Észak-Magyarország, 1982. december (38. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-09 / 289. szám

19B2. étxssmhet 5., csfit&rföL ÉSZAK - MAGYÄRORSZÄG 3 R szerencsi járás kisipara Hasonló szerelvény, indulás előtt, azzal a különbséggel, hogy e mozdony előtt két üstöskocsi volt. Horogh Lajos műszaki igazgató megköszöni Kasza Bélának és Vó- radi Györgynek az önzetlen, az áldozatos és a kockázatos munkát Mészáros János feli. A SBereocuí járási párV-vb tavaly foglalkozott a járás ipari szolgáltatásának hely­zetével, eaen belül a kisipar­ral, pár napja pedig a párt- bizottság ülésének témája­ként szerepelt a kisipari szolgáltatás. A nagyjából két óra hosszáig tartó napi­rendi pont vitájában számos kérdés, hét felszólalás hang­zott el. Mindezek is jelzik a megyénk minden más részében is érvényes igazságot — mit egyébiránt az ülés egyik-má­sik felszólalója szó szerint is megfogalmazott —, hogy a szolgáltatás továbbra sem csupán, gazdasági kérdés, ha­nem politikai. Politikai súly- lyal, ranggal bír, hiszen a szolgáltatás milyensége köz­érzetet, hangulatot befolyá­sol, alakít igy vagy úgy. Hetvenhat szakma Milyen is a járás kisipari szolgáltatása? Nagyjából megfelel a megyei átlagnak, néhány területet illetően pe­dig jobb. Érthető viszont, hogy az ülés felszólalói, egy­általán a téma felelősei in­kább a tennivalókról szól­tak, mivel a javulást szor­galmazzák, azt szeretnék, ha a szolgáltatás minden terü­letén sikerülne előbbre lép­ni. Jelenleg hétszáznál több kisiparos dolgozik a járás­ban, átlagosan — persze, ez csupán átlag — minden 90 emberre jut egy kisiparos, összesen 76 szakmában te­vékenykednek. A magánerős építkezések túlnyomó részét, vagy inkább teljes egészét a kisiparos kőművesek végzik el, mivel az építkezési kedv eb­ben a járásban is nagy, szabad kapacitásról nemigen lehet beszélni. Néhány gondról, ezzel kapcsolatos problémá­ról igen. A mestereknek hét­végeken — most már a meg- növekedett hétvégeken — a nagy ipari vállalatoknál dol­gozók is besegítenek, a mes­terek azonban „nem szeretik a bonyolult ügyintézést”, nem is mindig jelentik be munkatársaikat, azaz alkal­mazottaikat az SZTK-nál. A gondok közé tartozik az is, hogy néhányan iparengedély nélkül vállalnak el építke­zést, lehetséges, talán ol­csóbban is, mint a „jegyzet­tek”, csakhogy később az ily módon elvégzett munka mégis többe kerülhet, mint a legális. Az építtetőnek le­hetnek minőségi kifogásai, anyagbéli, de gyakorlatilag az ipar nélkül dolgozók nem vállalnak garanciát, később sem könnyű az esetleges kö­vetelést behajtani rajtuk. Ráadásul némely mester lát­ván, amit lát, megmérgese­dik: miért fizessen ő adót, mikor a másik nem fizet! Beadja az ipart ő is. Mégis: Már nyolcvan vállalat és hatvan szövetkezet, több ku­tatóintézet, gazdasági mun­kaközösség, polgári jogi tár­saság és kisiparos tagja az Interinvest kapacitásbörzé­nek, az INKA-nak. Az utób­bi hetekben elsősorban ipari szövetkezetek és kisvállalko­zók kérték felvételüket az ügyfélszolgálati információs szervezetbe. Az INKA-t 1980-ban az In­terinvest és a Magyar Hír­adástechnikai Egyesülés Szá­mítástechnikai Szervezési Központja hozta létre, azért, hogy a szervezet közvetítésé­vel a szabad kapacitást aján­lók és keresők egymásra ta­láljanak. A számítástechnikai szervezési központ nyilván­tartja a tagok legfontosabb adatait, havonta listát készí­tenek az igényekről és a ka­pacitás-felajánlásokról, s azo­kat rendszeresen megküldik a tagoknak. Az eltelt másfél esztendő alatt a szervezet mintegy 400 a gyakorlat bizonyítja itt is az örök tételt: jobb az egye­nes út. Kőművesekre mindeneset­re továbbra is szükség van, miként ácsra bádogosra, cse­répkályhásra, központifűtés- szerelőre, fapadlózóra, épü­letburkolóra, szobafestőre, vízvezeték-szerelőre és még más szakmabéliekre is. Eh­hez a témához még annyit: alakulnak a kisvállalkozá­sok, a komplexbrigádok az építkezések gyorsításához, mely brigádokban minden szükséges szakma képviseli magát, Tiszalúcon. Taktahar- kányban, Abaújszántón tevé­kenykednek már ilyen bri­gádok. Cipész kerestetik Mindenütt régóta gond: elfogytak, eltűntek a cipő megjavításához értő embe­rek. A szerencsi járásban ezzel a munkával mindösz- sze hat (!) ember foglalko­zik. (1968-ban: 76.) Hová let­tek? Elmentek például üvegező segédmunkásnak, vagy más üzembe, gyárba, ahol szintén nem a maguk szakmájában dolgoznak. Pe­dig, némely körülményből következően,. minden bizony­nyal megnő az ázsiója a láb­belijavítónak. Nem valószí­nű, hogy a megkopott, fel­feslett cipőnket ezek után is csak úgy eldobjuk, sokkal inkább elvisszük megjavíta­ni. Ha lesz hová. A baj az, hogy nem jelentkeznek erre a szakmára a tanulók sem, de valamit mindenképpen szükséges lesz kitalálni, fő­ként azért, mert nemcsak szerencsi gondról van szó. Ha már a tennivalóknál tartunk. Szerencsen műhely­sor kialakítását tervezik a kisiparosok számára. Itt kap­na helyet például a könyv­kötő is, amely szakma még nem képviselteti magát, az igény viszont — sok diák — mind nagyobb rá. Itt ren­deznék be az irodát is, mely a különböző megrendelése­ket venné fel, továbbítani a szükséges helyre, folyama­tosságot biztosítva ily mó­don a kisiparos tevékenysé­gének is. A műhelysort a je­lenlegi hatósági húsbolt he­lyén építenék fel. ezt a bol­tot pedig másüvé tennék. Az építkezéshez a kisiparosok anyagilag is hozzájárulná­nak, bizonyos összeget pedig a felsőbb szervüktől várnak. Befeléfordulás nélkül Természetesen itt is szép számban találhatók azok a kisiparosok, akik a szakma becsületére, rangjára igenis kooperációt kezdeményezett. Ennek eredményeként 70 együttműködést hoztak ed­dig létre. Elsősorban olyan kooperációkat, amelyek kere­tében az iparvállalatok, ter­melőszövetkezetek mellék­üzemágaival, különféle ipa­ri szövetkezetekkel, és gazda­sági munkaközösségekkel ala­kítják ki a gazdasági kapcso­latokat, felhasználva a sza­bad forgácsoló, műanyagmeg­munkáló, karbantartó és sze­relő kapacitásokat. Jelenleg a kínálat, például a gépipari alkatrészgyártás, a műanyag- és gumimegmunkálás, az épí­tőipari vállalkozások, az épü. lettartozékok gyártása terü­letén jelentősen meghaladja a keresletet. A partnerek összehozásán túl, az INKA egyre inkább műszaki ügynö­ki tevékenységet lát el; az igények találkozásához, az együttműködés feltételeinek megteremtéséhez szükséges szervezésben is segít a szer­vezési központ. adnak. A monoki kőműves­nek a rangja a mi megyénk­ben körülbelül olyan, mint például Nógrádban a mátra- verebélyi kőműveseké, akik­nek a legjobb ajánlólevél éppen maga a falu, ahová való. De más szakmákban is megvannak a mesterek, a szerencsi járásból gyakorta találhatunk a kitüntetettek között kisiparosokat. Az el­múlt öt évben a szolgáltatás­ban dolgozó kisiparosok kö­zül 67 ember kapott külön­böző kitüntetést magas el­ismerést. Érthető, hogy az ügyfélben inkább a rossz példa marad meg, egyébként is ez terjed gyorsabban, szélesebb kör­ben. Évente átlagban 20—25 kisiparos ellen tesznek pa­naszt ezeket a föiöttes szerv mindig nagy szigorral vizs­gálja meg, de mint nyilván­való, nem mindig a pana­szosnak van igaza. Szükséges elmondani azt is, hogy a kisiparosokat eb­ben a járásban sem jellemzi a befeléfordulás. Többen ta­nácstagként, népfrontaktívák­ként, önkéntes rendőrként munkásőrként is tevékeny­kednek. A kisiparosok a kongresszusi versenymozga­lomban 868 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek el, tavaly pedig egymillió fo­rintnál többet. Befeléfordulás nélkül, bi­zonyos feladatok, tennivalók ismeretében, ezekkel vala­melyest azonosulva oldható meg sok feladat egyebek között a kisközségek szolgál­tatásainak javítása is. Az egyik tanácsi vezető felszó­lalásában elmondta, hogy a sokat emlegetett népesség­megtartó erőt növeli a szol­gáltatások fejlesztése is. Per­sze, a lehetőségeken, a rea­litásokon belül. Megoldás az is, hogy a fodrász hetente kétszer átmegy abba a falu­ba is, ahol egyébként nincs fodrász. A múlt évben a vb hatá­rozatot hozott . a kisipari szolgáltatás fejlesztésére. En­nek hatása érződik és jól látszik: továbbra is a hatá­rozat szellemében kell mun­kálkodni, mivel a szolgálta­tás témája, sok-sok problé­mája mindig is napirenden van. Priska Tibor l-------------------------------­í t ! Jogászunk i válaszol MIRE JOGOSULT A MEZŐŐR? Kérdezi F. B. mezőcsáti ol­vasónk. A mezőgazdasági őrszolgá­latról szóló, 1980. évben ki­adott rendeletét a közelmúlt­ban módosította a mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszter. Megtudhatjuk a jog­szabályból, a többek között, hogy mezőőrt alkalmazhat az állami vagy szövetkezeti szerv, a személyi és magán- tulajdonban levő földterüle­tek esetében a községi, a nagy­községi, a városi és a főváro­si tanács. Ezek a szervek a helyi adottságok, a dombor­zati viszonyok és az őrzési feladatok hatékony ellátásá­nak figyelembevételével ál­lapítják meg, hogy milyen nagyságú földterületen kell legalább egy mezőgazdasági őrt foglalkoztatni. A megyei tanács vb mezőgazdasági szakigazgatási szerve a halá­szati ütemtervben hagyja jó­vá a megyében levő természe­tes halasvizek őrzését ellátó halőrök számát. A halastavak esetében a halőrök számát a vízhasználó állapítja meg. A jogszabály lehetőséget ad a közös foglalkoztatásra és a társadalmi mezőgazdasági őrök megbízatására. A mezőgazdasági őr a mű­ködési területén jogosult a !b a lopsniyán A 027-es számú fogaskere­kű dízelmozdony november 30-án, este 9 óra előtt indult neki a II-es számú, bal ol­dali pályán a hegynek, két salakos kocsival maga előtt. Király József mozdonyveze­tő és segédje, Berki Győző megszokott mozdulatokkal és figyelemmel irányították a 100 millió forintot érő oszt­rák, egyedi gyártású moz­donyt. Váradi György 25 éves kocsirendező, fékező is a megszokott helyén volt. Arra gondolt, hogy ez a dél- utános műszak is nemsokára letelik és hazamehet Hódos- csépányba, ahol felesége és három kisgyereke várja. Ka­sza Béla 54 éves mozdony­felvigyázó, külszíni műveze­tő az Alsóhányó közelében tartózkodott, az 1906 óta üze­melő fogaspálya legmerede­kebb, ívben forduló szaka­szán. Észrevette, amikor a mozdony előtti .üstös kocsi ki­siklott, majd néhány méter után felborult Kilenc köb­méter, közel ezer Celsius-fo- kos folyékony salak zúdult az I-es, jobb oldali pályára. A mozdonyvezető azonnal megállította a szerelvényt A gépen a festék lángba borult a ráfröccsenő salaktól. Mi­nél hamarabb el kellett tá­volítani, hiszen 2400 liter gázolaj és 800 kilogramm kenőolaj fér a tartályokba. Megindultak vissza, lefelé, abban reménykedve, hogy elszakad a vonóhorog. El nem szakadt, de eléggé meg­nyúlt Berki Győző ekkor már a gépen lévő négy por­oltó készülékkel megpróbál­ta a lángokat eloltani. Kasza Béla a mozdony- színből még öt oltókészülék­kel sietett Berki segítségére. Sikerült a tüzet valameny- nyire lokalizálni. Ekkor szánta rá magát Váradi György, hogy a moz­dony és a salakos kocsi kö- 7té beu górva leakassza a láncot. Akkor észre sem vet­te, hogy tüzet fogott a lá­bán a kakancs talpa. Ami­kor sikerült a lánccal össze­fogott szerelvényt ketté vá­lasztani, a mozdony gyorsan eltávolodott a baleset szín­helyéről. szolgálati lőfegyver tuselésé­re és használatára, továbbá köteles és jogosult a mező- és erdőgazdasági terményeket és termékeket, a gépeket, fel­szereléseket és eszközöket, az erdőket és a fásításokat, a háziállat-, vad- és halállo­mányt, a mező- és erdőgazda­sági létesítményeket, a geo­déziai építményeket, illetve je_ leket, valamint az üzemi vízi­létesítményeket és üzemi uta­kat károsító cselekményt, ese­ményt elhárítani, illetve az áltála el nem hárítható cse­lekményt, eseményt haladék­talanul jelenteni. A mezőgazdasági őrnek joga van az elkövető személyeket igazoltatni és az őrzött terü­letről eltávolítani. Köteles a szállítmányokat ellenőrizni, a tettenért személyektől a ter­ményeket, a termékeket, tár­gyakat, az elkövetéshez hasz­nált eszközöket elvenni, a tettenért személyt bekísérni, a jogtalanul legeltetett álla­tokat behajtani és a terület őrzése érdekében a szükséges egyéb intézkedéseket meg­tenni. A társadalmi mezőgazda- sági őröknek hasonló joga és kötelessége van, de ezen a címen fegyvertartásra és egyenruha viselésére nem jo­gosultak. Tevékenységüket társadalmi munkában végzik, amiért évente egyszer, a szolgálatban eltöltött időtől Rövidesen megérkeztek a tűzoltók, akik megfékezték a kiömlő salak okozta tüzet is. — Talán tíz percig sem tartott — emlékezett vissza Kasza Béla —, amíg az égő mozdonyon eloltottuk a tü­zet- Huszonkét órakor letelt a műszak. Hazamehettünk volna. De nálunk van egy íratlan szabály. Részt keil vennünk a helyreállítás munkájában is. Így csak reg­gel hat óra után ültem fel a buszra, hogy hazatérjek Dé- destapolcsányba, otthonom­ba, ahol megörülhettem ha­tárőr fiamnak is. Nem, nem szóltam én még a saját fe­leségemnek sem a baleset­ről. Éhes voltam, fáradt vol­függően, 4000 Ft-ot meg nem haladó összegű tiszteletdijban részesíthetők. A társadalmi mezőgazdasági őr megbízása nem érinti a kötelező alkal­mazást. M! A BÉRLŐKÖZÖSSÉG? Az új lakásügyi jogszabá­lyok lehetőséget adnak arra, hogy a tanácsi lakások bér­lői a bérbeadót (ingatlanke­zelőt) terhelő kötelezettsége­ket a lakbér elengedése vagy mérséklése ellenében egész­ben, vagy részben magukra vállalhatják. Ezzel kapcsola­tosan számos levélírónk ér­deklődik az iránt, hogy mikép­pen lehetséges ez, és mit je­lent a bérlőközösség? A közelmúltban jelent meg az ÉVM és a PM együttes irányelve, amely azt ajánlja, hogy a bérlők önkéntes elha­tározással vállalják a közös gazdasági céljaik megvalósí­tására, hogy polgári jogi tár­saságot, bérlőközösséget hoz­nak létre. A közös gazdasági cél a bérlőközösségi feladat­kör szerint alakul. Ennek megfelelően az új, illelve fel­újított épületeknél egy vagy több épületben, esetleg épü­letcsoportban lakó bérlők írásbeli szerződésben, megál­lapodásban megegyeznek az ingatlankezelővel az elvég­zendő feladatra. tam, álmos voltam. Az éjsza­kás kollégák ugyan kínáltak: kajával, de kinek volt akkor kedve enni... Pontosain egy hét múlva; kedden délben Horogh La­jos, az Ózdi Kohászati Üze­mek műszaki igazgatója kö­szönte meg a két bátor em­bernek az önzetlen, áldoza-’ tos és kockázatos munkát: Azt, hogy megmentették a drága dízelmozdonyt, hogy a baleset nem okozott a terme­lésben fennakadást. Kasza Bélának átadta a Vállalat Ki­váló Dolgozója kitüntetést éa ötezer forint pénzjutalmat Váradi György ötezer forint pénzjutalmat kapott. Oravec János A bérlőközösségek formái lehetnek: ellenőrzési felada­tokat ellátó bérlőközösség; üzemeltetési feladatokat; kar­bantartási tennivalókat és fel­újítási feladatokat ellátó bérlőközösség. Az alapforma, amikor a bérlőközösségek ellenőrzési feladatokat látnak el, pl.: az épület rendeltetésszerű hasz­nálatának, a közös célra szol­gáló helyiségek tisztán tartá­sának, a megvilágításnak, az épület felújításával, a korsze­rűsítéssel kapcsolatos ellen­őrzésekben. Fejlettebb fonna, amikor a bérlőközösség elvállalja, hogy házilagosan, vagy más útján az üzemeltetési feladatokat el­látja, mint pl.: meghibásodá­sok jelentése és ellenőrzése; a pince—padlás hasznosítása, a villany-, vízfogyasztás fel- használásának ellenőrzése^ kapunyitás és -zárás stb. Még fejlettebb formák amikor a bérlőközösség a la­kóépület, vagy épületek álla­gának és rendeltetésszerű használhatóságának biztosí­tása érdekében a szükséges javítási munkálatok elvégzé­sét, vagy a rendelkezésre ka­pott összegből a felújítást válj laljálc. A bérlőközösségek, polgári jogi társaságok gazdasági alapja, a lakbér egy részének! elengedése, vagy a rendelke­zésre bocsátott összeg, ami-' vei el kell számolni. A bér­lők egymás közötti jogviszo­nyukat társasági szerződés­ben szabályozzák. .Az így létrejött polgári jogi társaság.- gal az ingatlankezelő megál­lapodásban rögzíti mindkét fél jogait és kötelezettségeit' Dr. Sass Tibor

Next

/
Thumbnails
Contents