Észak-Magyarország, 1982. december (38. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-12 / 292. szám

1982. december 12., vasárnap ÉSZAK-MAGYÁRORSZAG 5 Párttaggá nevelés és sjíiiis A KISZ Miskolc járási Bizottságánál A KISZ egyik fontos fel­adata, hogy utánpótlást ne­veljen a párt számára, amely egyúttal azt is jelenti, hogy a fiatalok párttagfelvételé­hez szükséges két ajánló kö­zül az egyik lehet a KISZ- szervezet. Gyakorlattá vált már ez a miskolci járás te­rületén is. ahol a párttagok 57 százaléka a KlSZ-szerve- zetekből kerül ki. A párt­taggá nevelés és az ajánlás nagy felelősséggel jár. ezért a KISZ-szervezetekben idő­ről időre áttekintik, felül­vizsgálják az utánpótlást biz­tosító tevékenységet. Ezt tet­ték legutóbb a KISZ Mis­kolc járási Bizottságán is. A KlSZ-en belüli pártépí­tő munka sajátos feladatait egy 1976-ban megtárgyalt és elfogadott intézkedési terv tartalmazza. Természetesen a téma azóta is napirenden van, hiszen nem kampány­feladat megvalósításáról van szó. Az áttekintés során meg­állapították : fejlődött a KISZ nevelő, ajánló tevé­kenysége. A járás területén eredményes módszernek bizonyult hogy a pártalap- szervezetek egy-egy KISZ- tag felvételekor minden al­kalommal kikérik és figye­lembe veszik a KlSZ-alap- szervezetek véleményét. Ez segíti a tervszerűséget, és nö­veli a KISZ ajánlásainak, véleménynyilvánításainak ér­tékét A felvétel alapvető mércéjévé vált, hogy a fia­tal aktív tagja-e az ifjúsági szövetségnek, és milyen fel­adatokat vállal a mozgalom­ban. Kedvező a KISZ-tagok aránya a pártszervezetek ha­táskörébe tartozó vezetői te­rületeken is. noha gondot je­lent az alapszervezeti KISZ- titkárok személyének gyors cserélődése. Ennek oka az, hogy a járáshoz tartozó, köz­vetlen irányítású KlSZ-alap- szervezetek negyven százalé­kánál a titkár középiskolás, /tehát 18 éven aluli. Az isko­lák befejezése után. amikor már a munkahelyi alapszer­vezetekhez tartoznak, leg­többször kikerülnek a járási KISZ-bizottság hatásköre alól. Tehát az utánpótlás, a párttaggá nevelés szempont­jából a lakóhelyileg. illetőleg munkahelyileg a járáshoz tartozó fiatalokra kell össz­pontosítani a nagyobb figyel­met. Meglehetősen sokakat érint ez az inari üzemeknél, hiszen az itt dolgozó har­minc éven aluli fiatalok hat­van százalékát ajánlják a pártba a KISZ-esek. Az eredmények számbavé­telekor megfogalmazódtak az elkövetkezendő időszak fel­adatai is a KISZ járási bi­zottságánál. Egygbek között célul tűzték, hogy a KISZ- szervezetek köréből kikerülő párttagok számát az eddigi 57 százalékról 66 százalékra növelik. Nagyobb figyelmet fordítanak a munkásfiatalok nevelésére, a konkrét felada­tok meghatározására, és nem utolsósorban arra, hogy a szövetség tagjai alaposabban megismerkedjenek a párt­munka sajátosságaival, va­lamint a párttagokkal szem­beni követelményekkel. Lépcsőház - ablak nélkül ' Ügy indult, hogy egy hét­emeletes miskolci bérház felújítása rekordidő alatt ké­szül el. S úgy „lett”, hogy e napokban ritkán tapasztal­ható pazarlás és szervezet­lenség szemtanúi az épület­ben lakók és az arra járók. Az előbbiek sajnos, szenve­dő alanyok is, mert ahogy múlnak a napok, egyre in­kább fáznak. A Körösi Cso­rna Sándor út 3-as számú házáról van szó! Októberben úgy látszott, hogy a Miskolci Építőipari Vállalat dolgozói, ahogy mondani szokás: „napok alatt megeszik az egész épületet”. Dolgoztak: rakták az áll­ványt, verték a vakolatot, ragasztották a szigetelésként alkalmazott hungarocell la­pokat. Ment a munka, mint a karikacsapás. Azután egy­szerre csak megváltozott a tempó. — Nincs ragasztó — mond­ták a munkások. S alig pe­pecselhettek valamit. De ahogy két-három hét késés­sel az import-massza meg­érkezett, újra nekilendültek. Szép lett a külső fal, fehé­ren barna csíkosak az ab­lakkeretek. Néhány festő ne­kiesett a tágas lépcsőháznak, s alapozás után négyszer is fröcskölték szépre. ízléses­re. Becsülettel dolgoztak Azután egyszerre csak né­hány ember nekiesett a szé­les lépcsőház fémvázas abla­kait kalapáccsal beverni, a stabil vaskereteket kiemelni. Volt ott csörgés, csattogás, vésés, por — a por persze, lepte a frissen festett és meg­dolgozott falakat — Ezt miért kell csinálni? — kérdezték a meglepett la­kók. — Ezt mi sem értjük — mondták a dolgozók. Tiszta pazarlás. Az előző épületben maradt a régi keret, ez is megélt volna még ötven évet! Tény, hogy amit elkezd­tek, be is fejezték. Nyolc darab, egyenként tizenkét négyzetméteres, komplett, csi­nos vaskeret és körülbelül 70—80 négyzetméternyi táb­laüveg esett a „ki tudja, miért” intézkedés áldozatául és a többi 1 Mert tovább is van! Az új kereteket berakták, lefestették, azonban — nincs üveg! Bizony, nincs...! Ami volt. kiverték, ami helyébe kellene, nincs. S az üveg he­lyett jött a hideg. Az sem várhat, elvégre december kö­zepe felé haladunk. Adott elég időt az építőknek, hogv elkészüljenek. Csakhogy idő volt, de szervezettség és jó­zan megfontolás aligha! Így azután a nyolc épületszint lépcsőháza hideg, különösen az alsóbb szinteken fáznak a lakók. Igaz, most már tet­tek valamit az építők: fólia­lepellel borították be a lép­csőházat, tetőtől talpig./ De ez persze, csak annyi, mint... Szóval, sok hason­latot lehetne mondani. De egyet ki kell mondani: az említett ház felújításánál ta­pasztalható visszásságokat, anyagpazarlást, szervezetlen­séget nem szabad megenged­ni. Sem az építőiparban, sem más helyeken .. .1 Barcsa Sándor Kevés az ivóvíz minden évszakban. Cipelni kell A jövő fervezgetése. A fiatalok többsége jó alapokkal indul, hogy szakmát főzéshez, mosáshoz. tanuljon. őrzőként magasodik a ® jellegzetes bükki kat­lan zugaiban kanyar­gó kisgyőri utcák fölé a Kő- lyuk-Galya 720 méter ma­gas csúcsa. Igazán kiépített jó út nem vezet innen to­vább, a község fölé tornyp- sodó hegyeket mindenfelé erdő borítja': érett tölgye­sek, szép bükkerdők, gyer­tyánosok, a vékonyka, hegy­re futó szőlősorok mellett pedig csalitosok. , Itt régen sem csupán a módosabb és a szegényesebb porták megkülönböztetésé­ért nevezték el a dombos terepen kígyózó házsorok egyikét alvégnek, a másikat felvégnek, hiszen a legala­csonyabban fekvő utcák 100, a legmagasabban húzó­dok 500 méter magasan épültek. Kisgyőr, a megye egyik legősibb települése — erre utalnak a bronzkori leletek is — története során soha­sem kényeztette el lakóit. Itt több a csapadék, mint az Alföldön, mégis nagyon ke­vés az ivóvíz. Amikor a nap­közi, az iskola ellátása is ve­szélybe kerül, tartálykocsi­ban hozzák a jó minőségű vizet Miskolcról. Évszázado­kon át nehéz életet kény- szerített az itt élőkre a nyo­masztó földínség is. Minden tenyérnyi területet úgy kel­lett elvenni a hegyektől, a köves talajú erdőkből. (Egy- egy régi szőlősgazda földje végén öt-hat házhoz elegen­dő kőhalom áll.) A viszony­lag könnyen kitermelhető kő és pala, a rengeteg er­dők közelsége ugyanakkor minden korban könnyített a letelepedés gondjain. A látványosságban gaz- ‘ dag, de természeti értékeit tekintve szegény környezet találékonyságra, szorgalom­ra szorította a lakosságot BEJÁRÓK, P1ACOZÓK Kevés a munkalehetőség helyben, ezért az alig több mint másfél ezres lélekszá­mú Kisgyőrből naponta 656- an ülnek autóbuszra, hogy elérjék a