Észak-Magyarország, 1983. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-04 / 2. szám
1983. január 4., kedd ESZAK-MAGYARORSZAG 5 a Az új esztendő első heteiben készítik el 1983-ra szóló munkaterveiket a Hazafias Népfront, keretében működő fogyasztók megyei és helyi tanácsai, s ugyancsak akkor ölt végleges formát az országos tanács programja is. A Fogyasztók Országos Tanácsának érdeklődését felkeltették azok a vizsgálatok, ellenőrzések, amelyek arra utalnak, hogy a boltokban átlagosan minden negyedik vásárlót valamilyen sérelem ér. Elsősorban az élelmiszer-kereskedelemben tapasztalható gyakran súlycsonkítás, téves számolás, lejárt szavatosságú áru, udvariatlan hang, higiéniai hiányosság. Mennyiben igaz országos méretekben a fenti, elgondolkoztató arányszám ? Csupán a kereskedők terhére írhatók-e a hibák, vagy netán „részes” azokban többek között a csomagoló — kiszerelő —, a szállító vállalat is? Lehet-e „kiváló” vállalat az a kereskedelmi cég, amellyel elégedetlenek a vásárlók? Ilyen és hasonló kérdésekre kívánnak választ kapni az országos tanács tagjai az élelmiszer-kereskedelemben folytatandó átfogó tájékozódás alapján. Napjainkban különösképpen a figyelem előterében áll a termékek minősége. A fogyasztók különböző szintű tanácsai 1983-ban a tartós fogyasztási cikkek egy meghatározott körét vizsgálják felül, hogy megfelelnek-e a minőségi követelményeknek. A bútorral — amely most kimarad a sorból —, majd 1984-ben foglalkoznak, két év tapasztalatán lemérve: miként hasznosította a bútor- gyártás és -kereskedelem a vásárlók észrevételeit. Várhatóan az új esztendő második felében viszont egy friss keletű intézkedés hatását elemzik a fogyasztók tanácsai; az országos tanács mindenképpen. Január 1-től több nagy szolgáltató tröszt, például az AFIT, a GELKA üzemei kis — tanácsi — vállalatokként működnek tovább. Remélhetőleg, a lakosság megelégedésére. Hoey beváltják-e a hozzájuk fűzött reményeket, — erről kívánnak bizonyságot szerezni a társadalmi testületek. A piaci helyzetet elemzőértékelő szakemberek, a minőség, az áralkotás-ellenőr- zés specialistáinak, valamint a jog szakértőinek munka- csoportjai 1982 őszén jöttek létre. E szakértői bizottságok elsőrendű feladata: őrködni azon, hogy az országos tanács véleménye, megállapításai, javaslatai szakmai szempontból is megalapozottak legyenek, tekintettel arra. hogy a tanácsban kizárólag „egyszerű” vásárlók, fogyasztók működnek közre. Mindemellett a bizottságoknak saját munkaprogramja is van. A jogászok például azzal a gondolattal ' foglalkoznak, hogy közelebbről szemügyre veszik az áruszállítás joghézagait. Mert vannak ilyenek; gyakorta bíróságokig jutó viták tárgya például a gyártótól a kereskedőig vivő úton — „valahol” megsérült termékek sorsa, illetve a felelősség kérdése. Hiányos és pontatlan szerződésekre utalnak a vállalatok közötti utólagos viták. Nemkülönben elemzést érdemelnének az úgynevezett blanketta-szerződések. amelyekből szinte naponta az ügyfél kezébe nyomnak egyet a szolgáltató vállalatok, például vállalási 4ap formájában. Mi van a hátoldalukon, ezt a legritkább esetben tanulmányozza át az állampolgár, s ebből bizony néha hátránya származik. Egyenlő jogokat és kötelességeket tartalmaznak-e ezek az iratok — az elképzelések szerint megvizsgálják ezt a szakemberek. A fogyasztók tanácsai fennállásuk második évébe lépnek 1983-ban. a Hazafias Népfront Országos Tanácsánál úgy ítélik meg, hogy a fogyasztói tanácsok sikeresen rajtoltak. Kialakult országos hálózatuk. Létrejötték a társadalmi testületek minden megyében, valamennyi városunkban és tíz számottevő vonzáskörzetű nagyközségben. A városi fogyasztói tanácsok a környező települések képviselőit is bevonják munkájukba. A testületek évente háromszor, négyszer üléseznek, megvitatnak közérdekű lémákat. Rendkívül nagy érdeklődést váltottak ki. a lakosság körében a fogyasztói fórumok, s az érdeklődésre éppfen ezekben a hetekben i.s i Jegyzet Essen, ne essen? Mit tesz az ember, ha esik az eső? Kinyitja az esernyőjét. De mit tesz akkor, ha az eső a lakásában esik? Ír egy levelet a lakásszövetkezetnek, amelyben kéri (sürgeti, követeli), hogy javítsák meg a háztetőt, tegyék rendbe áz új korában sem tökéletes tetőszigetelést! Egy rövid ideig aztán naivan reménykedik. Reménykedik abban, hogy megjavítják a tetőt, később már Csak abban, hogy eláll az eső. Ez utóbbi meg is szokott történni. Hál’ istennek! Az első levelet aztán követi a második (mert az ember javíthatatlan álmodozó, megrögzött romantikus), majd a harmadik. Mondanom se kell, hiába. De az emberiségbe vetett hitében megingathatatlan lakó továbbra sem tesz le a világ, vagyis a tető megjavításáról: személyes tiszteletét teszi a lakásszövetkezetben, ahol is az ügyintézők (ügy- nemintézők?!) már mély ismeretekre tettek szert a panaszos szépirodalmi stílusát illetően. De változni nem változik semmi. Hetek, hónapok múlnak. Évek ringa- nak el az időben, közben esik az eső. beázik a ház: •i falon oenAszfoltok, hólva- ■’os tanáta. És a csaozott lel- ' ű. még mindig reménykedő lakó. Persze ő nem a fa- ,-'n: a plafonon! De még nincs veszve semmi! A lakó. aki gyerekkorában hittanra járt és elsőáldozó is volt, lelke mélyén még hisz a csodákban. A szentekben és a prófétákban. Szent Péterhez fordul hát. Hozzá fohászkodik, hogy ne essen az eső. Nem kívánta ingyen: erre a célra a családi tanács heti húsz forintot szavazott meg, amelyet vasárnaponként csúsztattak a perselybe. Havi nyolcvan forint csúszópénz nem is olyan sok,, ha meggondoljuk, hogy a lakásszövetkezetnek „csúsztatott” havi összeg annak több mint négyszeresére rúgott. És Szent Péter jóindulattal viseltetett iránta: azon a nyáron alig esett az eső, nem kellett beázástól tartania. Hogy a mezőgazdaságnak az a csapadékszegény esztendő sok problémát okozott? Hát istenem, semmi sem lehet tökéletes! De megoldás, legalábbis a lakó szerint, van: a mező- gazdaság illetékesei csináltassák meg a beázó tetőt, és ő akkor — erre becsületszavát adja — nem fordul többé Szent Péterhez! Felőle akkor eshet az eső. Sőt. ha kérik tőle. esőért fohászkodik majd, aranyat érő esőért. Fecske Csaba rl | ■ rr r találni számos példát. Sok helyütt összekötik a falugyűléseket e fórumokkal, hogy az alapellátásról részletesebben is szót, válthasson a lakosság, a kereskedelmi, szolgáltató vállalatok, szövetkezetek vezetőivel, képviselőivel. A kérdésekre, panaszokra, a javaslatokra helyben választ kapnak. A fogyasztói fórumokon elhangzottakat ugyanis minden esetben jegyzőkönyvben rögzítik, a fogyasztók tanácsa nyomon követi az intézkedéseket. Az olyan panaszok, javaslatok, amelyek általánosabb érvényűek, s netán központi intézkedést. igényelhetnek, eljutnak egészen a Fogyasztók Országos Tanácsáig. S onnan tovább, az illetékesekhez. 1982 tapasztalatai alapján tehát várható, hogy 1983-ban általánossá válnak a fogyasztók fórumai, s a forma sokrétűbb, gazdagabb tartalommal telik meg. A tanácsokkal, népi ellenőrökkel, kereskedelmi felügyelőkkel, a szak- szervezeti társadalmi ellenőrző hálózattal együttműködnek. A fórumokon elhangzó érdemi panaszokat például közérdekű bejelentésnek tekintik. s annak megfelelően kezelik . A jövőben várhatóan mindinkább felismerik a fogyasztói fórumok jelentőségét a vállalatok, a termelő vállalatok is. miként erre is volt jó néhány példa 1982-ben. Szombathelyen például úgy vették bonckés alá az oly gyakran emlegetett bútor- gyártását, -kereskedelmet, hogy egyben bútor- és lakástextil-bemutatót is rendeztek, a gyártó vállalatok közreműködésével. A helyi illetőségű LATEX el is határozta, hogy bemutatótermet nyit a dunántúli városban és folyamatosan igényli, kéri a vásárlók őszinte véleményét. Zalaegerszegen a Kanizsa Bútorgyár kért és kapott kendőzetlen véleményt termékeiről, a vásárlóktól. Az ország másik végén, Hajdú- Bihar megyében, Debrecenben a lakáskarbantartás, és ezen belül is elsősorban a