Észak-Magyarország, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-26 / 21. szám

I VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I ßw-mmimt AZ MSZMP BORSOD-ABAOJ ZEMPT.CN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIX. évfolyam, 21. szám Ára: 1.40 Ft Szerda, 1983. január 26. Hitelpolitika és devizagazdálkodás A Magyar Nemzeti Bank sajtótájékoztatója r A kormány hitelpolitiká­járól és a devizagazdálko­dásról tájékoztatta kedden az újságírókat Tímár Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank el­nöke. A népgazdaság 1982-es de­vizabevételeiről és kiadásai­ról elmondotta, hogy dollár­ban egyensúlyhoz közel álló helyzet alakult ki, míg ru­belben kismértékű passzí­vum keletkezett. A deviza­helyzet alakulását kedvező­en befolyásolta, hogy az el­múlt évi külkereskedelmi forgalom — szerződéses pa­ritáson számolva '— 12,6 mil­liárd forintos aktívummal zárult. Jelentős többlet ke­letkezett a konvertibilis de­vizában lebonyolított külke­reskedelemben. Az idegen- forgalmi bevételekből szár­mazó aktívum elérte a 180 millió dollárt. A Magyar Nemzeti Bank, alkalmazkod­va a megváltozott világpiaci ár- és árfolyamviszonyokhoz, 1982 második felében több ütemben, összesen mintegy 11 százalékkal leértékelte a forintot. Az árfolyamintéz­kedések javították a hazai exportőrök jövedelmezősé­gét és drágították az impor­tot, összességében pedig hoz­zájárultak a kedvezőbb kül­kereskedelmi egyenleg ki­alakításához. A népgazdaság devizahely­zetét azonban hátrányosan érintette, hogy a nemzetközi pénzpiacon kialakult igen magas kamatlábak miatt a kamatkiadások jelentősen megnövekedtek. A hátrányo­san változó nemzetközi po­litikai légkör és a nyugati bankok körében megnöveke­dett bizalmatlanság miatt a középlejáratú hitelfelvételi lehetőségek lényegesen rom­lottak. Emellett számos kül­földi pénzintézet visszavon­ta vagy csökkentette a Ma­gyar Nemzeti Banknál elhe­lyezett rövid lejáratú beté­teit. A nehézségek ellenére si­került a népgazdaság fizető­képességét fenntartani. Eh­hez hozzájárult az ország szilárd politikai helyzete, nemzetközi tekintélye, a gaz­daságirányítás gyors reagá­lása, valamint az, hogy Ma­gyarország tagja lett az ENSZ két nemzetközi pénz­ügyi intézményének, a Nem­zetközi Valutaalapnak és a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Banknak. 1982- ben a likviditási gondok át­hidalására a Nemzetközi Fi­zetések Bankjától 500 millió dolláros rövid lejáratú hitelt, az év második felében pedig egy nemzetközi bankkonzor­ciumtól 260 millió dolláros középlejáratú hitelt vettünk fel. A Nemzetközi Valuta­alappal tolytatott tárgyalá­sok eredményeként a pénz­ügyi intézmény decembei1 elején összesen 600 millió dollár értékű, két középle­járatú hitelt nyújtott szá­munkra. Ennek kisebb ré­szét már 1982-ben igénybe vettük, nagyobb része 1983- ban áll a népgazdaság ren­delkezésére. Ä Világbank­tagság egyébként új piaci lehetőségeket is nyújt szá­munkra, mivel a pénzügyi intézmény- hiteleivel támo­gatott beruházások verseny- tárgyalásain csak a Világ­bank-tagállamok cégei, vál­lalatai vehetnek részt. Tímár Mátyás elmondotta, hogy az MNB 1982-bén ha­zai beruházásokra 23 mil­liárd forint hitelt nyújtott. (Folytatás a 2. oldalon) Kvicinszkij a genfi tárgyalásokról ' Kedden megérkezett Genf- be az európai nukleáris fegy­verzet korlátozásáról folyó szovjet—ameri kai tárgyaláso­kon részt vevő szovjet kül­döttség. A delegáció vezető­je. Julij Kvicinszkij a genfi repülőtéren a következő nyi­latkozatot adta a sajtó szá­mára: ..A Szovjetunió küldöttsé­ge azzal a céllal érkezett Génibe, hogy folytassa a szovjet—amerikai tárgyaláso­kat az európai nukleáris fegyverzet korlátozásáról. Ez a problémakör egyre idősze­rűbben és élesebben vetődik fel. Attól a törekvéstől vezé­reltetve, hogy megkönnyítse és meggyorsítsa a megoldást, a Szovjetunió niesszeható, becsületes és építő javaslato­kat ismertetett, melyeket Ju- rij Andropov 1982. december 21-i beszámolójában terjesz­tett elő. A szovjet álláspont lehetőséget nyújt arra, hogy megállapodásra lehess« Jut­ni. . Ez a lehetőség , teljesen reális. Erről az egész világ tud. Hogy ezzel a lehetőséggel élnek-e majd, azt a tárgya­lások fogják megmutatni. Közeledik az idő. amikor vá­lasztani kell: vagy megálla­podás a nukleáris szemben­id lás szintjének csökkentését célzó közös lépésekről, vagy a fegyverkezési hajsza újabb szakasza.” Ülést tartott a Szakszervezetek megyei Tanácsa Mlketfás, termelés és feiietpeliüba Tegnap délelőtt Miskolcon ülést tartott a Szakszerveze­tek megyei Tanácsa. Monos Janos elnök köszöntötte a résztvevőket, majd ár. Ba­logh András, az SZMT tit­kára fűzött szóbeli kiegészí­tést a szakszervezetek 1982. évi gazdálkodást, termelést és terület politikai munkát se­gítő tevékenységéről szóló írásos tájékoztatóhoz, és az idei feladatokat megfogalma­zó javaslatokhoz. Elmondotta: az elmúlt év­ben a mérsékelt ütemű fej­lődés volt jellemző a borso­di üzemek többségére. A szerényebb növekedési ütem •nem jelentett eredményte­lenséget. hiszen a megye iparában sok területen növe­kedett a munka termelé­kenysége. Mindehhez hozzá­járult az is, hogy a megye szakszervezeti szervei és 'es­tükkel' kiemelt figyelmet for­dítottak a gazdaságpolitikai kérdésekre. A kollektív vé­lemények után kialakult vállalati tervek végrehajtá­sa során számos helyen ered­ményesen tárták fel a tar­talékokat. Mindezek mellett nem lehetünk elégedettek az anyag- és energiatakarékos­sággal, a fajlagos anyagfel­használással és az üzemek közötti kooperációs kapcso­latok minőségével. A továbbiakban szólt a szocialista munkaverseny megújításának feladatairól és az ú.iítómozgalom helyzeté­ről. Á szakszervezeti mozga­lom életszínvonal- és szociál­politikai tevékenységének elemzése után hangsúlyozta: a jövőben a szakszervezeti szervek, testületek,. a bizal­miak — a gazdaságpolitikai tevékenység niellett ■— még többet kell, hogy tegyenek a jó munkahelyi légkör érde­kében; többek között érdek­védelmi feladataik ellátásá­val. Ezután Jvrás László, a megyei tanács osztályvezető­je fűzött kiegészítést a me­gyei tanács idei költségveté­si és fejlesztési tervéhez, majd vita következett. Bunda Gusztáv arról be­szélt, hogy a Volán 3. szá­mú Vállalatánál az ötnapos munkahétre való áttérés so­rán milyen intézkedéseket tettek a személy- és áru- szállítás zavartalansága ér­dekében. Válóczi Elek az Ózdi Kohászati Üzemek dol­gozóinak az eredményesebb gazdálkodás érdekében tett erőfeszítéseiről beszélt. Di­aiéin/ Tibor az Északma­gyarországi Vegyiműveknél folyó gazdálkodásról és a vállalati tervezés kérdéseiről szólt. Veres Sándor a Borso­di Szénbányák dolgozóinak áldozatos munkájáról. Kiss Béla, a Társadalombiztosítá­si Igazgatóság megyei veze­tője a társadalombiztosítási juttatások múlt évi és idei mértékéről beszélt. A tanácskozáson felszólalt Gál László, a Szakszerveze­tek Országos Tanácsának fő­titkárhelyettese, aki elismerő szavakkal szólt a borsodi szakszervezeti szervek, bizal- /miák eredményes tevékeny­ségéről. Részletesen elemezte a népgazdaság egyensúlyi helyzetét és elért életszínvo­nalunk megőrzését célzó tö­rekvéseket. Egyebek között elmondotta: legfontosabb tar­talékunk és eszközünk a ter­melés hatékonyságának nö­velése. Ez magában foglalja a ráfordítások csökkentését, a minőség Javítását, belső (Folytatás a 2. oldalon) vízellátása