műszakkezdést az LKM, a DIGÉP, a HCM üze­meiben. Ennek a kezdete a századfordulóig nyomon kö­vethető: gyalog jártak be a vasgyárba, de a húsz kilo­méteres távolság miatt nem Csomcgolópapir-li'ijtogatás a tsz melléküzemében vállalták az utat minden­nap. A barakkok közös tűz­helyén főztek maguknak a tarisznyában magukkal vitt krumpliból, szárított tésztá­ból valamit, majd mindig ugyanazt. Az aqtóbuszjára- tok 1950 óta lecsökkentették a munkába járás idejét, így a műszakok után sokan te­vékenykednek otthon, a háztáji gazdaságban. ■ A keresetele kiegészítésé­nek egy régebbi módja sem veszett ki, a kisgyöriek szí­vesen piacoznak az erdők alján termett hóvirággal, gyöngyvirággal. Mivel a ko­rai és a késői fagyok is el­kerülik e völgyet, a házak körül gazdag krizantómker- teket telepítettek. A virág ára jól jön mindegyik csa­lád keresetéhez. Nem tette önzővé a nehe­zebb megélhetés az itt élő­ket, szívesen áldoznak ide-, jükből, erejükből közösségi célokra is. Olyannyira, hogy egymást követően több év­ben is az elsők között vol­tak a társadalmi munka ér­tékelésekor. (A tavalyi má­sodik helyezéssel járó fél­millió forintot a vízhálózat, a vízellátás bővítési tervei­nek megrendelésére fordí­tották.) Iskolabővítés, napköziépí­tés, út és járda létesítése jelzi a tervezett programok megvalósítását. NEM MARADT A KAPTAFÁNÁL Kovács Károly kisgyőri tánácselnök Varga Lajosék- hoz kísér bennünket, majd Ceglédi Imre portájára, ahol a háztájiban korszerű állat­tartásra rendezkedtek be. Ceglédieknél mindenki az udvaron, a legkisebbtől, a legidősebb családtagokig valamennyien munkában. Disznóvágáskor a böllér, Bihari Lajos szavára figyel­nek, akinek gondja van ar­ra, hogyan fő a hurkának való, milyen fűszerek kerül­nek a töltelékekbe. Közben körbejár a pohár, a demi- zson. Bihari éjszakás mű­szakból tért haza, a kohá­szatban hengerész, de a böl- lérkedésről sem tud lemon­dani. Jurecskó László, az iskola igazgatója mondja: — Ha alaposabban szét­nézünk Kisgyőrben, főként olyan családokhoz kopog­tathatunk be, ahol a család­fők egyaránt jól értenek a szőlő műveléséhez, az állat­tartáshoz, ugyanakkor vá­lasztott szakmájukban is helytállnak az ipari munka­helyeken. Gonddal átfestett, megha­tározhatatlan korú traktor közelít, dübörgésének zajá­tól félbemarad a beszélge­tés. Csak akkor folytatjuk, most már hármasban, ami­kor Horváth János nyugdí­jas leszáll a gép nyergéből. — Harmincezerért vettem, jóformán alkatrészként ezt az öreg traktort, és használ­ható gépet varázsoltunk be­lőle a fiammal. Most társa­dalmi munkában viszem a salakot az útjavításhoz... Horváth János nyugdíjas már, egész életét javításra szoruló cipők fölé görnyed­ve töltötte el. . Most, hogy már- kevesen fordulnak suszterhoz, otthagyta a kaptafát, traktorral könnyít háztáji munkáján. A helyi foglalkoztatásnak egyelőre a harsányi terme­lőszövetkezet csomagolópa- pír-hajtogató üzeme és a kerámiaüzem vetette meg az alapjait. Bővítésük, kor­szerűsítésük, vagy újabb üzemele, részlegek telepítése új irányt adhatna a telepü­lés jövőjének. A bejárók életmódja ugyanis nem irigylésre méltó, és gondjai­kat újabban a megemelke­dett utazási költségek is ne­hezítik. Akinek egyelőre nem akadt helyben munka, többnyire minden szakké­pesítést nélkülöző elfoglalt­ságot vállalna. Gyerekeik azonban már más jövőt ter­vezgetnek maguknak: szak­mát tanulnak, hogy szüleik­hez hasonlóan, vagy még jobban megvethessék lábu­kat, itt, a Bükk szépséges, sokat ígérő völgyében. Nagy József Ebédidőben a napköziben Disznóvágáskor körbejár a demizson —J

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents