Észak-Magyarország, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-26 / 21. szám

1983. Január 26., szerda

ESZAK-MAGYAR0RS2ÄG 5

„Az 1811-ik esztendőben a nagy drágaság miatt a papiros is felettébb megdrá- godván és a szegény szülők papiros vételére tehetetlenek lévén, már az írás mesterségének csökkenéséről lehetett hallani az oskolában. Ezen segített az egykori rector, Fekete István uram elmés találmánya: a határban termő bizonyos réteges fekete kövekből készített apróbb és nagyobb táblácskák, melyek által azt minden gyermek megszerezheti, az írás és számvetés' mestersége hitel felett felsegítteték” — eddig -az- idézet .a Nevezetes oskolai történetek című, Kisgyőrben őrzött gyűjteményből. Kis- györben dolgozott évtizedekig az emlegetett rector, (iskolaigazgató), a palabánya pedig ma is megtalálható még a község határában, arrafelé, amerre az erdőn, hegyen át vezető utak, ösvények emelkednek toronyiránt Bükkszenlkereszt irányába.

Régen volt, amikor a palabánya értékeit vigyázni kellett, a közelében levő, őrző helyet is betöltő erdészházat is ugyancsak kikezdte az idő, málladozó fa- ,lai omlatag tető alatt görnyednek. . A híres pala bányászata, értékesítése mór senkit sem foglalkoztat. Pedig vittek innen messzebbre 'is belőle, nevezetes épületek tetőzetét rakták ki egykor kisgyőri palával. Mint ahogy a századfordulón és az azt követő évtizedekben iskolai segédeszközként használt palatáblák, palavesszők keletje is figyelmet érdemlő lehetett olcsóbb lévén a papírnál, hiszen a „réteges fekete lapokra” a törlés után újabb betűket, számokat lehetett róni. Igazán olcsón a kisgyőriek jutottak hozzá, bármelyik gyerek beszerezhette írás-, szám-, tanry mértan.-, földrajz-„fü- zetét” .egész évre a falu határában. Később fakeretesre tökéletesedett a palatábla, könnyebbé vált a kezelése, a rideg palát tovább megőrizte, védte a kevésbé rideg fakeret.

Lelassul, majd leáll a pingpongozok forgó gyűrűje az iskolaudvaron és egyszerre többen is kérdezik: „A palatábla érdekli?” A felsősök kamaszhada egyszerre érkezik az ajtóhoz, mindenki elsőnek akar beérni, ha meg azt kérnénk, hát az egész értékes gyűjteményt is kihoznák. Két nagyobbacska lány a tanári szobába siet és hárman térnek vissza a kulcsok őrzőjével, Juhász Barnáné történelemtanárral.

Tart még a nagyszünet, több osztály létszámát kitevő néprajzi, történelmi ka- 1 lauzunk, idegenvezetőnk is van már. Vibráló, élénk tekintetükből tükröződik: csak azért nem szólnak minduntalan közbe, mert tudják, nem illik. Pedig nehezen tartják féken kikívánkozó véleményüket, megjegyzéseiket.

Aztán mégis szóhoz jutnak ők is, akiknek része van a szép gyűjtemény együttlát- hatóságában. Az eszvátáról, a kézi szerszámokról tudják, honnan került az iskolába, netán, ki használta ezeket utoljára. Némelyiket ők gyűjtötték.

Ebben a környezetben bizony szerény hely jut az épségben megőrzött palatáblának. Mikorra ez is kézbekerül, egy kicsit elapadnak az innen-onnan érkező megjegyzések. Forgatjuk, nézegetjük a fanyelű, kézi tükröt formázó táblát, de bizony az utolsó törléssel eltűnt róla minden, látható üzenetet nem hagytak rajta aa elmúlt évtizedek. Azt sem tudni, kié lehetett. Talán az a vézna kislány cipelte magával naponta mezítlábasán az ..oskolába”, akinek a tizenhárom éves korában dátumo- zott cselédkönyve porosodik a palatábla mellett? Vagy több generáció is használhatta ezt a réteges fekete követ, hogy közelebbről is megismerkedjék a szám-, és a betűvetés nehéz mesterségével?

A régi palabányán kivül

más forrásokhoz is fordulhat a Kisgyőr múltjában tallózó.

A múlt században még Nagyváradig is elmentek szarvas- marhát vásárolni a kisgyőriek. hogy a haza hajt ás után itthon jobb áron adhassák tovább a jószágot. Az asz- szonyok sem tétlenkedtek. Mivel a hegyes, köves határ nem kényeztette a családokat, a környéken vásárolt lisztből jóízű, finom kenyeret sütöttek és a friss cipókkal a hátukon erdőn-hegyen át. sötét ösvényeken, siettek a miskolci piacra. Mások tejet, vajat hordtak a városba, tudjuk meg Juhászné falu- történeti munkájából: — Ahol kellett a pénz, elindultak már egy kosár gyümölcscsel, kanna tejjel is —mondja. Toronyiránt mentek, hogy két-három kilométerrel megrövidítsék a batyukkal meg- rakottan amúgy is hosszú utat. Éjjel kettőkor indultak, hogy a hajnali piacra beérjenek, hogy áruikat még jóval a műszakkezdés előtt eladhassák. Fagyban, sárban is nekivágtak, ha a csomagot már összekészítették. Borult időben, vaksötétben sem tévesztették el az ösvényeket a régi batyuzók. Tavasztól őszig mezítláb jártak, lábuk ismerte már a köveket. A hosszú úton sorsukat panaszolva baktattak terhükkel. Az idő múlását jól meg tudták becsülni, tiszta időben a csillagok állásából is pontosan tájékozódtak.

Ilyen sorsokról lehetne beszédes üzenete a íakeretes palatáblának.

Délutánra, amikorra hazaértek az asszonyok, a hajnali kelés, a hosszú út miatt teljesen elcsigázottak voltak. Pedig otthon várta őket a mosás, a gyerek, meg az új batyu készítése másnapra...

Régen benőtték már a bozótok a mezítlábas batyuzók hegyen át vezető ösvényeit, vízmosások ástak rajtuk árkokat. a mindenfelé elhatalmasodó gyom verte fel a csapásokat. Az elhagyatott- ság nyomait őrzi a palabánya is, amelyik az egykori iskolaigazgató ötletének köszönhette legszebb napjait.

Nagy József

Nehéz esztendő után

Az anyagbeszerzési gon-* dók, az alapanyagok és energiaáruk emelkedése sok nehézséget okozott az elmúlt esztendőben a miskolci szol- gállatóiparj vállalatok gazdálkodásában. Ennek ellenére, az anyag- és energiatakarékossági intézkedések hatására nőtt: a munka termelékenysége. A vállalatok kevesebb létszámmal is 7,5 százalékkal növelték termelési értéküket 1982-ben.

Rugalmasan alkalmazkodtak a. piaci igényekhez az ipari vállalatok, amelynek hatására az Építőanyagipari Vállalat 101,8 százalékra, a Sütőipari Vállalat 101 százalékra teljesítette tervét. Az Avas Bútorgyár viszont lemaradt tervétől, mivel termékeik iránt kevesebben érdeklődtek a vártnál. Sajnos az építőipari vállalatok együttes termelési értéke is elmaradt a tervezettől. Legnagyobb mértékű ez a Borsod megyei Tanácsi Építőipari Vállalatnál, amely elsősorban a létszámhiánnyal, és az akadozó anyagellátással magyarázható.

Teljesítették, sőt túlteljesítették 1982. évi tervüket a kommunális szolgáltató vállalatok: a Borsod megyei Vízművek, a Miskolci .Vízmüvek, a Borsod megyei

Távhőszolgáltató Vállalat, a megyei Településtisztasági Vállalat és a Miskolci Köz- tisztasági Vállalat. Igaz, ugyanakkor ennek ellenkezője tapasztalható a Miskolci Ingatlankezelő Vállalatnál és hasonló lemaradás volt a Borsodtervnél is.

A főként létszámhiányból adódó nehézségek ellenére a vállalatok elérték, hogy nyereségük várhatóan 5,5 százalékkal meghaladja a tervezettet. A szolgáltató vállalatoknál a 124 millió forintos nyereség például 11,7 százalékkal magasabb a tervezettnél.

Az idei gazdálkodásban további nehézségekkel kell számolni. Ezért változatlanul kiemelt feladat a szolgáltaAz Ml-es és M7-es autó- ■ pálya, valamint Észak-Buda és Észak-Pest közötti kielégítő közlekedési kapcsolatok megteremtésére országos tervpályázatot hirdetett a Közlekedés és Postaügyi Minisztérium és a Fővárosi Tanács.

A pályaművek díjazására és megvételére 540 000 forint áll rendelkezésre. A tervpátások színvonalának emelése, az ipari és építőipari vállalatok kapacitásának még jobb kihasználása. Ennek érdekében tovább kell kutatni a belső tartalékokat. Elsősorban ezek kihasználásától várható eredmény. Mindemellett vállalati akciókkal kell fokozni a másodlagos nyersanyagok hasznosítását, nagy figyelmet fordítva az anyag- és energiatakarékosságra.

Az 1983. évi gazdasági tervek megvalósítása nehéz feladatot jelent a politikai munkában is; egységes, ösz- szehangolt munkát kíván ti gazdasági vezetőktől, a dolgozóktól, a párt- és társadalmi szervezetektől egyaránt.

lyázati kiírást a Közúti Beruházó Vállalat gazdasági osztályán (Budapest, XII., Böszörményi út 24.) vehetik át az érdeklődők szombat kivételével valamennyi hétköznapon.

A pályaművek beküldési határideje április 11-e, az értékelés eredményét május

9-ig hozza nyilvánosságra a bíráló bizottság.

Közlekedési pályázat

Ebben az üzemrészben vonják be mázzal a termékeket, mielőtt az égetőkemencébe kerülnek.

Beruházás 182 millióért

/

Ha pár nappal korábban érkezünk, nem találjuk a helyén Tóth Ferencet, a Hollóházi Porcelángyár igazgatóját. Talán akkor száll fel a repülőgépre New Yorban, talán akkor száll le a gépről Ferihegyen, de mindenesetre még csak útban van — hazafelé. — Milyen célból történt ez az utazás az Egyesült Államokba?

— Ez volt az első kiállítással egybekötött piacszerzési lehetőségünk Amerikában. Eladni ugyan eddig is eladtunk amerikai piacra, de csak a Magyarországon járt kereskedők által megrendelt, nem túlságosan nagy tételeket az ARTEX külkereskedelmi vállalaton keresztüL Komolyabb bemutatkozásra most adódott alkalom először, ezen a január 9-e és 13-a között, Atlantic Cityben megrendezett (egyébként hagyományos) kiállításon, ahol a herendit kivéve valameny- nyi hazai porcelángyár képviseltette magát a termékeivel. Azt hiszem, nem szorul magyarázatra, miért volt erre szükség. Ha 1983-ban tőkés exportunkat 30 százalékkal kívánjuk növelni a termelés 8 százalékos emelése mellett, ehhez további eladási feltételeket kell teremteni, s az amerikai piac nagy lehetőségekkel kecsegtet minket.

— Milyen tapasztalatokat

szerzett?

— Bemutattuk a teljes termékskálánkat (étkészleteket, figurális alkotásokat, díszmükollekciókat), s ennek* alapján tájékozódtunk az ottani árviszonyokról, érdeklődésről. Mint kiderült, a figurák iránt volt a legnagyobb az érdeklődés, már mintarendeléseket is adtait fel a számunkra. Az étkészletekkel kapcsolatban az volt a tapasztalatom, hogy más az étkezési kultúra az Egyesült Államokban. Az ott élő emberek nem szívesen vásárolnak teljes készleteket, hanem csak úgynevezett egyszemélyes garnitúrákat, ami ötféle tányérból és egy teáscsészéből áll. A méretek is eltérőek az Európában használatostól, kisebbek. A későbbiekben éhhez kell majd igazítanunk összeállításainkat és a méreteket. További észrevételünk, hogy bővítenünk kell a kézzel, illetve matricával készült díszítőelemek skáláját is. Vagyis többet kell nyújtanunk. A kiállításon való szereplésünk eredményességét bizonyítja, hogy felkértek minket új termékek tervezésére, megadva ezek formáit és díszítéseit. Ha a „bemintázáso- kat” elvégeztük és az árainkat is elfogadják, újabb ér- tékésítésre nyílik lehetőségünk.

— Az árakkal kapcsolatban milyen észrevételei voltak?

— A tengeren túlra törté- -nő eladásnál a mi árainkat nagyban befolyásolják a szállítási, a vám-, a nagy- és kiskereskedelmi árrésköltségek, nem szólva az ügynökökről. Köztudott, hogy a mi termékeink akkor íó árfekvésűéit, ha a gyári előállítási árak néggyel-öttel beszorozva is versenyképesek. Dísztárgyaink ár szempontjából is jónak bizonyultak, az étkészleteknél viszónt már magasnak tűnt az ár, de az igényesebb forma- és dekorációválaszték révén megálljuk majd a helyünket.

— Lesz-e még az idén hasonló bemutatkozási lehetőség?

— Igen. A közeljövőben, február végén az NSZK-ban rendezik meg a szokásos Frankfurti Nemzetközi Vásárt, amelyen évelt óta részi veszünk. Az idén ezen a vásáron hagyományos termékeink mellett újdonságainkat is bemutatjuk.

— Sikeres piaci szereplésekhez sikeres termelési eredmények is szükségesek. Hogyan zárta az elmúlt évet a porcelángyár?

— Minc^ a termelési, mind pedig az exportfeladatainkat teljesítettük, sőt, túlteljesítettük, Termelési tervünket 101 százalékra, exporttervünket pedig (mi csak a tőkés országokban értékesítünk) 100 százalékra. Dolgozóink elégedettek a nyereségtervvel is. Változatlanul Olaszország a legjobb vevőnk, exportunk 50 százaléka ott realizálódik, de a belföldi ellátást is növelni tudtuk az előző évi tervszámokhoz képest. Az étkészletek iránt például annyira megnövekeA Magyar Népművelők Egyesülete bővíti az elmélyült kutatómunkára lehetőséget adó szakmai szervezetek körét: februártól kezdi meg tevékenységét az esztétikai-művészeti, később pedig a műszaki-gazdasági és a filmforgalmazási szakmai szervezet létrehozását tervezik. További fontos feladatuk a múzeumokban és a filmforgalmazásban dolgozó népművelők, valamint a főiskolások, egyetemi hallgatók bevonása a közös munkába — tájékoztatták az egyesületben az MTI munkatársát.

Tavaly egyébként több, mint 500 fővel növekedett az

dett az igény, hogy kielégítésük egyelőre csak behozatallal lehetséges. Az elmúlt évben jelentős (hároméves programmal megvalósulói beruházás is indult a vállalatnál. Egy új termelőegységet kívánunk létrehozni 182 millió forint értékben. Az új gyártóépület alapterii- lete 4500 négyzetméter lesz, az ehhez szükséges égetóbe- rendezést az NSZK-ból rendeltük meg. A beruházás megvalósulása után a gyár porcelántermelése volumenben és értékben több mint 30 százalékkal növekszik majd. Ennek fő célja a belföldi ellátás kismértékű növelése mellett az export emelése lesz. Ha minden a tervek, elképzelések szerint alakul, 1985-től vállalatunk tőkés exportja meghaladja a kétmillió dollárt.

— Ennek folyamatos megvalósítása bizonyára az idei évnek is az egyik legfontosabb célkitűzése.

— Igen. A termelés említett 8 százalékos emelése mellett ezután is központi feladat a beruházás megvalósítása. Az épület alapozása már elkészült, s az épületelemek szállítása is megkezdődött. Kivitelezőnk az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat. Az új gyártórészlegben elsősorban exkluzív és egyedi porcelán- termékek készítését tervezzük. Az idei év célkitűzései kapcsán megemlítenék még valamit. A közvélemény előtt ismert, hogy az elmúlt év nyarától Szász Endre grafikusművész Hollóházán tevékenykedik. Ebben az évben a közreműködésével előállított képzőművészeti alkotások arányát a korábbiakhoz képest jelentősen növelni kívánjuk.

Keresztény Gabriella Fotó: Fojtán László

egyesület taglétszáma. SzfnJ vonalas szakmai programokat szervezett az egyesület, befejezte a népművelők élet- és munkakörülményeinek: vizsgálatát, s új kezdeményezésként „Állást keres — állást kínál” szolgáltatást indított a munkahelyet változtatni kívánó kollégáknak! Idén átfogó köz.vélemónyku- tatást végeznek a tagok körében, annak érdekében,' hogy az elnökségi döntésekben mind nagyobb súly 6 kapjon az 6 véleményük.' Megvizsgálják több művelődési otthon gazdálkodását és szórakoztató tevéken vségét, s a tapasztalatokról tájékoztatják a Művelődési Minisz-j tóriumot

Népművelők tervei 1983-ban