Fóliában nehezen fogadták A falusi lakosság t 9 A TERVEK MEGVALÓSULTAK 9 JÓ ELŐKÉSZÍTÉS, GONDOS KIVITELEZÉS 9 VÁLTOZÁSOK A RICSEI KÖRZETBEN A falusi lakosság egészsé­ges ivóvízzel való ellátása Borsod megyében több terv­időszakra, sok-sok évre programot adó feladat. Ha figyelembe vesszük, hogy 1978-ban 172 település ivó­vizét minősítették közegész­ségügyileg veszélyesnek, már érzékelhető, milyen nagy erőfeszítéseket igényel e gondok megoldása. Addig i§, amíg lépésről lé­pésre csökkenteni lehet a vízellátás nehézségein, gyors megoldást követelt 163 köz­ség csecsemőinek „csomagolt vízzel” történő ellátása. Az edelényi vízműben létesített tasakoló üzem megbízható­an dolgozik, 1982. januárjá­tól már 158 településre ér­kezett jó ivóvíz a csecse­mőknek (egyéves korig).' Újabban Vajdácska, Nyíri és Kistokaj legfiatalabb lakói is így jutnak jó vízhez. Ugyanakkor hét településre már nem viszik ki a fóliába csomagolt vizet; egyévesnél „fiatalabb” -csecsemő már nem lévén. Az új szolgálta­tás elfogadtatása nem volt zökkenőmentes, de napjaink­ban már igényt tartanak a szülők a csecsemőket meg­illető egészséges ivóvízre. A gondos tervezés, a jó kivitelezői munka eredmé­nyeképpen Borsodban a ter­vezett vízművek el is ké­szültek, és ami korántsem közömbös, a tervezett ösz- szegen belül. Az elmúlt két év alatt számottevő változá­sok történtek. A VI. ötéves tervre készült vízműtársula­ti program 42 község mint­egy 60 000 lakójának vezeté­kes ivóvízzel való ellátását tartalmazta. Az utóbbi két évben elkészült a tokaji víz­műhöz csatlakozó bodrogke- resztúri és bodrogszegi el­osztó hálózat. Riese körzetében jelentős változások történtek: a he­lyi vízmű első ütemének megvalósításával nyolc köz­ség vízellátását oldották meg, köztük hat közegész­ségügyileg veszélyes ivóvíz­zel rendelkező községét. Ezekben az években ju­tott jó ivóvízhez Hollóháza, Arnót, Tiszapalkonya is. A fejlesztések összegzése során kiderül: két év alatt 19 tele­pülés kapott vezetékes ivó­vizet, így 24 ezerrel nőtt azok száma, akik egészséges ivóvízhez jutottak a borsodi falvakban. A számoknál maradva, ide kívánkozik még, hogy napjainkban meg­haladta a 200 ezret a , veze­tékes ivóvízzel ellátott falu­si lakosság száma, a vízhá­lózattal rendelkező községe­ké pedig 120 fölé emelke­dett. Az újabb vízműtársulások napjainkban 10 községben végeztetnek építkezést a jó vízellátás megteremtése ér­dekében, hat település viz- műtervei most készülnek, ugyanennyinek a terveit nemrég rendelték meg. Az elmúlt két év alatt a jó előkészítés, a színvonalas, alapos tervezés, az ÉVIZIG, (Folytatás a 2. oldalon) A drótgyár verseifte maradt... A December 4. Drótművek o kiegyensúlyozottan gazdálko­dó, s évek óta kiemelkedő termelési eredményeket fel­mutató gyárak sorába tarto­zik. Ez nagyrészt annak kő. szűnhető, hogy a Drótmüvek a piac igényeinek megfelelő ^ termékek gyártására rendez­kedett be. Ez az eredményes­ségben is megmutatkozik: a gyár elmúlt évi eredménye elérte a 340 millió forintot, az egy dolgozóra jutó terme­lési érték pedig meghaladta az 1,1 milliót. A nehéz fizi­kai munkát ma már gépek segítségével végzik. Kéglin­kön - amely a huzalmü gyár­egységben készült, kézi ve­zérlésű daruval cserélik a dróttekercseket. (A drótgvár- ról szóló Írásunk lapunk har­madik oldalán.) Hollóházi porcelánok sikere 1 Hazai és külföldi piacokon egyaránt ismert termékek a szép és változatos diszitéssel készült hol- ióházi porcelánok. A jobb belföldi ellátásért és a nyugati piacon való versenyképességért az el­múlt évben jelentős beiuházás kezdődött a Hollóházi Porcelángyárban. (Cikkünk az 5. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents