Észak-Magyarország, 1982. december (38. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-11 / 291. szám
VTLÄG PROLETÁRJAI, B3YESÖLÍETQ3 AZ MSZMP BORSOD-AB AÜJ-ZEMPLEN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA SexXVIII. évfolyam. Z91 szám Ara: 1.80 Ft Szombat. 1982. december 11. 211 nap után Több mint 300 tudományos kísérletet végzett a Szoljut-7 űrállomás kéttagú legénysége. Képünkön: Anatolij Berezovoj (balra) és Va- lentyin Lebegyev szovjet űrhajósok, akik péntekre tervezett visszatérésükig az Űrrepülés időtartam-világrekordját is megdöntötték. Pénteken. moszkvai 'vSt szerint 22 óra 03 perckor visz- szatért a Földre a Szaljut—7 két űrhajósa, Anatolij Berezovoj és Valentyin Lebegyev. Űrhajójuknak, a Szojuz T—7- nek a leszállóegysége a kazahsztáni Dzsezkazgan várostól mintegy 180 kilométerre keletre ért földel. A keresőszolgálat egységei már napokkal korábban felkészültek a nehéz körülmények között, éjszakai sötétségben, bonyolult domborzatú vidéken, hideg havas, szeles időben földet érő kozmonauták fogadására. Nem sokkal azután, hogy kinyíltak az űrhajó fő fékezö- emyői, a felkutatás első lépcsőjében működő repülőgépek 9000 méter magasságban már észlelték is a Szojuz T—7 leszállóegységét. Jelzésükre elindultak a íöldetérés kijelölt (Folytatás a 2. oldalon) „Ha kell, akkor a gépműhely egyetlen 9 szerszámgépén, a jó, öreg esztergán marógépes munkát végzünk . .. Ha rá- kényszerit az alkatrészhiány, újat „bütykölünk”, felújítjuk a másutt már kidobott régit, de o téli gépjavításnak haladnia kell ..." Jó néhány mostoha adottságú, eszközökben szegény tsz- ben hallani hasonlókat most, a téli gépjavítások idején a lehetetlent szinte nem ismerő, kényszerből erermesterkedő szerelőktől, esztergályosoktól. Felvételünk a perkupái Dózsa Tst műhelyében készült, ahol az egyetlen, f ezért „mindentudó” szerszámgépen, az öreg esztergán a ZIL tehergépkocsi fékrendszerét, fékdobját újítja fel Istenes Balázs esztergályos, aki valóban mindent tud, minden „bütykölésí” megold. Aktivaértekeziet a megyei pártbizottságon Á jövö évi tervhez kapcsolódó feladatokról Tanácskozott a SZOT r A Szakszervezetek Országos Tanácsa pénteken ülést tartott, amelyen az idei nép- gazdasági terv végrehajtása, nak tapasztalatait és a jövő évi terv főbb vonásait, az előirányzatokhoz kapcsolódó szakszervezeti feladatokat vitatta meg. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Falu- végi Lajos miniszterelnökhelyettes. az Országos Tervhivatal elnöke; ott volt Baí- löi László, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályának vezetője is. Földvári Aladár, a SZOT elnöke nyitotta meg az ülést, majd Gál László, a SZOT főtitkárhelyettese, a napirend előadója elemezte az idei munka tapasztalatait és a jövő évi terv előkészítésének, valóra váltásának legfontosabb gazdasági és szakszervezeti feladatait. Hangsúlyozta: ay magyar dolgozok szorgalmát és gazdaságpolitikánk helyességét tanúsítja, hogy a népgazdaság az idén is — alapvetően a XII. pártkongresszus határozatával összhangban — tovább fejlődik. Legfőbb gazdaságpolitikai céljaink teljesítése nyilvánul meg abban, hogy javul a népgazdasági egyensúly helyzete, eleget teszünk nemzetközi fizetési kötelezettségeinknek, és össztársadalmi méretekben sikerült megőrizni az életszínvonalat. Megvalósulnak az életkörülményeket javító munka- védelmi, egészségügyi fejlesztések, s felépülnek az előirányzott lakások, tantermek, gyermekintézmények. Kitért arra, hogy az idén hozott néhány gazdasági és árintézke'dés a lakosság egyes rétegeiben. főként a nyugdíjasok körében feszültségeket ok©:, zott. A szerény lehetőségek alapján az is csak némi segítség, hogy a szakszervezetek közreműködésével a leginkább rászoruló nyugdíjasok' az idén két alkalommal kaptak jövedelemkiegészitést: áprilisban 50 és augusztusban 40 forintot. Jóllehet, az érintettek köre nem teljesen azonos, de a legrégebbi es a legkisebb nyugdijak az automatikus év eleji emelést is figyelembe véve, átlagosan havi tik) forinttal emelkedtek. A megbeszélésen k tata kuli egyetértés a tervcélokkal való kölcsönös azonosulást fejezte ki. (Folytatás a 2. oMalott) essiiiy hatékonyságú »3isutsv'< mtraj* BJKawwwawwwumiW j wnwimwm • W —>WIt mezőgaziiasági üzemek feladatai Tegnap, pénteken a Borsod megyei Pártbizottság aktíva- értekezleten ismertette s vitatta meg az érdekeitekkel az alacsony hatékonyságú ex jö- vedelemszintü mezőgazdasági üzemek gazdálkodásának megjavításával kapcsolatos problémákat es feladatokat. A megye mezőgazdaságának fontos kérdését napirendjére tűző aktívaértekezletet Grósz Károly, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára nyitotta meg. Eznjtán dr. Havasi Béla, a megyei pártbizottság titkára vitaindító előadása bevezetőjében elmondta, hogy a megyei pártbizottság augusztus 2-i ülésén tárgyalta a meVita a Széchenyi utca felíif Minden részletre kfterjedö vitát, tartott tegnap Miskolc város Tanácsának Koordinációs Bizottsága a Széchenyi utca felújításáról. A részleteket természetesen nem tudjuk teljes mélységükben feltárni, érzékeltetésül csak annyit, hogy a bizottság tagjai olyan tájékoztatóról mondtak véleményt, amelyben foglaltak a későbbiekben tulajdonképpen minden miskolci életét meghatározhatják. Nevezetesen: a bel- városi mag, vagyis a Széchenyi utcának az Ady-hídtól a Tanácsház térig terjedő szakaszáról volt szó. Ott a jelenlegi tervek szerint felújítják az ivóvíz-, a csapadék- és a szennyvízcsatorna- rendszert, átépítik a közvilágítást. a villamos- és a közúti pályát az ot,t levő. mintegy másfél száz üzlel áruéi l áfásának bi zjositásá- val. A munka befejeztével az említett utcaszakasz sétálóutcává, bevásárlóközponttá alakulna át, ahol csak a villamos közlekedne; az. aswfcóMikor kezdődne az építkezés? Ki lesz a kivitelező? Mennyibe kerül? buszokat és a személygépkocsikat más útvonalra terelnék, míg az áruszállító teherautók csak meghatározott időszakokban hajthatnának be. A tanács, építési' és közlekedési osztályának vezetője tájékoztatójában elmondotta: az építkezés a jelenlegi elképzelések szerint 1984-ben kezdődne meg, s a VII. ötéves tervben fejeződne be. A munkát hét szakaszban végeznék el, a járda és a villamospálya közé kiemelt szegélyt szükséges beépíteni, a közvilágítás fényforrásait pedig a villamosvezetékek- kel együtt a homlokzatok közé kifeszitett hordozóeszközökre helyeznék. Az előbbi mondatokat nem véüetitenrtüi írtak- feé*e4eées módban. A miskolci „főutca” felújításának megkezdéséig ugyanis még nagyon sok vitatott kérdést kell tisztázni. Az egyik ilyen kérdés az, hogy a városi tanács kire bízza a feladatok végrehajtását. Szekrényt Jenőnek, a Ml BÉR igazgatójának (aki tagja a bizottságnak) véleménye szerint az aprólékos és nagy figyelmet, hozzáértést. igénylő munkára a megyei építőipari vállalatok nem szívesen fognak vállalkozni. Egy kormányrendelel szerint az ilven munkák esetében ugyanis versenytárgyalást kellene tartani, ám az csak akkor lehetséges, ha vannak vetélkedni kívánók ts. A miskolci főutca felújításai a „kiszemeM” »alkatai, az EASY nagyon biztos pozícióból szemléli, s jellemző magatartására, hogy amíg a tervező 170 millió forintban jelölte meg a várható költséget- addig az építő vállalat mintegy 500 millió forintot kérne... Székely László tanácselnök-helyettes, a bizottsági tagok egyetértése mellett a következőképpen fogalmazott: a versenytárgyalást mindenképpen meg kell tartani. Talán az eddigiekből is kihűlik: nehéz döntés előtt áll Miskolc város Tanácsa. Ám. ha a jelenlegi tervek megvalósulnak. Miskolc végre rendelkezni fog egy olyan belvárossal, amelyre méltán büszkék lehetnek majd lakói. A felújítást, az építkezést — a tanácsi bizottság ülésén kialakult vélemény szerint — csak megfelelő előkészítő tevékenység után le heí megkezdeni s inkább később történjék meg az első kapavágás, de ne húzódjon el a munka — mondták. zögazdasági nagyüzemek differenciálódásának helyzetét, ezen belül az alacsony hatékonyságú üzemek problémáit. Az akkor elfogadott határozatot, az abból adódó feladatokat. a már megkezdett végrehajtás tapasztalatait, a kibontakozás lehetőségeit ismerteti, vitatja meg e fórum. A továbbiakban elmondta, hogy megyénkben, elsősorban a kedvezőtlen természeti viszonyok és a gyengébb esz- kozeliálottság következtében az országos helyzettől nagyobb a differenciálódás mértéke, szelesebb az alacsony hatékonyságú mezőgazdasági üzemek köre. Míg' országosan a gazdaságok mintegy 27 százaléka tartozik az alacsony jövedelemszintű üzemek körébe, addig megyénkben ez az arány 56 százalékos. Ezek az üzemek a földterület 46 százalékán gazdálkodnak, a mezőgazdasági termelésnek 42— 45 százalékát állítják elő, s azáltal, hogy több mint 20 000 embert foglalkoztatnak, környezetük politikai, társadalmi közérzetére jelentősen hatnak. A megyei pártbizottság meghatározta mindazon feladatokat, amelyeket megyénk alacsony hatékonyságú mezőgazdasági nagyüzemeiben a gazdálkodás javítása érdekében kell megvalósítani. A konkrét tennivalók a termőföld ésszerű hasznosítására, potenciális lehetőségeinek kihasználására. a főágazatok helyes arányának es szerkezetének kialakítására. az. eszközök működtetésének javítására, az üzem- és munkaszervezés korszerűsítésére, az együttműködésekből. a társulásokból adódó lehetőségek fokozottabb kihasználására. a melléküzemági tevékenység fejlesztésére, a háztáji gazdálkodás nagyüzemi bázison történő bővítésére, az üzemi vezetés és kádermunka erősítésére, valamint a párt-munka javítására vonatkoznak. Az előadás ezután részleteiben foglalkozott ezekkel » feladatokkal, ismertette a már megtett, sok gazdaságban biztató első lépéseket, az elért eredményeket. Szólt többek között arról,' hogy a megfelelő, jól képzett szakembergarda meghatározza a termelés hatékonyságát; eredroényesseget. Előrelépés; hogy az utóbbi három évben' mintegy 20 százalékkal nőtt a megye alacsony jövedelmű tsz-eiben a szakemberek létszáma és minőségi cserék is történtek. Ennek ellenére az ellátottság még mindig csak kétharmada az országos állagnak. A vitaindító előadás végen a megyei pártbizottság titkára hangsúlyozta, hogy a megyei pártvezetés továbbra is segíti, támogatja az új kezdeményezéseket, a dolgozók minden új vállalkozását; amely összhangban van a népgazdaság igényeivel, lehetőségeivel. El kell érnünk -t- s erre gondjaink mellett is megvan minden lehetőségünk — hogy célkitűzéseink a gazdálkodás e területén is megvalósuljanak. A jövőre nézve alapvető cél: a veszteséges és alaphiányos gazdaságok körének szűkítése, majd folyama-« fos megszüntetése. Ezt a cKf-I ferenciálödás magasabb szintjén kell elérni, amikor a jó gazdaságok jobbak, az erősek erősebbek lesznek, mint ma. Nagy . felada' hárul ebben a munkában a területi párt- szervekre és a gyengén gazdálkodó üzemek pártszervezeteire. A vita megnyitása előtt Grósz Károly gondolatébresztőjében elmondta, hogy az alacsony hatékonvságú mező-' ' gazdasági üzemek termékeiről az ország nem mondhat le. de gazdálkodásuk ha'e- konyságának növelésé1 kampánnyal nem lehet elérni; (Folytatás a Z. oidaion) j
