Észak-Magyarország, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-19 / 15. szám
7983. január 19., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Feketekrómozás, műanyag bevonat 1983 wriséfi eszlenJő az ELZETMien Termékeik felét külföldre viszik Számos bizonytalansági tényező nehezítette a gazdálkodást tavaly az ELZETT Művek Sátoraljaújhelyi Gyárában. Igaz, hogy a bázisévet túl tudták szárnyalni, ám a tervezettől tízmillió forinttal kevesebb termelési értéket állítottak elő. Ennek okairól, s a jelenlegi helyzetről beszélgetünk Szilágyi Lászlóval, a gyár igazgatójával. — 585 millió forint termelési értéket produkáltunk, jóllehet többre is képesek lettünk volna — jegyzi meg az. igazgató. — Sajnos, a többletnek nem volt piaci fedezete, raktárra pedig nem akartunk termelni. Tulajdonképpen a lemaradás egy ..hajszálon” múlott. Az üzletet egy külföldi céggel végül is megkötöttük, ám ennek értékben mérhető haszna már ebben az évben jelentkezik. A sok gond ellenére egy jó hírrel is szolgálhat gyárunk: nagyon jól alakult a tőkés export. A tervhez. képest 15 százalékkal volt több a kivitelünk: sikerült 217 millió forint értékű tőkés exportot realizálnunk. A szocialista piacokon is kedvezően alakultak üzletkötéseink: vállalásainkat november végére teljesítettük, sőt több helyre előszállításokat is végeztünk. — A háttér ismeretében kérdezzük: milyen változásokkal számolnál? az idén, hogvan kezdték az esztendőt? — Tizenhárom esztendeje folyamatosan üzemel három műszakban legfontosabb termelőkapacitásunk, a galvanizálóüzem. Jelenlegi állapota már nem ad garanciát a megnövekedett feladatok teljesítésére. Az évet így a gal- van i zál óüzem átépí lésével kellett kezdenünk, a rekonstrukció az első negyedév végéig tart. Oj, korszerű vezérlési rendszert alakítunk ki, s egyúttal korszerűsítjük a többi termelőberendezést is. A kapacitásbővítés mellett megteremtjük az úgynevezett feketekrómozás feltételeit, amelyben exportelképzelések is szerepet játszanak. Addig is termelnünk kell: ideiglenes galvanizálóüzemet építettünk, hogy a felújítást termeléskiesés nélkül valósíthassuk mes. Sok helyütt átcsoportosítottuk az embereket, s éves termelési programunkat is ennek megfelelően dolgoztuk ki. Az idén nagyobb termelésnöveléssel nem számolunk. viszont hatékonyabban, magasabb minőségi színien akarunk dolgozni. Nem titok. hogy olyan termékeket kívánunk gyártani, amelyek egyben nagyobb nyereséget is eredményeznek. Az első negyedévben továbbra is ké- 1 szilünk nagy biztonságú bejárat' garnitúrákat, s megkezdőik e termékek exportját is Folytatjuk a mágneszárak előállítását: a próba.szállítá- sokkal egyidejűleg felkészültünk a nagyobb tételű exportigények kielégítésére is. — Milyen újdonság várható az idén? •— Megkezdtük a korszerű génkocsiveretek gyártását — V A Z-kooperációban — a Volgái Autógyár számára — mondja Szilágyi László. — Két új típusú autóhoz szállítunk alkatrészeket. Emellett továbbra is gyártjuk az immár hagyományosnak mondható exporttermékeinket lOlée mindig keresett a külföldi piacokon n „Grácia” , zárcsalád, s igénylik a vevők a különböző biztonsági épület vereteket is. A vevők megtartása érdekében azonban tovább kell erősítenünk a szállítási fegyelmet: 1983- at minőség esztendővé kell avatnunk. A bizalom hiányára nem panaszkodhatunk: termelésünk felét az idén már az exportmunka adja. — Hogyan alakult a gyár termelési-kooperációs tevékenysége? — Tavalyelőtt kezdtük a kooperációs munkát. Jelenleg három mezőgazdasági termelőszövetkezettel folytatunk közös ipari tevékenységet. Az eddigi eredmények további kapcsolatteremtésre ösztönöznek. — Ritkán esik szó a gyár sajószentpéteri gyáregységéről. Egy kicsit mintha „mostohagyereke” lenne a nagyüzemnek ... — A sajószentpéteri gyáregység az ELZETT Művek műanyaggyártó bázisa — mondja az igazgató, majd hozzáfűzi: tény, hogy a többi gyárhoz viszonyítva eddig ott valóban mostohább körülmények között dolgoztak, mintegy háromszázötvenen. A helyzeten igyekszünk mielőbb változtatni: az év végére elkészült az új üzemorvosi rendelő, s felépítettünk egy új raktárt. Fokozatosain javítani kívánjuk az ott dolgozók élet- és munkakörülményeit. Két új technológiát telepítettünk oda tavaly. A gyáregységben már meg is kezdték a kísérleteket a műanyagpor-szóró berendezésekkel, amelyek lehetővé teszik szép színű, divatos épületveretek kialakítását. Az új módszerrel sokféle színvariációt nyerünk, jóval többet, mint a hagyományos kémiai eljárásokkal. Vállalkozási kedvnek nincsenek híján az ott dolgozók —' a telep intenzív fejlesztésében nagy fantáziát látunk. Ez év elejétől megyénk állattartással foglalkozó mezőgazdasági nagyüzemei, s a háztáji állattartók is egy új vállalat, a Debreceni Állattenyésztő .Vállalat sokoldalú segítségét, szolgáltatásait vehetik igén vbe az állattenyésztés színvonalának emelése érdekében. Több éves előkészítő munka után ugyanis országosan jelentős változások történtek — a színvonal-emelkedés érdekében — az állattenyésztés irányításában, felügyeletében. Valamennyi megyében megszűntek a korábban működött különböző felügyelőségek és állomások, s helyettük hat állattenyésztő vállalat alakult. Országrészünkben (Borsod, Hajdú és Szabol s megyékben) a takarmányozási és állattenyésztési felügyelőségek, a mesterséges megtermékenyítő főállomás és a lótenyésztési felügyelőség kirendeltsége ösz- szevonásából alakult meg három megyére kiterjedő hatáskörrel a Debreceni Állattenyésztő Vállalat. Ennek szervezeti felépítéséhez tartozik. hogy mindhárom megyében. így Borsod-Abaúj- Zemplén megyében is önálló állomása működik. MeTéesz munka kooperációban Az utóbbi években a sátoraljaújhelyi járási termelőszövetkezetek zárszámadási tételeiben is mindinkább növekvő összeggel szerepel az ipari, szolgáltatási tevékenység. A melléküzemági bevétel a legtöbb esetben eléri, sőt gyakran meghaladja a szövetkezet teljes termelési értékének 50 százalékát. Ez kétségkívül kedvező jelenség, hiszen az így szerzett jövedelem elősegíti magának az alaptevékenységnek, vagyis a mezőgazdasági termelésnek még korszerűbb, még eredményesebb végzését. A gondot az okozza, hogy az ipari, szolgáltatási munkát legtöbbször Zemplénen kívül: Miskolcon, Kazincbarcikán, vagy éppen Budapesten kénytelenek folytatni a téeszek, így dolgozóiknak általában a felét a téesz központjától távol kell foglalkoztatniuk. Ezzel együtt jár az ipari telephelyek szétszórtsága, ami jelentősen nehezíti a termelés, az anyag- és energiafelhasználás, a társadalmi tulajdon ellenőrzését. A járási-városi Népi Ellenőrzési Bizottság — fontossága miatt — szinte állandóan napirenden tartja a melléküzemági tevékenység kérdését. Szakemberei szorgalmazzák a téeszek vezetőségénél helyi ipari részlegek létrehozását, az ellenőrizhetőbb, hatékonyabb termelés és a falusi lakosság számára munkalehetőség teremtése érdekében. E tekintetben — az utóvizsgálatok során — örvendetes előrelépést ■ tapasztaltak mostanában a népi ellenőrök. Több termelő- szövetkezetben ugyanis megfogadták a tanácsot, és különböző helyi részlegeket hoztak létre. Különösen értékesnek bizonyult a téeszeknek nagyobb ipari üzemekkel kialakított kooperációs tevékenysége, ami azt jelenti, hogy a szövetkezeti gazdaságok bizonyos alkatrészeket, olykor késztermékeket készítenek a városi üzemek számára a téesz központjában, a helybeli lakosok foglalkoztatásával. Elismeréssel szóltak a népi ellenőrök főképp a karcsai Dózsa, a sárospataki Kossuth, a pálházi Rákóczi, a ricsei Üj Erő, az gyénkben egyelőre a régi felügyelőség helyén Miskolcon, hamarosan azonban szikszói székhellyel működik majd az önálló állomás, de a kiterjedt, főleg • kistermelői ügyfélforgalom miatt, egy miskolci képviseleti iroda fenntartását Is tervezik. Az állattenyésztés irányításában bekövetkezett változásokról, valamint az új vállalat feladatairól, célkitűzéseiről dr. Resli István igazgatótól és a borsodi önálló állomás vezetőjétől, Brcdács Bélától kértünk tájékoztatást. Elöljáróban annyit, hogy az országban létrehozott hat hasonló vállalat felügyeleti szerve a MÉM. amely mellett — több országos szervezet megszüntetésével, illetve összevonásával — létrehozták az Országos Állat- tenyésztési és Takarmányozási Minősítő Intézetet. Ez az intézet látja el a jövőben a hatósági tevékenységet, míg a vállalatoknak nem hatásági munka ellátása a fel- idatuk, hanem a termelőüzemek megbízásából, térítés ellenében szolgáltató tevékenységet végeznek. Országosan a debrecenihez hasonló hat vállalat egy budapesti Pamut és műszál — Ideállítanak kérem, kétkötetes munkakönyvvel a hónuk alatt. Aztán beállnak a gép mellé, majd három nap után fintorogva kopognak az ajtón: — itt meleg van, itt pihe van, itt dolgozni kell! — és leszámolnak. Nálunk a fluktuáció éves szinten 25 százalék körül mozog — mondja liencsei József, a Miskolci Pamutfonó gyárrészlegvezetője. — Így aztán, aki nem bírja a tempót, és persze dolgozni sem szeret, néhány napot, néhány hetet, a legjobb esetben néhány hónapot tölt nálunk. — De most beszéljünk azokról, akik itt vannak, akik bírják, akiket példaként szoktam emlegetni a korán „megfáradt” fiataloknak — folytatja Galambos József művezető. — Mert megérdemlik,' és mert ők vannak kevesebben ... Igaza van. Beszéljünk hát a pamutfonó „Szorgalom” nevű női brigádjáról. Pontosabban, beszéljenek ők magukról. És remélem, senki nem tartja megmosolyogni- valónak 28 éve viselt nevüket. — Rangidősként lettem brigádvezető, 28 éve itt dolgozom — kezdi Novak Jánosné. — Tizenegyen vagyunk, néhányan elmentek az évek során, majd jöttek újak. de pár év óta szilárdan áll a gárda. A legfiatalabb is tíz éve van közöttünk. A kártoló- és nyújtórészlegben vagyunk, itt történik az anyag tisztítása és szálra bontása, ami tovább kerül a nyújtóba, ahol a gépek egyén- letesitik, párhuzamosítják az elemi szálakat. Valahogy így foglalhatnám össze röviden, mit végzünk mi naponta, három műszakban, kilométerben kifejezett, igen szoros normában. A nyújtósok például egyszerre négy gépet is kezelnek, még félrenézni sincs idejük. Nem véletlen, hogy mi nem nyolc órában, hanem 480 percben gondolkodunk. Az utolsó percet is ki leéli használnunk, különben nincs 103 százalék (ennél többet egyébként ki sem fizetnek), nincs 4800—5000 forint a borítékban ... — Nemcsak a normát fejezhetjük ki kilométerben — folytatja Hegedűs Jánosné —. hanem a gépek körül egy műszak alatt megtett utat is. Ez körülbelül 13 kilomészékhelyű, közös vállalatot is létrehoz., a közös feladatok megoldására, koordinálására. Többek között ott lesz a spermabank, a számítógép- központ, ez koordinálja a kutatásokat, dolgozza ki az új módszereket, szervezi például a kiállításokat. A Debreceni Állattenyésztő Vállalatnak, illetve megyénkben működő állomásának alapvető tevékenységi körébe a szarvasmarha-, sertés-, juh-, ló- és kisállattenyésztéssel összefüggő szolgáltatások tartoznak. Ilyenek a különböző tenyésztési és termelés-ellenőrzési feladatok, a termékenyítőanyag-előállítás, az apaállat-biztosítás. a szaporodásbiológiai tanácsadás, a tenyészállat-forgalmazás, s a kistermelők portáiról a boriak, üszők értékesítése. Az állattenyésztésünkben a mennyiség bizonyos mérvű növekedése után fokozottan kell. hogy előtérbe kerüliön a minőség, a jobb genetikai képesség. Ez összefüggésben van azzal, hogy bizonyítani tudják az állat eredetét és magasabb termelőképességét. Ehhez, s ennek érdekében kívánnak az új vállalat szakemberei fokozott segít— dévalcl — olaszliszkai Gazdász Tsz ilyen jellegű tevékenységéről.1 tér, és nem sétálgatásból áll. Váltczások az állattenyésztés irányításaién Felügyelőségek és állomások helyett új vállalat — kilométerekben Porubjónszki Marta nyújtás a kártolóból kikerült szalag elemi szálait párhuzamositja a nyújtógépeken. Egyfolytában mozog közben a kéz, s újabban már a kannatologatás is a mi feladatunk, ami igen kellemetlen tevékenység, mert a görgők hamar elkopnak, s gyakran húzni-vonszolni kell oda- vissza naponta 96 kannát is. Nem véletlen, hogy egy „új- felvételisnek” estére jártányi ereje sincs, és sokan kidőlnek a sorból pár nap utón. Pedig bele lehet szokni... — Könnyebbedéit valamit a helyzetünk az ötnapos munkahét bevezetésével — veszi át a szót Porxibjánszlci Márta. — Bár gyakran dolgozunk szombaton és vasárnap is, de ezzel a rendelettel eltörölték a vasárnap délutáni műszakot. Ilyenkor leáll a pamutfonó, s a nők pihenhetnek otthon a családdal együtt. Ennek mindenki nagyon örült. És érdekes, még hosszú évek után is mennyire kizökken az ember pár nap alatt a melegből, zajból és szöszös levegőből. séget adni az állatállomány tartósan fejlődő genetikai képességének kibontakoztatásához. Szeretnék elérni és megvalósítani az állatok pontos azonosítását, valósághűen vezetni a tenyésztési nyilvántartásokat, származási lapokat, elősegíteni a fejlett állattenyésztést. Természetesen mindezt annak érdekében, hogy jövedelmezőbb legyen ez az ágazat. Nagyon sok tartalék van ugyanis a fajták genetikai képességének optimális kihasználásában. s ezt egyre inkább ki kell használni annak érdekében, hogy állati termékekből ne csak az egyre növekvő hazai szükségletet tudja kielégíteni mező- gazdaságunk. hanem több jusson exportra is. Az új vállalat vezetői arról is tájékoztattak, hogy ellátják a jövőben az alapvető tevékenységükkel kapcsolatos kutatási-fejlesztési feladatokat is. Már most is széles körű szolgáltatásaikat a jövőben minden olyan tevékenységgel bővíteni kívánják. melyet a területükön levő. velük szerződést kötött üzemek igényelnek, és amelyeknek személyi-tárgyi feltételeit meg tudják teremteni. A nagyüzemekkel kialakított kapcsolat mellett célkitűzéseik közé tartozik, hogy szolgáltatásaikkal a háztáji állatállomány színvonalának növelését is jelentősen elősegítsék. — A családtagok pedig — veti közbe mosolyogva No- vákné — még a mai napig is szóvá teszik, hogy szöszös kabáttal, „pihés” hajjal állítunk haza. Pedig ez ellen nincs védekezés, mint a zaj ellen a fülvatta és zajvédő kagyló. És nincs a 28. nyáron pedig a 35 fokos meleg ellen sem. Ezt viszont már megszoktuk. Túlságosan is. mert a legtöbb régóta itt dolgozó pamutfonós fázik, didereg normál hőmérsékleten; — A legnehezebb itt tartani az újakat a három műszak miatt — beszél a család és munkahely kapcsolatáról Anderkó Lajosné —, pedig ez hozza még a normán kívül a pénzt: és a maiaknak sokkal könnyebb a helyzetük az óvodák és bölcsődék mellett, mint a mi generációnknak. A legtöbb brigádtagnak nálunk két-há- rom gyereke van, s zömmel azt mondanák; a nagymama nevelte őket. Nem lehetett másképp. Nem volt gyes. a pénz viszont kellett, és erre itt egy szó panaszunk nem lehet. Erősen érződik, hogv „női cég” vagyunk. Egy orsózó vagy gyűrűsfonó nálunk többet keres, mint egy anyaghordozó vagy lakatos férfi. És sok a női vezetőnk. Az orsózóban például nő a művezető, pedig ez kifejezetten férfibeosztás, de még a technikus is annak számít, és női technikusunk is van néhány. Minden lehetőséget megkapunk a szakmai továbbképzéshez, például a textiltechnikumban való továbbtanuláshoz. és élnek is vele az asszonyok. Mi az egyetlen komolv vágya az asszonyoknak? Egyöntetű a válasz: — Megkaptuk a vasárnap délutánt. Rendben van. Nagyon jól jött. kellett. De milyen jó volna a vasárnap déleiét töket is a családdal tölteni ... ! De hát ez csak olyan álmodozás, nem is a vezetőinken múlik. Sokkal elérhetőbb óhaj lenne az. hogy ne csak a gyűrűs- és előfonó gépeknél dolgozók kapjanak korkedvezményt, hanem mi, kártolósok és nyújtósok is. Hiszen nem kevésbé nehéz ez a munka sem, és milyen jó volna pár évvel korábban megpihenni! Otthon, az unokákkal lenni... Keresztény Gabriella
