban. Eladni ugyan eddig is eladtunk amerikai piacra, de csak a Magyarországon járt kereskedők által megrendelt, nem túlságosan nagy tétele­ket az ARTEX külkereske­delmi vállalaton keresztüL Komolyabb bemutatkozásra most adódott alkalom elő­ször, ezen a január 9-e és 13-a között, Atlantic Cityben megrendezett (egyébként ha­gyományos) kiállításon, ahol a herendit kivéve valameny- nyi hazai porcelángyár képvi­seltette magát a termékeivel. Azt hiszem, nem szorul ma­gyarázatra, miért volt erre szükség. Ha 1983-ban tőkés exportunkat 30 százalékkal kívánjuk növelni a termelés 8 százalékos emelése mellett, ehhez további eladási felté­teleket kell teremteni, s az amerikai piac nagy lehetősé­gekkel kecsegtet minket. — Milyen tapasztalatokat szerzett? — Bemutattuk a teljes termékskálánkat (étkészlete­ket, figurális alkotásokat, díszmükollekciókat), s ennek* alapján tájékozódtunk az ot­tani árviszonyokról, érdeklő­désről. Mint kiderült, a figu­rák iránt volt a legnagyobb az érdeklődés, már minta­rendeléseket is adtait fel a számunkra. Az étkészletek­kel kapcsolatban az volt a tapasztalatom, hogy más az étkezési kultúra az Egyesült Államokban. Az ott élő em­berek nem szívesen vásárol­nak teljes készleteket, ha­nem csak úgynevezett egy­személyes garnitúrákat, ami ötféle tányérból és egy teás­csészéből áll. A méretek is eltérőek az Európában hasz­nálatostól, kisebbek. A ké­sőbbiekben éhhez kell majd igazítanunk összeállításain­kat és a méreteket. További észrevételünk, hogy bővíte­nünk kell a kézzel, illetve matricával készült díszítő­elemek skáláját is. Vagyis többet kell nyújtanunk. A kiállításon való szereplésünk eredményességét bizonyítja, hogy felkértek minket új termékek tervezésére, meg­adva ezek formáit és díszí­téseit. Ha a „bemintázáso- kat” elvégeztük és az árain­kat is elfogadják, újabb ér- tékésítésre nyílik lehetősé­günk. — Az árakkal kapcsolat­ban milyen észrevételei vol­tak? — A tengeren túlra törté- -nő eladásnál a mi árainkat nagyban befolyásolják a szál­lítási, a vám-, a nagy- és kiskereskedelmi árrésköltsé­gek, nem szólva az ügynö­kökről. Köztudott, hogy a mi termékeink akkor íó árfek­vésűéit, ha a gyári előállítá­si árak néggyel-öttel beszo­rozva is versenyképesek. Dísztárgyaink ár szempont­jából is jónak bizonyultak, az étkészleteknél viszónt már magasnak tűnt az ár, de az igényesebb forma- és dekorációválaszték révén megálljuk majd a helyün­ket. — Lesz-e még az idén ha­sonló bemutatkozási lehető­ség? — Igen. A közeljövőben, február végén az NSZK-ban rendezik meg a szokásos Frankfurti Nemzetközi Vá­sárt, amelyen évelt óta részi veszünk. Az idén ezen a vá­sáron hagyományos termé­keink mellett újdonságain­kat is bemutatjuk. — Sikeres piaci szereplé­sekhez sikeres termelési ered­mények is szükségesek. Ho­gyan zárta az elmúlt évet a porcelángyár? — Minc^ a termelési, mind pedig az exportfeladatainkat teljesítettük, sőt, túlteljesí­tettük, Termelési tervünket 101 százalékra, exporttervün­ket pedig (mi csak a tőkés országokban értékesítünk) 100 százalékra. Dolgozóink elégedettek a nyereségterv­vel is. Változatlanul Olasz­ország a legjobb vevőnk, ex­portunk 50 százaléka ott rea­lizálódik, de a belföldi ellá­tást is növelni tudtuk az előző évi tervszámokhoz ké­pest. Az étkészletek iránt például annyira megnöveke­A Magyar Népművelők Egyesülete bővíti az elmé­lyült kutatómunkára lehető­séget adó szakmai szerveze­tek körét: februártól kezdi meg tevékenységét az eszté­tikai-művészeti, később pe­dig a műszaki-gazdasági és a filmforgalmazási szakmai szervezet létrehozását terve­zik. További fontos felada­tuk a múzeumokban és a filmforgalmazásban dolgozó népművelők, valamint a fő­iskolások, egyetemi hallgatók bevonása a közös munkába — tájékoztatták az egyesü­letben az MTI munkatársát. Tavaly egyébként több, mint 500 fővel növekedett az dett az igény, hogy kielégí­tésük egyelőre csak behoza­tallal lehetséges. Az elmúlt évben jelentős (hároméves programmal megvalósulói beruházás is indult a válla­latnál. Egy új termelőegy­séget kívánunk létrehozni 182 millió forint értékben. Az új gyártóépület alapterii- lete 4500 négyzetméter lesz, az ehhez szükséges égetóbe- rendezést az NSZK-ból ren­deltük meg. A beruházás megvalósulása után a gyár porcelántermelése volumen­ben és értékben több mint 30 százalékkal növekszik majd. Ennek fő célja a bel­földi ellátás kismértékű nö­velése mellett az export emelése lesz. Ha minden a tervek, elképzelések szerint alakul, 1985-től vállalatunk tőkés exportja meghaladja a kétmillió dollárt. — Ennek folyamatos meg­valósítása bizonyára az idei évnek is az egyik legfonto­sabb célkitűzése. — Igen. A termelés emlí­tett 8 százalékos emelése mellett ezután is központi feladat a beruházás megva­lósítása. Az épület alapozá­sa már elkészült, s az épü­letelemek szállítása is meg­kezdődött. Kivitelezőnk az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat. Az új gyártórészlegben elsősorban exkluzív és egyedi porcelán- termékek készítését tervez­zük. Az idei év célkitűzései kapcsán megemlítenék még valamit. A közvélemény előtt ismert, hogy az elmúlt év nyarától Szász Endre gra­fikusművész Hollóházán te­vékenykedik. Ebben az év­ben a közreműködésével elő­állított képzőművészeti alko­tások arányát a korábbiak­hoz képest jelentősen növel­ni kívánjuk. Keresztény Gabriella Fotó: Fojtán László egyesület taglétszáma. SzfnJ vonalas szakmai programo­kat szervezett az egyesület, befejezte a népművelők élet- és munkakörülményeinek: vizsgálatát, s új kezdeménye­zésként „Állást keres — ál­lást kínál” szolgáltatást in­dított a munkahelyet változ­tatni kívánó kollégáknak! Idén átfogó köz.vélemónyku- tatást végeznek a tagok kö­rében, annak érdekében,' hogy az elnökségi döntések­ben mind nagyobb súly 6 kapjon az 6 véleményük.' Megvizsgálják több művelő­dési otthon gazdálkodását és szórakoztató tevéken vségét, s a tapasztalatokról tájékoz­tatják a Művelődési Minisz-j tóriumot Népművelők tervei 1983-ban

Next

/
Thumbnails
Contents