Észak-Magyarország, 1982. december (38. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-11 / 291. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 19S2. december ti., szombot Öntudat, kulturáltság, szigor Mondja egy bérházi lakó, hogy náluk a minap eliúnt a liftből a világítóberende­zés, izzóval, armatúrával, opál borítóval együtt. Vala­ki akkurátusán leszerelte, már nem is először. Vajon mire használhatja? Lakás­ban használhatatlan, a MÉH se nagyon ad érte valamit. Miért kellett hát akkor le­szerelnie? Bizonyára csak azért, amiért egy másik va­laki, vagy éppen ugyanaz az ismeretlen lecsavarozgatta a kapu -nyitására Szolgáló ön­tött szerelvényt, amit színién nem. lehet sehol semmire használni, s ez sem ér sokat a MBH-néi. (Ezt azóta meg­csinálták!) Legfeljebb a lob­bi lak íj bosszantására csi­nálhatta az, ismeretlen: A lepcsőház tizenegy szintes, minden szinten három, ösz- szesen harminchárom lakás, száznál több lakóval. Ám a lakók edzettek, sok mindent megértek a házban,, akár más házak lakói, s már nem is bosszankodnak, már meg­szokták az értő embereket, a levélládák feltörött, a lift rongálóit, a szemetel őket. örülnek, hogy a lakásuk pa­nelfalai még a helyükön varrnak __ Legfeljebb az ön­t udatra gondolnak. öntudat! Erre a szóra, il­letve fogalomra igen sokszor hivatkoztunk és hivatkozunk. Mindenesetre a kelleténél többször. És nemcsak hivat­koztunk, hanem jóval többet is rábíztunk, mint lehetett volna. Nem olyasmire- aka­rok hivatkozni, mint az öt­venes évek elejének divatos felirata a fodrásznál, meg egyéb borravalós helyeken, amely szerint „öntudatos dolgozó borravalót nem fo­gad, él”, meg „ne sértse meg dől gozóin kát borravalóval”, a dolgozók viszont inkább az öntudatról mondtak le, mint a borravalóról, s hagynák ma­gukat megsérteni. Sokkal in­kább olyanra gondolok, hogy az öntudatra való hivatko­zás mindig megelőzte a tény­leges állapotot, társadalmi és állami szerveink többet és többször hagyatkoztak az öntudatra, mintsem annak össztársadalmi foka ás kul­túrál tsági töltete ezt indo­kolta volna. Hamarabb szűn­tek meg erre hivatkozva bi­zonyos felügyeleti cselekvé­sek, jogszabályon alapuló in­tézkedések és intézmények, mintsem a jól értelmezett öntudat jelentkezett volna társadalmi méretekben, Je­lentkezett helyette egyfajta torzulás: csak a követel ol­dalt kezdték ismergetni igen sokan, a tartozik feliratút már nem; más szóval jogo­kat . ismertek meg csak, de kötelességeket nem. A jo­gok és. kötelességek arányos ismerete pedig a kulturált­ság függvénye, egy olyan műveltségi fokot feltételez, ami nélkül öntudatról be­szélni fikció. Aki csak akkor nem vág át tilosban az úttesten, ami­kor rendőrt lát a közelben; aki fittyet, hány a társadal­mi együttélés írott és íratlan szabályainak, ha nincs a kö­zelben ellenőrző hatósági kö­zeg; aki öntörvényei szerint próbál élni és csak jogaira hivatkozik, nem öntudatos ember. Aki öntudatos, az tisztában van jogainak, le­hetőségeinek korlátáival is. Az öntudat nem felfújt hó­lyagot idéző, büszkeséget,, ön­teltséget jelent, hanem a kulturált ember önismereté­nek olyan állapotát, szintjét, amelyen az egyén maga jo­gait és kötelességeit jól is­merve él, s életvitelében e két tényező a legfontosabb meghatározó. Amíg nincs meg össztársadalmi szinten az a kulturáltsági fok, ame­lyen mindez már evidencia, addig az öntudatra hivatko­zás szinte csak szólam. Számos sajnálatos példá­val bizonyítható ez a tétel. A bérházakat, hogy a kiin­duló példánál maradjak, igen sok vonatkozásban rá- bízták a szigorúbb házkeze­lés helyett a lakóközössé­gek öntudatára. Az eredmé­nyeket láthatjuk. fNem be­szélve arról, hogy a lakókö­zösség is igen sok he! ven fikció, mert a legkülönbözőbb indítékkal és legkülönbözőbb helyről egymás közelébe ke­rült emberek csak laknak egymás közelében, de nem jelentenek semmiféle közös­séget, — tisztelet a kevés kivételnek.) öntudatra