magánház-karbantartás helyzete váltott ki érdeklődést. A fórumon — amelyen jelen voltak a „karbantartók” is — kiderült, e nem kis feladat azon a vidéken mintegy 80 százalékban a kisiparosokra hárul, a vállalatok, szövetkezetek nem érdekeltek az apró-cseprő munkákban. Egy bizonyos határon túl azonban a kisiparosok sem, a jelenlegi adózási rendszer ugyanis ellenük „dolgozik”. Az itt s számos más fórumon elhangzott hasonló vélemények alapján tervezi most a Fogyasztók Országos Tanácsa, hogy a Pénzügyminisztérium figyelmébe ajánlja ezt a problémát. Általában — a fogyasztók tanácsai 1983-ban szélesebb ablakot kívánnak nyitni az iparra. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa úgy vélekedik: a fogyasztói érdekvédelmet egy lépéssel előbbre kell kezdeni, az iparban, s ott is a mérce a — minőség. Szúrópróbaszerűen és tájékozódásképpen e fogyasztói tanácsok már szerezték ismereteket például arról, hogy a minőségellenőrző intézetekben kimutatható: mely üzemek termékeire ismétlődnek évről évre a panaszok. Miért? S miért kifogástalanok a más üzemek termékei? Lehetséges, hogy’ 1983-ban az előbbieket néven is nevezik a fogyasztók tanácsai. D. G. Edelény és környékének tej- és tejtermék-ellátását biztosítja a helyi „Alkotmány” nevet viselő Mgtsz tejüzeme. Képünkön: csomagolják a tasakos tejet. Fotó: Laczá József t l i I I ( i i Jogászunk válaszol MIT JELENT A LAKÁSTAIÍARÉKOSSAGI BETÉT? — erről érdeklődik F. Z. miskolci olvasónk. A pénzügyminiszternek a közelmúltban megjelent rendeleté szerint a lakosság részére 1983. január l-től az OTP-nél és a takarékszövetkezeteknél újfajta lakástakarékossági betétet lehet nyitni. Lakástakarékossági betét szerződést köthet természetes szentély, de jogi személy is, mint például munkáltató vállalat, vagy szövetkezet a nála munka- vagy tagsági viszonyban levő dolgozója javára. A jogszabály szerint a szerződésben a betételhelyező vállalja, hogy saját maga vagy az általa megnevezett kedvezményezett személy (gyermek, unoka, stb.) javára meghatározott takarékos- sági időtartamon de legalább három éven át. százzal végződő összeget, de évenként legalább 6Ö00 Ft-ot. havi azonos részletekben, vagy évente egy összegben, betétbe helyezd A betétet lehet összeg vagy időtartam szempontjából növelni, de abból részösszeget kivenni nem lehet. A betét évi 5%-kal kamatozik. A legalább öt. éven át folytatott takarékosság esetén a betétes a betét után kamaton felül évi í%, legalább tízévi takarékosság után pedig a kamaton felül évi 2% prémiumra jogosult.. Milyen kedvezmények járnak az újfajta betét után? Ha a betétes a betétet lakással összefüggő olyan célra (építés, vásárlás stb.) használja fel, amelyhez kedvezményes kamatozású hosszú lejáratú kölcsönt kaphat, akkor a lakás takarékossági betét felhasználása mellett, annak felvételétől számított három éven belül jogosult a takarékossági időtartamtól függően legmagasabb építés jellegű állami kölcsönökre: 10 vágj’ 20° o-kal növelt külön kölcsön igénj’bevételére. Ha a betétes a betétet nem lakással összefüggő célra hasz- nálja fel. a kamat és a prémium a betétest altkor is megilleti. Részletesebb felvilágosítást a konkrét ügyben az OTPYeszéíyes útszakasz Az elmúlt év október 6- án hasonló címmel jegyzet jelent meg lapunkban a megyeszékhely Miskolc, e képen is látható rövid útszakaszáról. a Vándor Sándor utcának a belvárosi Csemege ABC melletti részéről. E derékszög alakú 250—300 méter hosszú útszakasz — egj’ik oldalról a nagy forgalmú ABC, másik oldalról a tavasztól késő őszig ugj’ancsak telített játszótér határolja — tere a kétoldali parkolásnak, járda hiányában a gj'alogos közlekedésnek, valamint — sebességkorlátozás nélkül — a kétirányú gépkocsiforgalomnak. Az utca melletti pa- nelházban lakók, illetve az ABC-ben rendszeresen vásárlók a gj’alogos közlekedés biztonsága érdekében, és elsősorban a téren játszó gyerekek védelméért e kétirányú forgalom módosítását, de mindenképpen a sebesség- korlátozást kérik. Ezt fejtegette — megoldási javaslatokkal kiegészítve — az idézett cikk, amel.yre azonban az illetékesek — sem pozitív. sem negatív értelemben — azóta sem válaszoltak. Következésképp az úttest forgalmában sem történt azóta semmi változás. Most azzal a szándékkal mellékelünk fotót is (az egj’ik. mindig kisebb forgalmú délelőttön készült), hogj’ talán ígj’ reagálásra „késztetjük” az illetékeseket. (ha—fi) Uj évi kenyér Inkább a megszokás, semmint az éhség hajtott az új év első munkanapján az élelmiszerboltba, kenyérért. A lcarácsonj’i, szilveszteri eszem- iszom után a gyomor legked- j’ezőbben az éhkoppra válaszol, mégis úgy van rendjén. ha kenyér mindig van a háznál. Az éhes, no.meg a'jólla- kott ember nem válogat, találomra csúsztattam hát kezem a kenj’erek közé. A meglepetés otthon következett. A papírból ropogós, pirosra sült, fénj’es héjú, kívánatos vekni gurult elő. A kíváncsiság szegette meg velem, de hogy mi volt, ami kis számú, jóllakott Családomnak a vekni eltüntetésében estig segített, erre már jóval nehezebb lenne választ találni. Ha azt írom, kalácshoz hasonlított, nem mondok igazat. (A kalácsot nem is igen kedvelem.) Lágynak sem nevezhetném, hiszen ez a jelző inkább a dagasztóteknö- ben pihenő nyers tésztát illeti. Fogalmam sincs, mi lehetett az új évi kenyér titka, éppúgy, mint ahogy nem adja titkát egy korty jó ízű forrásvíz, egy szippantás erdei levegő. Ám az ügyes kezű pékmesterekre kiváncsi volnék, ugyan melj’ik gyár- ban teszik dolguk. De a ke- nj’érről a címke ezúttal szemérmesen lemaradt. (A nj’ú- lós, ragadós vekniken bezzeg néhanap fél tucat címke is fellelhető.) Azzal sem vigasztalhatom magam, ezentúl csak ugyanabba a boltba járok, lévén Üjdiósgyőr ÁBC-áruháza lakásomtól túlontúl messze. Marad az újévi kívánság: az esztendő hátralevő háromszázhatvan napján minden vásárló hasonló kenyeret leljen valamennyi üzletben. (csendes) fiókok és takarékszövetkezetek központjai és kirendeltségei adnak. » A MUNKAVÉDELEMRŐL A KISIPARBAN Napjainkban mind többen dolgoznak kisiparosok alkalmazásában, ezért fontos tudni, hogy a munkavédelemről szóló jogszabály a most kiadott ipari miniszteri rendelettel együtt érvényes a kisiparosra. valamint a kisiparos által foglalkoztatott alkalmazottra (bedolgozóra), szakmunkástanulóra és a kisiparos segítő családtagjára. A jogszabály szerint a kisiparosnak munkavédelmi vizsgát kell tenni a rendelet mellékletében meghatározott veszélyes és átlagosan .veszélyes kisiparosi jegyzék szerint. Pl.: az asztalos, az ács-állványozó, autószerelő és kőműves stb. kisiparosnak akkor is. ha nincs alkalmazottja: a bádogos, a gumi javító. a kovács, a vízvezetékszerelő stb. kisiparosnak pedig akkor, ha alkalmazottat, vagy szakmunkástanulót foglalkoztat. A vizsgát 5 évenként meg kell ismételni, majd egj’es szakmákban évenként, más. szakmákban 3 évenként köteles a KIOSZ által szervezett munkavédelmi oktatáson részt venni. A kisiparosnak a vizsga során számot kell adnia az alapvető munkavédelmi jogszabályokban foglalt rendelkezésekről és a kötelező szabvánj’okról. A jogszabály kötelezően előírja a többek között, hogj’ a dolgozót munkába álláskor munkavédelmi oktatásban kell részesíteni, amit a jelentős változás esetén, de legalább évenként meg kell ismételni. A kisiparos a többek között gondoskodni köteles a munkavédelmi ellenőrzésről és a feltárt hiánj’osságok megszüntetéséről: az alkoholtól befolyásolt állapotban történő munkavégzés megakadá- lvozásáról; a gyakorlati képzésben részt vevő vágj’ munkát) végző tanuló egészségének és testi épségének .védelméről stb. A kisiparos köteles gondoskodni arról, hogj’ saját maga. illetve sz általa fog- lalkortsttott dolgozó az <*’ő- írt egyéni védőfelszerelések, védőeszközök rendeltetésszerű használata mellett végezze munkáiét. A kisinnros kötelessége az e«vóni védő- felszerelések. védőitalok és védőkenőcsök, valamint tisztálkodószerek beszerzése és juttatása. Dr. Sass Tibor