hivat­kozunk az önkiszolgáló rend­szerű boltoknál, s megnéz­hetjük a lopási kísérletek, vagy éppen az elkövetett lo­pások statisztikáját, öntu­datra épül a kalauz nélküli helyi közlekedés, s nincs el­lenőrzés többszörös potyázó­tettenérés nélkül. Az utcák, közterületek, vasútállomá­sok, vasúti kocsik tisztasá­gának megőrzését is nagy­reszt az öntudatra bízzuk. És sorolhatnám még nagyon .so­káig, hol. milyen életterüle­teken pattan vissza faira, hányt borsóként az öntudat­ra való hivatkozás a kultu- rálaűanságból adódó öntelt­ség. önelégültség, sunyi kár­tevő szándék, filléres kap­zsiság és nagyobb összegű szerzési vágy és egyéb embe­ri rossz betonfaiáról. Ügy tűnik, az' öntudatra hivatkozni napjainkban nem elég. Kellenek még szankci­ók. kellenek visszatartó, sőt elrettentő intézkedések a ha­tóságok részéről. És kell a tudatosodás, kell az össztár­sadalmi és egyéni kulturált- sági szint folyamatos emelé­se. Ez periig már nemcsak a. hatóságok feladata, sőt első­sorban nem az övék. hanem azé az egész társadalmat át­fogó tevékenységé, amelyet közművelődésként emlege­tünk. A közművelődés meg­számlálhatatlan formájú esz­közeivel kell hatni az em­berek tudatára, növelni a társadalmi műveltséget. Mind nagyobb helyet kell, nogy az emberek tudatában kapjon az értékek megismerésének vágya, a szép, a nemes kí­vánása, hogy ezzel mind ki­sebbé váljon az emberi tu­datokban az üres tér, kiszo­ruljanak onnan az ártó gon­dolatok. Ám, mert « közművelő­dés eredményei nem máról holnapra mutatkoznak meg, az ez úton várt és nyújtha­tó helyes irányú öntudat­befolyásolás sem jelentkez­het egy-két nap alatt. Az öntudatra való hivatkozás kudarcai meg mar napja­inkban jelen vannak. Ezért írott és íratlan együttélési szabályaink betartatásánál csaj;: az öntudatra apellálni ma nem elég. Még kell a ha­tósági, az államhatalmi szi­gor is a műveltség nyújtása mellé. Benedek Miklós Filmvetítés, tanyákon Igen nagy kiterjedésű ta- n.vavilága van Sárospataknak, ahol a város lakosságának számottevő része él. Főképp a Bodrogközi Állami Gazda­ság és a Kossuth Termelő- szövetkezet dolgozói, nyugdí­jasai laknak a kisebb-nagyobb tanyai településeken, akik régóta dédelgették óhajukat, hogy' szívesen vennék, ha a nagyobb tanyaközpontokban rendszeressé válnának a film- v títések. A városi tanács határozata értelmében a művelődésügyi osztály és az érdekelt gazda­ságok megteremtették ennek a lehetőségét. így Nagyho­mok, Apróhomok, Halászho­mok tanyán a Moziüzemi Vál­lalat hetente egyszer rendsze­resen tárt filmvetítést. És mi­vel eddig csupa úgynevezett ...sikerfilmeket” mutattak be az ottani lakosoknak, a ta­nyai mozielőadás minden pénteken nagy látogatottság­nak örvend. liisvi képeslapéi Százféle karácsonyi és öt­venféle újévi levelezőlapot, jelentetett meg a Képzőmű­vészeti Kiadó. A 26 millió példányszámban napvilágot látott fényképes, vagy grafi­kával díszített üdvözlőlapok­nak több mint a fele új. Szép számban vannak köz­tük idegen nyelvűek is. Új­donság a filmnyomással ké­szült üdvözlő kártya. iíepepi tanácsülés Pénteken átadták Sárvár­nak a Magyar Urbanisztikai Társaság által a városnak ítélt Hild János-emlékérmet. Az ebből az alkalomból ren­dezett ünnepi tanácsülésen Szabó Imre, a városi tanács elnökhei.vertese köszöntötte a résztvevőket, a vendégeket, köztük Sarlós Istvánt, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagját, a Miniszterta­nács elnökhelyettesét, Sár­vár országgyűlési képviselő­jét, Szabó János államtit­kárt, a Magyar Urbaniszti­kai Társaság elnökét, s a me­gye párt- és tanácsi vezetőit, Aktív politikai mocskává! Korszerűség, hatékonyság mindennapos fogalmak nap­jainkban nemcsak a gazda­ságban, hanem a politikai munkában is. A gazdálko­dás, a termelés korszerűsé­ge ugyanis aligha képzelhe­tő el az irányítás, a párlel- lenQrzés. a politikai munka korszerűsége nélkül. A párt- munkának vannak állandó és változó elemei. Állandó elemei a párt fejlődésének általános törvényszerűségei, amelyek a marxi—lenini el­vekben nyertek megfogal­mazást. Változó elemei a munkaformák, munkamód- . szerek, amelyek mindig a konkrét történelmi körül­ményektől, az abból eredő gyakorlati feladatoktól függ­nek. A mai helyzetben felgyor­sultak a változtatás, a fej­lődés igényei. A jelenlegi külső és belső feszültségek, nehézségek megoldása a párt vezető szerepének foko­zását, a társadalom tudo­mányos irányításának fej­lesztését követelik. A fel­gyorsult változásokat a párt munkastílusában, a pártte­vékenység minden szférájá­ban kezdemén.yezően követ­ni kell. így például a párt­ellenőrzés ma nem jelenthet szemlélődést, vagy utólagos kritizálgatást, hanem gyors helyzetfelismerést, merész kezdeményezés .két, a gon­dokból kivezető út megke- ' resését igényli. A gazdasági építőmunka politikai segíté­sének nem egyedüli formá­ja a gazdasági vezetők be­számoltatása. Ezen a terüle­ten is megújulásra van szük­ség, 1 hiszen legalább ilyen fontos a jelenlegi gazdasá­gi helyzetünk megértetése, a tennivalók közös kidolgozá­sa, a tartalékok feltárása, a javaslatok, ötletek össze­gyűjtése. a kádermunka ja­vítása, a vállalati belső irá­nyítás korszerűsítése, stb. A pártegység erősítése, a pártpolitika megértetése és elfogadtatása, a párt tömeg­kapcsolatainak erősítése operatívabb, önállóbb poli­tizálást igényel a pártszer­vezetektől. Ez azt jelenti, hogy több figyelmet fordít­sunk a határozatok végre­hajtására. Áz egységet min­den helyi feladatnál, minden konkrét kérdésben meg keli teremteni. Egységesen érvé­nyesíteni kell a párttagokkal szembeni fokozódó követel­ményeket, nem elégedhetünk meg a formális egyetértés­sel, a passzivitással. Korsze­rűsíteni szükséges a politi­kai információs rendszert, hogy több, gyorsabb és át­fogóbb információt nyújt­sunk a párttagságnak nem­csak a fórumokon, hanem személyes beszélgetéseken is. Szükséges a korszerűsítés' az agitáció és propaganda- tevékenység területé® is. So­hasem merült fel annyira a konstruktív vita, a meggyő­ződés alakításának szüksé­gessége. mint napjainkban.' Új és új kérdések várnak megválaszolásra, miközben a pártoktatásban az alapfo­galmakat is meg kell taníta­nunk. A megnövekedett kö­vetelmények szükségessé te­szik, hogy az agitáció és' propaganda minden koráb­binál szorosabban kapcsolód­jon a politikai gyakorlathoz, és teljes eszközrendszerével segítse a politika megvalósítá­sát. A pártélet fórumainak rendeltetésszerű hasznosítá­sa is segítheti a hatékonyabb párttevékenységet. így pél­dául a taggyűlések nevelő szerepét fokozhatja a beszá­moltatás, a pártmegbízatá­sok teljesítésének értékelése, a pártdemokráeia, a bírálat és önbírálat ösztönzése, a vi­ta fejlesztése, a tagggvűlési napirend előzetes megvitatá­sa a pártcsoportokban. Na­gyon fontos, hogy a taggyű­lés napirendjén mindig az időszerű politikai kérdések szerepeljenek. Megújulásra van szükség a vezetési stílusban is. A szocialista demokrácia széle­sebb körű kibontakoztatása szükségessé teszi a kritiká­hoz való viszony javítását. A pártszerű kritika, a tömegek joga* észrevétele a társada­lom és a párt normális fej­lődésének nélkülözhetetlen fettétele, a káderek nevelé­sének, a fogyatékosságok le­küzdésének hatékony eszkö­ze. Tudnunk kell munkán­kat önkritikusan elemezni, leküzdeni a hamisan értel­mezett becsvágyat, tekin­télyt. A demagógia, az int­rika ellen leghatékonyabb eszközünk a pártélet őszinte, nyílt kommunista légköré­nek magasabb színvonalra emelése, az eltérő vélemé­nyek helyes kezelése, a po­litikai érzékenység fejleszté­se. Aktívabb párbeszéddel, a ’ párttagság elméleti-politi­kai műveltségének fejleszté­sével fokozhatjuk a párt harckészségét, a kommunis­ták példamutatását, és ezál­tal a párt tömegkapcsolatai- nak további erősödését. A tömegekkel együtt minden nehézséget le tudunk győz­ni. Ehhez azonban önma­gunkban Je kell küzdeni minden konzervativizmust, minden kényelmi szempon­tot, az új mellé állni kellő hozzáértéssel példa mutatva, csak így lehet a társadalmi áldozatkészségét tovább fej­leszteni. F>r Bogár Károly az Oktatási Igazgatóság tanszékvezetője Ma este a képernyőn íüÜEi'i r: arc *v -vr ,'** f* íi&vi&ífc: fiu'il W. 13 Ma este az 1. műsor­ul ban 20 óra 05 perckor kezdődik Benedek Mik- lós műsora. A rövid idő alatt igen népszerűvé lett kitűnő színművész kiváló hazai és külföldi szerzők müveinek fel­használásával irta és állította össze 75 perces míísorpi, és rajta kívül több mmt húsz ki­váló színművész működik ab­ban közre. A műsor rendezője Molnár György. Képünkön eay jelenet az összeállításból, lent középen, fehér szmokingban Benedek Miklós. Pedagógiai pályázat Talán sohasem volt olyan fontos a jó pedagógiai mód­szerek közkinccsé tétele, mint. napjainkban, amikor közok­tatásunk szinte nap mint nap újabb feladatokkal bir­kózik. Az eredmények vagy a kudarcba torkollo utak köz­readása nemcsak a pedagó. gusok módszerbeli színesedé­sét hozhatja magával, hanem az új követelmények, új, vagy kiemelet feladatok jobb meg­oldását is. Az elmúlt években szerencsére növekedett a pe­dagógusok publikáló kedve, s ezt a folyamatot igyekszik erősíteni a megyei tanács művelődésügyi osztálya, a me. gyei Pedagógus Továbbkép­zési Intézet, valamint a KISZ és a Pedagógus Szakszervezet megyei bizottsága most meg­jelentetett pedagógiai palya- zala. Évek óta, minden esztendő, ben meghirdetik ezt a pályá­zatot, melynek eredményét hagyományosan.a pedagógus­napon teszik közzé. Az idei pályázat beküldési ideje 1983. április 15. Az eddigi szoká­soknak megfelelően egyéni vagy kollektív munkán ala­puló, még nem publikált dol­gozatokkal lehet részt venni rajta. Egy-egy dolgozat 15— 40 oldal terjedelmű lehet, s a Pedagógus Továbbképzési Intézethez kell eljuttatni — jeligésen. A meghirdetés körülmé­nyei nem változtak. Mégis ér. demes ezúttal bővebben szól­nunk a pályázatról magáról. A korábbi, igen részletes témaajánlások helyett ez­úttal ugyanis hat témakört jelöltek ki a meghirdető szer. vek. Hat olyan témában írták ki a pályázatot, amelyek — meggyőződésünk — ma a közoktatás-köznevelés leg­sarkalatosabb kérdéseit je­lentik. Így a cigánygyerme­kek intézményes nevelésének problémáiról, a problemati­kus gyerekek veszeiyezlető körülményeinek feltárásáról, és a megszüntetés legeredmé­nyesebb módszereiről, az el­ső osztályos tanulók tanév­vesztésének, lemorzsolódá­sának ok-okozati összefüggé­seiről, a lemorzsolódást csök­kentő pedagógiai el já rákok­ról mondhatják el tapasztala­taikat és véleményüket a pe­dagógusok, Nem kevésbé íz. galmas kérdés, hogy milyen komplex pedagógiai módsze­rekkel szüntethetők meg a tanulók müvellégbeli hátrá­nyai, vagy hogy milyen for. mák és keretek között, mi­lyen pedagógiai módszerekkel lehetne jobban segíteni a te­hetséges tanulókat. Végezetül a hatodik téma az oktatási in­tézmények vezetésében ku­tatja az innováció lehetősége­it. Az előbbi témafelsorolás is jelzi; olyan pedagógiai prob­lémákra szeretnék ráirányíta­ni a figyelmet a pályázat meg­hirdetői, amelyek ma talárt a legfeszüöbbek iskoláinkban, óvodáinkban. S amely prob­lémák — az elvárás szintjén — az idei tanév legfőbb Uöve- teiményei között is szelepei­nek. Nem elvont, hanem na­gyon is élő, gyakorlati kérdez seket feszegetnek tehát, hi­szen a hátrányos helyzetű ta­nulók felzárkóztatása (min­den szinten, területen való fel. zárkóztatása) és a tehetség­gondozás egyaránt megoldan­dó feladatai oktatásűnknak és nevelésünknek. Szeren­csésnek tűnik a pályázat kon­centrálása, különösen így, hogy aktuális témákat fesze­get. E remélhetőleg ezek a nagyon élő, feszítő problémák az eddigieknél is nagyobb számban késztetik megszóla­lásra, tapasztalataik közre­adására a pedagógusokat. ^ tcs a.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents